Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)
2002-06-01 / 147. szám
6. OLDAL PATAPOKLO'SI BEMUTATKOZIK 2002. Június 1., szombat Szoborpark lesz Patapoklosiban A faluban ellátatlan ember nincs, a legnagyobb munkaadó az önkormányzat Ősi település, időszámításunk után fontos kereskedelmi útvonalak vezettek át a településen. Később szerepe fokozatosan csökkent, a második világháború után kimondatlanul elhalásra ítélték. A kilencvenes évek elején nagyarányú faluszépítő programba fogtak, ez még ma is tart. A jövő megalapozója csak az idegenforgalom lehet, éppen ezért a fejlesztéseket már ennek figyelembevételével végzik. Cigányfalu - figyelmeztetett ismerősöm -, ott ne hagyd a kocsidat, mert ha két lépéssel arrébb mész, már az egyik kerék el is tűnt.- Lehet, hogy valamikor így volt - bár ezt a megítélést rosszindulatú beidegződésnek tartom -, most bárkit szívesen látunk a településen, a biztonságára éppen a falu népe vigyáz leginkább - veszi védelmébe települését a polgár- mester, Paizs József. - Ezzel persze nem azt mondtam, hogy nem fordulnak elő fegyelmezetlenségek, de a bűncselekmények legtöbbjét nem falubeliek követték el. Az is igaz, a két községből ösz- szeállt településen igen magas a cigánylakosság száma (a lakosságnak durván egynegyede lóvári és beás kisebbségi családokból tevődik össze), legtöbbjük rendes, dolgos ember, igaz a munkanélküliek száma köztük a legmagasabb. Az önkormányzat igyekszik munkalehetőséget biztosítani a A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 70(3 37 j 4| 4j tartósan kenyérkereset nélkül maradtaknak, tavaly például 40 embert foglalkoztattunk közhasznú munkásként. I960 1989 1996 2002 Paizs józsef polgármester a Zrínyi-szoborral A polgármester nem a levegőbe beszél, valóban mindenki biztonságban megtekintheti a falu nevezetességeit, s aki tíz évvel ezelőtt járt itt, van összehasonlítási lehetősége az akkori és a mostani falukép között. Mert a nyolcvanas évek végére amellett hogy minden intézmény eltűnt a településről (az iskola körzetesítése még a hatvanas években kezdődött), a felújítások, takarítások évtizedes elmaradása miatt borzalmas állapotba került a község. A polgármester szerint a települést szinte teljes egészében fel kellett újítani, sőt, át kellett alakítani. Az itt lakóknak is meg kellett adni a kulturált élet lehetőségét - magyarázza a 12 évvel ezelőtt elkezdődött takarítás indokát Paizs József - sőt, olyan életszemlélet kialakításába fogtunk bele, amelynek eredménye csak több generáció után jelentkezik. Ennek jegyében döntöttünk úgy, hogy mindenekelőtt a még megmaradt építészeti, népművészeti örökségünket mentjük meg. Ezt követően már egy új falukép kialakítása jegyében évenként szobrot helyezünk el a köztereken, a jövőben pedig szoborparkot alakítunk ki. Persze a falu népe elsősorban nem szobrokra vágyott, hanem a tisztességes életminőség megteremtésére, vagyis egészséges ivóvízre, szilárd burkolatú járdákra, biztonságos energiaellátásra, közösségi épületekre. A polgármester nem kerüli meg a kérdésre adandó választ.- Természetesen nem a szobrokkal kezdtük, mert mint mondottam volt, a kilencvenes évek eleje azzal telt el, hogy a falut rendbe raktuk. Sikerült az itt élő, meglehetősen letargikus állapotban lévő emberekkel elhitetni, hogy a település érdekében végzett munkával sikereket lehet elérni. Lett is szilárd burkolatú út, bevezettük az ivóvizet, rendeztük a köztereket. Azután a volt téesz gazdasági épületéből kialakítottuk a rendezvényházat, a fiataloknak klubot meg konditermet hoztunk létre, elkészült a villanyvilágítással felszerelt szabadtéri sportcentrum, játszóterek létesültek. Van már faluházunk, orvosi rendelőnk, magánadományból könyvtárunk - hogy csak néhány eredményt említsek a falufejlesztési elképzelésünk megvalósításából. A szobrok csak ezután következtek, mert az a véleményünk, hogy a kulturált falukép míves, vagyis művészi alkotások nélkül nem az igazi. Szulimán | Sbfliogyhatvan q “J JD (X,. Somogyviszló Almáskeresztúr Csertí f Somogyapóti yj Zsibót M8“1" •PATAPOKLOSI ' Q.Becefa Tötsantgyöcgy ' í Szigetvár)JL. 44k- Ezt már csak azért is szorgalmaznunk kellett, mert a jövőben építeni szeretnénk az idegenforgalomra, márpedig látványosság nélkül erről szó sem lehet. Ha látogató jön a faluba, a nevezetes műemlék kazettás templomon és a hamarosan elkészülő tájházon kívül lépten-nyomon botoljon művészi alkotásokba, s vigye el a hírét, hogy ez a cigányfalu milyen sokat törődik lakóhelyének felvirágoztatásával. __________ ■ Jj ‘ S SS M \ MS MS S MI S MS S £P JTJt JUW JBt jff ytfAPOKlos, A sportpályák nemrégiben villanyvilágítást kaptak A FALU TÖRTÉNELME A községben és közvetlen környezetében a honfoglalás előtti időszakról régészeti leletet eddig még nem találtak. A Pota, Pata személynév valószínűleg összefügg a bota. az újszülött teve, a tevecsikó szóra). A Poklo- si helynév a ragadós, szurkos feketeföldre vonatkozik, bár egyesek úgy tartják, hogy a honfoglalás körüli időszakban a visszatérő magyar seregekben sok volt a bélpoklos, akiket ide telepítettek. Poklosiban szoborral állítottak emléket a beteg embereket istápoló szerzeteseknek. Első okleveles említése 1283-ból való Pathaa néven. Poklosi a magyar középkorban kis falunak számított, oklevélben 1431- ben bukkant fel, mint Patához tartozó falu. Birto- kosai az idők folyamán egymást váltották. A török hódoltság alatt a két település elnéptelenedett. Ekkor pusztult el Pata határában egykoron létező Hosszúfalu nevű lakott hely. Pata a 17. század végétől folyamatosan lakott hely, lakói magyarok. Ugyanez vonatkozik Poklosira is, nem magyar anyanyelvű csak elvétve akad mindkét településen. A község 1794-ben épült református templommal rendelkezik Az egyházi épületet felújították, ezt követően az istentiszteleten már kulturált körülmények között találkozhatnak a hívők. A község kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik ám csak két településsel kötöttek testvér-települési szerződést. Az egyik az erdélyi Gemyeszeg, a másik a belföldi, és a „pata" névhez kapcsolható Gyöngyöspala. Vizesblokk a faluháznak A település gazdái A polgármester immár harmadik ciklusban Paizs József (48 éves szakközgazdász, bank- fiókvezető), alpolgármester Peti Géza (46, műszerész). A testület tagjai: Egres Sán- domé (46, szövetkezeti alkalmazott), Asztalos Gyula (50, boltvezető), Egres László (48, műszakvezető) és ifj. Márkus István (24, könyvtáros). A körjegyző dr. Sponga Margit. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke Bogdán Csaba. A falugondnok és egyben a falubusz irányítója ifj. Balogh János. patapoklosi.dunantulina.plo. hu Az oldal a patapoklosi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor A településnek meglehetősen sok középületről kell gondoskodnia, hiszen mind a faluház, mind a rendezvényterem, a konditerem, a poklosi ifjúsági klub, a későbbiek folyamán még a tájház rezsije is a falu költségvetését terheli. Távolabbi terveikben szerepel turista- szálló kialakítása is (jelenleg a rendezvényteremben alakítottak ki vendégszobát), ennek fenntartása is a községi számlát terheli majd. A fűtést valamennyi középületben az olcsó földgázzal oldották meg, a gázt 1998-ban vezették be, a családok 40 százaléka veszi igénybe a szolgáltatást. A meglehetősen költséges beruházás jórészét, több mint 40 ezer forintot az önkormányzat fizette ki az olcsó energia- forrást felhasználni kívánó lakosoknak. A település tavaly 72 millió forintból gazdálkodott, több mint 25 millió forintot pályázaton nyertek. Az idén valamivel növekedett a már rendelkezésre álló, pályázatok nélküli pénzösszeg, csaknem 50 millió forintjuk lesz. Ebből személyi juttatásokra 7,3 milliót, ehhez kapcsolódó járulékokra 2,8 milliót, dologi kiadásokra 13 milliót, 5 milliót visz el a költségvetésből a körjegyzőség fenntartása. A hátrányos helyzetből eredően igen magas a szociális juttatásokra (segélyekre) előirányzott összeg, 18 millió fizetnek ki a nehéz helyzetbe került családoknak. Beruházásra, felújításra egymilliót fordítanak, míg a hitelek törlesztésre 2,3 millió forintot kellett tervezniük. Az idén pályázati pénzből a faluház teljes felújítását tervezik, átadják a már elkészült tájházat, a Kossuth-szobrot, s a rendezvényterem tetőszigetelését is megoldják. Társulás az elsők között Segít az Adria Segítség szociális földprogramból Ma a községek egy-egy közös célra társulva egyértelmű, törvényben is előírt előnyt élveznek a tárcákhoz benyújtott támogatások elbírálásánál. Mint megtudtuk, a patapoklosiak alapítóként már 1994-ben kezdeményezték a környező települések együttműködését. A Délzselici Települések Társulása 1994-ben alakult, amelyhez 1996-ban a szigetváriak is csatlakoztak. A társulás a külföldi kapcsolatok ápolásáért, a helyi gazdaságok menedzseléséért is sokat tett és tesz a jövőben is. A társulás elnöke jelenleg is Patapoklosi polgármestere, de szó sincs címek halmozásáról - hangsúlyozta az érintett -, annál több tennivalóról, nagyon sok munkáról, amit az ember folyamatosan vissza is kap szeretet és segítség formájában.- A munka, a hajtás az évek során sokat elvett a családra fordítandó időből is - jegyzi meg többek között Paizs József. - Ugyanakkor a falvak sokat köszönhetnek az igen jól dolgozó vidékfejlesztési menedzsernek, Tóth Csillának, akinek a székhelye a társulás szigetvári irodájában van. Az elkövetkező hónapokban megpróbálunk az önhibájukon kívül munka nélkül maradt falusiakon is segíteni. Vemhes, előhasú kocákát vásárolunk a szociális földprogramra szánt pénzből, a kocákat családoknál helyezzük el, igyekszünk a takarmányozásban is segítséget nyújtani. A gazdák pedig a malacokkal fizetnének, a fiatal állatokat hízótartásra újból kihelyezzük családokhoz. A faluban nem csak az épületek állagának megóvására, hanem a közterek, utak, járdák állapotára is figyelmet fordítanak. Ennek érdekében szinte állandó gondozással, folyamatosan ápolják az árokpartokat, a köztereket. Több fűnyíró géppel rendelkeznek, ám a masinák hamar tönkremennek, úgyhogy az önkormányzat egy megbízhatóbb kistraktort vásárol, amelyhez fűkaszáló adaptert is lehet csatlakoztatni. A parkok virá- gosítására is nagy gondot fordítanak, már csak azért is, mert folyamatosan beneveznek a Kincses, Virágos Baranyáért versenybe. Tavaly az 500 lakos alatti települések közül győztesként kerültek ki, az országos megmérettetésben pedig arany fokozatot értek el. A sikerben nagy szerepe volt a szigetvári Adria Úzletház Kft.-nek, a cég látta el faluszépítési szakmai tanácsokkal a község lakóit. Kazettás templom és a táj ház Amikor önálló gazdálkodásra tértek át a települések, azt sem tudták, hol kezdjék a nagytakarítást, hiszen mérhetetlen sok feladatot kellett volna sürgősen megoldaniuk. Patapoklosit az ág is húzta, hiszen a kilencvenes évek előtt szinte senki sem törődött velük, a körzeti tanács nemigen fordított gondot a falu karbantartására. A legértékesebb műemléki örökségük, a kazettás templom szinte romokban hevert, nem véletlen, hogy az enyészettől mentve az önkormányzat mindenekelőtt ezt az egyházi épületet szerette volna felújítani. Sikerült is összeszedni a külső-belső renováláshoz szükséges pénzt, a református egyház anyagi támogatásával, a hívők és a történelmi örökség iránti elkötelezettek adományaiból, no és az önkormányzat hozzájárulásával összegyűlt 15 millióból takaros építménnyé szépült a templom. 1996-ban a kecskeméti Ráday Múzeumba került, 112 kézzel festett, míves kazetta visszakerüléséért viszont kemény és hosszan tartó harcot kellett vívnia a falu polgármesterének. Végül is engedélyt kaptak az elszállításra, s 1998-ban már teljes pompájában, eredeti állapotába visszaállítva díszlett a falu ékessége. Tavalyelőtt itt tartották a festett kazettás templomok települései polgármestereinek, egyházi méltóságainak nemzetközi találkozóját, ekkor mintegy 1500 vendéget fogadott a település. Voltak itt Svájcból, Argentínából, de eljött Csiha Kálmán, Erdély református püspöke is. A helyi népi építészet remeke, a tömzsi tornácos parasztház ad otthont majd a tájháznak. Itt - az elkép- 1998-ban adták át a felújított templomot zelések szerint többek között a helyi szőlő- és jában őrzi meg a népi építészet földműveléssel kapcsolatos esz- formavilágát. Az épület átadására közöket vonultatják fel, de lesz itt ünnepélyes keretek között kerül a zselici emberek életét bemutató sor, valószínűleg júliusban. Az fotókiállítás, s helyet kapnak a né- idei szobrot pedig a 1848-as sza- pi szőttesek is. A ház megmentése badságharc legendás közjogi mél- meglehetősen sokba került, vi- tóságáról, Kossuth Lajosról min- szont egy olyan építménnyel gaz- tázták, avatására augusztusban dagodott a falu, amely hosszú kerül sor. időn keresztül még eredeti forrná- _______ ___ ____________1 •K özösségi házak székely kapuval
