Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-22 / 168. szám

10. OLDAL FEL SÖSZENTMÁRTO N BEMUTAT K 0 Z I K 2002. Június 22., szombat H AS. Felsőszentmárton: alakul a faluközpont A kultúrház felújítására még várni kell Valamikor városi rangot kapott, aztán ez a történelem vihará­ban fokozatosan elolvadt, manapság már a régi dicsőségből csak a terület központi településének rangja maradt. Dolgos, büszke nép lakja, küszködnek az újkori munkanélküliséggel, az önkormányzati pénztelenséggel. Tulajdonképpen nem is kellene panaszkodniuk, hiszen a telepü­lésen még a körülményekhez ké­pest igen jól működik a valamiko­ri termelőszövetkezet utódszer­vezete, vagyis a munkahelyek egy része megmaradt, az átalakulás­sal nem növekedett lényegesen a munkanélküliség a faluban. A mezőgazdasági nagyüzem jelen­leg is 40-50 ember megélhetéséről gondoskodik, amely igen nagy se­gítséget jelent a sok munkahely­megszűnéssel sújtott térségben.- Nem is vagyunk pesszimis­ták - vallja a polgármester, Gulyás Pál -, már csak azért sem, mert a gazdaság működőképessége mi­att a környező településeknél - ahol a termelőszövetkezet felszá­molása a totális csődöt jelentette - jóval kedvezőbb helyzetben va­gyunk. Azért sem lehetünk ború­látóak, mert az utóbbi években olyan jelentős és egyben látvá­nyos fejlesztéseket hajtottunk végre, amellyel több tízéves lema­radást pótoltunk. A polgármester meggyőződése szerint ezt a település polgárai is így érzik. A csaknem teljes egé­szében horvát nemzetiségű la­kosság (az önkormányzat egyben A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA ; ­1798 2080: 1587 1356 11124 ~ a kisebbségi szervezet is), termé­szetesen örül azoknak a beruhá­zásoknak, amely több ugyanilyen nemzetiség lakta önkormányza­tot köt össze Felsőszentmárton- nal.' Az árvízi gáton megépült, 1920 1950 1980 1990 2001 Gulyás Pál polgármester szilárd burkolattal ellátott kerék­párúton engedélyezett a személy­gépkocsi-forgalom is, a teherau­tók viszont itt nem közlekedhet­nek. Drávakeresztúrra eddig csak földút vezetett, esős időben szinte lehetetlen volt a falu meg­közelítése, holott az együttmű­ködés, a közös nemzetiségi prog­ramok szinte megkövetelték az időjárástól független átjárhatósá­got. Az elmúlt években ez is megvalósult, ennek valamennyi környékbeli település örül. A leg­nagyobb büszkeségük, a nem­zetközi mérkőzések megrende­zésére is alkalmas sportcsarnok. Igaz, fenntartása meglehetősen sokba kerül, de a polgármester megfogalmazása szerint az épít­mény jelentősen növelte a tér­ségben élő polgárok magabiztos­ságát, hogy legalább a sportban számítanak nemzetközi szinten Felsőszentmártonra. A földgázfűtés bevezetése ugyan jelentősen csökkentené a fenntartási költségeket, jelenleg ugyanis az ennél sokkal drágább propán-bután gázzal fűtenek. A gerincvezeték kiépítése azért ké­sik, mert az érintett települések­nek arra nincs pénzük, hogy a be­ruházást finanszírozzák. A lakos­ság ugyanis egyelőre másik fej­lesztést, a csatornahálózat létre­hozását támogatja, erre már taka­rékoskodik is az egyik lakás­takarékpénztárban. Az önkormányzat nem sajnál­ta a pénzt a faluközpont kialakítá­sára sem. Jórészt CÉDE-pályázati pénzekből megépítették a kör­jegyzőséget is magában foglaló polgármesteri hivatalt, a téren lé­vő romos épületek eltakarításával parkot alakítottak ki. Ehhez szin­tén igényeltek pályázati pénze­ket, a Széchenyi-tervből kaptak 440 ezer forintot, megtoldották a saját forrással, ebből vásárolták meg például a parkok, zöldterüle­tek fenntartásához elengedhetet­lenül szükséges gépeket, beren­dezéseket.- Nincs sok kitörési lehetősé­günk - mondja a polgármester. ­Drávátok Kákics 3ogdása méllyé Markóc FELSÖSZEHTMÁRTON Dráuaiványl >5 Drávakeresztúr asztára Csányoszró Zaláta Ha tervezett határátkelő meg­épül, biztos vagyok abban, hogy munkahelyek létesülnek a falu­ban is. A mezőgazdasági társa­ság is terjeszkedni akar, ennek következtében néhány ember­nek ott is lesz munkahelye. Ké­sőbb a falusi turizmusba is sze­retnénk bekapcsolódni. A falu közelében lévő holtágat (Mrtvica) akarjuk horgásztóvá alakítani, idegenforgalmi célokra hasznosítani. Természetesen ezt sem lehet megvalósítani helyi pénzekből, erre is pályázni aka­runk. A gondot többek között az is jelenti, hogy a kárpótlás folya­mán a tó területe csaknem négy­száz tulajdonos kezébe került, velük kell tárgyalnunk, és egyez­ségre jutnunk a terület hasznosí­tásáról. A polgármesteri hivatalt az elmúlt években újították fel A FALU TÖRTÉNELME A helység neve, a Szentmárton, a falu templomának védőszentjére utal. A településről a legrégebbi írá­sos emlék 1235-ből származik, amikor felbukkan Szent Mártonról elnevezett püspöki birtok és udvar­ház, s a hozzá tartozó 17 majorság. A középkorban ezen vidéken magyarok éltek. Közben hívták Vaskaszentmártonnak, Tótszentmártonnak, Drá- vaszentmártonnak, végül Felsőszentmártonnak. A törökdúlás idején a lakosság innen is elmenekült, később horvátok települtek le a falu­ban. A 18. század első felétől néhány magyar nyelvű család élt itt. Ekkor került vissza a pécsi püspök joghatósága alá. A község terü­letéhez tartozik Táborpuszta, a múlt század közepén alakult kis tele­pülés. Az 1848/49-es szabadságharc idején apátsági major volt, aztán kertészeti központtá vált. A hagyomány szerint I. László itt kelt át a Dráván seregével. A hiány 16 millió A település a kilenc­venes évek elején költségvetéséből megoldotta tevé­kenységének finan­szírozását, ám az utóbbi évben már hiánnyal számoltak. Az idei kiadásban 16 millióra rúg az az összeg, amelyre egyelőre nincs fede­zet. Remélik, hogy a halmozottan hátrá­nyos településeknek adható támogatá­sokból a hiány egy részét fedezhetik. Az idén a normatív támogatásokkal együtt összesen 125 millióból gazdál­kodhatnak. Az igazgatási költsé­gek 10 millió forintot emésztenek fel, a háziorvosi szolgálat támo­gatása pedig 6 millió forintot. A községgazdálkodás 8 millió fo­rintot igényel, a fogászati rende­lés fenntartása pedig 3 milliót. Az idősek klubja ebben az évben 2 millióba, a közvilágítás pedig 1,5 millióba kerül. A rendszeres szo­ciális segélyben részesülők 15 Nemzetiségi kisiskolások Jó képességű gyermekek járnak ide - büszkélkedik az intézmény­nyel az igazgatónő, Hideg Béláné. Az országos tanulmányi versenyen ugyan kimagasló ered­ményeket nem értek el, ám a résztvevő gyerekek a legtöbb tu­dásfelmérésen a legjobbak között szerepeltek. Az általános iskolát végzett felsőszentmártoni és drá- vakeresztúri tanulók 80 százalé­ka középiskolát végez, s csak 20 százalékuk elégszik meg a szak­munkásképző-bizonyítványával . Nem is lehet ez másként, a kény­szer is a nagyobb tudás felé vi­szik el a gyerekeket. A községben a legnagyobb munkáltató, a Dráva-Agro Rt. is jobbára csak olyan munkaerőt foglalkoztat tartósan, akik szakmával és kö­zépfokú végzettséggel rendelkez­nek.- Nemzetiségi iskola a miénk - dicsekszik az igazgatónő -, nem is lehet más, hiszen a lakosság túlnyomó többsége a horvát nemzetiséghez tartozik. Nagy gondot fordítunk tehát az anya­nyelv ápolására, a 13 itt dolgozó pedagógus közül 6 rendelkezik horvát nyelvszakos diplomával. Az általános iskola teljes mű­ködési kiadása több mint 51 mil­lió forint, ebből csak 37 milliót fe­dez az állami normatíva. Az ön- kormányzat Drávakeresztúrral közösen tartja fenn az oktatási intézményt. Az általános iskola a 8 osztályos horvát anyanyelvi képzésben részvevőkkel együttes tanulólétszám 104. Az intéz­mény éves költségvetése 52 mil­lió forint, ennek csak az 57 száza­lékát fedezi az állami költségve­tés, a többit a két önkormányzat­nak kell összeadnia. A központi költségvetés ugyan kiemelten fi­nanszírozza a nemzetiségi okta­tást, valamint a kistelepüléseken működő oktatási intézményeket, azonban ez csak a 1100 lakos alatti településekre vonatkozik. Márpedig Felsőszentmárton 25- tel túllépte a határt, emiatt a gyer­mekenkénti 96 ezer forint helyett csak 48 ezer forintos támogatást vehetnek igénybe. ____________■ A sportcsarnok alkalmas nemzetközi mérkőzések lebonyolítására is Hagyományőrző nemzetiségiek A horvát népi hagyományok őr­zése - ez a cél szinte teljes egé­szében meghatározza a kulturális intézmény tevékenységét. Az sem véletlen, hogy a kultúrház - amelynek felújítása a jövő évi költségvetési keretből várható - igazgatásilag az általános iskolá­hoz tartozik, hiszen a ház tevé­kenysége jórészt az itt tanuló gyermekek tevékenységére épül. A nemzetiségi tánc-, ének-zene­kar, valamint a színjátszó szakkö­rökön leginkább a hagyományok ápolásával foglalkoznak. A szak­körökből kinövő együttesek nem csak a település rendezvényein szerepelnek, de részt vesznek az országos fesztiválokon is, ahol rendszerint nagy sikert aratnak produkciójukká. A horvát nép­dalok, népzenék betanítását Pan- dumé Greges Krisztina végzi, aki egyben a kultúr- házat is igazgat­ja. Nemcsak a gyermekek szak­köri foglalkozá­sain téma a hor­vát népi kultúra ápolása, hanem a falu lakossága körében is. Volt olyan időszak, amikor a dalár­dát és a zenekart is nélkülözni volt kénytelen a falu, ugyanis hiány­zott az intézmény, amely felka­rolta volna ezeket a spontán szer­veződő együtteseket. Most vi­szont van már kórusuk, zeneka­ruk (Podravka), úgyhogy nem je­lenthet gondot egy nemzetiségi kulturális előadás megszervezé­A település iskolája egyben horvát nemzetiségi oktatási intézmény is se. Az épület felújítására ugyan az idén nem kerül sor (a támoga­tásra pályázatot sem adhattak be, mert nem készült el az építési terv), ám a jövő évben már ez lesz a leg­fontosabb beruházás. A település gazdái A polgármester Gulyás Pál (44 éves, erdőgazdasági technikus), al­polgármester Szkrajcsies Márk (56, alkalmazott). A település horvát kisebbségi önkormányzataként is működő testület tagjai: Förszter Pé­ter (50, alkalmazott), Keszthelyi Bé­la (49, növénytermesztési gépész), Lantos Mihály (54, villamossági technikus), Perjés Gábor (31, me­zőgazdasági technikus), Pécsvári Józsefné (48, pedagógus), Szüovics Mihály (45, üzemmérnök, felsőfo- kú külkereskedelmi üzletkötő). ■ felsőszentmárton. dumntulinapb. hu Az oldal a felszőszentmártoni önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Bővítik a foglalkoztatást A valamikor jelentős Zrínyi Ter­melőszövetkezetet a mai napig nem számoltak fel, jegyzik a gaz­dálkodó szervezetek között, ám csak minimális gazdasági tevé­kenységet folytat. Aztán amikor a kilencvenes években gőzerővel megindult a szövetkezetek elleni támadás, a jobbára felsőszent­mártoni lakosokat foglalkoztató gazdasági társaság átalakult rész­vénytársasággá. Általános meg­ítélés szerint a termelőszövetke­zet csak így menekülhetett meg a megsemmisüléstől, s a település csak így menthetett meg több mint hatvan múnkahelyet. Szilovics Mihály elnök-igazgató szerint most is csak azért nyere­séges a társaság, mert mindent maguk dönthetnek el, külső be­avatkozásra senkinek sincs lehe­tősége. Az igazgató azt is el­mondja, hogy a lakosságnak csak mintegy 12 százaléka nem kap­csolódik a társasághoz, úgyhogy az rt. a település meghatározó munkaadója. Jelenleg a nyolcva­nas évekhez képest már jóval ke­vesebben dolgoznak az állatte­nyésztésben és a növénytermesz­tésben, ám a 70-75 közötti átlagos foglalkoztatott egy része idény­munkás. A társaság ugyan még foglalkozik állattenyésztéssel, ám fő tevékenységük és jövedelem- forrásuk is a konzervborsó és -kukorica termesztése, valamint a szója. Igaz, a konzervgyár nem fi­zet valami nagy árat a terményü­kért, de legalább átveszi és érté­kesíti. A társaság jövőbeni elkép­zelésében is a konzervipari ter­mékek előállításának fejlesztése áll. Tavaly vásároltak megyei fej­lesztési, valamint a Földművelés- ügyi Minisztérium 25 százalékos gépfejlesztési támogatásából a termelés időjárás függetlenségé­nek megteremtésére egy Lineár tí­pusú öntözőberendezést. Erre az idén is van esély, ugyanis a mun­Az öntözőberendezéssel folyamatossá válik a munkaerőigény A falu templomának felújítását támogatta az önkormányzat is millió forintot vesznek igénybe, az eseti segélyekre pedig egymil­lió forintot tettek félre. A sportkör finanszírozására 4 millió forintot irányoztak elő, a művelődési ház működtetésére 3 millió forint áll rendelkezésre. A körjegyzőség (Felsőszentmárton és Drávak- eresztúr) fenntartása az idén 6,5 millió forintba kerül. ____________________________■ ka helyek megtartásához elenged­hetetlenül szükséges a termelés korszerűsítése. _____________________________■

Next

/
Thumbnails
Contents