Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-13 / 189. szám

8. OLDAL 2002. JÚUUS 13., SZOMBAT : Ml G A Z D A S Á G I TÜKÖR Elkésett a távközlési piacnyitás Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter szerint el­késett a távközlési piac nyitása. Nem csökkentek kellő mér­tékben a tarifák, és nem látszik az sem, hogy tömegesen ter­jedne az internethasználat. Utóbbi miatt - mondja a gépész­mérnök-matematikus szakember - kettészakadt Magyaror­szág. Hogy minél kisebb legyen a szakadék a társadalom szá­mítógépet már használó és még nem használó rétegei között, Kovács Kálmán újabb befektetőket csábítana a magyar piacra. Budapest- Miért volt szükség informati­kai minisztérium felállítására?- A vidéket járva ez a kérdés egyre többször hangzik el az utóbbi időben. Van, ahol arra kíváncsiak, hogy miért csak most, hiszen a fejlettebb orszá­gokban közel egy évtizede mű­ködnek hasonló tárcák. Van vi­szont olyan alkalom is, amikor azt kérdezik: mi az az informa­tikai minisztérium, egyáltalán mi az, hogy informatika, minek erre költeni, hiszen a gyerek úgy is csak játszik a számító­géppel. Úgy látom, az ország ketté­szakadt ezen a téren. Van, aki ma már nem tud komputer nél­kül dolgozni, hozzátartozik az életéhez. De van egy másik Ma­gyarország is - a nagyobbik fele a társadalomnak -, ahol ezt az eszközt egyáltalán nem isme­rik. Ők nem ismerik fel, hogy a vesztes oldalon állnak, és ez veszélyes helyzetet teremt. Hi­szen nem is törekednek arra, hogy megismerjék az ismeret­lent, nem vágynak arra, hogy életük része legyen az informa­tika. Ez # helyzet hasonlít a vil­lamosításhoz, amikor azt kér­dezték egymástól az emberek: minek bevezetni az áramot, ha van mécses, de nincs mit enni adni a családnak? Képzeljük el ma az életet elektromos áram nélkül! Tehát a megosztottság az egyik oka annak, hogy miért van szükség erre a minisztéri­umra. A másik oka a versenyképes­ség. Ahhoz, hogy az ország ver­senyképes legyen, azonnali in­formációcserére van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen a számítógép, az informatika. Összegezve, az említett pél­dák országos ügyek, úgy mint az oktatás, a közlekedés. Olyan országos ügy, amely nélkül nem lehet más tárcákat sem működtetni.- Stratégiai vagy inkább gya­korlati feladata lesz a tárcának?- Is-is. A minisztérium három részből áll: az egyik az informá­ciós társadalom stratégia terüle­te. Ez a helyettes államtitkárság fogja össze a „jövőt”. Azért használom a jövő kifejezést, mert informatikában nem csak az Unióhoz, hanem a világ trendjeihez is kell csatlakozni. Egy másik részleg a hírközlés szabályozásával foglalkozik, hi­szen a hírközlés különböző eszközein - kábel, telefon, mo­biltelefon, űrtávközlés stb. - ke­resztül valósulhat meg az infor­mációáramlás. A harmadik terület pedig az információs társadalom prog­ram, amelyet szintén egy he­lyettes államtitkárság képvisel. Ok a társadalom előtt álló több száz feladatból választják ki a legfontosabbakat, amelyeket a kormányzat is támogat. Erre a példa az, hogy a kormányzat­nak mielőbb elektronikus szol­gáltató kormányzattá kell válnia azért, hogy minél több hivatalos ügyet lehessen sorban állás nél­kül elintézni az interneten.- Elégedett-e a távközlési piacnyitással, mi a véleménye a jelenlegi árakról?- Elszalasztottuk azt a három esztendőt, amikor az egész vilá­gon a legnagyobb karriert futot­ta be a távközlésben a tőke- befektetés. Azt a három ver­senyévet, amikor mindenki li­hegve törte le az árakat, elmu­lasztottuk, mert a törvényt, amely megnyitotta volna a ka­put a tőke előtt a távközlés terü­letén, az előző kormány nem fo­gadta el 1998-99-ben, csak 2001-ben. Ezeket az éveket nem hozhatja vissza semmi, a lendü­let kifulladt, ma már nem akar a tőke ezen a területen befektetni. Ahol ’98-99-ben nyitották meg a kapukat, például az Unió szin­te minden országában, ott egy esztendőn belül felére, harma­dára csökkent a tarifa. így for­dulhat elő az, hogy Németor­szágban a Matáv anyavállalata, a Deutsche Telekom olcsóbban szolgáltat, mint itthon a Matáv. Egy OECD-felmérés azt mu­tatja, hogy nálunk a telefontari­fa közel kétszerese az uniós át­lagnak. Az internet-hozzáférés­nem csak kinyitjuk az ajtót azok előtt, akik hajlandók a ma­gyar távközlési piacba befektet­ni, hanem támogatjuk is őket. Talán vannak, akik recesszió idején fektetnek be, mert belát­ják, hogy egyszer jobbra fordul­nak a dolgok. Őket kell meg­nyernünk. Jó lenne, ha egysége­sebb tulajdonosi struktúra ala­kulna ki a kisebb szolgáltatók­nál is, mert úgy hatékonyabban Névjegy: Kovács Kálmán 1957-ben született Budapesten. 1982-ben a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán szerzett diplomát. 1986-tól a műegyetem gépészmérnöki karán matematikát oktatott. 1988-1995-ben az MTA Matematikai Kutatóintézetének külső munkatársa. 1994-1998-ban a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitká­ra. 1995-1998-ban a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke volt. 1998-ban és 2002-ben az SZDSZ országos listáján választották képviselővé. Nős, három fia és egy leánya van. MMpri-íg»,» ‘' ; I ■ MOBILTELEFON ELŐFIZETÉSEK ■-— _________ fi m m jjj 100 lakosra jutó digitális aktív előfizetések száma ™ a hónap végén (db)* Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dac Jan Fabr Á&t sei együtt pedig a legdrágább országok közé tartozunk. Ma­gyarországon az egyik legna­gyobb probléma, hogy drága a távközlési tarifa. Arányaiban mintegy tízszeres terhet jelent ma egy magyar átlagpolgárnak az internethasználat, mint az Európai Unióban. Hogyan akar­juk általánossá tenni a haszná­latot, ha alapáron is megfizethe­tetlen az átlagos jövedelműek számára? Ez csak a távközlési ágazat versenyszerű fejlesztésé­vel lehetséges. Kulcskérdés az árak csökkenése.- Kiegyenlítődhetnek az uniós és a magyar árak?- Még egy ideig nem. Változ­tatni kell a távközlési törvé­nyen, mégpedig úgy, hogy az pozitív diszkriminációt alkal­mazzon. Ez azt jelenti, hogy Vehetnék fel a versenyt a Matávval. Ezen túl a szabályozással segíteni kívánjuk az internet­szolgáltatást is, mert ez kima­radt a törvényből. Ezek a „puhább” szabályozási lépések, nem lenne szerencsés, ha radikálisabb eszközöket kel­lene alkalmaznunk.- Mikor lenne elégedett a tárca működésével?- Akkor, ha tömegessé és ter­mészetessé válna az inter­nethasználat az emberek szá­mára. Olyan természetessé, mint a televízió- és a mobiltele­fon-használat. Ebben az esetben az ország elindulhatna egy mo­dernizációs folyamat felé, hogy valamennyien jobban és köny- nyebben éljünk. STEFANITS CSABA RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. július 12.) Borsodchem 5 400 Ft ff Egis 14 005 Ft ff Matáv 826 Ft U Mól 4 635 Ft fi OTP 2 092 Ft ff Richter 13 955 Ft 0 TVK 3780 Ft ff Zalakerámia 1450 Ft ff BUX: 7422,89 +0,20°/í) eltérés az előző záróértékhez képest Bt 7700 __j IX INDEX VII. 8-12-IG 760Q_ 7745,51 \ ' í * 7422,89; 7500 7600,38 ! í 7400 753< 7300 * 7408,29 ■ 1 pont Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 387,42 Cseh korona 8,38 Euró 247,16 Japán jen (100) 214,08 Lengyel zloty 59,86 Svájci frank 168,47 Szlovák korona 5,54 USA-dollár 249,98 Stratégia A kormány által jóváhagyott gazdaságpolitikai stratégia az idén 5,5 százalék körüli, jövő­re 5 százalékos, majd ezt köve­tően évről évre egy százalék- ponttal mérséklődő, így 2006- ban 2 százalékos éves átlagos inflációval számol - jelentette ki László Csaba pénzügymi­niszter pénteken. MTI A benzinár nagy része adó Budapest A dízelolaj árszerkezete néhány európai országban Az üzemanyagok hó eleji jöve- dékiadó-emelése és az azt köve­tő áremelés után a térségben az osztrák benzint leszámítva nálunk lehet a legdrágábban tankolni. A térségben immár hosszú ideje ná­lunk a legmagasabbak közé tartoz­nak az üzemanyagárak. Az Ország- gyűlés döntésének megfelelően a jö­vedéki adó a benzin árában 10,5, a gázolajéban 4,8 forinttal növekedett a hónap első napján. Mivel ezzel az áfa alapja is megemelkedett, összes­ségében 13,1 illetve 6 forintos növe­kedéssel kellett számolni. A jövedéki adó megemelésével to­vább növekedett az üzemanyagok árában az adó- és adójellegű tételek aránya. Egy liter benzin árának vala­mivel több mint kétharmadát - 67,4 százalékot, azaz kb. 155 forintot - te­szik ki, a dízelolajnál is közel ennyit. Az adóterheket tekintve a szomszé­dos országok közül a benzin eseté­ben Szlovéniával együtt állunk az élen, a dízelnél Magyarország veri a mezőnyt. Az európai országok között egyébként Nagy-Britannia vezet, 74,4, illetve 75,2 százalékot tesz ki az árban az adó. A sereghajtó mind­két üzemanyag esetében Ukrajna, az adótételek bőven 30 százalék alatt maradnak. Az Egyesült Államokban a benzin árában 26 százalékot képvi­sel az adó, a gázolajéban pedig éppen eléri az ár egyharmadát. A drasztikus áremelkedés mellett sem tartanak attól a szakemberek, hogy újból felvirágzik a benzincsem­pészet. Bíznak ugyanis a korábban bevezetett szigorítások elrettentő ha­tásában. Mint megtudtuk, nem is terveznek a vámhivataloknál külön­leges intézkedéseket. Mindenesetre felkészültek arra, hogy az emberek megpróbálnak olcsóbban üzem- anyaghoz jutni. _____ europress (f orint) D Nettó ár (adó nélkül) fj§ Adó- és adójellegű befizetések 208 ..........- testesen (forint/liter) 180 Ü! 140 120 ID0 80 $0 40 20 0 ^ ^ VMRM1KA Üzemanyagárak a térségben (forint/liter) |Tj 95.55 benzin fl gázolaj A 95-ös motorbenzin árszerkezete néhány európai országban Hiányzó öntözési támogatás Budapest A kánikula komoly gondokat okoz a szántóföldi növényter­mesztésben. A tavalyi öntözé­si támogatás megszűnt, így ott is, ahol kiépítették az öntözőberendezéseket, legfel­jebb az égi áldásban remény­kedhetnek a gazdák. A vetésterület csökkenése miatt búzából a tavalyinál hét, kukori­cából négy százalékkal kisebb te­rületen takarítható be a termés az idén. A csapadékmentes időjárás miatt azonban több növényből a vártnál is kevesebb lesz a termés. Stollár András agrometeorológus szerint a kánikula már azokat a fás növényeket is veszélyezteti, amelyek gyökérzete a talaj mé­lyebb rétegéből veszi fel a ned­vességet. Különösen kedvezőtle­nül érinti a szárazság a nyári ve- getációjú mezőgazdasági növé­nyeket, a kukoricát, a burgonyát, a napraforgót, a cukorrépát, mi­vel nem jutnak a fejlődésükhöz szükséges vízmennyiséghez. A felső talajréteg vízkészlete jelen­leg 10 és 30 százalék között van, utóbbinál szükségessé, előbbinél elengedhetetlenné válik az öntö­zés, mert kiégnek a növények. A zöldségféléket, káposztát, paradi­csomot, paprikát már eddig is csak öntözéssel lehetett életben tartani. A meteorológiai előrejelzések szerint vasárnaptól nedvesebb légtömegek érik el hazánk terüle­tét, országszerte záporok, zivata­rok várhatók napokon keresztül. Mindez csupán azokat a területe­ket érinti majd kedvezőtlenül, ahol még nem fejezték be az aratást. Az eső ugyanis ronthatja a búza minőségét. A mezőgazdasági területeknek mintegy 2,2-2,5 százalékán var kiépített öntözőberendezés. A vízpótlást az idén nehezíti, hog> megszűnt a tavalyi köbméteren ként 15 forintos vízdíjtámogatás. ________________________________________(ÚJVÁRI Otthonteremtés a jövőben is Budapest A Medgyessy-kormány kiemelt feladatának tekinti a lakáshoz ju­tási esélyek javítását. Folytatja a megkezdett programokat, meg­tartja a korábban biztosított ked­vezményeket - szögezte le Csa­bai Lászlóné lakásügyeket koor­dináló kormánymegbízott pénte­ki közleményében. A politikus a Fidesz csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzot­takra reagált, miszerint veszély­be került a Fidesz vezette kor­mány által megvalósított otthon­teremtési támogatás, és a lakos­ság elbizonytalanodott a tekintet­ben, hogy a jövőben élni tud-e a kedvezményekkel. Csabai Lász­lóné kifejtette: a kormány a kö­vetkező évtől a szociálpolitika támogatás emelésével javítja a fi atal házasok lakáshoz jutását, és a bérlakásépítés különböző for máinak támogatásával növeli a; évente megépített bérlakásol számát. Leszögezi: az Orbán-kormám április végéig a Széchenyi-ten 2002. évre rendelkezésre álló la kásépítési támogatási forrásánál 90 százalékát elköltötte. Ezér szükség van újabb forrás elő teremtésére. A kormány meg fogja találn annak lehetőségét, hogy az é' hátralévő részében a már beérke zett és várhatóan beérkező bérla kás-építési pályázatokat elbírálj, és a forrásokat előteremtse - zá rul a közlemény. ________mi 4

Next

/
Thumbnails
Contents