Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-02 / 178. szám

6. OLDAL S O MOGYHATVAN BEMUTATKOZI K 2002. Július 2., kedd $ÜH| Somogyhatvan tavat épít A régi középkori falu, amely a hódoltság alatt a dél-zselici refor­mációban jelentős szerepet töltött be, meg akarja magát mutatni legalább Baranyának. Az áthaladó balatoni főút mellé újabb par­kot, horgász- és sporttavat, valamint új falurészt tervez vendég­csalogató céllal. Gyergyák László polgármester el­mondta, hogy az út mentén talál­ható millenniumi parkban, a volt kastély megcsonkított arborétumá­ban és a vendégfogadóban mind többen pihennek meg. Nem a mos­A falu gazdái Polgármester: Gyergyák László (52 éves) nyugdíjas autószerelő. Alpolgármester: Rotter Vendel( 57) géplakatos. Képviselők: Kiss Gábornál45) vezető óvónő, Domokos Sándor (40) falugondnok, nyugdíjas gépla­katos, Rostás Miklós (52) mozdonyvezető, Kereki István (40) tűzoltó. A cigány kisebb­ségi önkormányzat eddigi irányítója Korom Tibor 64 éves nyugdíjas nemrég elhunyt. Helyébe új vezetőt még nem választottak. tani községvezetőség tehet arról, hogy egy helyi döntés nyomán le­rombolták az évszázados kastélyt, megritkították gyönyörű parkját, és ledöntötték a gazdaságtörténeti szempontból értékes épületeket. Ma csak a magtár áll, szerencsére ez vé­dett. Nem véletlen, hogy ebben a törté­nelmi hangulatú kör­nyezetben, ahol az egyik Árpád-kori falu (későbbi neve: Pusz­ta) is elterült, fejlesz­tik a települést egy szigetvári befektető­vel együttműködve. Új falurészt, horgász­ás sporttavat, bunga­Gyergyák László polgármester fafajokat telepítenek a völgybe és domblankára tervezett új zöldöve­zetbe, amelyek megvédenék a kö­zeli nagy forgalmú úton keletkező o Basal lót, vendégszobát, valamint továb­bi zöldfelületet hoznak létre. A pusztult formájában is vonzó kas­télyparkot újjávarázsolják, sőt bő­vítik. A szomszédságában legkeve­sebb tíz házhelyet jelöltek ki, ame­lyeket már most kínálnak. Olyan Patapoklosi Merenyeo Tótszenjgyörgy Kisdobsza dMolvány o Nemeske o Hóból o Kistamási S' rj Becefa 9 ^5 Botykafeterd Rózsafa o kipufogógáz szennyeződésétől. Azt is tervezik, hogy a község bel­területén több mint 500 méter hos­szúságban megerősíük az utakat. Nincs kizárva, hogy új járdasza­kasz is épül. Szeretnék elérni, hogy a szigetvári konzervgyár 10-15 hat­vani embernek munkát biztosít­son. Az önkormányzat rövid idő alatt létesített egy 40 ezer négyzet- méteres zöld területet, aminek a ré­szeként rendszeresen gondoznak két futballpályát, három parkot, két temetőt és egy játszóteret. Két utcá­ban, melyeket összekötöttek egy járdával, szilárd útburkolatot épí­tettek, a 4,5 kilométeres járdarend­szer pedig megújult. Hűtővel látták el a ravatalozót, vettek iskolabuszt, a kábeltévé-hálózat nyolc adó mű­sorát sugározza. A KÖZSÉG HISTÓRIÁJA Oklevélben 1421-ben említették először Hatwan alak­ban . A hatvan tőszámnév lehet, hogy egy katonai telepü­lésre utal, míg a Somogy a Somogy megyéhez tartozást fejezi ki. A szomszédos megyétől 1950-ben csatolták el. Középkori életét biztos, hogy meghatározta a hajda­ni szentmiklósi kolostor, amelynek a romjai a mai határ déli szélén látszanak még, ahonnan egykor a néphit szerint alagút vezetett a merenyei Czegléd-pusztára. Árpád-kori faluelőd létezett a Nagyági-dűlőben, illetve a Kisági-hegyen. Ez utóbbi helyen nem is oly rég szőlők sorakoztak. Ági falu, amely a hódoltság alatt rangos re­formátus egyházi központ lett, a törököt kiűző felszabadító harcokban le­égett. Érdekes a falu másik korábbi megnevezése: Kámány, Kámán, a Hatvankámány, Kálmánfalu, Kálmánszállás. A nevek kialakulását azzal magyarázzák az idős lakók, hogy e helyen elsőként egy Kálmán nevű em­ber telepedett le. A hódoltság idején végig lakták, a házak száma 1554- ben 4,1565-ben 6,1571-ben pedig 10. Már ekkor kuriális nemesek él­tek itt, akiknek a rangja és lélekszáma tovább nőtt a XVIII. században. A XVIII. század elejétől a következő famíliák voltak a nagybirtokosok, illetve a bérlők: Traun, Batthyány, Draskovics, Festetics és a Stainich. Falunap és búcsú A Jézus szíve hagyományos katolikus imaházi búcsú után tavaly óta tartanak falunapot, melyen a német testvérfalu, Linda küldöttsége is szívesen látott vendég. Az idei falunap várhatóan július végén, vagy augusztus elején lesz. Mindegyik rendezvényen nagy sikert aratnak az asszonytornászok és a női focicsapat. ____________________ ■ Me gmaradt régi magyar porták Látni a 150 éves portákon kocsifé­szert, lábas disznóólát, sok bolt­íves gangot, kipingált padlásszel­lőzőt. Egy-két felújított épület ér­téke eléri a 10 millió forintot. A népi építészeti értékek feltámasz­tásában példamutatóan jeleske­dik a három német és az öt hol­land telepes-család. A kirándulók figyelmébe ajánljuk a Bálint-, a Lukács-, a Berta-, a Gál-, a Tóth-, a Gyimesi és a Kiefer-telket. Az utóbbi hostellének hossza majd 700 méter. A gazda speciális súly­zóval nyitja a pince nagyajtaját. Nagy Ernő nyugdíjas postás a volt Gál-telken múzeumi ritkaságnak tekinti a most is használt betétes ajtót, a gabonás kamrát, a padlás­téri terménytárolót. A lokálpatrió­ta Aracs Imre nyomdokain halad, hisz vizsgálja a faluhistóriát. ■ Nem mennek el A XIX. században majdnem ezer ember élt a településen. Korabeli rigmus is vall arról, hogy sűrűn köveük egymást a helységek: Hatvan-Kámán-Tasóka/Somogy- viszló-Patosfa. Ebből kimaradt a mindig népes Vanda-puszta, ahol még 1930-ban is 50 cseléd lakott. A XX. században azonban erősen csökkent a népesség. 1930-ban So- mogyhatvanban, az anyaközség­ben 524, az akkor még létező Kámán-pusztán pedig 81 személyt tartottak nyilván. Ez a szám 1945- re nőtt, elérte a 750-et, aztán 1970- re 559-re csökkent. A jelenlegi lé- lekszám 430, amiből a cigányok 80 főt tesznek ki. Napjainkra megállt az elvándorlás. Híres régi családok többek között: Aracs, Gál, Légrádi és Nagy. __________■ AZ ÁLLAGÁBAN MEGGYENGÜLT és életveszélyessé nyilvánított református templom megmentésére legkevesebb 35 millió forintra lenne szükség. Eddig csak kétmillió forintot sikerült előteremteni az építkezésre. A sisakváz ott áll az imaház mellett, nem tudják felten­ni, hogy a torony kupoláját kiépítsék, hisz akkor tovább lazulna az alap és a talaj. A szomszédos papiakban egyetemistáknak nyári tá­bort akartak berendezni, de a kialakítási munka félbemaradt. A je- lenlegi egyházgondnok Botykai Zoltán._________________________■ Kutyabőrt is őriznek A hajdani kuriális nemesek utódai között vannak olyanok is, akik ku­tyabőrt őriznek. Azonban nevük elhallgatását kérték, tartva a régiségtolvajoktól. Annyit közölhe­tünk, hogy a Gál és az Aracs család komoly értékeket, köztük vitézru­hát őriz, amelyeket ősöktől örököl­tek a mai leszármazottak. A néhai Aracs Imre haláláig kutatta a köz­ségmúltat, vezette a falukrónikát. Feljegyzéseit állhatatosan őrzi öz­vegye, aki megmutatta nekünk az 1807-től 1960-ig vezetett História Domust, amelybe legutoljára Gál Kálmán lelkész írt. Kár, hogy még nincs ember, aki folytatná a krónikási munkát. Ritka mesterség utolsó képviselője a 81 éves Feny­vesi (Fürstein) György bognármes­ter, aki néha szorgoskodik a műhe­lyében, amelyet ipartörténeti gyűj­teménynek rendez be a község. A NAGY KITERJEDÉSŰ URADALMI KÖZPONTBÓL napjainkra csak a jó két évszázados, országosan is védett többszintes magtár maradt meg. Csak a padlástér kétszintes. Körülötte mindent lebontottak a rendszerváltás előtt, így egyebek közt á cselédházakat, az istállót, betemették a kutakat. Megsemmisült az 1950 után berendezett 300 személyes rendezvényterem a ledöntött kastélyban, ami a környékben is híres lakodalmas helynek számított. Az akkori tanácsi és gazdálkodási vezetés azért tette ezt, mert nem volt elég pénze a tetőjavításra. A mostani községirányítás azóta létrehozott egy jóval kisebb méretű, de szép és hangulatos rendezvényhelyiséget a községházán. A magtár szomszédságában sport- és szabad- időcentrum építését tervezik, ha pályázat útján sikerül elegendő pénzt nyerni. • ■ TÖBBFÉLE HIVATALOSAN SZERVEZETT, illetve népi hagyományokon alapuló közösség működik a faluban. Országos hírű az ifjúsági birkózószakosztály, amelynek elnöke Perintfalvi József, az alapító, edző pedig Vida Gyula. Megemlítjük a Sánta testvérek és Kondor Attila kiemelkedő sikereit. Kiss Gábomé vezető óvónő a nyugdíjasok csaknem 30 fős csoportját irányítja. A tagok örökös háziasszonyai a közsé­gi rendezvényeknek. Oly lelkesek, hogy indulót is szereztek. Az egyik klubpártoló, Kiss Péter videózza az asszonyokat közéleti szereplésük alkalmával. A női focisták és asszonytornászok edzéseit Kis Katalin és Lakatos Béláné vezeti. A futballedző Domokos Sándor, a sportkör elnöke Kereki István. A Huber, a Balog, és Sánta, család évek óta rendszeresen kirándul és piknikéi a Pálinkás-kútnál. Nagy Emőnét, Légrádi Árpádnét és Kiefer Pétemét, mint asszony bölléreket sokan hívják meg malacot vágni. ________■ Pa rkosított sírkert Rendezettségét illetően párját rit­kító a község új temetője, ahol több sorban örökzöldek, köztük tuják és ciprusok sorakoznak fű­vel fedett sétányt övezve. A zöldte­rület-gondozó közmunkások szin­te naponta megjelennek a sírhan­tok között, szépen gondozzák az ún. uradalmi temetőrészt is. A fa­lun kívül található Ótemetőbe már nem hántolnák el holtat. Ehelyen a pusztulás ellenére romantikus látványt nyújtanak a mesterien megmunkált kovácsoltvas keríté­sek, az évszázados fenyők, töl­gyek, vackorfák és az ódon kőfej- fák. ‘Némelyik kőfelületen több versszakos búcsúköltemények ol­vashatók. Jól látszik egy legkeve­sebb két évszázadosnak tűnő sír­kő, amely megdőlt és megsüp­pedt. Márvány kripták tucatjait rejti a sűrű bozótos. Egy időben sajnos épp a színes márványok miatt tolvajok vandálkodtak a fel­tehetően középkori eredetű teme­tőben, amely magaslaton terül el és hozzá mély szurdokút vezet. Óvatosan járjunk a sírhantok kö­zött, ugyanis nem egy helyen a va­dak által kimélyltett lyukak táton- ganak. Az önkormányzat szabad­téri kőtárat alakít ki az elhagyott fejfákból. Hasonlót már terveztek a falu szívében található papiak kertjében is. ______________ ■ I Veszélyes ragadozók Mind több kárt okoznak az elsza­porodó görények, nyestek, me­nyétek és patkányok, hisz a hí­vatlan állatvendégek nappal is pusztítják a baromfiállományt. A községvezetőség nem tud szank­cionálni, ugyanis sok porta kertje gondozatlan. A ház mögötti kis­kertek összefüggő bozótost al­kotnak. Lehetetlenség megállapí­tani, hol a ragadozók pihenőhe­lye. A gondot csak tetézi, hogy néhány ember befogott nyestet és menyétet nevel. Hasonló a helyzet a határban is, hisz a mű­veletlen parlagok vonzzák a va­dakat, amelyek a faluszéli telke- ken is megjelennek. _ ■ somogyhatvan.dunantuhnapb.hu Az oldal a somogyhatvani önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János VENDÉGFOGADÁSRA is alkalmas porták láthatók a magtár köze­lében, ahol szalonnasütőt, szökőkutat, nádtetős pihenőt, árnyikát és kemencét is kialakítottak az udvaron. Kiskocsi is található, de divat nagy parasztszekeret venni, vagy épp összeszerelni. Rotter Vendel most szerzett be szekérrészeket Felsőszentmártonból. Kuglóf- és ka­lácssütő kemence áll Brajda, a Nagy, a Légrádi, az Aracs, a Kiefer és a Gyergyák portán is. __________________________________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents