Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-11 / 187. szám
2002. Július 11., csütörtök BEMUTATKOZIK 11. OLDAL KIRALYEGYH A Z A A KÖZSÉG GAZDÁI. Polgármester: Grim Ferenc (48 éves) polgár- mester. Alpolgármester: Kása Tihamér (38) mezőgazdasági vállalkozó. Képviselők: Ligler László (43) mezőgazdasági vállalkozó, Kovács Lászbné (47) iskolatitkár, Grimné Hunyadvári Éva (42) óvodavezető, TóthJózsefné (42) pedagógus, Palkó Ottó (43) pedagógus, Borza Ferenc (48) villanyszerelő. ■ A FOTÓN ÁBRÁZOLT VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ a falu szívé ben áll. Hamarosan visszakerül a tetejébe az ötvenes években szétvert turul helyére az újabb, amelynek az újraszentelő ünnepsége augusztus 20-án lesz. Ezzel sok lokálpatrióta régi vágya teljesül. Az elesettek névsorában csaknem 10 olyan személyt is megemlítenek, akikről most sem tudják, hogy melyik fronton haltak meg. Az emlékmű tövében egy, a faluban 1918-ban elhunyt osztrák katona sírját gondozzák még most is. A sírkert közelében a szentgáliak hősi ke- gyeleti parkját szemlélhetjük meg. ______________________■ Tö bben születnek A korábbi évekre jellemző lélek- számcsökkenés megállt. Jelenleg 1050-en élnek a fiúban. Ez a szám 1995-ben 1088,1970-ben pedig 1201 volt. Tavaly 14 kisgyermek született és ezzel szemben 9 felnőtt halt meg. Idén már négy csecsemő látta meg a napvilágot, további három anyuka pedig várandós. A mostani népesség egy- harmada őslakó, vagyis az elődei már középkorban is itt éltek. Régi famíliák például: Angyal, Csóka, Nyaka, Varga, Vörös. A második világháború után nincstelenné tett németek érkeztek Ibafáról, Kánból és Véméndről, akiknek a zöme végleg itt maradt. Jelentős a dél-alföldi bevándorlók száma is. ■ Kacsóta oCsonkamindszent Szentlőfinc í> Pellérd '•'] \ .... 0 KIRÁLY- Szabad- Bicsérd készít : szentkirály Zókc ^anyosgadány f° EGYHÁZA Gyód Lesznek ifjú falukutatók A most 82 éves Kacsar Béla nyugdíjas mezőgazdasági technikus vezetésével 1970-től egy évtizeden át működött a csak idős embereket tömörítő honismereti szakkör, amely a település néprajzi, régészeti, ipartörténeti és egyéb helytörténeti értékeit mentette és népszerűsítette. Ezalatt lelkes és igen aktív tagnak bizonyult többek között Flalas Ferenc, Kása Gyula, Pekori József és Kacsar József. Az utóbbi személy alapozta meg a honismereti mozgalmat a faluban, neki köszönhető, hogy a szakemberek csaknem 350 dűlőnevet gyűjthettek ösz- sze. Várható, hogy Farkas István és Mészáros Dániel diákok szakkört és gyűjteményt alakítanak ki. kiralyegyhaza.dunantulinapb.hu Az oldal a királyegyházai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János Segítségkérő kereszt A faluban több út menti kőkereszt is áll. Némelyik töredezett, mállik, erősen kopott, hármat közülük hamarosan felújít a község. Vannak azonban lakók is - nem kis számmal -, akik maguk gondozzák a kegyeleti helyeket. Az emlékkeresztek nemcsak az egyén vallásos háláját fejezik ki, de jelzik azt is, hogy a település ősi keresztény központnak számít. Ilyen faragás magasodik a központi tér sarkán, vagy a község keleti és nyugati szélén. A határban egy olyat emelt Kisnyaka József 1911-ben, amelyen segítséget kérő versike olvasható. Alkotója Pekori József. A szöveg a következő: Vészben és viharban te légy menedékünk! / Dalospacsirtától üdvözölt kertészünk. / Áldd meg határunkat mezeink lilioma! / Összekulcsolt kézzel könyörög a Föld fia. _____■ A TEMPLOM 1804-BEN ÉPÜLT KRISZTUS KIRÁLY TISZTELETÉRE. Az oltárnál látható Gál apát és Keresztelő Szent János portréja. Ők az eltűnt középkori kőegyházak védőszentjei voltak. Egy festmény is ábrázolja személyüket, amint a két egyesített település védelmét kérik Istentől. A főoltárt Haraszti Pál pécsi iparművész alkotta. A főbejáratnál erősítették fel az egyesítés emlékét felidéző márvány táblát Vas László helyi születésű nyugdíjas pap és középiskolai tanár kezdeményezésére. A mostani plébános, Molnár János és Szabó Gyöngyi hitoktató sokat foglalkozik a fiatalokkal, akik használhatják a régi kézirato- kat is őrző könyvtárat. A községen áthaladó kirándulók pedig megpihenhetnek a vendégszobában. ■ Ünnepi verselők régi rigmussal Évtizedeken át főként esküvő, születés, névnap és disznótor alkalmával Pekori József, Tóth Lász- b és Tóth Béb jókívánság- és szórakoztató témájú verseket adtak elő a népi elődök szereplési szokása szerint. Kár, hogy ma már kevés rigmáló alkotás maradt fenn írásban, amelyek zömét Tóth Béla szedte rímbe. Népszerűek voltak a mókás és jó kedélyű előadók. Bizalmuk és nyíltságuk mindenképpen az eltűnt faluközösségek idejét idézte. Minderre Kacsar Béla falukrónikás hívta fel figyelmünket, aki naplót és krónikát is vezet jó fél évszázada, megörökítve az eseményeket __________________■ Ki rályegyháza megszépül A község vezetősége sokat költ a falura. Főként az általános művelődési központ (ÁMK) korszerűsödött, amelynek fejlesztése az elkövetkező években is folytatódik. Újabb játszóteret, á fiataloknak és az időseknek klubot alakítanak ki. A tornaszobát sok funkciót ellátó rendezvényteremmé építik át. A volt középkori fürdő mocsarát rendezik, helyén tavat duzzasztanak. Az út menti kereszteket megerősítik és újra festik. A település jelentős kiterjedésű területen helyezkedik el, hisz két középkori helység egyesítésével alakult ki a múlt század negyvenes éveiben. A Szentiváni és a Szentgáli rész, valamint a Típus utca főútvonalának hossza meghaladja a két kilométert. A síkságot alig szakítja meg néhány kisebb tóemelkedés. Grim Ferenc, aki negyedik éve polgármester, kérdésünkre elmondta, a községvezetőség szívügyének tekin- Grim Ferenc polgármester ti a falucsinosítást. Fából faragott útjelzőket állítottak fel, s még több kerül ki a közterekre. A Gyöngyfa, Sumony és Királyegyháza gyerekeivel foglalkozó AMK-ban négy géppel bővült a számítógép- park, mivel Kovács Lászlóné, Gyimesiné Fekete Tünde és Grimné Hunyadvári Éva pedagógusok pályázatukkal pénzt nyertek. Most az internet-elérhetőségért pályáznak az intézmény igazgatója, Toplakné Szummer Marianna vezetésével. Az önkormányzat épülete körjegyzőségi központtá bővült. A körjegyzői teendőket dr. Királyné Szabó Rozália látja el. Á központi iskolában és óvodában átalakították a vizesblokkot, korszerűsítették a fűtést, parkettát cseréltek. Ugyanitt a közeljövőben a tornaszobát olyan teremmé építik át, ahol különféle rendezvényeket, köztük sportjátékokat tarthatnak. A községi nagy temetőnél parkoló készült. Rövid időn belül a második játszótér kivitelezésébe fognak, ezúttal a víztorony körül, ahol az elpusztult középkori közfürdő elmo- csarasodott helyén és környékén tavat mélyítenek ki. Úgy tűnik, hogy kétévi próbálkozás után a kémesi Ifi Mobil Szervezet segítségével létrejön és helyiséghez jut a nyugdíja- sok és a fiatalok klubja. ________________________■ Fé l évszázados lugas Küllemében előkelő az a számos helyiségből álló évszázados kocsma- és boltépület, amelyet még a hajdani legelőtársulat hozott létre. A közkedvelt vegyeskereskedése azonban napjainkra megszűnt. A megmaradt kereskedelmi egységet évtizedek óta a jó üzleti érzékkel megáldott Hatos család működteti. Ma is népszerű a betonplaccos udvari rész, amelyet sátortetőt utánzó félévszázados szőlőlugas fed. Ünnepi alkalomból díszkivilágítást kap a zöld terület._____________■ A FALU TÖRTÉNELME A mostani településnevet 1940-ben alkották az akkori plébános kezdeményezésére, aki szorgalmazta, hogy egyesüljön a két igen jelentős középkori település: Ma- gyarszentiván és Szentgál. Az új jelölés azt fejezi ki, hogy a szomszédos Szabadszentkirály révén ez is királyi terület lehetett, míg az egyháza arra utal, hogy mindkét egybevont helységben komoly kőegyház (templom) állt. Mellesleg a két helység sokszor állt ellentétben főként határviták miatt, és hol az egyik, hol a másik volt egyházi szempontból erős. A ma élő emberek már nem tudták megindokolni, hogy miért kellett egyesíteni a két szomszédot. Magyarszentivánt Scenth Iwan alakban oklevél először 1283-ban említette. A kifejezés Keresztelő Szent Jánosra utal, aki az imahely védőszentjének számított. A létesítmény a Sarok nevű falurészben állt, ahol a földmunkák során olyan sírokat fedeztek fel, amelyekben ló is feküdt. Vásárosszent- gál neve okiratban először 1292-ben bukkant fel Zenthgal alakban. A megnevezés a vásártartásra utal, a védöszent pedig Szent Gál. Más ÁrpácFko- ri helységek is léteztek a határban, amelyekről a Fúszta, a Szentegyház, a Kacsáta, Füzesd, Hirics, Rugasd, Tüske, Varsány, Szilvás dűlőnevek is vallanak. A helyszínek pontosítása régészek dolga. Létezett a Róma és a Török út is. Szentgál területén a római állomást egykor Limusaként említették. A régészek tudnak a rézkori Péceli-kultúra népének emlékeiről is. A néphit szerint a Halom-dűlőben őskori emberek temetkeztek. Mind több vállalkozás Az utóbbi időben egyre több a vállalkozó, között találhatunk szentlőrinci, szigetvári, pécsi és budapesti, valamint három helybeli befektetőt is. Sok a különféle kereskedés, élelmiszerboltból jelenleg öt működik. Létezik egy mentálhigiéniai szaküzlet is. Mezőgazdasági profil jellemez egy rt.-t, valamint egy tejszövetkezetet. A12 gazda most már 250 hektáron művel földet. A tehénállomány 1970-ben 600-as volt. Most a szentiváni állomány 25, a szentgáli 110 állatból áll. Pásztorok: Varga Ariik és Orsós Lászb, akik nagy megbecsülésnek örvendenek. Családok, illetve magányos emberek nevelik a jószágokat a portájuk ugyancsak népi díszítésű istállóiban._______■ A hajdani kultúrház megóvásáról nem mondtak le, amely szintén egy régi porta épülete. Az utcai frontján a presszó működik. Takaros, szép porták Nemcsak a Szentgáli, de a Szentiváni részen is szépen festett lakóházak sorakoznak, amelyek jól mutatnak a néhol több mint ötven méter széles főutca két oldalán. Tágasak az udvarok, a hozzájuk tartozó kertek pedig hosszúak. Minden darab kertszegletet megművelnek. Majdnem mindenütt nagy és öreg szőlőlugasok sorakoznak. Az utcai házhomlokzatok gyakori színe a sárga, a kissé kékes, a rózsaszín, a barnás vagy a vakító hófehér, de ugyanezt a színvilágot fedezhetjük fel a gangokon is. Az ifjú Borza Imre- és az ifjú Tóth Gyula-ház utcai házfalát nemrég festették aranyló és citromsárgára. Veretes díszek teszik hangulatossá a Borza Gyula-porta hatalmas fémkapuját. Van, ahol, mint például a volt Nincsevics-telken a bejárati főkaput hatalmas téglaoszlopok rögzítik. Ezeket a kapufélfákat virág- és egyéb színes díszek ékesítik. Tán a kultúrház utcai falfelülete a legdíszesebb, gyönyörűek főként a piros tégla-beépítések. A Barics- Falk-porta méretes utcai kerítése is a régi idők hangulatát árasztja > A i fi
