Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-25 / 171. szám

2002. Június 25., kedd B EMUTATKOZIK BÁRÁNY A MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 15. OLDAL :abai A Köztisztviselők napja előtt 1997-ben iktatta be egy jogsza­bály a köztisztviselőkről szóló törvénybe a Köztisztviselők napját, amely minden év július 1. A törvény rendelkezése sze­rint a köztisztviselők, illetve a hivatalaikban munkaviszony­ban állók számára ez munka­szüneti nap. Baranyában június 27-én lesz a megyei rendezvény, amelynek ha­gyományai vannak. Az első köz- tisztviselői nap 1999-ben Orfűn volt, 2000-ben Bicsérden, 2001- ben Sikondán. Most Kölked lesz a vendéglátó település. Emellett lesz országos rendezvény is. A köz- tisztviselő nap törvénybe iktatása óta első alkalommal most a Bel­ügyminisztérium rendezi Buda­pesten az országos köztisztviselő­találkozót, amelynek helyszíneire július 1-jén várja az ország vala­mennyi köztisztviselőjét család­tagjaikkal együtt a miniszter. A központi kitüntetési ünnepség a Parlamentben lesz. A megyei rendezvényhez mányzat két köztisztviselő­jének - tudtuk meg Lászlóné dr. Kovács Ilonától, Baranya megye főjegyzőjétől. A köztisztviselői nappal nem­csak Baranya megyei és a települé­si önkormányzatok, valamint a Baranya Megyei Közigazgatási Hi­vatal dolgozói érintettek, hanem a megyében lévő valamennyi úgy­nevezett dekoncentrált közigazga­tási szerv - APEH, Földhivatal, Or­szágos Mérésügyi Hivatal stb. - köztisztviselői is. Ezért a megyei ünnepségnek rendszerint 250-300 résztvevője van. A hivatalos cere­mónia rövid lesz, majd megkez­dődnek a kulturális és sportprog­ramok. Délután autóbuszos kirán­dulás lesz a Bédára, ahol megte­kintik a felavatandó fehérgólya múzeumot is. A köztisztviselőkre naponta nagy kihívás vár: egyaránt meg kell felelniük a központi előírá­soknak, vala­mint a képvise­lő-testület és az állampolgárok elvárásainak. Az idei évben a választások mi­att különösen nagy teher hárul a köztisztviselők­re. Már készülnek a helyhatósági választásra, amely sokkal bonyo­lultabb lesz, mint az országgyűlési képviselő-választás volt, és a felké­szülési határidő is rövidebb egy hónappal. A köztisztviselők számára alap­vető követelmény a tisztesség, va- gyonnyilatkozati kötelezettségük van, és más munkavállalókhoz ké­pest nagyobb igények fogalma­zódnak meg velük szemben. Eh­hez tavaly július óta már ellentéte­lezés is társul a bérezésben és az egyéb javadalmazásban. A törvény sok pozitívum inel­lett azonban megteremtett egy diszkriminációt az állami és az önkormányzati szférában dolgozó köztisztviselők között. Amíg pél­dául egyes bérezési és javadalma­zási juttatások az állami köztiszt­viselőket automatikusan megillet­nek, az önkormányzatoknál dol­gozóknál ezeket akkor kapják meg a köztisztviselők, ha a képvi­selő-testület úgy határoz. Például a testületnek évente kell döntenie arról, hogy a felsőfokú végzettségű köztisztviselőknek megállapít-e 30 százalékos illetménykiegészítést. Az állami szférában ezt automati­kusan megkapják. Vagyis ott lebeg minden önkormányzati köztiszt­viselő feje felett, hogy a jövedelme a következő évben 30-40 száza­lékkal csökkenhet.- A köztisztviselői törvény módosítása sokat lendített az elis­mertségen, javadalmazáson, ez meg is látszik a pálya felértékelő­désében - mondja a főjegyző asz- szony. - Naponta érkeznek diplo­más álláskeresők nemcsak a me­gyei, hanem a települési önkor­mányzati hivatalokba is, még a községiekbe is, ami azért koráb­ban nem volt jellemző. A Dráva mint kapocs Zágrábban, majd Eszéken tárgyal a magyar nagykövettel, illetve fő­konzullal a határ menti együtt­működésről szerdán Porös Béla, a Baranya Megyei Közgyűlés alel- nöke. A közeljövőben, várhatóan 2003-ra magyar-horvát reláció­ban rendelkezésre állnak majd az Európai Unió határ menti együtt­működéseket támogató alapjai, az ilyen programok finanszíro­zására esély teremtődik. Erre a lehetőségre programokkal kell felkészülniük a térségben érintett önkormányzatoknak. Különféle projektek finanszí­rozására van lehetőség: határát­kelőhelyek felújítása, közös ipari övezetek létrehozása, a Dráva mint természeti érték védelme és turisztikai célú hasznosítása, a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Kopácsi Rét Nemzeti Park közös programja stb. A tervek között szerepel hor- vát-magyar gazdasági középis­kola létesítése is a határ mentén élő kétnyelvű lakosságra ala­pozva. Komfortosodik a harkányi gyógyfürdő Pénteken dönt a megyei közgyűlés arról, hogy megadja-e a fenn­tartói hozzájárulást és az önrészt a Harkányi Gyógyfürdő Kórház infrastrukturális fejlesztést célzó reményteljes pályázatához. A Gazdasági Minisztérium 2002 áp­rilisában a Széchenyi-terv turizmus­fejlesztési programja keretében meghirdette az egészségturisztikai központok, valamint a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejleszté­sének támogatásáról szóló pályáza­tot. Lehetőség nyílt arra, hogy ahol egészségügyi turisztikai tevékeny­ség folyik, ott azok a kórházak, egészségügyi szolgáltatók, amelyek­nek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral hatályos finanszírozási szerződésük van, az úgynevezett nappali gyógycentrumok kialakítá­sára pályázzanak. A kiírás meghatározza azokat a projekteket, amelyekre a kórházak pályázhatnak. Ezek elsősorban ar­ra irányulnak, hogy ott, ahol termé­szetes gyógytényezők vannak, va­lamint már folyik kiegészítő gyógyá­szati tevékenység, ott a kórházak ingatlanuk komfortosabbá tételére, az egészségügyi szolgáltatások mi­nőségének javítására, a környezet rendezésére plusz fedezetért nyújt­sák be az igényüket. Az igényelt tá­mogatás 75 százaléka pályázható, maximum 50 millió forint. A fenn­tartóknak csak annyi a szerepük, hogy hozzá kell járulniuk ehhez. A Harkányi Gyógyfürdő Kórház elkészítette igénylistáját, amely 19 tételt tartalmaz. Ezek elsősorban a kórház komfortosítását és a szolgál­tatások minőségének javítását céloz­zák meg: liftek, uszodák felújítása, a lépcsők csúszásmentessé tétele, és néhány eszköz a betegellátás szín­vonalának emelésére stb. Minden­nek a költsége összesen 47,485 mii­hó forint, amelyből 35,614 millió fo­rint lenne a támogatás és 11,861 mii­hó az önrész. A Gazdasági Minisztérium írás­ban is értesítette a kórház igazgató­ját: az intézmény benne van azon öt kórház körében, amelyek feltétel- rendszerét - az előbb ismertetett szempontok alapján - úgy ítéli meg a minisztérium, hogy fejlesztésük támogatásra érdemes. Ezért arra kérte az intézmény vezetőjét, hogy gyorsan lépjen, tehát ne várjon a ha­táridőig, amely október 31., hanem minél hamarabb nyújtsa be a pályá­zatát.- Ezért is kerül ez a téma már most a közgyűlés elé - mondja dr. Kékes Ferenc megyei elnök. - Arra teszek javaslatot a közgyűlésnek, hogy a 11,8 milliós önrész a következőkép­pen oszoljon meg: 10 milliót vállal­jon a Baranya Megyei Önkormány­zat, 1,8 milliót pedig a Harkányi Gyógyfürdő Kórház. A harkányi kórház a Pécsi Tudományegye­tem oktatókórháza lett a közel­múltban, tehát ez az új minőség, a szakmai rang is jól kapcsolódik a pályázathoz.________________■ Legyenek kioldva a zsákok A zsáktelepülésekkel kapcsolatos kezdeményezés javaslata gondjaival együtt - kezelje kiemelt szerepel a Baranya Megyei Közgyűlés pénteki ülésének előze- feladatként. Segítse külön alap létre- tes napirendjén. A javaslat a Gazdasági és Közlekedési Mi- hozásával, hogy valamilyen útépíté- nisztériumhoz fogalmaz meg felterjesztést, összekötőút-építé- si program elkezdődjön párhuza- si program indítását szorgalmazva. mosan az autópálya-építéssel. Ezt a programot azonban nem lehet a te­Az utóbbi időszakban több éven át zajló munkával felmérés készült a magyarországi zsáktelepülésekről. Mintegy 500 olyan községünk van, amelyeket az országos közúti közle­kedési hálózathoz egyetlen bekötő­út fűz, és az véget is ér a falu túlsó határánál, nem vezet tovább más te­lepüléshez. Majd minden ötödik zsáktelepülés, 93 Baranyában talál­ható. Készült egy minisztériumi terve­zet, amely azt fogalmazza meg, hogy ebből az ötszáz településből kiemelnének országosan ötvenet. Ezekkel a falvakkal foglalkoznának először egy Jdsérleti program kere­tében. Ebbe a körbe 15 dél-dunántú­li zsáktelepülés kerülne be, a régió mindhárom megyéjéből egyaránt öt-öt. Ezzel nem elfogultan is nehéz egyet érteni, hiszen Somogybán 80, Tolnában meg 27 zsáktelepülés van a baranyai 93-hoz képest. Itt az egyenlősdi tipikusan aránytalan és igazságtalan. A minisztériumi elő­készítés során tervezet született ar­ról is, hogy mely településekkel kel­lene kezdeni a programot. Baranyá­ban a következő öt falut szemelték ki: Csebény, Vásárosbérc, Kátoly, Szárász és Áta. Hogy miért éppen ezeket, azt nem lehet tudni, mert nem ismert az indoklás. Minden­esetre lehetne mondani más telepü­léseket is ugyanilyen megalapozot­tan. Például, ha elkészülne az út, amely Bakócát kötné össze a sziget­vár-kaposvári úttal, akkor annak a térségnek végre kijárata lenne a Zse- licségre, növekedhetne a kistérség­ben a falusi turizmus, emelkedne a terület értéke. A tervezet kiigazításánál fonto­sabb feladat, hogy a felmérés, vala­mint a regionális és a megyei terület- fejlesztési program alapján Baranyá­ra vonatkozóan valóban megfogal­BARANYA KOZUTHALOZATA o i Szárász ' ...7 Sásd Vá sárosbéc Csebény o o o Bakóca Komló - i Pécsvárad W* Szentlőrinc m o Kátoh Boly ■ if'-'-J mazódjon egy javaslat a települések zsákjellegének felszámolására. En­nek többféle haszna is lenne. Egy­részt erősen feltehető, hogy a gazda­sági fellendülés nem a kistelepülése­ken fog bekövetkezni, elkezdődni, hanem elsősorban Pécsett, illetve a megye városaiban. Ebből követke­zően meg fog nőni az ingázók szá­ma a kisebb településekről. Csak­hogy közlekedésüket nagymérték­ben akadályozza a baranyai útháló­zat jellege: nagyon sok településre csak be lehet menni, de nem lehet rajta keresztül más településre eljut­ni. Ezeknek a falvaknak a fejlődése hosszú távon általában nem biztosí­tott. Ugyanakkor ezeknek a falvak­nak még sokáig lesz állandó lakos­sága, és az ott élő emberek számára nem mindegy, hogy a településük milyen sorsra jut. Ezért kezdemé­nyezi a megyei önkormányzat, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ennek a 93 baranyai zsáktelepülésnek a problémáját - az ország hasonló településeinek lepülések szándékát figyelmen kí­vül hagyva megvalósítani, hiszen vannak olyan adottságú falvak - fő­ként a legkisebb lélekszámúak kö­zött -, amelyek inkább csendes, kis­sé elzárt települések kívánnak ma­radni, úgy látják, hogy akkor jobban érvényesülhetnek a falusi turizmus kínálatában.- Baranya a gazdasági mutatókat tekintve most a megyék rangsorá­nak utolsó harmadában helyezke­dik el. Ha azt akarjuk, végre valami történjék, akkor a közlekedési inf­rastruktúrában a megye belső úthá­lózata is fontos, hogy a szállítási út­vonalak könnyen elérhetők legye­nek - hangsúlyozza Pörös Béla alelnök. - A legfontosabb, hogy ké­szüljön hosszú távú program és az útépítés folyamata kezdődjön el. Hi­szen hiába lesz majd autópálya, ha a kistelepülésekről nem lehet meg­közelíteni, akkor azok a falvak nem érzik előnyét annak, hogy a megye közelebb kerül az európai közleke­dési főútvonalakhoz. ■ Brüsszel és Baranya Bokor Béla, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke ma és szer­dán Brüsszelben az Európai Ré­giók Gyűlése Oktatási, Kultúra és Média Bizottságának elnök­ségi ülésén vesz részt. A bara­nyai alelnök a Brüsszeli Régiók Gyűlése Bizottság Oktatási Albi­zottságának elnöke. A mostani elnökségi ülés egyik témája az oktatási albizottság következő, szeptemberben Baranyában tar­tandó ülésének előkészítése. Másik fő témaként az Európai Unió kultuszminisztereinek szintén ősszel esedékes máso­dik európai konferenciájához té­maötletek összegzése. Az Euró­pai Régiók Gyűlésének segítsé­gével egyébként Opatijában most zajlik az Európai Diákok Nyári Iskolája. ______________■ Id ősek ellátása Szederkényben A Görcsönyben létesített nyolc után Szederkényben négy újabb létesítésével folytatódik a megye • apartmanprogramja, amellyel jobb ellátást és feltéte­leket biztosítanak a szociális ott­honokban. A fejlesztés részben központi támogatásból, részben a megyei önkormányzat pénzé­ből valósul meg. Terv van arról, hogy a megyei intézményt átve­szi Szederkény Önkormányza­ta, amelynek programja van az idősek garzonházának kialakítá­sára. Azzal és az átvett otthon­nal együtt 50-60 fős, idősek ellá­tásával foglalkozó intézmény működhetne tovább, miközben a szociális otthon szenvedélybete­get ellátó része átkerülne a leen­dő vegyes profilú pécsbánya- telepi intézménybe. ______■ Az oldal a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Dunai Imre Vendégcsalogató fejlesztések A napokban tárgyalja a megyei közgyűlés a megye idegenfor­galmi marketingjéről szóló beszámolót. Ennek következtetései a kistérségi összefogást hangsúlyozzák. Ugyanakkor célul tű­zi ki az elektronikai tájékoztatás javítását a turisztikai kíná­latot bemutató web-oldallal, multimédiás céggel. Ezek megva­lósulása folyamatban van. Közel 200 pályázat érkezett a megye idei - összesen 10 millió forintos ala­pú - turizmusfejlesztési pályázatára. A bírálóbizottság ezeket először még a nyáron, majd egy második forduló­ban kora ősszel értékeli.- A ciklus elején tett kezdeménye­zés sikerét az évről évre növekvő szá­mú pályázatok bizonyítják - értékel Bokor Béla alelnök. - Szükség van a turinform irodákra, azok hálózata bővült Baranyában, de ahol nincs mód ilyenek létesítésére, ott turin- form-pontokra mindenképpen szük­ség van. Ezek létesítését ösztönözni kívánja a megyei önkormányzat, mert nagyon sok olyan kis hely van főként a falvakban, ahol eddig na­gyon szervezetlen volt a turisták tájé­koztatása. Úgy gondoljuk, hogy a polgármesteri hivatalokban, faluhá­zakban, művelődési házakban, eset­leg akár a postahivatalokban lehet ilyen turizmuspontokat kialakítani. A turinform jfodák biztosítják ezek működésének szakmai hátterét. Ez is segítség az apróbb falvaknak. A Baranya idegenforgalmi marke tingről szóló beszámolóból kiderül, hogy sikerült segíteni a különböző termékfejlesztési területeken: legfő­képpen a falusi, vízi-, konferencia-, bor-, gasztronómia-, természetjáró turizmusban. Idén például a falusi turizmusban dolgozók idegennyelvi képzésének támogatása volt kiemelt cél. A megye elismert klasszikus tu­risztikai területéről, a gyógy- és ter­málturizmusról szólva már nem­csak Harkányról kell beszélni - ahol most ősszel kezdődik egy 1,5 milli­árd forintos fejlesztési projekt -, ha­nem egyre intóbb más helyekről is. Sikondán is beindul a Széchenyi- terv programjából származó 558 mil­lió forintos támogatással egy beruhá­zás, Magyarhertelend a Phare-Tükör pályázaton 33 milliót forintot nyert a strandfejlesztéshez, a komfortfoko­zat javításához, és ugyanezen a pá­lyázaton Sellye 40 milliót az ormán­sági ökofürdő fejlesztésére. A belföldi turizmus növekedést mutatott már 2000-ben is, és ez a kedvező tendencia folytatódott ta­valy. Ez az alapja a jó turizmusnak, hiszen 50-60 százalék feletti részará­nyú hazai turizmus az elő­nyös állapot, akkor tud sta­bilan működni a turisztikai ágazat. A borturizmus különle­ges ékessége Baranyának. Az ismert Villány-Siklós Borút mellett - amelynek tavaly megalakult az utazá­si irodája is - nagyon szé­pen jön föl a két évvel ez­előtt megalakult Mohács,­A kerékpáros turizmus is fejlődőben van Boly Fehérborút Egyesület, és már borösvényre léptek a turbéki borá­szok is. Vagyis Baranyában immár három olyan terület van, amelynek a képviselői a borturizmus lehetősé­geit szervezett, jó marketingmunká­val kínálják. Több, mint félszáz kulturális fesz­tivál zajlik évente a megyében és Pé­csett. A további fejlődéshez legin­kább az lenne szerencsés, ha az őszi időszakra jobban ki lehetne tolni a vonzerővel bíró kulturális fesztiválo­kat. Folyamatos előrelépés mutatko­zik a kiadványok terén. Különböző térképek készültek: borutakról, a Mecsekről, egyes településekről. Szé­pen gyarapodott a tóadványok szá­ma - 2000-től ez év közepéig 47 je­lent meg - és helyi, kistérségi, me­gyei és a regionális kiadványok egy­re tudatosabban egészítik ki egy­mást. ■ BARANYAI VENDÉGJÁRÁS 723 ooo I vendégek száma ■ ■ vendégéjszakák 44g 00q | 2000 2001 2000 2001

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents