Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-13 / 189. szám

4. OLDAL B ARANYA I T Ü K Ö R 2002. Jűuus 13., SZOMBAT m És Ön szerint? A héten azt kérdeztük olvasóinktól, szerintük kinek kell meg­térítenie a Paksi Atomerőmű egyik reaktorának leállását kö­vető áramkimaradás által okozott károkat a Dél-Dunántúlon. Szavazóinknak mind­össze 17 százaléka okolja a Paksi Atom­erőmű Rt.-t, 42 szá­zalékuk szerint a fele­lősség az áramszol­gáltató Dédászt terheli, közel ugyanennyien az atomerőmüvet és a Dédászt egyaránt elmarasz­talják. 42% A Dédász fi; Az atomerőmű a felelős ■ A kártérítést közösen intézzék Jövő heti kérdésünk: Rövid ideig úgy tűnt, hogy a PMFC meg­egyezik a kilátástalan helyzetbe került Kis- pest-Honvéddal, és ismét az NB l-ben kezd­heti az idényt. Ön mit gondol erről a - végül meghiúsult - kezdeményezésről?- Örültem a tervnek - az élvonal serkentőleg hatott volna a csapatra.- Jobb ez így - egy idénynél többet úgysem maradhattak volna a fiúk.- Nem értek a focihoz. Szavazzon hétfőtől az interneten: www.dunantulinaplo.hu 41% 17% Nyoma sincs a járadéknak Munkaügyi Bírósághoz fordul a bányász szakszervezet Továbbra sem született megoldás az egykori mecseki bányászok baleseti és egészségkárosodási járadéka ügyében. A szakszervezet most az új kormány illetékes szerveinek figyel­mét hívja fel a lassan már egy éve hú­zódó problémára. Az érintettek szá­ma immár meghaladja az ezer főt. PÉCS Farkas Gézától, a Mecseki Bányászok Szak- szervezetének elnökétől megtudtuk, hogy az érdekképviseleti szervezet hiába folya­modott az ellátás megállapítását és folyósítá­sát szabályozó jogszabály módosításáért az illetékesekhez, egyelőre az egészségügyi miniszterhez, illet­ve az országgyűlés elnökéhez intézett levelük sem hozott meg­oldást a kérdésben. Mbit azt lapunkban koráb­ban olvashatták, az alapproblé­mát az okozza, hogy az 1998- ban kelt kormányrendelet a me­gyei egészségpénztárakhoz he­lyezte az ügyekben szükséges igazolások kiadását. A pénztá­rak azonban csak az aktív korú biztosított munkavállalók bal­eseti és munkahelyi megbetege­dési ügyeiben járnak el, így a szükséges ada­tok hiányában az egykor a Mecsek szénbá­nyáiban dolgozó bányászok kérelmei nyo­mán egymás után születnek az elutasító ha­tározatok. Ezeket a szakszervezet a Munka­ügyi Bíróságon támadja meg. Sokan - akik nem tartják be az érdekkép­viselet által javasolt, kérelem esetén végig felügyelt ügymenetet - még eddig sem jut­nak el, keresetüket újra kell indítani. A szakszervezet a sokasodó ügyek haté­kony képviselete érdekében immár Komlón (Pécsi u. 1.) is nyitott egy irodát. Itt, illetve a pécsi, Dobó István u. 89. alatti képviseleten egyre többen érdeklődnek. Mára már ezer­nél is többre tehető az érintett baranyai bá­nyászok száma, ugyancsak sok embernek van hasonló problémája Tolnában is. A hatá­rozatok késlekedése miatt elmaradt járadé­kok együttes összege mértéktartó becslések szerint is százmilliós nagyságrendre rúghat. A szakszervezeti képviselők szerint ugyan­Tavaly augusztus óta A mecseki bányászok munkahelyi egészségkáro­sodása ügyében tavaly augusztus 16. óta nem született érdemi határozat. A probléma feloldásá­ban nem hozott áttörést a szakszervezet által in­dítványozott, az Országos Nyugdíjbiztosító és az Országos Egészségpénztár együttes konzultáció­ja sem. Az érdekképviselet reményei szerint ősz­szel megszülethetnek az első precedens értékű munkaügyi bírósági ítéletek, amelyek felgyorsít­hatják a járadékok ügyintézését. akkor vizsgálni kellene azt is, hogy az egyko­ri munkahelyi ártalmakból származó egész­ségkárosodások pontosan mikor érték el a járadékra jogosító szintet, ez ugyanis az ellátás visszamenőleges kifizetésének le- hetőségét is felvetheti. ______ he. Ti sztújítás a Fideszben PÉCS Tegnap sajtótájékoztatón mutat­kozott be a Fidesz - Magyar Pol­gári Párt pécsi szervezetének nemrég megválasztott új vezető­sége. Trombitás Zoltán eddigi vá­rosi elnök helyett a jövőben Mi­kes Éva országgyűlési képviselő, a Miniszterelnöki Hivatal korábbi államtitkára vezeti a csoportot. A párt új helyi elnökséget is választott, a testület tagjainak névsorát is tegnap jelentették be. A szavazatok alapján a ve­zetőségbe került Gáspár Gabri­ella városi képviselő, Molnáráé Garni Edit részönkormányzati tag, Nagy Csaba, a közgyűlési frakció vezetője, Páva Zsolt, Pécs korábbi polgármestere, Trombitás Károly, aki egy ko­rábbi ciklusban volt városatya, valamint Boros János egyetemi oktató. NY. SZ. Fesztivál drogmegelőzéssel PÉCSVÁRAD Bár a közelmúltban két nagyobb könnyűzenei program zajlott le Ba­ranya megyében (Pécsett, illetve a pécsváradi lőtéren), a szervezők mégsem tartanak attól, hogy érdek­telenség övezné a július közepére tervezett Pécsváradi Ifjúsági Feszti­vált. Tavaly ugyanis jelentős sikert hozott az akkor elsőként megren­dezett programsorozat, amelyből várhatóan hamarosan hagyomány lesz. A Pécsváradi Ifjúsági Önkor­mányzat és a település szakreferen­se már javában készül a fesztiválra, amely természetesen nem kizáró­lag a zene és a szórakozás körül fo­rog majd, hiszen több, az ifjúság problémáival foglalkozó program is lesz. A szervezők felvállalták, hogy a kétnapos esemény alatt szabad­idős, kábítószer-megelőzési fóru­mok is lesznek, valamint drogam­bulancia várja az érintetteket. Emi­att a pécsváradi rendezvény meg­kapta a sportminisztérium kiemelt támogatását, de természetesen a helyi önkormányzat is hozzájárult a megrendezéshez. A szabadidős tevékenységek és a sport nemcsak a beszélgetések té­máit adják, a résztvevők a gyakor­latban is bemutathatják tudásukat. A rendezők - ha az időjárás is ke­gyeibe fogadja az eseményt - kispá­lyás focibajnokságot szerveznek a megjelenő fiataloknak; akik pedig extrémebb sportra vágynak, speci­ális sziklamászófalon gyakorol­hatnak. NYAKA SZ. Mediterrán hangulatúvá alakítanák Siklós A belváros átalakításának szükségességét vetette fel a képviselő-testület legutóbbi tanácskozásán Pávics János, aki szerint ezáltal a település sokkal vonzóbbá válna a tu­risták számára. A városatya elmondása szerint a helyi erődítmény - mint turisztikai célpont - önmagában nem járul hozzá ahhoz, hogy a látogatók ma­gát a települést is felfedezzék. Bár a korábban tervbe vett várfalsétány meghiúsult, a képviselő szerint a lecsökkent bevásárlóturizmus most már lehetővé tenné a belvá­ros forgalmának leszűkítését és a főút sétálóutca jellegű átalakítását is. Véleménye szerint nyaranta a Mária utcát kizárólag a gyalogosok részére lehetne bocsátani, itt fel le­hetne állítani azt a színpadot, ahol a város rendezvényeit lebonyolíta­nák. Ezzel egyfajta nyári kulturális központ jelleget adnának a terület­nek. Ha a postától a várig - lassított és szűkített átmenő forgalom mel­lett - gyalogosan közlekednének a a belvárost turisták, úgy gyakorlatilag végigvo­nulnának a városon, ahol butikok, igazi borozók, kerthelyiségek vár­nák őket, nem a mostani, hanem valóban mediterrán jellegű város­hoz illő körülmények között. Az ötlettel kapcsolatban a kép­viselő-testület is fogadókésznek bi­zonyult, a városban kerthelyiséget kialakító vállalkozóknak ma már nem kell közterület-foglalási díjat fizetniük. Ennek ellenére a telepü­lésen csekély számban élnek a le­hetőséggel. Amint azt Pávics János elmond­ta, a mediterrán jellegű átalakulás - ahol a belvárosban még a házak vakolatának színét is szigorúan szabályoznák - potenciális vásárló­vá tenné a turistákat. Szemben a jelenlegi állapottal, ahol semmi sem a fejlődést szolgálja. A képvi­selő hozzátette, hiú ábránd a vár munkahelyteremtő képességében reménykedni, hiszen annak kiala­kítása több éve húzódik, s még hosszú időnek kell eltelni a cél el­éréséig. A lehetőséget a városnak magának kell megteremteni, ha kell komoly átalakítással, helyi vállalkozók bevonásával. K. J. A pécsi sétálóutcákban már megszokott látványt nyújtanak az éttermek és kávéházak zsófolt teraszai FOTÓ! TÓTH L. Felére csappant a méztermés A méhészek az államtól várnak kárenyhítést Több tíz-, esetleg százmillió forintos kárral számolnak a honi és a baranyai méhészek, miután a téli roppant hidegnek, majd az aszályos időjárásnak köszönhetően csak a tavalyi méz­mennyiség felét képesek előállítani. A gazdák az állam segít­ségében bizakodnak. RrtBflHYfti korkép hészek körében. Miután az akác-----------------;--------------------------és a hárs előbb és bőségesebben A m egye - egyedülálló klímájának virágzik mint másutt, korábban köszönhetően - Magyarország bevett gyakorlat volt, hogy az or- egyik legkedveltebb területe a mé- szág más tájairól a méhészek ide­Lepermetezték a méheket A közelmúltban több helyen is tömeges pusztulás következett be a Sik­lós környéki méhcsaládokban. Miként az egyik károsult elmondta, a ro­varok megtizedelését feltehetően szőlőpermetezés okozta, ugyanis az ültetvényekben valószínűleg nem a meghatározott technológiát alkal­mazták a védekezéskor. Mivel a szőlősorok közül csak minden másodi­kat tárcsázták, a kimaradt helyeken kivirágzott a fehérhere, amit a mé­hek „legelőként’ hasznosítottak. A tömeges méhpusztulás akkor követ­kezett be, amikor ezeket a sorokat lepermetezték. Néhol több mint az állomány fele elhullott. K. J. jártak állományukat „legeltetni”. Idén azonban a vendégek elma­radtak. , Nagy István pécsi méhész és kereskedő a Dunántúli Naplónak el­mondta, ebben az esztendőben a fentebb említett okok miatt csak a korábban átlagosan termelt méz­mennyiség felével számolhatnak a méhészek. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a korábbi 15 ezer tonna helyett csak mintegy hétezer kerülhet majd a tárolókba, s ezzel sok tízmillió forinttól esnek el a gaz­dálkodók. A mézkedvelőknek ennek elle­nére hiánnyal nem kell számolniuk (hiszen a korábban megtermelt mennyiségnek is csekély része fo­gyott el csak a hazai piacokon, miu­tán az átlagos mézfogyasztás évente egy főre mindössze negyven deka­gramm), legfeljebb mélyebben kell pénztárcájukba nyúlniuk (lásd táb­lázatunkat!), ha vásárolnak a cse­megéből. A méhészek egyébiránt abban bíznak, hogy az állam - a földműve­lésből élőtóiöz hasonlóan - őket is legalább részben kártalanítja majd a rendkívül tragikus esztendő miatt. Elvárásuk mögé egy logikus érvet is felsorakoztatnak: a méhekkel foglal­kozók ugyanis nem csupán a meg­termelt mézzel járulnak hozzá a gazdaság összteljesítményéhez, ha­nem a beporzással is - mintegy mel­lékesen - nagyot lendítenek a mező- gazdaság szekerén. Kiszámolták, ez a tevékenység hatvanmüliárd forint­nyi érték előállításában segít. A termelők azt is sérelmezik, hogy a Magyarországon termelt, ki­váló minőségű mézet képtelenek a nyugati piacokon minőségüknek megfelelő áron értékesíteni, miután csak nagy kiszerelésben veszik át tőlük. A mézzel aztán sok esetben feljavítják a süányabb külföldit, s még az sem kizárt, hogy a „koktél” visszaérkezzék a magyar boltokba. Mindennek okát abban látják, hogy nincs egy olyan tőkeerős cég mögöttük, amely képes lenne a megfelelő piackutatásra és szer­vezésre, mert a kistermelők saját erejükből erre képtelenek. M. B. A MÉZ ÁRA ITTHON ÉS NÉMETORSZÁGBAN B * nincs, mert elfagytak a hársfák Felvásárlási ár Kisher. ár most Áremelés után Forrás: Dunántúli Napló Németországban Akácméz 600 Ft 8-900 Ft 1000 Ft 1600-1700 Ft Hársméz 0 Ft* 8-900 Ft 1000 Ft 1600-1700 Ft Vegyes méz 350 Ft 600 Ft 700 Ft 1200 Ft Hírek SZENTLÁSZLÓN a közelmúlt­ban megjelent az ezerfős telepü­lés saját lapja. A színes és fekete­fehér ingyenes kiadvány a falu életét meséli el, továbbá a Helyi eseményekről ad összefoglalót. A kuriózumnak számító kezdemé­nyezést a község vezetősége még sokáig kívánja folytatni. (ko) BIKALON parkrendezés folyik. A kétévente rendezett Bikái Találko­zóra készülve növényeket ültet­nek, díszkőburkolatot kapnak a központi park sétányai, a kis tó szigetére pavüon kerül, öt kande­lábert állítanak fel, és egy szökő- kutat is építenek. A munkákat sa­ját forrásból, mintegy 900 ezer fo­rintból fedezik. A falu egy másik parkjába felújított régi tűzoltóko­csit állítottak ki. (w) HOSSZÚHETÉNYBEN dolgoz­nak a kultúrház felújításán. A múlt század eleji, védett épületet jelenleg vakolják, a munkára 2,5 millió forintot költenek. A teljes renoválásra nincs keretük (ez mindent egybevéve akár százmü- liós beruházás is lehetne, mivel vizesblokk- és fűtéskorszerűsítést is terveznek), de feltétlenül szük­ség lesz legalább a tető rendbeho­zatalára. (w) A HÉTEN Pécsett tartja kongresz- szusát a Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesülete. Az eddigi tanács­kozások helyszíne mindig Buda­pest vagy környéke volt, az elő­adók és a résztvevők zömmel fő­városiak voltak, ezen pedig vál­toztatni kívánt a szervezet: az idei konferenciát a Pécsi Székesegy­ház Nagycsaládos Egyesülete ren­dezi. A kongresszuson a megje­lentek aktuális témákról hallanak előadásokat, majd csoportbeszél­getések keretében folytatódik az ülésezés. Az eszmecserére mint­egy hétszáz család, több mint 3000 fő jelentkezett, köztük kö­rülbelül 1800 gyermek, akik ját­szóházi, kézműves- és sportfog­lalkozáson is részt vehetnek. A megbeszélések után kulturális programok és a várossal való is­merkedés várja a családokat, (fi) PALKONYA küldöttsége a közel­jövőben részt vesz az Európai Kulturális Falu mozgalom olasz- országi fesztiválján. A település képviselői zenélnek, főznek és bort kínálnak majd a tizenegy eu­rópai falu közös rendezvényén. _____________________________15) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents