Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-08 / 184. szám

2002. Július 8., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL PARASZTLAKODALOM címmel Kotormán Norbert szobrász kiállí­tását láthatják az érdeklődők a pécsi Parti Galériában. A szombat es­ti megnyitón Dresch Dudás Mihály és Szandai Mátyás muzsikája biz- tosította a jó hangulatot._______________________ fot&müllerandrea Egy fazekas Mecseknádasdról Gradwohl Zsolt standjánál az országos szőttes- és cserépvásáron dísztárgyaimon stilizált formák, növényi és virágmotívumok van­nak díszítőelemekként. Földfesté­keket használok, és ezeket ma­gam is őrlöm. A fazekasélet vele­járója, hogy az ember a hétvége­ket a vásárokon tölti. Későn fekvő és korán kelő élet ez. A java a mű­helyben telik korongozással, füle- zéssel, díszítéssel. A műhelyem­ben hagyományos, lábhajtásos és motoros korongozó is van. Ke­mencéből ugyancsak választani lehet az elektromos és a hagyo­mányos tüzelésű között. Van még egy állandó árubemutató is a mű­hely mellett. Az agyagot veszem, részben viszont magam bányá­szom és készítem elő. Például a tűzálló edények anyagát egy az egyben magam állítom elő. Kevés szebb munka van, mint ez, bár ma már a népi fazekasság önma- kapkodják, a tálakat meg csak né- gában nem ad igazi megélhetést, zegetik... Nem kis öröm, hogy a Az eladhatóság a hagyomány el- hatéves kislányom ott agyagozik len van. Az olcsó ablakdíszeket el- velem a műhelyben. bebessi k. Gradwohl Zsolt mecseknádasdi keramikus Isten ostora most a finneket riogatja Attila, az Isten ostora címmel nagyszabású régészeti kiállí­tás látható a nyáron a Lahti Történeti Múzeumban. A bar­bár vadságról élő tévhitet el­lenpontozó bemutatón bara­nyai lelet is szerepel. A győri, pécsi, miskolci, nyíregy­házi, valamint szentpétervári és ukrajnai múzeumokból vannak kölcsönzött anyagok a legújabb lahti történeti kiállításon. A hun régészeti hagyatékokat ebből állította össze a fő­rendezőnek felkért Müller Róbert a keszthelyi múze­umból. Mivel hatalmas ki­állítóteret kellett kitölteni, a rendezők a tárlat anyagá­ban elmentek időben egé­szen a magyar honfoglalá­sig, bemutatták Attila utó­dait, illetve követőit a hu­nok volt uralmi területén. A Janus Pannonius Mú­zeum a kiállítás sikeréhez a pécs-üszögi anyaggal já­rul hozzá, amellyel párhu­zamba vonható, hasonló leletanyagokat vittek Lahti- ba Ukrajnából is. A Lahti Történeti Múze­um évek óta kapcsolatban áll a pécsi Janus Pannonius Múzeummal. A hun kiállí­tás rendezésének befejezésére és megnyitására meghívták Huszár Zoltán igazgatót és Nagy Erzsébet régészt, aki a pécs-üszögi anyag kigyűjtésével kapcsolatos ügye­ket intézte.- Mit mutat be a baranyai kiál­lításrész?- Ez az Üszögpusztán 1900- ban előkerült lelet az, ami Bara­nya területén biztosan hunokhoz köthető. Azt viszont nem tudjuk róla, hogy kié volt: egy hun vezetőjé-e, vagy a helyi népesség hunok által kiválasztott vezető­jéé, aki hun katonai jelképekkel ellátottan irányította ezt a terüle­tet - mondja a népvándorlás ko­rával foglalkozó pécsi régész. - Valószínűleg egy hamvasztásos temetkezés része az üszögpusz­tai lelet: aranylemezekkel borí­tott lószerszámdíszek, lószer­számveretek, vas lándzsacsúcsok és nyílhegyek. A keleti párhuza­mokra tekintettel különösen iz­galmas régészeti anyag.- Tekintve, hogy a téma a fin­nektől földrajzilag igencsak távo­li, a Lahti Történeti Múzeumot mi vezérelte ezzel a kiállítással?- Pont a távolság és az ismeret­lenség. A kiállítást meghirdető óriási plakáton - ami egyébként Helsinkiben is az utcákon van - a rendezők a figyelemfelkeltés ér­dekében egy kicsit elmentek abba a közkeletű irányba, hogy Attila ijesztő barbár vezér volt, aki egy­kor egész Európát fenyegette. Az „Isten ostora” felirat alatt Attila kissé sátáni mosollyal néz le a ré­gészeti leletekre. Á „vad barbár nép és király” képet azonban eny­hítik és ellenpontozzák az össze­gyűjtött idézetek, történeti adatok és maga a színes leletanyag. A ki­állítás éppen azt célozta meg, hogy megmutassa: a tökéletes öt­vösmunkák, a csodálatos felsze­relési tárgyak és viseleti anyagok kétségtelenné teszik, nem akár­honnan szalajtott barbárok voltak a hunok, hanem annál jóval na­gyobb kulturális értéket képvisel­tek - meséli Nagy Erzsébet a júni­usban nagy felhajtással nyílt finn­országi kiállításról, amely au­gusztus végéig látható Pécs test­vérvárosában, Lahtiban. Az ottani múzeumban ez a ki­állítás egyébként egy sorozat ré­sze, mert az intézmény már ko­rábban tartott bemutatót a kö­zép-európai régészeti hagyaték­ból, és tervezi a folytatást is. En­nél azonban van számunkra ak­tuálisabb téma is.- Igazából rá kellene venni a lahti kiállítás magyar főszerve­zőit, hogy egy kis kiegészítéssel idehaza, a magyar közönségnek is mutassák be ezeket a leleteket. Nagyon jó lenne már végre egy nagy hun kiállítás Magyarorszá­gon is - fogalmazza meg sokak kívánságát a pécsi szakember. _______________________________________DUNAI I. A k iállítást meghirdető plakát fotó, m. a. Diplomamunkák rendezetten területekre Hasznosulnak-e valaha is a pécsi frissdiplomás építészálmok? A PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kara kiegészítő egye­temi építész szakán július elején 24-en védték meg sikerrel dip­lomamunkájukat. Az ajánlásként kapott témalista a világ- örökségi területhez is kapcsolódó aktuális pécsi feladatokat je­lölte meg, amelyek építészetileg rendezetlen ügyei a városnak. terület szúrt fényekkel, amit a lőrés­szerű ablakok adnak. A pincerend­szerben van a borászati, szőlészeti eszközök hagyományos múzeuma. Ennél megtartom a téglaburkolatot. A végzős építészek minden beruhá­zási költségkötöttség nélkül megló­díthatták fantáziájukat. Volt, aki az Eszperantó parkban a térszint alá fejlődéstani múzeumot tervezett, egyfajta fordított Bábel tornyát. Egy másik a kesztyűgyári irodaépületet alakította át: kiütötte a homlokzatát, csak a födém marad, és függesztett üvegszerkezettel operált. Merni pa­sa fürdője olyan üvegtetőt kapott, amely belülről kupola hatású. A Budapesten dolgozó keszthelyi Kovács-Andor Krisztián 1993 óta ta­nul Pécsett, á földrajz szakot is elvé­gezte. Az ő témája a Kálvária-domb oldalában lévő pincéből borház, bormúzeum létrehozása. Évek óta foglalkoztatta a probléma. Annak tudatában vágott neki, hogy már megvalósulóban van egy terv a bor­házra.- Az enyém egy kicsit bővebb. Mivel Pécs a múzeumok városa és borvidékek veszik körül, regionális jellegű bormúzeumot építenék, benne egy kis borozóval - mondja. Az északi városfal körüli rende­zés befejezéseként fogja fel a múze­umot. Az épület a Kálvária-sétány felé nyitott.- Á meglévő épületcsonkot be-. építem és boltívek formájában mu­tatom be. A megtisztított városfalra, illetve a Kálvária-sétányra válaszoló kőburkolatot teszek az épületre, a borozórész tetejére pedig ráfutta­tom a terepet - mutatja a terveket. - A borozó rejtve marad a domb gyomrában, csak a kő támfal és négy boltíves ajtó jelenik meg. A kétszintes múzeum modern része látszó vasbeton felületű, amely ho­mogén szürke hátteret ad. Itt moni­torok, képernyős konzolok kapnak helyet, amelyeken le lehet kérdezni az információkat a borvidékekről. Az új múzeumi rész átmeneti zónát képez a külső világ és a hegy gyom­rában lévő között. Ez félhomályos Egyszerű, elegáns társasház a ki­teljesedő, megújuló Péter utcában. Tervezője, a pécsi Bácsalmási Zol­tán speciális helyzetben van. A ter­vezés tanszéken oktat. Eddig főisko­lai diplomával tette, amit 25 éve szerzett. Vagyis a kollégái tanították.- A két telek, ahova a társasházat megterveztem, a családi birtok ré­sze. Rendkívül értékes és szép terü­let. Élő problémával kívántam fog­lalkozni, hogy lelkesen dolgozzam. Ez nem fikció, itt nemcsak a hely­szín valóságos, a ház meg is épülhet - indokolja választását. A társasház egy mediterrán kö­zépkori városka szeglete is lehetne tetőivel, belső udvaraival, teraszaival.- Nem törekedtem erre, egyéb meggondolásokból alakult ki, hogy ilyen lett a megformálás. Egy 20-25 százalékosan emelkedő domboldal­ra kellett épületet tervezni. Nem akartam klasszikus teraszházat. Az enyém lépcsősen kúszik fel a domb­oldalra, de megtartja az előírt zárt sorú beépítést. Ót szint van a domb­oldalon, plusz a garázsszint, de mindez nem jelenik meg tömegben, hiszen két szintnél magasabb beépí­tés sehol nincs. Az épület hátsó ré­sze inkább teraszház, a kerthez kap­csolódik, az első része inkább váro­sias tömbház. E kettőt kapcsolja össze az átrium. Azon kellett sokat gondolkodni, hogy a domboldalra szinte rásimuljon az épület, ugyan­akkor jól használható lakások ala­kuljanak ki bennük. Összesen nyolc lakásnak van hely, minimum 100 négyzetmétereseknek. Úgy 30 millió felé járhat majd az áruk. Vemyik Anita gyöngyösi, 1976- ban született. Pécsett végezte a főis­kolát is, aztán három év után jelent­kezett az egyetemi kiegészítő kép­zésre. A tettyei szabadtéri színpa­dot választotta feladatának. Makett­je távolról sátor, illetve tömzsi kábel­híd hatását kelti.- Megfogtak a romok, amelyek itt kihasználatlanul állnak, mert nem­igen tudatosul az emberekben a re­Elegáns társasház makettje a megújuló Péter utcában fotói müller a. neszánsz palotamaradványok léte. A közönséget úgy próbáltam idevon- zani, hogy kiszolgálóépületet tervez­tem a rom alatti déli oldali rézsűre, másrészt a provizórikusán függesz­tett, hálószerű tetővel védelmet ad­tam a romoknak. Ez a szerkezet mu­tatkozott a legjobbnak, mert nem kellett beleépíteni a műemlékbe. Úgy véd, mintha a romok felett levegőhéj lenne: acélszerkezetű rácsos tartók­kal áll két ponton függesztve, szele­menekkel összefogva, ponyvával le­fedve, amely a napon áttetszik. Figyelemfelkeltő látvány lenne a Tettye felől. A 20x25 méteres udva­ron 200^00 néző fér el.- A kiszolgálóépületben nyilvá­nos WC-t, galériás kávézót, a színé­szeknek pedig öltözőket, társalgót és ruhatárat helyeztem el. Az utak és a 6 méter széles lépcső a város fe­lől érkezőket a kávézóhoz, illetve a palotához vezetik. dunai l t t A másolat nem lehet az A 312. október 28-i Mulvius-hí- di csata előtt Constantinus csá­szár látomásában bukkan fel a krisztogramnak nevezett jel a következő szavak kíséretében: „E jelben győzz!” Krisztus ne­vének görög kezdőbetűihez (X=khi, P=rho) a Pécsett talált példányon a másik két betű (A = alfa, ? = omega) is közvetle­nül Krisztusra utal: „Én va­gyok a kezdet és a vég.” A pécsi krisztogram másolásáról, gra­fikai felhasználásáról keret­megállapodást kötött az ön- kormányzat és a Baranya Me­gyei Múzeumok Igazgatósága. A krisztogram a pécsi vüágöröksé- gi együttes jelképe. A keresztény­ség első hivatalos szimbóluma a Péter-Pál sírkamrában freskón is jelen van, másrészt az V. számú sírkamra feltárásakor bronz temp­lomi függőmécses töredékeként találtak ilyen régészeti emléket. A Krisztus monogrammal dí­szített áttört bronzlemez - amely­nek az átmérője 8,5 centiméter - a Magyar Állam tulajdona. A Ba­ranya Megyei Múzeumok Igazga­tósága jogosult a másolatban tör­ténő felhasználását engedélyez­ni. Ez eddig a konkrét igények eredetivel azonos méretű felbukkanásakor külön szerző­dés alapján történt a világöröksé- gi címet kapott város és intézmé­nyei esetében is. Célszerű volt együttműködési keretszerződésben hosszú távon rendezni az önkormányzat felhasz­nálói jogát. A megállapodás szerint az önkormányzat jogosult a krisz- togramról meghatározatlan időtar­tamra és példányszámbeli korláto­zás nélkül másolatokat készíteni, készíttetni, forgalomba hozni, vala­mint ezt a jogot a Pécsi Kulturális Központnak átadni, a krisztogram grafikai megjelenítését felhasználni önkormányzati, városi ajándéktár­gyak, emléktárgyak készítéséhez, készíttetéséhez. A múzeumigazgatóság a terjesz­tés jogát másnak nem adja át, illet­ve arról az önkormányzattal közö­sen dönt. A másolatok nem készül­hetnek olyan anyagból, mint az eredeti krisztogram, nem lehetnek ugyanolyan méretűek sem, és sor­számmal kell ellátni mindegyiket. A kereskedelmi forgalomba ke­rülő másolatok, illetve a krisztog­ram grafikai megjelenítésével ke­reskedelmi forgalomba kerülő aján­déktárgyak 10 százalékát az önkor­mányzat térítésmentesen átadja a múzeumigazgatóságnak. p. i. Finomfényű, formás tárgyak. A fehér, a sárga, a zöld, a barna és a kék színek uralják őket. Van itt kuglófsütő, rétes- és kalácssütő tepsi. Vázák, köcsögök, halász- lés-, pörköltes-, kávés-, teáskész­letek sorakoznak előttünk a pul­ton. Gradwohl Zsolt Mecsekná- dasdon élő népi iparművész kar­colt és írókázott kerámiái egyedi hangulatot árasztanak.- Magát a fezekasságot Szek- szárdon tanultam Bíró Annamári­ától - mondja a népi iparművész. Ott a sárközi kerámia volt a „tan­anyag”. - Itt viszont, ahol élek, a mecseknádasdi-óbányai kerámia­hagyományok az uralkodók. Mindez megkerülhetetlen, akárc­sak a nemzetiség. A németség, svábság magával hozott tárgyam szereplő kerámia formavilága a helyi adottságokkal keveredve ha­gyományozott ránk. Ez képezett egy bizonyos fazekas stílust. A mecseknádasdi-óbányai kerámia messze földön híres, ismert stílus- irányzat. Ezt nemigen volna érde­mes másolgatni. Az én munkáim ugyancsak az itteni hagyományra épülnek. Azért törekedtem arra, hogy újragondolva, továbbfej­lesztve mindezt, egyéni hangot üssek meg. Nagyon régen voltak is fazekasok a családunkban. Ugyanakkor apám kőfaragóként dolgozott. Tulajdonképpen édes­anyám révén lettem fazekas. A ré­gi iparosok, mesterek még szekér­rel járták a falvakat. Vevőik nem­igen igényelték a díszítést. Az én karcolt, írókázott használati és A hétvége ismét fesztivál)ellegű rendezvénynek adott otthont. Pécsett zajlott a kétnapos 24. Országos Szőttes- és Cserépvá­sár, amelyen SO-en mutatták be és kínálták eladásra árujukat az ország minden részéből. Krisztogram-monopólium a világörökség iegvében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents