Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-28 / 174. szám

■■ 2002. JÚNIUS 28., PÉNTEK Z Ó K B E M U T A T K 0 Z I K 17. OLDAL A FALU TÖRTÉNELME A település nevezetes rendkívüli - 6000 éves, a réz és bronzkori kultú­rát képviselő - leletanyagáról; az itt talált szalagdíszes, karcolt agyag­edények közül egy-egy a legszebbek közül való. Zók nevét 1290-ben, III. András korában olvashatjuk először, de a kistelepülés több alkalom­mal - tatárjárás, török hódoltság, Rákóczi-szabadságharc - teljesen el­néptelenedik, elpusztul. A XX. század első felében történő rövid idejű feltámadását később tetszhalott állapot követi, ugyanis Zók 1968-ban csatolt társközséggé, és az akkori falupolitikából adódóan „szerep nél­küli" településsé válik. Az urbanizációs folyamatokkal együtt mindez nagyarányú elvándorlással, népességfogyással járt együtt, s ez a ten­dencia csak napjainkra kezd ellenkező előjelűvé fordulni. Lakossága ugyanis a 1990-es évek közepétől lassan ugyan, de növekedni kezd, amely városközeliségének is köszönhető - többgyermekes családok is telepedtek le a faluban de következik az életminőség javulásából, a születésszám növekedéséből is. EGY CSOKORRA való mosoly Lenyomat a múltról „...az 1960-as években már minden ősrégész tudta, hogy Zók-Várhegy nagyon fontos lelőhely” - olvashatjuk a köz­ség millenniumra kiadott könyvében. A szőlőművelők szorgalmáról, ízes borairól is híres lehetne a zóki szőlőhegy - ma is 130 pince sora­kozik a lejtőin -, ahol az aranybor­jút is oly sokat keresték a helybéli legenda szerint. De világhíressé mégsem ez, hanem a rendkívüli leletanyaga tette. A Várhegy, kis fennsíkján ugyanis késő rézkori és kora bronzkori leletek sokaságát tárták fel - épen megmaradt és vá­lasztékban is gazdag leleteket. Az időszámításunk előtti 2800 körüli időszakról elsőként egy kis, madár alakú edény ad hírt, amellyel egy Bozero Lajos nevű fiatalember állí­tott be a pécsi múzeumba 1917. áp­rilis 2-án - tudjuk meg Ecsedy Ist­ván régész könyvecskéjéből. Ám hogy a lelet nem sorolandó az áp­rilisi tréfák közé, azt később az új­ra és újra nekilendülő ásatások is tanúsítják - Baranya szerb meg­szállása idején egy katonatiszt ve­zényelte a feltárást, így az akkori leletanyag jó része a belgrádi Nemzeti Múzeumba került. 1977- től kezdődően, tíz év munkájával újabb nagyon szép rézkori (i.e. 3800 körüli) és késő rézkori (i.e. 3300) edényeket tártak fel, és egy olyan kora bronzkori települést, amely Zóki kultúra néven a lehető legárnyalatosabban kirajzolható képét adja az akkori ember életfor­májának, mindennapjainak. Zók lendületben A rendszerváltás előtt Zók társközség volt, a szerep nélküli te­lepülések minden hátrányával - mondja Nagy Gábor polgár- mester. Amikor önállóak lettek 1990-ben, vizük már volt, de a járdák, utak állapota nagyon rossz volt.- A járdákat rendbe tettük, de az utak nem a mi kezelésünkben vannak, ráadásul ebbe az irányba szívesen kerülik el a főutat azok a nehézjárművek, amelyek a közúti ellenőrzés elől szeretnének elbúj­ni... Az önálló önkormányzatiság, a millenniumi zászló átadása hozta magával, hogy egy-két éve falunapot ünnepelünk, a bicsér- diekkel közösen második alka­lommal lehetünk vendégeket fo­gadó társrendezői á burgonya­fesztiválnak - itt emelném ki, hogy minden Zókból elszárma­zottat várunk az eseményre va­lamint nagyon fontos számunkra, hogy újjáépül és rövidesen szer­kezetkész állapotba kerül a falu­házunk, amely végre megfelelő színteret biztosít a közösségi élet­nek. Büszkék vagyunk az Erdős János képzőművész által terve­zett temetőkapunkra, keresztre, ZÓK LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA ivókútra és a lélekharangra a te­metőnkben - nem akartunk egy szokványos kopjafás megoldással beállni a sorba.- Jómagam szívesebben beszé­lek a közelmúltról - 1998-tól va­gyok polgármester - és a közeljö­vő) terveiről^ beépült, ugyan­ennyin most folyik az építkezés, ötöt pedig már megvásároltak. Mintegy 1500-2000 négyzetméte­res telkeket kínálunk, az a cé­lunk, hogy az itt lakóknak legyen életterük, Zók maradjon község, a falut jellemző életminőség, élet­forma minden előnyével. 105 há­zunk és 300 lakosunk ván, és ugyan kistelepülés vagyunk, de a 18 éven aluliak száma 64 - a Bi­csérdi Általános Iskolába és az óvodába 40 zóki gyerek jár -, ez nagyon jó arányt jelent, és azt is, hogy megállt a lakosság elörege­dése. És még a fejlesztéseknél maradva, elkészült 470 méter új járda is, bevezettük a kommuná­lis hulladék szervezett elszállítá­sát, a kistérségünkön belül elő­ször fejeződött be a villamos há­lózat és a közvilágítás korszerűsí­tése. Most a szőlőhegyre vezető útjaink rendbetétele van soron. 1999-ben egy szép kiadványunk jelent meg Zók - Várhegy címmel, amely a község 6000 éves múltját mutatja be. Egyéb­ként számos ponton szorosan kötődik az életünk a csak 2 kilo­méterre lévő Bicsérd- hez, közösen jelentet­jük meg kéthavonta 16 oldalon a „Hírlap”- ot, amely nemcsak fontos helyi esemé­nyekről, aktuális hí­rekről, a civil és az egyházi életről szá­mol be, hanem min­dig van benne valami „extra” is: például Lao-Ce versei vagy Márai-írás. A lakók is döntően az erős, jól működő bicsérdi civil szervezetek munká­jába kapcsolódnak.- Ami a kistelepü­lések érdekérvényesí­tő erejét illeti, nagyon nehéz a pályázatokon részt ven­ni, hiányzik az önerő, e nélkül nincs pályázat, nincs pénz. Az évi 20 milliós költségvetésnek mint­egy a felét különböző segélyekre .. Csonkamindszent pr Bio?érd Keszü Szabad$zentkirályQ Aranyosgadány 1 Királyegyháza — ° J / Gerda/ Pécsbagota Gyód kell fordítanunk és ott vannak még a közös fenntartású intézmé­nyek - iskola, óvoda - fejkvóta alapján ránk eső része is. Legfel­jebb évi 2-3 millió marad fejlesz­tésre. Ezért nagy szó, hogy a me­gyei térségfejlesztési tanács és a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma pályázati támogatá­sával faluház építésébe foghat­tunk, ahol egy korszerű orvosi rendelő is helyet kap majd. Temetőkapu Erdős János tervei alapján A virágos faluéit A zóki főtér virágai távlati célként, addig is szigorúan szabályozza a régészeti terület védelmét. Megtartandó zöldterü­leteket jelölnek ki az Arany János utca kivezető szakasza mentén és az utcában új közparkokat szeret­nének kialakítani. Külön ügyel­nek a termőföld védelmére, a me­zőgazdasági táj használatra, és a vízfolyás menti gyepekre, hiszen Zók külterületén - amelyen a fo­kozott védelmet követelő Tortyo- gói vízbázis is található - két na­gyobb patak, a Bicsérdi vízfolyás és a Pécsi-víz halad át. A lakosság már ez elmúlt né­hány évben összefogott egy-egy faluszépítő akcióra, rendbe tették a temetőt, megcsinálták a temetői utat, megkezdték a község fásítá­sát, virágosították a közterületet. Tavaly mintegy félszázan megala­kították az „Egymásért-Zókért Egyesületet”, és ugyancsak lakos­sági kezdeményezésre fejlesztési célú alapítványt hoztak létre „Zók Községért Közalapítvány” néven. A falu vezetői Polgármester: Nagy Gábor (34 éves, blokkgépész). Alpolgármes­ter: Garai Lászlómé (48 éves, köny­velő) . Képviselők: Füipovics István­ná (51, rokkantnyugdíjas), Hartai Ervinné (73, nyugdíjas), Humpók Zotánné (31 gépi fejő), Lőrirtcz Bélámé (51, vállalkozó). A telepü­lésnek kisebbségi önkormányzata nincs. Háziorvos: dr. Szabados Ibo­lya. Bicsérd telephellyel Zók szak­fogorvosi ellátásban is részesül. Az önkormányzat címe: Zók, 7671 Arany János utca 12. Tel.: 73/373- 444, illetve Bicsérd, 7671, Rózsa Ferenc utca 21. Tel./fax: 73/472- 297. Számos közös ünnepet tarta­nak Bicsérddel, tavasszal rendez- nek falunapot. _____________■ zo k. dnnantulinaplo. hu Az oldal a zóki önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Zók és Bicsérd önkormányzata minden­kit szeretettel vár a július 5-én kezdődő kétnapos Burgonyafesztiválra, Cukorré­pa- és Bionapokra. A program 10 órakor Zók főterén Nagy Gábor polgármester megnyitó szavaival veszi kezdetét. Az eseményt Berki Gyula, a Bicsérdi Arany­mező Rt. elnöke, Koczka Zoltán, a Cukorrépa Terméktanács titkára és Tóth Sándor, az FVM Baranya Megyei Hivatalának vezetője köszön­ti. A szakmai előadások sorát Fischer Béla, a Magyar Cukoripari Rt. vezérigazgatója nyitja meg. Ebéd után a biotermesztés szakmai programjai következnek, majd 16 órakor dr. Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke hiva­talosan is megnyitja a II. Burgonyafesztivált. Ezután előadások hangzanak el burgonyafo­gyasztási szokásainkról, majd 17 órától a kul­turális programban harcművészeti bemutató és a Csiga-Ház aerobic bemutatója, Bicsérd, Bo­da és Zók általános iskolás diákjainak fellépé­se szerepéi. 18 órától a Mezőszél Táncegyüt­tes, az Ocsárdi Népdalkor, az Intermagyar Ze­nekar, a Gerdei Hagyományőrző együttes, a Szigo-Adria táncosai és a T.G. Dance Team ad­nak műsort. 20 órától sztárvendég a Kozmix, majd az esti bálhoz a Tornádó Együttes szol­gáltát zenét, és a tűzijáték sem marad el. Jellegzetes zóki falukép A július 6-án Bicsérden folytatódó ünnepet Vér József, a község polgármestere nyitja meg, melyet szakmai programok - egyebek közt Gábor Dzsingisz, holland mezőgazdasá­gi attasé előadása - követnek. 13 órakor kerül sor a főző- és horgászverseny eredményhir­detésére, azzal együtt a közös ebédre, ezután a népszerű „Bálint gazda” - dr. Bálint György, valamint Tóth Sándomé beszél a biotermesz­tésről. A kulturális program 16 órakor kezdő­dik Bicsérden, amelyen a már soroltakon kí­vül a Zengővárkonyi Néptáncegyüttest és a Bakonyai Színjátszók zenés műsorát is láthat­juk. Az esti bál előtt Bubble Gum és Krisz Ru­di lesznek a fellépő sztárvendégek. Közös burgonyafesztivál másodszor A találkozó szakmai újdonságokat és kikapcsolódást ígér i t i Eletter, mindennapok Ritka példa: jó szomszédság Zók mindennapjait és ünne­peit részben összekötötte a rohamléptékkel fejlődő Bi- csérddel, de egyre többet tesz önálló civil életének megte­remtéséért is. A „szomszédvár” körjegyzőségi székhely csak két kilométerre van, ahol a lakosság lélekszámához mérten az egészségügyi szolgálta­tások páratlanul magas száma vár­ja a zókiakat - reumatológiai, bel­gyógyászati, fogorvosi szakrende­lés, védőnő. De természetesen Zo­kon is rendel hetente a háziorvos,, amely az önkormányzatok megál­lapodása szerint Bicsérd, Boda és Aranyosgadány háziorvosa is. A két község a falurendezési ter­vet is közösen dolgozza ki. Két­éves, közös hagyomány a burgo­nyafesztivál, de a Mediterrán Ősz eseményeit, a veterán autók talál­kozóját is közösen rendezik, és a két falu kiadványa a „Hírlap” is. Október 5-én újabb közös rendez­vényük a nemzetközi kerékpárver­seny lesz. A gyerekek Bicsérdre járnak is- kolába-óvodába, az is érthető, hogy a zókiak a bicsérdi civil szervezetek munkájába is bekapcsolódnak, bár az utóbbi évek ebben is változást hoztak. Létrejött az „Egymásért Iá­kén Egyesület”, asszonytornát szerveztek és a „Zók Községért Közalapítvány” cégbírósági bejegy­zése is folyamatban van. A helyi közművelődés és közösségi élet ér­dekében az önkormányzat most nyújtott be pályázatot ifjúsági refe­rens és falugondnoki szolgálat be­vezetésére is. A fiatalodó község számára a Bicsérdi Aranymező Rt., több je­lentős bicsérdi vállalkozás és ter­mészetesen Pécs kínál munkaal­kalmat - a munkanélküliség egyébként sem számottevő. A zóld portákon ma is majd mindenütt tartanak állatot jövedelemkiegészí­tés céljából, gondozottak a kony­hakertek. Jó minőségűek a földek, melyek itt is bérbe vannak adva. A falu közlekedési adottságai a zsákjelleg megszűnésével sokat ja­vultak ugyan, de a menetrend sze­rinti autóbuszok továbbra is a régi, hosszabb útvonalon érintik a köz­séget. A közút állapotán is javítani kellene, amely nem az önkor­mányzat kezelésében van. Egyre szépülő főtérrel, környezetbarát, gyönyörű játszótér ki­alakításával a lakók már bizonyították, hogy pályázatukat nagyon komolyan gondolják. Nevezetesen a megyei önkor- kérelmet. A község az országo- mányzat által „Kulturált települé- san is egyedülálló régészeti lelő- si környezet” címen kiírt pályá- hely rangjánák megfelelően régé- zatra nyújtottak be támogatási szeti park létrehozását tervezi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents