Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)
2002-06-26 / 172. szám
I 2002. Június 26., szerda PO L T I K A J 11. OLDAL VITAFÓRUM Ki lehet igazgató Pécsett? Aki megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak, s elnyeri a Közgyűlés minősített többségének bizalmát - felelhetnénk röviden. Ám, ami a Janus Pannonius Gimnázium igazgatójának megbízása körül történt, az ennél hosszabb válaszra késztet bennünket. Ritter Attila személye kapcsán ugyanis megdöbbentő érvrendszerrel találkoztunk az MSZP-frakció részéről. (Bár az érvrendszer kifejezés erősen eufémisztikus.) A Janus igazgatói pályázatáról szóló döntés teljesen sima ügynek tűnt a jóhiszemű, gyanútlan ellenzéki politikus számára. Jó eredményeket felmutató, keresett intézményről van szó, s a képviselőtestület elé egyetlen pályázat került, a működő igazgatóé, akit a nevelőtestület, illetve a teljes alkalmazotti közösség majdnem 90%-a támogatott. Ezt vette gátlástalanul semmibe a szocialista frakció. Június 6-án teljesen váratlanul diszkrét tartózkodásokkal lesöpörték a pályázatot. A múlt csütörtöki közgyűlésre is úgy érkeztek, hogy leszavazzák Ritter Attilát. Ezt a folyosón s a közgyűlési vitában is nyilvánvalóvá tették. Hogy álláspontjuknak semmilyen szakmai indoka nincs, azt még csak nem is tagadták. Mielőtt meghatódnánk az őszinteségen, lássuk be, hogy ilyen indokot nem is tudtak volna mondani. Faramuci érveléseket hallottunk arról, hogy az eredmények nemcsak az igazgatót dicsérik, (Istenem, nem a nevelőtestületet nevezzük ki) hosszú futamot a normatívák alakulásáról, melyek nyilván másképp alakulnak, ha nem Ritter az igazgató. Ezzel szemben álltak a Fidesz érvei a döntés felelősségéről, az iskola érdekéről, arról, hogy miközben a szocialisták is panaszkodnak az intézményvezetők esetében a szűk merítésről, most meg akarnak akadályozni egy már bizonyított igazgatót munkája folytatásában. Ebben bevallottan az motiválta őket, hogy az igazgató úr a tervezett átszervezésekkor nem értett egyet a Janus belvárosból történő kitelepítésével. Nem fordult szembe a rábízottak közösségével, akik éltek alkotmányos jogukkal és még gyülekezni is merészeltek. Nem az erdőben, hanem a Széchenyi téren. Mindez a döntés megszületése előtt történt, tehát nem végrehajtás fázisában. Kérdés, mi vár más hasonló becsületes magatartást tanúsító vezetőre, ha a jövőben pályázni mer. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy amennyire döbbenetes volt a büntető szándék, annyira pozitív a végeredmény. A vita során sikerült meggyőznünk a szocialistákat álláspontjuk tarthatatlanságáról. A jobboldali ellenzék támogatása kevés lett volna. Az pedig ritka a parlamentarizmus gyakorlatában, hogy a többség megváltoztatja véleményét. Hogy ezúttal így történt, abban szerepe van Papp Béla SZDSZ-es alpolgármesternek, aki nemcsak szavazatával, hanem a vitában is Ritter kinevezése mellett foglalt állást. A szavazás előtti szünetben pedig az MSZP- frakciqban is fölülkerekedtek a józan hangok. Fölébredt szunnyadó jobbik énjük. Dicsekvésre azonban nincs ok. Ennek a vitának, kétszeri tárgyalásnak, fölösleges feszültségkeltésnek nem lett volna szabad bekövetkeznie. Remélem, utólag ebben is egyetértünk, miként az igenlő szavazás is egyhangú volt. Staub Ernő, Fidesz-MPP „Szemem fénye" Most sem jó romának lenni Máté Balázs a sásdi cigány kisebbségi önkormányzat képzésének körülményeiről írt kommentárt az Új Dunántúi Napló június 5-i számában. Ha már egyszer megírta, legyen, de még sem olyan egyszerű dolog ez! Azt írja: Sásdon egy romáknak szánt képzés részvevői közül csak kevesen vannak romák. Nem tudom, ezt ki állapította meg, hiszen a probléma is abból adódik, hogy ki a roma részvevője a tanfolyamnak. Amíg az ügyet helyileg lehet kezelni, jó, ha ott marad. De amikor arról már egy több tízezer példányszámban megielenő megyei napilap ír, akkor az bizony nagy felelősség. Hiszen kis hazánk nagy kisebbsége a cigányság, s nem mindegy, hogy a róluk alkotott kép milyen társadalmi feszültséget vagy milyen pozitív vé. Összefogás Jeles pécsi személyiségek kezdeményezésére megalakult az Összefogás Pécsért Egyesület, amely a városukért és a nemzetért felelősséget érző pécsi polgárokat és szervezeteiket kívánja mozgósítani. Elnökükké dr. Kellermayer Miklós professzort választották. Postacím: 762 Pécs, Szent István tér 17. Telefon: 06-20-575-5622. ■ DR. SZILI KATALIN, Baranya megye 2. sz. -választókerületének országgyűlési képviselője június 28-án (pénteken) 11.00- től 12.00 óráig fogadóórát tart a Városházán (Pécs, Széchenyi tér 1., III. em. 105.). leményt formál a sok ezer olvasóban. Máté Balázsnak lehetősége nyílik egy teljesen szubjektív képet adni az újság olvasóinak, és Kozma Ferenc egy valós helyzetről ír, ami Sásdon történt. Sajnálom, hogy e szubjektivitás az olvasókban vegyes érzelmeket táplál. Nem lehet tudni Máté Balázs mit is akar mondani. Szerinte ma Magyarországon eljött az idő, amikor a kisebbségnek sokkal jobb, minta többségnek, hogy nem ők vágyakoznak a többség állítólagos kiváltságai és valóságos jogai után, hanem éppen fordítva. En nem kívánnék senkinek sem olyan valóságot, mint amilyen a mai magyarországi romatársadalomé. Mert Magyarországon bizony most sem jó romának lenni. Én nem, de bizonyára nagyon sokan felajánlanák bármely többségnek, hogy cseréljenek sorsközösséget. Megjegyzem, már többen felajánlották a kétkedőknek, mégsem éltek a lehetőséggel. Nekem a cikk azt mondja - s azt gondolom, másnak is -, hogy a romák a „sarki kri- ■ mó és a fickók” társadalmi csoportjaihoz hasonlóak, hiszen Máté Balázs innen gyűjtené az etnobizniszhez szükséges csoportot. Talán arról is szól a cikk, hogy a romákat „prédádként ki kell használni, és rájuk telepedve „jön a lé” címszóval kisebbségi önkormányzatokat kell, érdemes létrehozni. M.P. védelmében Kénytelenek vagyunk kéretlenül is Medgyessy Péter védelmére kelni. Kicsinyes és méltatlan állításnak tartjuk, hogy ő ügynök lett volna. Mivel ismerjük nagyra törő személyiségét, aki ráadásul a szocialista erkölcsiség magasabb fokán áll, ilyen alantas besorolást aligha vállalt el. De SZT tisztnek lenni, az mindjárt más! Abban vezérkedő egyénisége jobban kidomborodhatott. Ott már nem őt irányították, hanem ő irányított, esetleg több ügynököt is. Arról nem is beszélve, hogy olyan beosztásban (francia nyelvtudással, egyetemi végzettséggel) hatékonyabban tudta védeni - ha nem is a magyarság érdekeit, de - a kommunizmus internacionalista ügyét. A KGST-integráció és -szakosítás keretén belül vezető szerepe lehetett abban, hogy hazánkat Moszkva és hazai követői javára 21 milliárd dollár értékben eladó- sítsák. Arról nem is beszélve, hogy ily módon legalább öt évvel meghosszabbították a Kádár-rezsim fennmaradását. Kár volna szépíteni a dolgot: neki a KGB utasításait kellett követni. De azért gratulálunk a francia Becsület- rendjéhez. S vajon az adományozók most mit szólnak ehhez? Balás Piri László Történelmi Igazságtétel Bizottság 56-os Tagozat A négyszeres fiaskó háttere Van egy párt, az egyetlen valóságos baloldali politikai erő, mely immáron negyedszer vallott kudarcot a hazai parlamenti választásokon. Újfent bebizonyosodott, hogy a választópolgárok döntő többsége nem veszi komolyan politikai érdekképviseleti ajánlkozásait. Hiszen tudja jól, olyan vágányra terelték Magyar- ország gazdaságát, állami és politikai struktúráját, melyről semmilyen politikai akarat nem lenne képes - legalábbis súlyos megrázkódtatások nélkül - letéríteni. A párt egykori tagjaként szerzett tapasztalataim függvényében fölemlítek néhány visszahúzó jelenséget, szervezeti anomáliát, melyek többsége, ismereteim szerint, mindmáig változatlan. Mai állapotában azért zsugorodik e pártnak az élettere a politikai életben, mert a választók ezt a baloldalt idejétmúltnak érzik és illuzórikus rögeszme áldozataiként a kapitalizmustól várják az előző rendszer által nyújtott jóléti vívmányokat. Sorozatos kudarcával az is összefügghet, hogy képtelen volt természetes városi és falusi közegében tömeghatását szélesíteni. Ezenfelül a pártvezetés nem tudta levetkőzni az előző évtizedekben polgárjogot nyert torzulások koloncait. Centralizált szerkezete megmerevedett, a személyi kultusz gyakorlatából ismert vonások némiképp újraéledtek, a párton belüli demokraf tizmus szabad fejlődése gátakba ütközött. Foghíjas volt a pártban a nyílt véleménycsere, a felülről kiadott irányelvekhez tett bíráló megjegyzések, építő javaslatok közzétételét elmulasztották. Pártfórumaikon a viták valójában az irányelvek gyorsított formális elfogadására szorítkoztak. Az önelégültség folytonossága és az önvizsgálat hiánya szembeszökő volt a párt értékeléseiben. Csak futólag esett szó a szervezeti visszaesésről, a falusi munka elhanyagoltságáról, a szak- és civil szervezetekben folyó aktivitás esetlegességéről, hézagosságáról. A mulasztások felelőseit pedig szóba sem hozták. A bíráló szót újra és újra félresöpörték. Kudarcai okaként az is fölemlíthető, hogy a párt képtelen volt az egyébként előremutató programját széles körben tudatosítani, a válasz- tásra jogosultak tömegeivel megismertetni, elfogadtatni. Számos helyen unius librik (egykönyvűek), vagy egymást favorizáló klikktagok irányították a párt szerveit, akik teljességgel alkalmatlanok voltak a párt tekintélyének méltó képviseletére, programjának életszerű és hiteles tolmácsolására. A párt tábora egyre szűkült. Mivel a rendezvényein szinte kizárólag a saját tagjá vettek részt, képtelen volt kellő tömegbázisra szert tenni. Működéséből csak néhány tucatnyi karrierista profi tát. Ha így marad, a párt biztos úton halad a teljes felmorzsolódás felé. Dr. Südi Bertalan Egyébként a cikk a szubjektív megközelítés még csak köszönő státuszban sem lehet a történtekkel, - legáább is Kozma Ferenc írásából következtetve. Mindenkinek joga van az adófizetők támogatásából részesedni, ha szüksége van rá. Még ha az időnként furcsa módon tehető is. Ahhoz, hogy felelős véleményt al- kossunk a romákról és a társadámi integráódási folyamatot megerősítsük, váamennyire - de inkább meglehetősen - szükséges a cigányság belső világát ismerni. Sajnos, így élünk ma, romák és nem romák együtt, békességben és többnyire ilyen sorsközösségben. Ajánlom mipdenki szíves figyelmébe. Várnai Márton, az Etnikai Fórum Pécsi Szervezetének elnöke Valódi szociális érzékenységről tett tanúbizonyságot az SZDSZ mind országos, mind városi szinten. A közelmúltban megélt személyes tragédiám miatt - ahogy húsz hónapos, leukémiás kisfiámat féléves intenzív kórházi kezelés után váratlanul elveszítettem -, rózsaszín köd mögött párolgó, egyszerű kampányhúzásnak tartottam az egészségügyi változtatásokkal kapcsolatos ígéreteket. Némi cinizmussal megtűzdelt levélben számoltam be keserű tapasztalataimról Kuncze Gábornak, az SZDSZ pártelnökének, hiszen ő kampányában egészségügyi reformokat is ígért. Nem átallodtam feltenni hozzá a kérdést, hogy valóban szeretnének tenni valamit e problémák orvoslatára, vagy csak választási külcsínnek szánták a dolgot. A legnagyobb megdöbbenésemre rövid idő elteltével maga Kuncze Gábor válaszolt levelemre, és anyagi, erkölcsi támogatásáról egyaránt biztosított. Ami az anyagi támogatást illeti, azt nem saját magamnak, hanem az idén áprilisban megalakult, általam képviselt alapítványunknak, a „Szemem fénye” - a beteg gyermekekért elnevezésű non-profit szervezetnek igényeltem. Az alapítványunk célja, elsősorban a régióból Pécsre érkező, tartósan kórházi ellátást igénylő beteg gyermekek és családjuk megsegítése, valamint a „meg nem gyógyított” gyermekek emlékének méltó ápolása. A nagy érdeklődésre és a néhány hónapos működésünk során szerzett tapasztalatainkra tekintettél kuratóriumunk úgy döntött, hogy működési területét kiterjeszti a beteg gyermekek érdekeit védő, ingyenesen igénybe vehető betegjogi képviselettel, amit dr. Falus Orsolya jogásznő lát el, valamint a szociális gondokkal küzdő családok támogatásával. Az SZDSZ gyors reagálásának és Kuncze Gábor támogatásának köszönhetően, alig pár hetes működés után, alapítványunk már átnyújtott a pécsi Gyermekklinika onkológiai osztályán kezelt rákbeteg gyermekek számára egy százezer forint értékű mobü oxigénpalackot. A berendezés a klinikán belüli, osztályról osztályra szállítás során nélkülözhetetlen a tartósan oxigénellátást igénylő betegek számára. Miután a pártelnök telefonon jelezte számunkra, hogy patronálá- sukra hosszú távon számíthatunk, megkerestük az SZDSZ helyi irodáját. Bretter Zoltán, aZ SZDSZ pécsi elnöke szintén elodázhatatlan problémának tartja a régión belüli egészségügyi fejlesztéseket, és főleg a beteg gyermekek gyógyítási körülményeinek komfortosítását siettetné. Egy esetleges törvényjavaslat céljából előterjesztettük, hogy a mozgássérült gyermekeken túl, az immunsérült, ezért tömegközlekedési eszközökön nem szállítható, beteg gyermek után is igényelhessenek a személyautóval nem rendelkező szülők gépkocsi-vásárlási keretet, félmillió forintot. Reméljük, az SZDSZ pozitív hozzáállását minél több gazdasági és civil szervezet is átveszi, és a társadalom átérzi, hogy gondolkodási, nézetkülönbségek ellenére, a gyermekeknek teljes körű joguk van mindenütt a lehető legjobb körülmények között gyógyulni. Alapítványunk most mentőautót szeretne venni, amivel elsősorban a rákbeteg gyermekeket szállíthatnánk kényelmesebben a sugárkezelésekre, vizsgálataikra. Bankszámlaszámunk: ' 11992024-0629703110000001. Gyum Barbara A „Szemem fénye" - a beteg gyermekekért alapítvány kuratóriumának elnöke &on\ Hungá na Korszerű változó Az E.ON Hungária Rt. új, egységes, az eddiginél korszerűbb számlázási rendszert alakít ki az érdekeltségébe tartozó vállalatoknál, így a DÉDÁSZ Rt.-nél is. Mit jelent az új számlázási rendszer a gyakorlatban?- Rugalmasabb, gyorsabb, pontosabb ügyintézést- Korszerű folyószámla-kezelő rendszert- A számlakép megváltozását- A számlázási, illetve ennek megfelelően a fizetési határidő megváltozását Az új számlázási rendszer szerint készülő első számlákat június végén, illetve júliusban küldjük ki. A számla mellékleteként kiküldött tájékoztatóból ügyfeleink bővebb információt kapnak a változásokról. További információ:- telefonos ügyfélszolgálat (80/545-545)- http://e-iroda.dedasz.hu Áramszámlák: menetrend szerint Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt.
