Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-10 / 186. szám

6. OLDAL BEM UTATKOZIK 2002. Július 10., szerda HU LOVÁSZHETÉ N Y A FALU TÖRTÉNELME A község nevét 1292-ben Luszhetyn alakban találjuk meg leírva - a szó vagy a hét számnevünk származéka vagy a Hetény-nemzetséghez kötődik. Olyan helyet jelöl, ahol lovakkal fizettek adót. Múltja a bronz- korba nyúlik vissza, az i. e. 1300-1800 közötti korszakot - a halomsi- ros, valamint urnasíros kultúrát képviselő leletekkel. Hét honfoglalás kori sírt is találtak. Már a XIV. században önálló plébánia. Lakói eleinte magyarok, majd a XVIII. század elejétől németek telepednek le itt. A század közepén épült temploma leégett, a ma is láthatót 1892-ben szentelik fel Szent Márton püspök tiszteletére. 1970-ben 224 magyar és 174 német lakosa van. A Pécsváradi Körjegyzőséghez tartozó tele­pülés mellett néhány kilométerre halad el a felújítás alatt lévő Pécs-Pécsvárad-Bátaszék vasútvonal. Lakói hagyományosan mező- gazdaságból éltek. Lovászhetény a rendszerváltást követő évtizedben a rendezetten, kiegyensúlyozottan fejlődő község képét mutatja. FELÚJÍTÁS ALATT a polgármesteri iroda épülete ______________■ A c send szigetén Pusztakisfalu falunapra készül A néhány őslakos mellett volt „köjálos” főorvos, újságíró is lakik a falunapra készülő Pusztakisfaluban, a csend pa­radicsomi szigetén. Egyetlen akácíás zöld liget a fő­tér, ahol a dombok felé futó aká­cok, dús lombú platán, méreg­zöld fenyő alól egy-egy ház buk­kan elő. Az aprócska, 30 házból álló Pusztakisfalu zöld csendjét lombok alá bújó kis imatemplom és feszület is hangsúlyozza. Egy­két kis hidacska árulkodik a főte­ret ketté szelő Róka-patakról. Mindössze 12 család él Itt - úgy hatvan ember. Egyikük - Szeke­res Tibor - a táj őstengeri múltjá­nak és természeti kincsekben gazdag jelenének leleteit gyűjti: megkövesedett cápafog, szarvas­agancs, az itteni, egykori vasbá­nya kőzettani nyomai találhatók gyűjteményében.- 1971-ben a nagyanyámtól örököltem itt házat, aztán itt ra­gadtam - mosolyodik el Tóbei Jó­zsefire, a Pusztakisfaluért Egyesü­let elnöke. - A házban még villany sem volt, csak petróleumlámpa. De már el nem mennék innen. Egy óra múlva érezni fogja, mi­lyen erős itt a levegő, ha nem má­son, akkor a hasán, olyan étvágya lesz. A fiatalok is megtudnának te­lepedni itt egy kis pénzbeni ösz­tönzéssel... Főként középkorúak vagy idősek élnek itt, többsége nő: asszonyfalu. Nevezetes üveg­hutájáról; az elhunyt Szilas Péter baráti köréhez tartozók minden évben össze is jönnek itt, most jú­lius 27-28-án, a pusztakisfalui fa­lunapon nyílik erre alkalom. Egyébként 33 hektárnyi víztü­kör - halastavak sora - is van kö­zelben - bár azt szigorúan hal­gazdálkodásra használja tulajdo­nosa. Pedig ez a kerékpárutakkal összeköthető, csodásán körbejár­ható terület, melyet a közelben nagyvadas erdőség is határol, nagyszerű bázisa lehetne az .ide­genforgalomnak is. „Mindeneset­re most minden erővel a falunap­ra készülnek - fogalmaz a polgár- mester -, akkorra új hidat is ácsolnak a patak fölé friss fatör­zsekből, lehántolva, csak úgy, ahogy az isten teremtette.” A szépülő Lovászhetény A jó gazda alaposságával kalauzol Kapoli Mihály polgármes­ter a szeptemberi csengőszóra már kéttantermes iskolában, a tágas kultúrház termeiben és a kialakítandó polgármesteri hi­vatalban is. Aki először jár az községben, rácsodálkozhat a lo­vászok egykori lakhelyére, a „gödörre” is.- A rendszerváltás első négy évét adóssággal kezdtük; hitelt kellett felvenni a vezetékes vízhez, ami­re a falunak nagyon nagy szüksé­ge volt - mondja Kapoli Mihály, aki korábban a volt helyi állami gazdaságnál volt mezőgazdasági gépszerelő, most az erdészetnél dolgozik fakitermelést szolgáló erőgépen. - Örökmozgó, lelkes ember, Ámán András volt az elő­döm, fájó pont, hogy a betegsége miatt kellett abbahagynia a köz­életi munkát. A leendő tanterem előterében, ahonnan a polgármesteri iroda már kiköltözött, a falon Kopár Si­LOVÁSZHETÉNY NÉPESSÉGE mon festménye egy poros kis falu képét mutatja 1954-ből. Talán csak pár diófa jelentette a zöldet a fátlan faluban, de még 1990-ben sem volt sok dicsekednivalója a Pécsváradi Körjegyzőséghez tar­tozó településnek.- A város egy kis falu gondjait talán meg se tud­ta érteni - tűnődik a pol­gármester. - Önálló, erős település volt valamikor, és kétszer is leégett a tör­ténelem során, de mindig lakott maradt. És hajdan sokkal tehetősebb telepü­lés is volt 400-500 lakos­sal. Most 342-en va­gyunk. A polgármester jobban, szereti, ha a tények be­szélnek helyette: így nyi­tunk be a kultúrház 200 szemé­lyes nagytermébe, amely most csinosodik; az asztaliteniszezők termébe, ahonnan egy borok, élelmiszerek alkalmi tárolására alkalmas, lakodalmat, ünnepet is jól szolgáló pince is nyílik; a mel­Kapoli Mihály polgármester LOVASZHEJENY léképületek egyikében pedig ke­mence vár feladatára.- Korszerűsítettük a közvilágí­tást, az idén javítjuk a pusztakis- falusi templomot - ott rövidesen új hidakat építünk a patak fölött -, folyik az iskola, orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal kialakítá­sa - saját erőnk szerint haladunk, de nagyobb beruházásokra most még nem gondolhatunk. A gázve­zetéket csak a falu határáig elhoz­^Fazekasboda Geresdlak ni 25 millió forintba kerülne, a szennyvíz kezelésére pedig a he­lyi telepítésű gyökérzónás szennyvízülepítőt javasolták. A Lovászhetény és a hozzánk tarto­zó Pusztakisfalu közötti, mintegy 2,5 kilométeres bekötőutat is meg o Somogy Hirdn |/ . Mártonra ; . K*esd „„ Bogid Perelgd íSzSá9> oEnsébet 'i' S ! ' \ \ RoHwqya i oNagykozár Beitásd ^ Szellő Maráza kellene javítani - ezt a település- részt máig Pusztakisfalu utcának nevezik - de hát még egy gazda­gabb önkormányzat se győzné ezt pénzzel! Az utat eleve rosszul tervezték, télen éppen az úton re­ked meg a hó, pedig a Pusztakis­falu téli megközelítését is meg kellene oldani. Rendezetlen tulaj,- donjogi gondok is vannak itt - például a mezőgazdasági iparte­rület fölfejlesztését most kezdték meg, holott az hagyományosan lakóterület. Kihasználatlanul vár a sorsára a volt helyi állami gaz­daság magtára, amely magántu­lajdon. A privatizáció során szin­te mindent elvettek az önkor­mányzattól, pedig a falu határá­ban legalább 3-400 hektár olyan föld van, amit jobb lenne ha az önkormányzatnak adnának át, majd az bérbe adja. Van bosszú­ságunk a közlekedés miatt is: amióta a Nagypall vasútállomás nem üzemel - a vonatot kiváltotta a busz - az a busz nem áll meg a faluban - pedig itt megy át -, é§ nagyon sokan azon a járaton köz« lekedtünk. Kisiskola, negyedikeseknek is Bősz Zoltánná: „a negyedikesek számára is lesz hely” Semmi nem bizonyítja jobban a község ra­gaszkodását kisiskolájához, mint az, hogy az iskolát újabb tanteremmel bővítik. Idáig a negyedikesek bejártak Pécsváradra, s mire az ottani iskola légkörét megszokták, már jött is ötödik osztály, tudom meg Bősz Zoltánnétól, az is­kolát vezető tanítónőtől. A testület azonban újabb tanterem kialakítása mellett döntött, és várhatóan addig lesznek a polgármesteri hivatal Engelmann utcai épületében, amíg az iskolát 5,5 millióból föl nem újítják. Egy 1931-es okirat szerint már 1880- ban volt népiskola Lovászhetényben - 1975-76-ig 1-8. osztályig, azonban az alsó tagozatot a körzete­sítések idején is sikerült megtartani. A Pécsváradról átjáró tanítónő a kis létszámú - mindössze egy osztálynyi kisdiákból álló - osztatlan iskola előnyei közül a gyerekekkel való személyesebb törődés, a kölcsönös példaadás szerepét emeli ki. A diákok is jobban figyelnek egymásra, és a nagyobbak azt is megtanulják, hogyan segítsenek a kicsiknek. A közösségformáló erőről népes gyereknapok tanús­kodnak. A iskola felszereltsége korántsem kisiskolás - televízió, számítógép, földgömb, Németországból kapott ötletes szorzótáblák, színkészséget fejlesztő játékok állnak a tanulók rendelkezésére. _________■ A falu vezetői A község polgármestere: Kapoli Mihály ( 54 éves, erdőgazdasági dolgozó). Alpolgármester: Luká- csevicsLászló (47, vállalkozó). A képviselő-testület tagjai: Palágyi Gynláné (54, nyugdíjas), Csillé- né Varga Mária (35, állatte­nyésztő, elletős), Bogdán Kata­lin (26, ápolónő). Kisebbségi önkormányzat nincs. A telepü­lés a Pécsváradi Körjegyzőség­hez tartozik, körjegyző dr. Feny­vesi János. Háziorvos: dr. Men- czer Gábor. Gyermekorvos: dr. Wilhelm Andrea. Az alsó tago­zatos általános iskola vezetője Bősz Zoltánná. Az önkormányzat címe: 7720 Engelmann u. 9. Tel.: 72/465-141. A településnek testvérközsé­ge nincs. A falunapot általában augusztus második hetében tartják, az idén augusztus 10-én. A pusztakisfalusi falunapra az idén július 27-28-án kerül sor. lovászhetény. dnnantulinaplo. hu Az oldal a lovászhetényi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Négyen a falu közéletéből A polgármester hiszi, hogy a képviselők révén több „jobb ke­ze” van. Palágyi Gyuláné szociális gondjaikról, Bogdán Katalin az ifjúság életéről, Csilléné Varga Mária az életformáról mon­dott el néhány gondolatot, Prigli László gazdasági vezető a foci népszerűségről. Csilléné Varga Mária A helyi vöröskeresztet is vezető Palágyi Gyuláné elmondta, hogy az aktív korúak számához mérten nem különösen magas a munka- nélküliek száma, az önkormány­zat havonta 5-6 embernek fizet át­meneti segélyt. Az idősebb kor­osztályra külön is figyelmet fordít az önkormányzat, de ezzel együtt is nagy gond, hogy a nyugdíjasok száma 100-on felül van, azon be­lül legalább húsz rokkantnyugdí­jassal, és viszonylag sokan van­nak a 18 éven aluliak is - az aktív, munkaképes korúak viszont ke­vesen. Azért a természetes szapo-, rulatnak is vannak jelei, évente 3- 4 kisgyerek születik a faluban, és egy-két házasságot kötnek. Min­den elhunyt után 15 ezer forint te­metési segélyben részesülnek a hozzátartozók. Helyi rendelet szabályozza, hogy csak azok kap­hatnak szociális segélyt, akiknek nincs köztartozásuk. A fiatal Bogdán Katalin min­denképp nagy megtiszteltetés­nek tartja, hogy roma származá­sa, és kora ellenére képviselővé választották egy szigorú mércé­vel mérő faluban. Mint elmond­ta, elsősorban a fiatalok életét szervezi. Most tatarozták a klubhelyiségüket, ahol estén­ként és főként a hétvégeken mintegy 20 fiatal gyűlik össze, akik természetesen maguk is se­gítettek a felújítási munkában. Manapság egyre nehezebb a fiatalokat irányítani, bár több jótékonysági rendez­vény, bál van már mögöt­tük, amelyeknek a bevételét kirándulásokra, falunapi programokra fordították. Egyre gyakoribb, hogy már csak olcsóbb zenekarokra futja. Katalin egyénként ápolónő Pécsett a megyei kórház fertőzőosztályán, akinek közlekedni sem köny- nyű a munkahelye és Lo­vászhetény között. Amikor délutános, kénytelen a munkahelyén aludni, mivel 18 óra 15-kor jön be Lovászhe- ténybe az utolsó busz. A hétvé­gén még keservesebb a közleke­dés, és egyelőre nincs sok re­mény arra, hogy javuljon. A volt állami gazdaságnál nyolc ház sorakozik; innen köl­tözött el nemrégiben Csilléné Varga Mária a családjával a kö­zeli Erdősmecskére. Igazából az életformaváltás vágya ösztönöz­te Máriát, aki három növekvő gyermek édesanyja. Nemcsak a lakók megbecsült, határozottsá­gáról ismert képviselője, de állat- tenyésztőként is felelősségteljes, kemény munkát végez: elletős a csokoládépusztai sertéstelepen. Joggal nehezményezi Mária, hogy Pusztakisfalu - mivel a be­kötőút szűk köldökzsinórján Lo- vászhetényhez tartozik - még csak hátrányos helyzetűnek sem minősül. Pedig - például - három éve már bolt sincs Pusztakisfalun. Egy rövid ideig létezett ugyan, de csak addig, amíg az önkormány­zat a tej és a kenyér kiszállítását évi 80 ezer forinttal támogat­ta, ám a vállalkozóknak ez még így sem érte meg. Itt ér­demes említeni, hogy a ki­lencvenes évek elején még három bolt és három vendég­lő volt benn Lovászhetény­ben is, de mindebből mára csak egyetlen, árva vegyes­bolt maradt. Az egyik legnagyobb múl­tú helyi szerveződés a Lo­vászhetényi SE labdarúgó- csapata, amely - mint Prigli László gazdasági vezető, a fo­cicsapat egyik mindenese hangsúlyozza - a hetvenes évek elejétől folyamatosan műkö­dik, ráadásul úgy, hogy mindvé­gig szinte csak saját, helyi nevelé­sű játékosai voltak. Ez egy ilyen kis falu esetében önmagában is ritkaság. A pécsváradi Agrover Rt. autóbuszt bocsátott a rendelkezé­sükre, az önkormányzat évi 500 ezer forinttal támogatja az egye­sületet. A megye II. osztályába ke­rülő csapat munkáját segíti Jáhn Jakab magánvállalkozó is. A csa­pat edzője Knopp József. Mint Prigli László elárulja, a focicsapat életéről, a lovászhetényi sport múltjáról már négy könyvük gyűlt össze a fiókban, kiadásra várva, ahol a sportolók közt or­szágos kick-box-bajnokot és más, neves versenyzőket is számon tarthatnak. Palágyi Gyuláné » i <

Next

/
Thumbnails
Contents