Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-01 / 177. szám

2002. Július 1., hétfő SOMOGYVISZLÓ BEMUTATKOZIK 13. OLDAL Somogyviszló szép tere A faluban a leghangulatosabb résznek a völgykatlanban megbúvó arborétum jellegű nagy tér számít, amelyet időnként lovas turis­ták is felkeresnek. Az emberek szorgalmasan gondozzák házukat. A népi építészeti értékű épületek megóvásában példaképnek tekintik a letelepült németeket és hollandokat. Bérezés Mihály polgármester hangsúlyozza, hogy a községve­zetőség a településfejlesztéssel, csinosítással gyakorlati célokat valósít meg, melyek hasznosak a lakók számára. A falut esztétika­ilag is kellemes látványúvá, von­zóvá és az infrastruktúra fejlesz­tésével élhetővé kívánja tenni. A település első embere, aki a harmadik ciklusban látja el veze- Bérezés Mihály polgármester tői feladatait, azt is ecsetelte, mi is valósult meg az elmúlt 12 esztendő során. Mint mondotta, a közszolgálat elvétől vezérelve végre sike­rült a helységet az elsorvadástól, valamint az elszigete­lődéstől megmenteni. Más kérdés és nagy kihívás, hogy a lélekszámcsökkenés erőteljes folyamatát mi­ként lassítsák. Örülnek annak, hogy öt kistérségi falu a pályázatok elnyerésével kiépítette a vezetékes ivóvízhálózatot, hogy kilenccsatomás a kábeltévérendszer, és megépült a több mint három kilométer hosszú járdahálózat. Büszkék ar­ra, hogy a gyönyörűen és hangulatosan parkosított Szé­chenyi teret összekötötték az átmenő forgalomtól ugyancsak terhelt megyei főúttal. Biztonságosabb lett az útra hajtás. Tatarozták a község­házát (1991-ben), a rendelőt, va­lamint az iskolát. Elérték, hogy újból működjön az alsó tagoza­tos oktatási intézmény. Abban a reményben tették ezt, hogy a kis intézmény lakosságmegtartó ere­je kiteljesedjen. A jövő tervei szerényebbek, de várhatón megvalósulnak. A faluházat a tavalyi felújítás után főzőhellyel és egy kemencével szeretnék bővíteni. A rendez­vényteremmel és színpaddal is rendelkező létesítményt még inkább a közösségi élet színhelyévé akarják alakí­tani. A parkban megépül az első játszótér. Az önkor­mányzati hivatalt és az iskolát fehérre és szürkére festik kívülről. Színhatásuk olyan lesz, mint a faluházé. A FALUN ÁTVEZETŐ Csuhit-vize patak mentén szépen rendezett parkot és teret alakított ki az önkor­mányzat egy régebben elhanyagolt területen, ahol hajdan a községi legelő delelője terült el hatókkal és kutakkal. A magas és népi szimbólumokkal teli kopjafát Oláh Lajos csokonyavisontai református tiszte- letes faragta. A motívumok között láthatók például az anyaságot, a Napot, a világosságot, a férfias erőt is kifejező jelképek, a székely kettős kereszt, valamint rovásírásos bevésések is. A zöld terület most bővül újabb virágágyásokkal. A tértől délnyugatra egy arborétum jellegű park húzódik sportlétesítményekkel és egy szabadtéri kisszínpaddal.______________________________________________________________■ Erős volt Nehezen éled újjá a régi magán föld­műves gazdálkodás, a kisipar meg nem is lábadozik. Pillanatnyilag csak három család gazdálkodik mintegy 700 hektáron. A legtekintélyesebb vállalkozónak Gyetvai János családi gazdálkodó számít mintegy 300 hek­táros földterületével. Az egykori vál­lalkozó kedvre jellemző, hogy 120 pár lovat tartottak a portákon és szá­mos kovács dolgozott egyszerre. a kisipar Legutoljára Balogh Gyula és Mendl Simon patkoltak. A köznyelvben ma is gyakran használt földrajzi név pél­dául a Kovács-műhely. Az l950-es évek elejéig dolgozott a községben többek között asztalos, szabó, fod­rász, cipész, bognár, hentes is. Mű­ködött egy komoly vágóhíd. Napja­inkban csaknem félszázan vannak az állástalanok, akik időnként gyógynövényeket gyűjtenek. ■ Elöregedéstől tartanak A török óta döntő többségében ma­gyarok lakják a települést. Néha egy-két német, sőt vend család is megjelent. A múlt század közepe óta vészesen csökken a népesség, például 1935-ban 640-en laktak a községben, 1990-ben már csak 309-en, napjainkban pedig 260-an. A mostani lélekszám kétharmada nő. Az elmúlt egy évtizedben volt olyan év, hogy JO-en haltak meg, főként férfiak. Ősi famíliák: Amb­rus, Csontos, Ladányi és Sértő. A község jelenlegi legidősebb lakói: Fülöp Ferencné és Ladányi Jártos- né, mindegyikük 88 esztendős. ■ A hajdani rangos egyházi központ A református szervezeti rendszer­ben erős egyház hírében állott a napjainkban alig 70 lelkes helyi hit­község. Leányegyházának Csertő számított. A török hódoltság idején viszont a somogyhatvani reformá­tus egyházat tekintették a környék hitéleti vezető erejének. Somogy­viszló híres lelkészeinek, így Bege- di Bertalannak, Bujtár Jánosnak és Kiss Tamásnak a földi maradvá­nyait őrzi a temető, ahol felújítot­ták az utóbbi években a ravatalo­zót. Több mint 40 éven át látta el - helyben lakva - lelkészi szolgálatát a most már nyugdíjas Munkácsi Sándor. Csaknem fél évszázadon át töltötte be az egyházgondnoki posztot Fülöp Ferenc. Pár esztende­je Puskás Sándor a gondnok. Isten­tiszteletet kijáróként Nyírfás Agnes tiszteletes tart. Az évszázados paró- kiát megvették a hollandok. ■ A TERV SZERINT KÍVÜLRŐL FEHÉRRE, illetve szürkére mesze- lik az önkormányzat épületét, valamint a mellette lévő iskolát. Ugyanilyen színekben született újjá küllemében a faluház. Mutatós látványossága az épületnek, hogy a homlokzatára kitették a község új, nagyméretű címerét. _____________________________________■ SO MOGYVISZLÓ 9 Szulimán Somogyhatvan Somogyapáti _ . Patapoklosi o~ Merenyeo Tótszentgyörgy ^Nagydobsza Kisdobsza ^ Basal Mozsgó r> A.,,, Afmás- keresztúr Nyugot- Zsinl er?sébet Kr~TY''v orvatom Nemeske . öMolvány P Hóból Rózsafa/ A falu gazdái Polgármester: Bérezés Mihály (58 éves) épületgépész üzem­mérnök, nyugdíjas. Alpolgár­mester: Gyetvay János (53) gaz­dálkodó, állattenyésztési üzem­mérnök. Képviselők: Czupor Zoltánná (43) falugondnok, Ke- resztesné Egyed Ágnes (35) munkanélküli, Saár János (45) munkanélküli, Szabó Sándomé (55) rokkantnyugdíjas. somogyviszlo. dunantulinaplo. hu Az oldal a somogyviszlói önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János A MAJD KÉT ÉVSZÁZADOS TEMPLOM műemlékértékű, bejárata felett látható a két világégésben elesettek névsora, délről erős cinté- rium egészíti ki. Érdekessége, hogy a szentély mennyezetén színes festés ível, amelynek uralkodó színe az égkék. A déli oldalbejárat fe­lett a falba rögzítve márványtáblát fedezhetünk fel, amelyet 1917-ben helyeztek el abból az alkalomból, hogy ekkor volt félezer éves az 1517-ben megszületett lutheri reformációs eszme. A régi építmény alapjai erősen vizesednek, felújításra szorulnak a tetővel együtt. A községvezetőség eddig is segítette anyagilag a tatarozást. ■ Sokáig rejtegették a leventezászlót Egykor számos közösség működött, gazda művel szőlőt. Nagyon szép A leventék összefogására jellemző, helyen helyezkedik el a szőlőhegy, hogy a templom padlója alatt rejtet- egy olyan völgy keleti peremén, ami tékel az 1931-ben varrt zászlajukat a a faluba torkollik. Évszázados ha- világháború után. Nemrég kiszaba- gyománya van a hímzésnek. Egykor dították onnan és Puskás Sándor mutatós portékákat készített többek templomgondnok őrzi a lakásán. Ő között Sértő Jánosáé és Puskás Ist- bemutatott nekünk egy XVIII. száza- vánné. Jelenleg is őriznek nem egy di méretes Bibliát, amelynek üres családnál hajdan oly népszerű mérő­lapjaira a Ladányiak írták be a leg- tes törölközőkendőket. A ruhadara- fontosabb családi eseményeket. Az bök helyi díszei a csillag, a petty és a 1850 körül szerveződött tűzoltó mértani formák. A legtöbb piros és egyesület egyik ipartörténeti értékű kék színű. Bár nem alkotnak társasá- berendezését napjainkban is őrzik got a fiatalok, mégis időnként össze- az egykori tűzoltószertárban. A sző- fognak, legutóbb a kuglipályát tették lőhegyiek földműves csoportja évti- rendbe. A nyugdíjasldub majdnem zedekkel ezelőtt legkevesebb száz 20 tagot számlál: főszervezők Domo- fős volt, napjainkban már csak 30 kos Sándomé és Mer Jánosáé, m Virágszirom, csillag Egy XVIII. század végi községi viaszpecsét alapján született meg a mai címer, amelynek régi motí­vumai között búzakéve, ásó, ka­sza és ekevas utalnak a település mezőgazdasági jellegére. Nem tudni viszont, hogy mit fejez ki a csillagra is emlékeztető hét virág­szirom. Nincs kizárva, hogy a korábbi faluelődöket szimboli­zálják. Rádfalva címerében hat ugyanilyen alakzat látszik, ame­lyeket az ottani őslakók elhalt fal­vak emlékének vélnek. A csillag­szirom rejtélyét Viszló esetében ez idáig még szakember sem tud­ta megfejteni. A községmúlt lelkes és önzet­len kutatója volt a néhai Fábián József. Fákat ültetett a lokálpatrióta Az 1890 körül telepített gesztenyék körül napjainkra fajtákban gazdag és sportlétesítménnyel kiegészített parkarborétum alakult ki. Gyarapí­tásáért az évtizedek során a min­denkori községvezetőség mellett sokat tett a botanist kedvelő és a gyermekek körében népszerű Peti Sándor néhai tanító. Magán faisko­lájából előnevelt példányokat ülte­tett ki önszorgalomból és ingyen. Az ő emlékét idézik például a tuják, a tulipánfa vagy a tiszafa is. A ter­mészetimádó férfi lakása udvarán a világ számos helyéről összeszedett cserje-, fa és virágritkaságokat ne­velt. A halálát követően azonban mindegyik egzóta elpusztult. ■ A FAlU történelme Oklevélben először 1403-ban említették Somoghwyzlo alakban. Az alapszó a Vencel személynév szlávos formá­ja, a hajdani magyar birtokos neve maradhatott fenn ben­ne. A település 19504g Somogy megyéhez tartozott. Lé­tezik egy népi névmagyarázat is, e szerint a törökök egy magyar embert a ló farkához kötöztek, miközben tört magyarsággal ordibálták: Visz ló! Visz ló! Egyes kutatók szerint nincs kizárva, hogy az 1299-ben okiratban említett Wyzlou is a mai helység elődje, ahogy az 1332-37. évi pápai tizedlajstromban rögzített Viz- la is. Egy másik forrás 1465-ben Szent Mihály tiszteletére szentelt templo­máról tesz említést. A török alatt református magyarok lakták a helységet, és azóta is ezt a vallást gyakorolja a többség. Azt nem lehet tudni, hogy a középkori magyarok tértek-e át a református hitre. Feltehető, hogy a fent leírt kőegyház az Ág-völgyben állt, ahol a viszlóiak Árpád-kori települése te­rült el. Furcsa mód Somogyhatvan is ezt a részt tartja faluelődjének. Nem tisztázott az sem, hogy a török miért épített várat és dzsámit a község északnyugati határában, ahonnan alagút vitt Szigetvárra. Szántás után szo­katlanul sok erre a kallódó kerámia- és téglatöredék. A FALUBAN TÖBB MINT TÍZ PORTA néprajzi és műemlékértékű. Gyakran fordul elő az utcai ablakok felett csipkeszerű dísz. Láthatunk vastag oszlopú, széles boltozatos gangokat, széles és festett téglakerí­téseket. A B. Sértő-telken Horthyt ábrázoló porcelándísz látszik. Akadt olyan épület, amelyet hárommil­lió forintért kelt el. Példamutatóan óvja az értékeket a letelepült hét holland és két német csafád. Képün­kön egy szintén évszázados ház, amelyet Meszes Rezső 400 ezer forintért tatarozott. Ma is mutatós épü­leteket emelt 50-150 esztendővel ezelőtt például az Alsó és a K. Sértő-, Ladányi-, Rémes-, Sarki Laki-, Föl­ső Ambrus-, Csontos-, Dobor-, Károly- és a Tóth-família. ________________________■ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents