Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)
2002-06-06 / 152. szám
6. OLDAL P E R E K E D 2002. Június 6„ csütörtök BEMUTATKOZIK Pereked nem marad alvófalu A Pécstől mindössze 10 kilométerre lévő kisközség életének irányítását több szervezeti változás jellemezte az elmúlt években. Ma, Romonyával is együtt működve, olyan jövőben reménykednek, amely elsősorban az idegenforgalom révén köti össze majd a települést a világgal.- Községünk, kiválva a Berkesdi Körjegyzőségből 2000-ben Ro- monyához csatlakozott - utal a változásokra Náj József polgár- mester. Ma már csak mi tartozunk Romonyához, és azt hiszem, egy cél felé haladunk. Itt is, ott is található termálvíz, amely a lehetőségek egyike, ami a turisztikai fejlesztéseket szolgálhatja majd, kialakulóban a horgásztavunk. A falurendezési tervünket is elfogadta már a tervtanács - egy 3,7 hektáros területet szeretnénk lakóterületté nyilvánítani, mintegy 2 hektárt megvásárolni, ingatlanjaink értékét többféle módon is növelni. Igaz, a lőtér miatt még kemény tárgyalások várnak ránk a Honvédelmi Minisztériummal. PEREKED NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA 365 B 2b I 191 193 —1930 1970 1996 2002- Elődöm, Grácz János sajnos 1997-ben meghalt, az ő helyére kerültem a ciklus közben megtartott választással. Talán azért kaptam bizalmat, mert ismernek az emberek, mint ahogy én is sok korosztálybeli társammal itt voltunk gyerekek, együtt nőttünk föl. Azt is megtapasztalhattam, hogy egy ilyen kis községben a polgár- mesteri munka olyan, amit egy városi vezető talán el sem tud képzelni. Nem is merem sorolni, milyen személyes problémákkal fordulnak hozzám az emberek, fia- talok-idősek; és legyen szó szociális segély folyósításáról vagy közgyógyellátásról, ha késve jutnak a pénzükhöz, vagy más sérelmük akad, akkor itt azonnal és személyesen kérnek számon mindent.- Jól együtt ténykedő, viszonylag fiatal képviselő-testülettel dolgozhatok együtt. Abban is egyet értünk, hogy ennek a Pécstől csak 10 kilométerre lévő falunak nyitni kellene a turizmus, a világ felé, éppen a fekvése, az adottságai és a város közelsége miatt. Sajnos földrajzi helyzetünk ellenére nagyon sok még, amit pótolni kell: az idén elsősorban az orvosi rendelő építésére pályáztunk, amit egy telepített gyorslakóházban alakítunk ki, és körülbelül 5 milliós költséget jelent. Ez a kiadás a beiskolázási segély átmeneti mérséklésével járt. A fejlesztések 1999 után gyorsultak fel, amióta a Városkörnyéki Kistérségi Társulástól elválva a zengőaljaihoz Náj József polgármester Hosszűhetény 9 PécsvSrad J Vasas - X o l,-- "ö. továszhetény Nagypall Hjrd ,Fazekasboda * Martonfa Kékesd 6eresblah Romo- C Szilágy OBzs4bet nva nr---------rC r o Somogy Booád „ya 9 PEREKED w csatlakoztunk, új vizesblokkal bővült a kultúrház, megkezdtük a szőlőhegyi utak kövezését, az árkok burkolását, felújítottuk a ravatalozót. Ezekre a munkákra az elmúlt két évben a CÉDE-pályá- zatokkal 3,39 milliót, a TEKI-pá- lyázatok révén 2,428 milliót nyertünk. 1993 óta van vezetékes ivóvizünk, de szennyvízcsatorna építésére egyelőre semmi lehetőségünk. Egy helyileg telepíthető, iszapleválasztáson alapuló technológiával próbálkozunk, amely biológiai tisztítást jelent, és német mintára egy zalai kistelepülésen már jól bevált. A csatornaépítés költségeit itt az is növeli, hogy akármerre fordulok; mindenütt átemelőt kell majd építeni. A gázgerincvezeték 15-16 millióba kerülne, ami házanként elviselhetetlenül magas lakossági hozzájárulást jelent. Hiányoznak a falunak az intézmények is - még a tanácsi időkben számolódtak föl. Aki csak munkavállaló, eljár innen dolgozni, Pécsett vásárol, ügyeit-gondjait, amennyire lehet, ott intézi. De aki a falurendezési tervünket áttekinti, meggyőződhet arról, hogy nem mondtunk le mindazokról a lehetőségekről, amit a falu kínál. A község vezetői A település polgármestere: Náj József (40 éves, karosszérialakatos). Alpolgármester: ifj. Takács János (30, vállalkozó). A képviselő-testület tagjai: Bogdán László (34, rokkantnyugdíjas, villany- szerelő), Bruckner János (40, szállítási vállalkozó), DávorLászló (32, bolti eladó), Kúrát Béláné (52, rokkantnyugdíjas). Kisebbségi önkormányzata nincs. A község a Romonyai Körjegyzőséghez tartozik, körjegyző Ruppert Edina. Falugondnok: Kovacsics József. Az önkormányzat címe: 7664 Pereked, Fő utca 28. Telefon: 72/458-014. Háziorvos hetente kétszer, gyermekorvos hetente egyszer rendel a faluban. Pereked a Zengőaljai Kistérségi Társulás tagja. Intézménye, iskolája az önkormányzaton kívül nincs. A község falunapját hagyományosan minden év augusztus 20-án, államalapításunk ünnepén tartják. pereked. dunantulinaplo. hu Az oldal a perekedi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Szőlők, tavak, remények Az új falurendezési terv is tükrözi, hogy a település a befektetői szándékok, a letelepülők és a turizmus előtt egyaránt nyitott; noha ilyen hagyományokra nemigen építhet. A Fő utca északi oldalán több hektáros tó tükre csillan. A tó félig kész állapotban van, míg egy bonyhádi vállalkozó a horgászok számára létesít tavat a nyárfás hea napfényben. Tulajdonosuk lótartásra rendezkedik be, amely a turizmust is szolgálhatja majd. Mindez illeszkedik a község fejlesztési elképzeléseihez, az új faA falu a Kálvária-dombról lyén, és létrehoz egy kempinget is. A volt téesz-major épületeit is megvásárolták már - a felújított házak hófehér falakkal villognak lurendezési tervhez is, amely megkülönböztetett figyelmet fordít a letelepülőkre, sőt, befektetőkre is számítva, ipari park létrehozására alkalmas területet is kijelöltek a falu délkeleti határában. Az önkormányzat a zártkerti részt eredetileg üdülőterületté szerette volna nyilvánítani, azonban erre nincs mód, de megnövelhetik a beépíthető területet; mintegy 3,7 hektárt szeretnének rövidesen lakóövezetté nyilvánítani, és újabb 2 hektárhoz is hozzájuthatnak, hogy a horgásztó közelében egy új, a Fő utcáról nyíló, gyorsan közmű- vesíthető kis utcát létesítsenek. Nagy érték maga a szőlőhegy is a több mint 300 parcellájával, és legalább 36 olyan „adózó” pincével, amelynek gondos, szőlő- és kertművelő gazda a tulajdonosa. A nemes fehérborok is elárulják, hogy a perekedi szőlőhegy nem alap nélkül kapott kimondottan jó szőlőtermő titulust. A FALU TÖRTÉNELME Már a Pécsváradi Apátság 1015. évi alapítólevelében jobbágyközségként szerepel Pereked, jelentőségéről sokat mond, hogy egykori temploma egészen a török hódoltságig plébániaközpont. Lakossága azóta is döntően magyar, az itt letelepedő németek száma tíz százalék alatt marad. A táji adottságokból is következik, hogy a lakosság mezőgazdaságból, főként állattartásból élt, nevezetes volt szarvasmarha-tenyésztéséről, és a múlt század közepe táján orvosi rendelője, tejboltja, iskolája, sőt még közfürdője is volt. A horgásztóval, gyönyörű természeti környezettel rendelkező településen biztató, hogy a rendszerváltást követő évtizedben végre megállt az elvándorlás, és kedvező fekvésének, természeti szépségeinek, múltjának köszönhetően olyan fejlesztéseket, olyan jövőképet tervezhet és valósíthat meg mára közeljövőben, amely méltó a XXI. századhoz. Ez az infrastruktúra állam által támogatott fejlesztésén túl, döntően a lakosság összefogásán múlik. Ahol a gyöngybagoly lakik A templomtorony a gyöngybagoly fészkelőhelye Az egyutcás kis falu nemcsak fekvése, de temploma, nevezetes kálváriája és ősi kútja révén is számos látnivalót kínál az idelátogatónak. Egy rövid kapaszkodó után hosszú s-kanyar vezet föl a katolikus templomig, amit a legenda szerint egy valamikori malomtulajdonos építtetett a dombtetőre, hogy a malmából is rá lehessen látni a tornyára. A misét mostanság azonban lenn a faluban, a kultúrházban tartja a bogádi plébános, mert az idősek már nem szívesen gyalogolnak föl ide. A perekedi templomtornyot az Országos Madártani Intézet is számon tartja, mivel itt egy nagyon ritka, védett madár, gyöngybagoly fészkel. A templom előtt az építtetők sírja, és a nevezetes, ugyancsak egyházi tulajdonban lévő kálvária, amit keletről sűrű, elvadult orgonasor kísér, s itt-ott öreg fák lombja hajol egy-egy stáció ölé. A község nyugati felének háztetőire látni innen, előttünk a horgásztóra, s még nyugatabbra - a Romonyára vezető úton túl - a volt téesz-major felújított épületeire. Keletre a kilátást a domb, szélben hullámzó, s valamivel távolabb erdővé sűrülő fák takarják. A község keleti határa az itt található kútjáról nevezetes, amit egyebek közt fűzfa és egy öreg kútágas is őriz. Ami a múlt és a jelen bensőséges kapcsolatát illeti, az önkormányzat különösen a temetőben az elmúlt egy-két évben megvalósított jelentős fejlesztéseire lehet büszke; a Megyei Önkormányzati Társulás támogatásával Horváth Margit tervei alapján átalakított, nagyon szép ravatalozóra, az új, ízléssel felépített kolumbárium- ra, és arra a törekvésre, hogy a sírhelyek kijelölésénél a tervszerűség érvényesüljön a korábbi rendezetlenség helyett. HARANGTORONY és feszület a község központjában Ősi név, nyomok nélkül Már 1015-ben olvashatjuk a falu nevét, de a nyelvtudomány is csak tapogatózik az eredetét illetően. A középkorban felbukkan Perecuti, Pereköd alakban is. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a Perek személynév „d”- képzős származéka. A községet több környékbeli szomszédjával együtt nevezték Jocó illetve Jocika-falunak a József személynév kedveltsége, gyakorisága miatt. A földrajzi és utcanevek közt az egykori ;,Si- monnyék köz” vagy a tóparti „Füllérék körösztye” perekedi családokra utal. A patóca „sáros helyet” helyet jelöl, míg a „pere- ködi gödör”, „Fölső-mező”, „Fő- ső rétek” „Felső szöllő”, „Szilágyi hogy” a táj jellegét is kifejezik, és változatos neveik voltak a szőlőkhöz vezető vagy patakárasztotta dűlőknek is. Élet a város hónaljában A községet a szolgáltatások, a munkahelyek döntően a közeli Pécshez kötik. A lélekszám fogyása mára megállt a faluban. A község 192 lakosából ma 77- en nyugdíjasok, a 0-18 éves korosztályt 37-en képviselik. A 85 aktív, munkaképes korú lakosból a munkavállalók döntően Pécsett dolgoznak, mindössze egy munkanélkülit tart nyilván az önkormányzat, de természetesen ennél azért valamivel többen lehetnek. Aki akar, talál munkát, s mára a lélekszám fogyása is megállt. Helyben egy fő a Belvárdgyulai Termelőszövetkezet dolgozója, helyi vállalkozóként Ábel János karosszérialakatost és a bil- lenccsel fuvarozó Bruckner Jánost lehet említeni; az önkormányzatnál falugondnokként - a község karbantartó, közterületre ügyelő mindeneseként - Kovacsics József van alkalmazásban. A falu egykor arról volt híres, tudom meg a polgármestertől, hogy még olaszok is jártak ide tenyészbikát vásárolni, ma viszont talán csak két családnál tartanak szarvasmarhát,, ahogy csak néhány háznál van sertés is. A szőlő- és gyümölcstermesztésre alkalmas perekedi szőlőhegy platóján kukoricát, gabonafélét is termesztenek,' a szőlőhegyet főként fehérborai dicsérik. A présházaknál számos helyen tartanak kutyát, ami azt is jelzi, hogy a parcelláknak nemegyszer vannak hívatlan látogatói. A szolgáltatások helyi kínálata szerény, egyetlen vegyesboltjuk van, kocsma, vendéglő, nincs. De Pécs közelsége megoldást kínál a nagybevásárlásokra - a közlekedés is kielégítő. Hasonló a helyzet különböző lakossági- szolgáltatásokkal - fodrászat, műszerész - is. Polgárház a főutcán Az iskolás gyerekek közül lien a Berkesdi Általános Iskolában tanulnak, 5-6-an pedig Pécsett.
