Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)
2002-06-22 / 168. szám
I 2002. Június 22., szombat 7. OLDAL KULTÚRA - R I PORT MESTEREMBEREKTŐL leshettek el fortélyokat tegnap az érdeklődők a pécsi Szent István téren, ahol a Művészeti és Gasztronómiai Hetek keretében papírmerítők, gyöngyfűzők és fafaragók mutatkoztak be _________________________________________________________________________________________________________FOTÓI MÜLLER ANDREA Fa lvédő-kiállítás és gasztroshow Főzött: Fabrice Gonet nyelvész, kóstolt: Darvasi László író A Sétatéren végigszaladó ruhaszárító kötél megrakva régi falvédőkkel. A fura tárlat az elmúlt évszázad Kárpát-medencei életének beszédes tanúja. A megnyitó után estébe nyúlik a Pécsi Művészeti és Gasztronómiai Fesztivál gasztroshowja. Futnak a képek Sötét betűkkel írva Lentről a tűz, fentről a Nap hevíti a fazekakat. Francia, dél-afrikai és arab szakács főz. A hatalmas asztalt értelmiségi társaság üli körül. Zajlik a kerekasztal-beszélgetés. Különféle szakmák képviselői készülődnek a különben amatőr fő- zöemberek produktumainak kóstolgatására. Darvasi László író - törökszentmiklósi lévén - nyitja meg a Sétatéren az ottani, egyedülálló falvédőgyűjtemény 97 darabos tárlatát. Mielőtt odaül a kerékasztalhoz, majd belekanalaz a fesztiváü csemegékbe, beszélgetünk. Most jelent meg a Lojangi kutyavadászok című, kínai novellákat tartalmazó, tizenegyedik kötete. Szív Ernő néven is ír. A könyvek kisebb hányada e névhez kötődik. - Szív Ernő otthonosabban mozog a világban, Darvasi bambább, lassúbb, magába fordultabb - mondja. - Mégis, Szívként sohasem írok Darvasi helyett, Darvasiként azonban gyakran beugróm Szív dolgait intézni. A szegedi Délmagyarországnál és az Élet és Irodalomnál dolgozom. Az élet nem tud annyira besűrűsödni, hogy egy ilyen helyzetet, mint ez a falvédő-kiállítás, kihagyjak. Magam, alföldi gyerekként az öreg tarhonyából és az öreg lebbencsből készült ételeket vélem etalonnak. A slambuc híres és nehéz alföldi eledel. A kínai novellái keletkezése nincs kapcsolatban a táplálkozással. írói húzás ez, szellemi dolog. Persze, vaskos előkészületekkel. A kínai elemek ellenére a közép- kelet-európai világ jelenik meg a novellákban. Ebben a kínai közegben egyfelől minden brutális, ugyanakkor elképesztően kifinomult. Kalligrafikus rajzolatú maga a táj is. Külön beszéde van a lombnak, a leveleknek. Itt is kettősség van. Alapvetően két csoportba sorolódunk. Van, aki főz, van, aki kóstolgat. Ha hazamegyek, és édesanyám elém rakja az ételt, már a harmadik kanálnál megdicsérem. Ennek elmaradása óriási sértés volna. Szerepelvárás ez. Az ember elvárja, hogy dicsérjék, akár a főzt- jét, akár az írását. Egyszóval azt, amit életében szíwel-lélekkel csinál. Fabricé Gonet nyelvész, nyelvtanár, az Alliance Francaise pécsi igazgatója „Ratatoulle” nevű ételt főz padlizsánból, cukkiniből, paprikából, paradicsomból. Olívaolajon párolja őket. Előkészíti a mustár fővárosát idéző Dijon „Dizsoni nyúl” elnevezésű gasztronómiai attrakcióját is. - Hogy van ez Franciaországban? Az ember áll a spar- heltnél, és miközben egy elméleti problémán töprengve főz, a feleség, a család, csak nézi, várja, hogy elkészüljön az étel? - kérdezzük. - Ez nem egészen így van - mondja. - Ámbár, felénk a férfiak ugyanúgy szeretnek kitűnni ínyes tudományukkal, mint a magyarok. Provance-i létemre elárulhatom, szerintem a francia konyha nem a világ legjobb konyhája. Mégis Franciaország a gasztronómia hazája, ahol a szakácskönyvek a könyvkultúra szerves részei. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a 19. században olyan francia gasztronómiai alapművek jelentek meg, mint például az „ízlés fiziológiája”. A ételek sorjában elkészülnek, a magvas videófilmek lefutnak, lanyhul a kerekasztal lendülete a Rózsakért féltetős hűvösében. Esteledvén megjelennek a látótérben első falatok. Ki-ki elhallgat, és a tányérjába mélyed. bebessi k. Zenei finomságok és kalandozások A Szélkiáltó Együttes vezetője, Lakner Tamás ezúttal a Bach Énekegyüttes és a Pannon Volán Rt. Bartók Férfikarának közös zenei kalandozását vezényli a Csontváry Múzeumban vasárnap, a 11 órakor megrendezendő hangversenyen. A Szélkiáltó Együttes nem kapott meghívást az idei Pécsi Gasztronómiai Fesztivál zenei programjába. Ezt többen különösnek tartják. Helyette Lakner Tamás, az együttes vezetője az ugyancsak általa vezetett kórusoknak, a Pannon Volán Rt. Bartók Férfikarának és a Bach Énekegyüttesnek a közös koncertjét vezényli a Csontváry Múzeumban vasárnap. A két kórus együttes programjának a címe Zenei finomságok, amelyek a Pécsi Gasztronómiai Fesztivál témakörében, a művészet és a gasztronómiai ösz- szefüggéseinek területén való kalandozást helyezi kilátásba az érdeklődők előtt. Az ismert zenei szakember elmondta, nem tudja, hogy maradhatott ki a meghívottak közül éppen az általa vezetett Szélkiáltó, amelynek komoly bordalos műsora is van. - Ez utóbbiban az Albert Ferenc forgalmi igazgató tiszteletbeli elnökletével és az én művészeti vezetésemmel működő Pah- non Volán Rt. Bartók Férfikara ugyancsak jeleskedik. Az együttesek közös szerepeltetése valódi reneszánsz csemege és zenei látványosság lehet - tette hozzá. - A produkció a kómsok közötti izgalmas zenei párhuzamokra épül. Önmagában ugyanaz a zenei korstílus másképp jelenik meg egy férfikar és másként a Bach Énekegyüttes vegyeskari előadásában. Éz arra is emlékeztethet, mint amikor ugyanazt az ételt kétféle fűszerezéssel tálalják. A finom érzékelés az azonos fajtájú, de különböző helyeken termett, különböző évjáratú borok között is különbséget tesz. Magával a fesztivállal igen régi a kapcsolatom. Örülök, hogy a művészetek aránya az egyéb programokhoz képest idén nemhogy csökkent volna, hanem inkább növekedett. Ebben is emlékeztet a rendezvény a reneszánsz korra, amikor a művészetek egyik fontos céljukként a magas szintű jólétet szolgálták. B.K. David Lynch egyszer azt mondta, a rejtélyesség használ a fűmnek, a zavarosság viszont árt neki. Ezt akár a rendező tömör ars poeticájának tekinthetjük, amelyhez mindig is tartotta magát: titokzatos, ám kristálytiszta logikájú művei igazolják ezt. Ilyen a Mulhol- land Drive is: lenyűgözően izgalmas és tökéletesen tudatos, minden képkocka a helyén van, mint egy jó zeneműben a hangjegyek. A cselekmény két szálon indul: két szólóhangszer játszik egy-egy domináns dälamot, aztán találkoznak, váratlanul pozíciót cserélnek, miközben a zenekar szólama sötét felhőként borul a melódiákra. A film zenei szerkezete jelzi, hogy a mű logikája nem a cselekmény linearitásában mutatkozik meg, nem a fabulában, ami itt a két lány, a szőke, rendezett lelkű Betty és a sötét hajú, emlékezetét vesztett Rita históriája lenne, hanem abban a rendszerben keresendő, amely a történet elemeit szüzsévé, az elbeszélés merészen indázó füzérévé szervezi, aminek egy pontján bekövetkezik a két lány szerepcseréje, személyiségváltása, a Betty-Diane, illetve a Rita-Camilla metamorfózis. Mindez azt is jelenti, hogy csalódni fognak azok a nézők, akik eleje- közepe-vége történetet várnak Lynchtől, sőt, még azok is, akik hajlandók lennének ugyan a rendezővel való együttműködésre a cselekmény összerakásában, de elvárnák, hogy az így, közösen elkészített képnek egyértelmű megfejtése legyen. Nos, üyen végeredmény valószínűleg nincs, viszont hallatlanul izgalmas verziók képzelhetők el. Feltételezhető, hogy a két nő egy és ugyanaz a személy, erre utalhat Betty hirtelen eltűnése a Silencio színházból (mulatóból, underground art moziból?) való hazatérés után, de az is lehetséges, hogy két nőről van szó, ha nem négyről, s ez esetben a kék kulcs Camilla halálát jelenti, ám azt sem lehet kizárni, hogy amit látunk, azt Diane rémálmaként, esetleg lelki dilemmái kompenzáló kive- tüléseként lehet értelmezni, így magyarázhatóvá válik a holttetem életre kelése. (Ez esetben előnyt élveznek azok, akik ismerik Bergman Personá-ját!) Vagy csak a filmben forgatott film jelenetei elevenednek meg előttünk? Sőt, ha jól belegondolunk, akkor... Szóval sok minden eszünkbe juthat a vetítés idegtépő lassúsággal és könyörtelen tudatossággal kibontott két és fél órájában, hát még utána. (Ördöglakat!) Nincs bizonyosság semmiben? Abban, ami igazán lényeges, nagyon is van. Nyilvánvaló például, hogy a színészek kitűnően játszanak, mert zseniális karmester irányítja őket. Laura Elena Harring (Rita/Camilla szerepében) igazi felfedezés, tépett lélek és femme fatale. Naomi Watts (Betty/Diane) metamorfózisok sorát éli át, s hogy hány arca van ennek a kis szőke nőnek, szemléletesen példázza az a jelenet, amit kétszer játszik el, a belülről fakadó átlényegülés elképesztő egyszerűségével. És még valami. A film egyik mellékesnek tűnő eseménye egy hamburgersütödében játszódik, ahol egy epizódszereplő előadja, hogy álmában egy szörnyű alakot látott, aki a vendéglő hátsó fala mögött rejtőzik. És ez a valaki tényleg ott van. Alkalmasint ő az ördög maga. S ha itt jelen van, akkor máshol is megtalálható. Megszállta Los Angelest, az Angyalok városát. Ő a titokzatos Cowboy, és ő Mr. Roque, a könyörtelen gengszter, valamint az a kendőbe burkolózó hölgy, aki bekopogtat a lányok lakásába, továbbá (?) az a kék hajú alak, áld kimondja a film utolsó szavát. Ő szövi a talányos szálak misztériumjátékot idéző sötét szőttesét. Veszett a világ? Nagy Imre Egy öregember emlékirataiból Szent Iván tüze Morfondírozom: hol találhatnék egy megfelelő bodzaágat? Kipufogógázoktól, gyomirtó vegyszertől, a civilizáció más gyilkos hatásaitól menteset. Olyant, ami alkalmas lenne, hogy Szent Iván tüze fölött megpácoljam, s lábamon a daganatot vele kigyógyítsam. Mert vasárnap ismét megrakják a Barbakánnál Szent Iván tü- zét. Igaz, elsősorban a szerelmesek örömére, de engem a tűz gyógyító ereje valamiért már jobban vonz. „Tyűzet megrakájuk, négyszögre rakájuk. - Egyik szögin űrnek szíp öregasszonyok, - Másik szögin űrnek szíp öreg emberek, - Harmadikon űnek szíp hajadon lányok, - Negyediken űnek szíp ifjú leginyek. ” - énekelte a falu népe hajdan, az év leghosszabb napját követő estén, a legrövidebb éjszakán. Közben tisztesfüvet, borzékot (bodzát), árvacsalánt, székfűvirágot, papsajtot, ürmöt, illatos füveket lógattak a füst fölé, s a hosszú dalok szünetében ezt mondták: „Szén’Pál, szén’Péter, - Füstöd meg a füvecském, - Tisztesid meg, hasznosid meg, - Majoránna bukros légy. ” Mire a tűzugrásra sor került, az emberek lelkileg tisztultak, valóban szépek, a fűvecskék hasznosak lettek. Egy híradás szerint a magyarok már a XI. században tüzet gyújtottak Szent Iván előestéjén. De arab és bizánci források már korábban, a pogány magyarok tűzimádatá- ról írnak, s a tűzkultusz a napév fordulópontjához kötődő rítusok része volt. (Persze a tűzimádat félreértés, mint pogányságunk is). Eurázsia mérsékelt égövű zónájában nem érzékelhetők közvetlenül a napfordulók. Ezek ünneplése, a hozzájuk fűződő mitikus-allegorikus szimbólumok, az ókori közel-keleti népektől indultak ki. Ők a matematika, csillagászat, naptár- készítés terén is úttörők voltak. A napmítoszok csak később honosodtak meg a Római Birodalomban. E kultuszok virágkora a Kr. u.- i első négy évszázadra esik, amikor magyarul beszélő eleink valószínűleg az eretneknek bélyegzett manicheizmus hitében imádták Krisztust, a fény megtestesülését. A szentivánéj néprajzi hagyományai között van egy tipikus magyar sajátosság, ami hiányzik a nyugat-európai és a környező szláv népek folklórjából. Ez a Szűzanya sajátos megjelenése a népi énekekben. Keresztelő Szent János ünnepének éjszakáján minduntalan a fényszülő istenanyáról is énekelnek. . „Elmek anyám, elmek, Máriját szolgálni, - Máriját szolgálati, Szent Fiját dajkálni. ” „ Haja gyivó megirik - A levele lehullik - Koppán gyivó mogyoró level alatt, - Ahol a nap nyugszik, Ott Mórija alszik napfékötyig!" Mária tehát ott alszik napkeltéig, ahol a nap nyugszik. De érdekesebb kozmikus utalást is kapunk: „Lassan csendíjetek én apró deákjaim, - Hogy aludjék Mária napfelköltig. - Arany hajó Mária rendítsd alább a napot, - Hozd estére a holdat a hol az nap elnyugszik, - Máriában elnyugszik. - Roppanj gyivó, mogyoró levél alá. ” A minduntalan felbukkanó dió- és mogyorólevélbőldett avar rejtélyét nem ismerem, de az nyüván- való, hogy Mária megjelenését a hajnallal hozzák párhuzamba, másrészt az éjjeli égbolt mozgatójának tartják. Baranyában így énekeltek: Ó fényességes szép hajnal - Akit így köszönt az angyal: - Üdvöz- légyjeljes malaszttal. ” Ő bizony, ősi istenanyánk, a fényszülő Babba Mária, akinek nevét a csángók a mai napig megőrizték, akinek felkeltét jpünkösd hajnalban ma is lesik. 0 a magyarok Boldogasszonya, akinek Szent István országát az oltalmára bízta, s akinek a kultusza olyan erős volt a római rítusú kereszténység felvétele után is, hogy Szent Gellért azt javasolta a pápának, azonosítsák a Szűzanyával. így lett nyugatnak is Boldogasszonya. Mindenütt énekelték a tűz körül, hogy magas a rutafa... ” Holott nálunk csak cserje a ruta. Ám Etelköz délkeleti határán már valóban fanagyságú a ruta. Ez is keletre utal. Az olyan anyának, akinek meghalt a gyereke, nem volt szabad gyümölcsöt ennie Szent Iván-na- pig. Ekkor cseresznyét osztogatott a tűz körül, nem csak a gyerekeknek. Egy tálból cseresznyéztek. Az itt elfogyasztott cseresznye a gyermekáldást segítette elő. A tűzbe almát dobtak, hogy az elhunyt rokonok is élvezzenek a gyümölcsből. A sült almától a gyerekek egészségesek maradtak. Baranyában a sírokra is tettek sült almát. Bőd Péter a XVIII. században írja, hogy akkor a János-nap napfordulat-ünnep volta köztudomású volt. „Néhol kerekeket forgattak annak emlékezetére, hogy a nap immár a maga ábrontsának felső Pontyára fel-hágott, s mégis fordult. ” Ézek tüzes kerekek voltak. A négyszögre rakott tűz is a nap abrontsának (ekliktikájának) csillagászati fordulópontjait jelzi. Tisztító és termékenységfokozó hatása volt a tűzugrásnak. Könnyű volt jósolni belőle. Aki egyedül lendült neki, megnézte, ki előtt érkezik majd az ugrás után a földre. Akik kézen fogva ugrottak, életre szóló kötést tettek. Ezek mágikus erejének megérzéséhez tudni kell, hogy valaha ez az ünnep, a májusi közösülési és férjhez menési tilalmak feloldása volt. Ezért dúlt májusban a szerelem, s vesztették el fejüket nyár közepén a lányok a szénaszagtól. Keresztelő Szent János ünnepe a tűzugrás, vagy pogány rítus maradványa? Csak egy jó buli? Egyre megy. Mindenkinek az, aminek megéli. Annak örülök, hogy a szervezők azt ígérték, rossz időben sem maradnak el a legfontosabb mozzanatok. Bükkösdi László Barátság? Szerelem? Hasonmás? Hasadt személyiség? (Laura Elena Harring és Naomi Watts)
