Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)
2002-06-25 / 171. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Június 24., hétfő Bát-összefoglaló Többet ér a kukorica Budapest A Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonapiacán az elmúlt héten 668 millió forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, míg a határidős devizapiacon 8,7 milliárd forint értékű külföldi fizető- eszköz került új tulajdonoshoz. Drágult a kukorica lejárata - a júliusi határidő kivételével. Júliusra 23 990 forintért lehetett jegyezni. A novemberi és decemberi lejárat 22 900, illetve 23 300 forinton zárt. A búza augusztusi elszámolóára ötszáz forinttal emelkedett, és így 24800 forinton fejezte be a kereskedést. A távolabbi jegyzések 100-360 forinttal csökkentek. Az augusztusi szállítású extrabúza ára 25900 forint volt. A takarmánybúza értéke szeptemberre 70 forinttal drágult, tonnája 20800 forintot ért, az augusztusi elszámolóár viszont 20 600 forint maradt. Az augusztusi jegyzésű takarmány- árpa 20 600 forinton cserélt gazdát. A napraforgót októberre 62 000 forintért kínálták az alkuszok. A szója elszámolóértéke decemberre 61100 forinton zárt. A repcét augusztusra 51190 forintért lehetett jegyezni. A határidős pénzpiacon az amerikai dollár árfolyamai a hétfői nyitóárakhoz képest a hét végére minden lejáratra gyengültek. Szeptemberi elszámolóértéke 258 forintig süllyedt. Az euró piacán erősödtek az árak, a szeptemberi lejárat 246,70 forintra emelkedett. Új határidő nyílt: a november, amely 248,55 forinton várja a mai tőzsdenyitást A japán jen szeptemberi elszámőlóára 209,10 forint volt, a decemberi viszont 212 forintra drágult. újvári Javulás a bővítéstől Budapest A cégvezetők 83 százaléka szerint az EU-bővítés előnyöket hoz országuknak - derült ki a Bank Austria Creditanstalt felméréséből, és az Europa Barométerből. A megkérdezettek 73 százaléka úgy véli: a jelenlegi európai uniós tagállamok is profitálnak a bővítésből. A lakosság körében kevésbé optimista a hangulat. A lakosság 58 százaléka hisz az EU-bővítés pozitív hatásaiban, 17 százalékuk tart a negatív következményektől. A legnagyobb támogatás - 91 százalékkal - Lengyelországban tapasztalható, majd Bulgária következik - 90. százalékkal. A legpesszimistábbak 15-15 százalékkal a horvátok és a szlovének. Az Europa Barometer 9 közép- és kelet-európai országban (Bulgária, Jugoszlávia, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Cseh Köztársaság és Magyarország) 720 vezető és 9 ezer egyéb személy megkérdezésével készített felmérést. A közép- és kelet-európai felső vezetők 58 százaléka szeretné, ha az eurót minél előbb bevezetnék, 39 százalékuk inkább várna bizonyos ideig, és csak 3 százalékuk ellenzi az eurót mint egységes fizetőeszközt. Az euró- val kapcsolatban a vezetők Bulgáriában, Horvátországban és Lengyelországban optimisták. A vezetők bizakodása azt jelzi, hogy az Európai Unió 2010-ig legalább öt új tagállammal bővül. Magyarországgal, Csehországgal, Szlovéniával és Szlovákiával egyértelműen számolnak. Leginkább a csehek biztosak a dolgukban, ahol a gazdaság minden főbb szereplőjének meggyőződése, hogy nyolc éven belül EU-tag lesz. PRIVACSEK Kelendő az alkalmi munka A tavasz és a nyár ismét élénkülést hozott a hazai munkaerőpiacon. A szezonális munkaterületek - elsősorban az építőipar, a mező- gazdaság, az idegenforgalom és a vendéglátás - jótékony hatásának köszönhetően csökkent a regisztrált állástalanok száma. Budapest A legfrissebb adatok szerint jelenleg valamivel kevesebb mint 350 ezer munkanélkülit tartanak nyilván Magyarországon. Számuk az elmúlt két hónapban több tízezerrel csökkent, ami elsősorban a szezonális munkalehetőségek megjelenésének köszönhető. Az alkalmi munkák nagy kínálatáról árulkodik az is, hogy ebben az időszakban háromszor annyi férfi tudott elhelyezkedni mint nő, a fizikai munkát találók pedig tízszer többen voltak a szellemi foglalkozásúakhoz képest. A tavasztól megjelenő köz- és közhasznúmunka-programok mellett hagyományosan az építőipar, a mezőgazdaság, az idegen- forgalom és a vendéglátás szívja fel ilyenkor a legtöbb alkalmi munkavállalót. Az elhelyezkedést nemcsak a kampányjellegű időszak, hanem az egyébként benne dolgozók időszerű szabadságolása miatti kényszerű pótlás is elősegítheti. Az ilyenkor növekvő munkakínálat általában az ország valamennyi térségére, megyéjére jellemző, ugyanakkor vannak olyan helyek, ahol még ennél is koncentráltabban jelentkeznek az időszakos álláshelyek. Ilyen a két legnagyobb idegenforgalmi vonzerő, a főváros és a Balaton környéke, de ezek mögé fokozatosan zárkóznak fel azok a városok- Pécs, Szeged, Debrecen -, amelyekben a nyár folyamán egymást érik a különböző fesztiválok, turisztikai programok. A jó munka érdekében utazást, időszakos távollétet is vállaló munkavállalóknak érdemes figyelni a különböző kampányszerű mezőgazda- sági munkákra, mint a szőlő-, hagyma-, paprikaszüret, különböző gyümölcsszedések. A munka- lehetőségek a határon túlra is mutatnak, főként Németországba'mennek sokan a spárga- és eperszezonban, illetve az őszi szüreti időszakban. Foglalkoztatási szakemberek az alkalmi elhelyezkedés kapcsán a legális munkavállalás előnyeire és kisebb kockázataira hívják fel a figyelmet. Az alkalmi munkavállalói könyv használatával nemcsak járadékjogszerző időt biztosít magának a dolgozó, hanem egy esetleges munkahelyi baleset következményeire is biztosítva van. Kánikulában különösen kemény a földmunka FOTÓ: ILLUSZTRÁCIÓ Lassuló európai uniós infláció Az eurózóna éves inflációs rátája az áprilisi 2,4-rol májusban 2 százalékra esett. Az EU-ban < höz képest az előző hónapban Brüsszel Az EU tagállamai közül az előző hónapban a legnagyobb mértékben Németországban (3,6-ról egy százalékra), Luxemburgban (3,8- ról 1,3 százalékra) és Belgiumban (3,1-ről 1,4 százalékra) csökkent az áremelkedések üteme. Növekedés egyedül Írországban volt megfigyelhető: az infláció 4,1-ről 5 százalékra gyorsult. Az 5 százalékos ír adat egyúttal az EU-ban a legi fogyasztói árak az áprilisi 2,2- csak 1,8 százalékkal nőttek. •magasabb - írja a Rapid. Az Egyesült Államok fogyasztói árai nem változtak májusban, ami szakértők szerint lehetővé teszi majd a jegybank szerepét betöltő Fed számára a kamatlábak megemelésének elhalasztását, a gazdaság megerősödését elősegítendő. Az áprilisi, 4,5 százalékos emelkedés után májusban 0,7 százalékkal csökkentek az energiaárak, az élelmiszerárak 0,2 százalékos mérséklődése pedig 1997 januárja óta példa nélküli. Szintén bizakodásra adnak okot a lakásépítésre vonatkozó legfrissebb adatok: az előző hónapban 11,6 százalékkal nőtt az induló építkezések száma, ami közel hétéves rekordot jelent - tudósít a Reuters. Elemzők a brit inflációs adatok fényében is az ottani kamatlábak megemelésének elhalasztását várják, amelyek 38 éve nem voltak ilyen alacsonyak. Az áremelkedések üteme az áprilisi 2,3-ról májusban 1,8 százalékra mérséklődött, ami a tavaly elért rekord beállítását jelenti. EUROPRESS Felzárkózó vezetői bérek Budapest A magyar cégvezetők bére nemcsak a fejlett piacokétól, a régióbeli riválisokétól is elmarad - igaz, az idén átlag feletti bérnövekedésre számíthatnak. Tavaly az USA-ban 706 millió dollárt keresett a legjobban fizetett menedzser, az Oracle vezérigazgatója. Vezetői bérek vonatkozásában Magyarország térségbeli és globális versenytársaitól még mindig messze elmarad - derül ki az IMD svájci kutatóintézet most közzétett, tavalyra vonatkozó adataiból. Eszerint 2001-ben az átlagos magyar vezérigazgató minden juttatását figyelembe véve valamivel több mint 45 ezer dollárt (mintegy 11,7 millió forint) keresett, ami tízezerrel a kínai átlag alatt található. A magyar adat a vizsgált 43 ország közül a második legkisebb, csak az észt menedzserek vihetnek haza kevesebbet, évi tízezer dollárral. A cseh piacon a magyarnál közel másfélszer, a lengyelen pedig több mint kétszer többre értékelik az azonos szakképzettséget. Ugyanakkor a magyar csúcsaz előbbi csoportban 10, az utóbbiban pedig 9 százalékos többlet várható. Az IMD által felállított országlistát kimagasló értékekkel az Egyesült Államok vezeti. A vezérigazgatók ott átlagosan 581 ezer dollárt keresnek, a mérnöki keresetek pedig 135,4 ezer körül alakulnak. A Forbes magazin kimutatása szerint 2001-es bevételei alapján az Oracle vezérigazgatója, Lawrence J. Ellison cégvezető keresete volt a legnagyobb, 706 millió dolláros fizetése mellett közel 16 milliárd dollár (!) piaci értékű részvényt is magáénak tudhat. Ezzel jócskán maga mögé utasítja a Dell alapító-tulajdonosát, Michael S. Delit, a tavalyi, valamivel több mint 200 milliós keresete és bő kilencmilliárdos részvénytulajdona ellenére. A részvényopciós javadalmazás a nyolcvanas években terjedt el a tengerentúli cégeknél. Ma egy átlagos vállalatnál a sikeres vezető a bérével egyező mértékű tulajdonrészt szerezhet. Kérdés azonban: mihez kössék a tulajdonosok a menedzsment által lehívható részvényopciók nagyságát és feltételeit. Kezdetben a vállalati pénzügyi mutatót, azon belül is a A Wall Street Journal Europe a GFK Piackutató Intézettel közösen idén tavasszal közvélemény-kutatást végzett, amelynek során 14 európai országban 13 ezer felnőtt személyt - köztük ezer magyart - kérdeztek meg arról, hogy sokat keresnek-e a vállalatok felső vezetői. Az összes megkérdezett 70 százalékának az a véleménye, hogy a topmenedzserek túl sokat keresnek. A válaszadók egyharmada szerint túl is vannak fizetve. Az átlagtól legjobban a britek térnek el, közülük ugyanis 60 százalék tartja a nagyfőnököket túlfizetettnek. Ugyanez a magyar megkérdezettek 48 százalékának a véleménye. A közvélemény-kutatók azt is vizsgálták, hogy mi mennyire áll a legmagasabb szintű vezetők figyelmének középpontjában. Mindössze 21 százalék gondolja azt, hogy törődnek az alkalmazottak érdekeivel, 83 százalék látja úgy, hogy a legmagasabb szintű vezetők többsége a saját érdekeit érvényesíti. Ettől az átlagtól kicsit eltérnek a magyar eredmények, nálunk ugyanis a válaszadóknak csak 16 százaléka véli, hogy a legtöbb felső vezető szem előtt tartja alkalmazottai érdekeit. 87 százalék tartja úgy, hogy a legtöbb nagyfőnök a saját érdekeit nézi. vezetők javadalmazása az itteni átlagos bérnövekedést jóval meghaladó mértékben emelkedik a William M. Mercer tanácsadó cég friss felmérése szerint: az idén még a tavalyi 14 százalékot is valamivel meghaladó mértékben növekszik. A hazai menedzsment és az egyéb irodai alkalmazottak keresete szintén a 2001. évit meghaladó mértékben nőhetne idén: saját tőkéhez, illetve a befektetéshez mért megtérülést részesítették előnyben. Később a részvényesi érték került a középpontba, itt azonban az a kérdés, hogy az árfolyammozgás sokszor nem a teljesítménnyel arányos - ösz- szegzi a cégvezetés motiválásával kapcsolatos tulajdonosi dilemmákat a Harvard Business Review. EUROPRESS Lesz elég búza a malmoknál A malmok felkészülten várják az új búzát, amelyből a hazai szükségletekre várhatóan mintegy 1,4 millió tonnát vásárolnak fel - közölte Csodó Tibor, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) elnöke. A felvásárlásban az idén már nem teljes mértékben érvényesül az a törekvés, hogy az egész évi búzaszükségletre szert tegyenek. Budapest Szemét szemét hátán Akik a hulladékhegyeket is elhordják... Az iparnak a legutóbbi értékelés szerint mintegy 500 ezer tonna átmenő készlete van, amit a biztonság megkövetel, másrészt az új búza őrlése mindig is a készleten lévővel együtt indul be. A malmoknak abból a mindössze 3,8-4 millió tonna búzából kell majd felvásárolniuk* 1,4 millió tonnát, amely az idén várhatóan megterem. Ez biztosan kevesebb a tavalyinál. A termény minőségéről még nem sokat tudnak, csupán annyit, hogy a tavaszi aszály jelentősen rontotta - mondta Csodó Tibor. Fejér és Tolna megyében - ahonnan a Cerbona a legtöbb búzát veszi - a közepesnél valamivel jobb a termés, viszont a keleti megyékben ennél is gyengébb. A Cerbona Rt. vezetői azt tervezik, hogy az idén 130 ezer tonna búzát vásárolnak fel, és ezt a mennyiséget - az igazgatóság jövő heti döntésétől függően - részben vagy egészben az aratás idején szerzik be. (Emellett a tésztagyártáshoz szükséges mintegy 2 ezer fonna durumbúzát is átvesznek az erre szerződött termelőktől.) A 130 ezer tonna búza döntő részét a malmok számára veszik meg, ezen belül azonban mintegy 10-15 ezer tonnányit kereskedelmi célokra vásárolnak fel. Az aratás megkezdéséig befejezik a tárolók karbantartását, erre 40-45 millió forintot költenek az idén. Nem készül a teljes évre elegendő búzakészlet egyszeri felvásárlására a Budai Malomipari Kft. - mondta Majoros János ügyvezető igazgató. Indokként felhozta, hogy azért sem követik a korábbi évek gyakorlatát (amikor az egész évre valót megvették), mert miközben tavaly aratáskor 26 ezer forintért vették a búzát, idén márciusban már „csak” 23 ezerért. Ennek következtében idén néhány tízezer tonnányit vesznek meg, majd folyamatosan vásárolnak, illetve a továbbiakban az árutőzsdére alapozva szerzik be az árut. Az egész évi szükségletről azért nem akart szólni, mert az iparágban különleges helyzetet teremt ebben az évben is, hogy a hazai malomipari kapacitás éppen kétszerese a szükségesnek. Ezért ez a cég is csupán 60 százalékos kapacitáskihasználással működik, amelyen csak az export meglódulása, a külpiac bővítése segítene - vélekedett Majoros János. Az idei búza minőségéről még kevés információjuk van, az árról pedig úgy gondolja, hogy a telephelyi érték 23-27 ezer forint között lesz tonnánként, úgy véli, hogy a 27 ezer forint már termelői nyereséget is biztosít a gazdaságoknak. Az elmúlt hónapok gyakorlata szerint a gabonakészlet három hónapra elegendő búzából állt, de most attól függően növelik, hogy miként alakulnak a felvásárlási árak - mondta Fekete László, az Alföldi Gabona Rt. elnökvezérigazgatója. A törökszentmiklósi cég vezetője szerint Jász- Nagykun-Szolnok megyét szintén sújtotta az aszály, de így is meg kellene teremnie csalüiem 400 ezer tonna búzának, amiből 150 ezer tonna a kenyérnekvaló, 200 ezer tonna a takarmánybúza, és kedvező esetben 50 ezer tonna az eladható fölösleg. Ez a meny- nyiség elég arra, hogy a cég a térségből 100-120 ezer tonna búzát vásároljon fel, amiből 35-40 ezer tonnának az átvételét a termelőkkel konkrét szerződésekbe foglalták korábban, míg hasonló meny- nyiséget a korábbi évek gyakorlata alapján, egyfajta „szokásjogot” betartva, a régi partnerektől szóbeli megállapodás szerint vesznek át. Budapest Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2001-2008 közötti időszakban 135-140 milliárd forintra van szüksége a települési önkormányzatoknak a szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos feladatok elvégzéséhez. Az ÁSZ honlapján közzétett dokumentum szerint az önkormányzatoknak a forrásból a szervezett gyűjtést kell megteremteniük, a hulladékgyűjtést korszerűsíteniük, valamint a szelektív hulladékgyűjtés fokozottabb ütemű bevezetését, a hulladék hasznosítását kell megoldaniuk. Ezenkívül komposztálni kell a szerves hulladékokat, korszerűsíteni a fővárosi égetőművet, létrehozni regionális hulladéklerakó telepeket, valamint rekultiválni a régi lerakótelepeket. A jelentésből kiderül, hogy a települési önkormányzatok 1995 és 2000 között mintegy 20 milliárd forintot fordítottak szilárd- hulladék-gazdálkodási fejlesztésekre, beleértve a közterület tisztán tartásának teendőit. A számvevőszék az ország településein ebben az időszakban lassú előrelépést tapasztalt az Európai Unió követelményei szerinti szilárdhulladék-begyűjtés és -kezelés tekintetében. Az ÁSZ adatai szerint a begyűjtött szilárd hulladék mennyisége évente 3-4 százalékkal növekedett, 2000-re az abban az évben keletkezett 22,756 millió köbméter szilárd hulladék 90 százalékát gyűjtötték össze, szállították el és ártalmatlanították. Az összegyűjtött szilárd hulladékok 85-90 százalékát lerakással ártalmatlanították, 5-7 százalékát elégették, és alig 1-2 százalékát hasznosították újra. A szelektíven gyűjtött szilárd hulladékok meny- nyisége az összesen keletkezett éves hulladéknak az 1 százalékát sem érte el. Az ÁSZ felmérte, hogy a szi- lárdhulladék-gyűjtésbe bevont települések aránya 81 százalékot ért el, azonban még mindig ellátatlan volt 604 település. A közszolgáltatás keretében 2000-ben 701 szi- lárdhulladék-lerakó telep üzemelt, amelyeknek 10 százaléka tekinthető korszerű lerakónak, s 28-30 százaléka felel meg az EU környezetvédelmi direktíváiban meghatározott követelményrendszernek. A számvevőszék értékelése szerint a szilárdhulladék-gazdál- kodás és a közterület-tisztántartás legfőbb mutatóit tekintve Magyar- ország közel áll a közepesen fejlett gazdaságú EU-tagállamok színvonalához, ám az Európai Unió átlagához viszonyítva a le- maradás lényeges. __________■
