Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-12 / 188. szám
6. OLDAL 2 A L ATA BEM UTATKOZIK 2002. Július 12., péntek HH ZALÁTA NEPESSEGENEK ALAKULÁSA 1010 1945 1960 1980 2002 Drávátok ÓMarkóc 'p Kákics Besen ce Csányoszró Sellye Nagycsány o Drávakeresztúr . Drávaiyányi Lúzsok Sósvertike Kemse Drávasztárá" , ZALATAm o sülnek, márpedig a legnagyobb csapásunk a hivatalos adatok szerint 34 százalékos munkanélküliség. Néhány család ugyan eléldegél az állattenyésztésből meg a Hekler Tibor.polgármester földművelésből, páran Vajszlón és Pécsett is kaptak munkahelyet, ám a lakosság zöme rendszeres szociális segélyre szorul. És a gyermekeken keresztül a hátrányos helyzet újratermelődik. Szóval vergődik ez a település még egy darabig, és ha külső segítséget nem kap, egy idő után eltűnik a térképről. Zaláta jövője bizonytalan Valamikor óriási és fejlődő községnek számított, mostanság viszont rájuk ült az „ormánsági átok”, a több mint 30 százalékos munkanélküliség, a fejlesztési lehetőségek hiánya, s a kilátástalan helyzet. Az állandó forráshiánnyal küszködő település önkormányzata azért megpróbál lakható körülményeket teremteni. Az önkormányzatiság kezdetén, vagyis a kilencvenes évek elején még olyan összegekkel rendelkezett az önkormányzat, hogy jutott mindenre, így nem jelentett gondot a két utca közötti összekötő járda megépítése, vagy a több millió forintba kerülő napközis konyha kialakítása. Ez utóbbira már akkor is nagy igény volt, s nem csak az iskolában, hanem a környék munkahelyein dolgozók is igénybe vették a konyha szolgáltatásait. A csúcsteljesítménye 1992-ben 160 adag volt, ez mára a felére csökkent. A nyersanyag- árak növekedése, no meg az elmaradozó igénylők miatt a költségek egyre csak növekedtek, ám az elszegényedő szülők gyermekeinek szükségük van a napi egyszeri, olcsó étkezésre, emiatt az önkormányzati pénzalapok egyre nagyobb hányadát köti le konyha fenntartása. Akkoriban kezdték el a kultúrház tetőszerkezetének felújítását, s egy, a falu tulajdonában lévő házban kialakították a házasságkötő termet. Itt kapott helyet a nyugdíjasklub, az orvosi rendelő is. A kedvező lehetőségeket kihasználva az állami támogatással a vezetékes ivóvízhálózat is megépült ebben az időben. A lakosságnak csak 25 ezer forintjába került, az önkormányzat viszont biztosította a nehéz anyagi helyzetben lévőknek a hitelfelvételt. Megtehette, hiszen volt szabad pénze a kölcsönökre is.- Amikor meghirdették, hogy a falugondnoki szolgáltatatás létrehozására állami pénzekre lehet pályázni, nem sokat gondolkozA körjegyzőség épülete tunk, azonnal jelentkeztünk - említi a „jobb” időszakban kihasznált lehetőségek egyik eredményét a polgármester, Hekler Tibor. - Közösen pályáztunk a szomszéd faluval, Kemsével, akkoriban vettük az első falubuszt. Azóta már a harmadiknál tartunk. Nagyon jól ki tudjuk használni, bérbe is adjuk, ha valaki magáncélra akarja felhasználni. Aztán vettünk egy traktort is, de ezt már a szociális földprogramból, kiskertek felszántásától kezdve a fűnyírásig sok mindenre hasznosítjuk. Persze a pénzügyi források csökkenése nem jelentette a falufejlesztés leállítását, hiszen a kilencvenes évek közepétől kezdve a különféle megyei és országos pályázatokon nyert pénzekből például kiépítették a járdákat, az orvosi rendelőben, az iskolában, valamint a kultúrházban kialakították a vizesblokkot, mindkét intézményt felújították, létrehozták az óvodát - hogy csak a legfontosabb fejlesztéseket említsük. A kötelezően előírt ellátások drágulása, a településeknek juttatott állami támogatás fokozatos csökkenése miatt az utóbbi években forráshiányossá váltak, az „önhiki”-s alapból, valamint a belügyminisztériumi támogatásból sem jön össze annyi pénz, hogy költség- vetésük nullszaldóssá váljon.- A baj az, hogy meglehetősen kilátástalan helyzetbe kerültünk - vélekedik a jövőről a polgármester. - Munkahelyek itt nem léteA FALU TÖRTÉNELME Az első írásos emlék 1322-ből származik, amely a szlávaj- kú Zalatha néven említi a feltételezések szerint már jóval azelőtt is lakott települést. A hozzá tartozó Kápolna-puszta hajdan a katolikus székeskáptalan birtoka volt. A világháború során 36 szülötte vesztette életét, ám a kitelepítés következményeitől megkímélte a családokat. Termelőszövetkezetét 1959-ben hozták létre, 1972-ben összevonták Vejtivel. Önálló tanácsát 1977-ben Vajszlóhoz csatolták, 1991-ben alakult meg az új önkormányzat. A termelőszövetkezetet 1994-ben számolták fel. A FALU GAZDÁI. A polgármester Hekler Tibor (46 éves, mezőgazdasági gépész), alpolgármester Szata József (55, technikus). Az ön- kormányzati testület tagjai. Tóth László (54, festő-mázoló), Varga Jenő (44, mérnök), Lakács László (37, festő-mázoló) és Vass Sándor (52, technikus). Körjegyző dr. Farkas Gábor. __________________ ■ za lata. dunantulinaplo. ha Az összeállítás a zalátai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor KÉM SE BEM UTATKOZIK Kemse nem süllyedt el Amikor közigazgatásilag a székhelyközséghez, Vajszlóhoz tartoztak, még jelentős volt a vagyonuk, ám a rendszerváltás után mindenről lemondtak, mert nem szerettek volna részt venni ádáz vagyonmegosztó vitákban. Tiszta lappal kezdtek, s az önkormányzatiság kezdetén igyekeztek megragadni minden lehetőséget, ami a kis falu építését, szépítését szolgálta. Tulajdonképpen akkoriban volt mindenre pénz, az akkori (és a jelenlegi is) polgármester, Tömös Mihó László úgy emlékszik vissza erre az időszakra, mint az önkormányzatok aranykorára.- Éreztem, most kell mindent fejleszteni, behozni az évtizedes lemaradásokat, mert erre több ilyen alkalom már nem lesz. Bevezettük a vizet, kijavítottuk az utakat, járdákat, tataroztuk, felújítottuk, átalakítottuk a középületeket -, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Zalátával közösen pályáztunk a falugondnokság kialakítására, azóta is együttműködünk, már a harmadik falubuszt vettük használatba. Az évente idejáró falukutatók nem is nagyon értik, miért nem süllyedt már el ez a település, miért nem tűnt el a föld színéről, hiszen a lakosság lelkesedésén kívül tulajdonképpen nincs itt semmi. A polgármester szerint talán éppen ez tartja életben Kemsét, mert a hivatalosan 48 százalékos munka- nélküliséggel sújtott településnek nem sok lehetősége van a kitörésre. A szerencsésebbek közül né- hányan eljárnak ugyan dolgozni Vajszlóra, meg a Tömös Mihó László polgármester pécsi Elcoteq-be, de a legtöbben otthon ütik agyon az időt, teljes reménytelenségben.- Azért a kilátástalanság mellett az itt élő emberek egy-két kivételtől eltekintve sokat adnak környeztük ápoltságára, tisztaságára. A példamutatás nagy úr, kezdetben még csak néhányan virágosítot- tak, tették rendbe a házuk elejét, az udvarukat, a többieknek már szólni sem kellett. Hat év óta részt veszünk a Virágos Magyarországért versenyben, s amire a legbüszkébbek vagyunk, tavaly a kisközségek kategóriájában ezüst fokozatot nyertünk. Ugyancsak benevezünk a Kincses, Virágos Baranyáért versenybe is, minden évben oklevelet nyertünk. Itt a fáknak története van, az emberek foggal-körömmel ragaszkodnak növényzethez, ha valamelyik fát kivágásra ítélnénk, talán még tüntetnének is. Nem véletlen, hogy a romlatlan természetet imádó osztrákok hamar felfedezték a falut. Egy orvoscsalád már a negyedik házat újítja fel, baráti társaságukkal minden szilvesztert évek óta itt ünnepük, éjfélkor még tűzijátékot is rendeznek, a falu apraja-nagyja legnagyobb örömére. A doktor úrral nagyon jól jártak, sokat segít a falufejlesztésben, tavaly az önkormányzat döntése alapján dr. Hubert Sabitzert díszpolgárrá is választották.- Szóval nem süllyedünk, igaz nem is emelkedünk. Küszködünk, de erőfeszítéseinknek megvan az eredménye: a falu él és virágzik, az itt élők talán emiatt is ragasz- kodnak településükhöz.________■ Kocák a családoknak Hogy valamit segítsenek a bajba jutott, szociális segélyen élő családoknak, Kemse évek óta részt vesz a szociális földprogramban. A település még a legújabb kori földosztáskor árverésen vásárolt több mint 20 hektár birtokot. Ezt valamikor a termelőszövetkezet használta, a legelőből szántót csináltak. Az elképzelések alapján a vásárolt terület egy részét ismét legelővé alakították vissza, másik részét pedig azok között osztották fel, akiknek nem volt földjük, de gazdálkodni szerettek volna. Ugyancsak a szociális földprogramból kapott pénzen anyakocákat vásároltak, minden család kapott egy-egy sertést. Az idén is beadták a pályázatot, a kocaprogramot szeretnék too Kákics Drávafok ° .Bogdása q 0 Markóc Sellye Nagycsány Lúzsok •? ÓDrávaiványi Drávakeresztúr Sósvertike DrávasztáraH KEMSE% :f .. .. Ä*« Ve? vábbfejleszteni. A testület szándéka szerint ezzel is azt szeretnék elérni, hogy mindenkinek legyen valamilyen forrásból jövedelme. A MŰEMLÉK református templomot már többször felújították ■ A KÖZSÉG TÖRTÉNELME Kemse falvát a fennmaradt írásos emlékek szerint 1320-ban említi a Pécsváradi Convent először. A levéltárban 1542- ből származó írásokat is őriznek a faluról, három és fél porta után rótta le adóját. A II. József uralkodása alatt készült térképek tükrében még erdők és vadvizek borították egész területét. A bokortelepülés hajdani lakói gazdasági megfontolásból éjszakánként még kapuval zárták le a tér bejáratát, az állatokat azon kívül legeltették. Egykori református templomuk díszesen festett kazettáit napjainkban a Néprajzi Múzeum néprajzi tárója őrzi. Kitelepítéskor 1950-ben két, a Hortobágyra költöztetett családnak kellett megválnia a településtől. KEMSE KÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA kemse. danantalinaplo. ha Az összeállítás a kemsei önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Ide nem jönnek külföldiek get nyújtsanak a gazdálkodóknak. Építettek közösen Kemsével tejbegyűjtőállomást, tavalyelőtt vásároltak gépi permetezőt, kialakítottak egy 80 hektáros legelőt, ehhez vettek szárazógépet. Az eszközöket bérbe is adják. ____________________________■ A község ugyan ma már nem zsáktelepülés, infrastruktúrája közepes minősítésű, a gázon és a szennyvízcsatornázáson kívül minden közművel rendelkezik. A lakosság egy része viszont ennek ellenére igyekszik elhagyni a falut, legfőképpen a kilátástalan elK Itt -~r 1 r 4 X r* l 1 />l-\ rt+Ao A gek miatt. Az önkormányzat igen nagy ösz- szegeket fizet ki szociális juttatásként, havonta 800 ezer forint az ilyen jellegű kiadása. A falu általános iskolás tanulói iskolakezdéskor ingyen kapják meg a tankönyveket. Évek óta részt vesznek a szociális földprogramban, hogy az itt nyert pénzből eszköz- és termelési segítséA község református temploma
