Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-21 / 167. szám

8. OLDAL u D 0 B S Z A BEM UTATKOZIK 2002. Június 21., péntek -UH A FALU TÖRTÉNELME A község neve az ütőhangszerre utaló Dobsa sze­mélynévből ered az egyik változat szerint. Valószí­nűbb a cseh eredete, amelyre az 1277-es első írá­sos emlékből, a Dubza névből következtethetünk, a cseh betelepülést erősíti a helyiek emlékezete is. A XIV. század végétől a székesfehérvári káptalan bir­toka. Cseh husziták is megszállják és templomot építenek, amit a törökök bontanak szét, hogy Szigetvár várát javít­sák köveivel. 1807-től 1945-ig a Kegyes Tanítórend birtoka. A ma látható, korábban tűzvész sújtotta református templomát 1808-ban építették át, a római katolikust 1975-ben szentelték fel. Lakói ma­gyarok, illetve elmagyarosodott csehek, ma a lakosság negyede ci­gány származású. 1930-ban 530 magyar és egy német anyanyelvű élt a községben, 1970-re 800 fölé emelkedett a lakosság lélekszá- ma. Az építészeti, néprajzi emlékekben gazdag, talpasházáról híres település fejlődése az utóbbi években gyorsult fel. Ritka értékek között Ritka népi építészeti érték a híres nagydobszai talpasház a Fő utca 68 . szám alatt. Rendbehozására az állam legutóbb 5 millió forin­tot költött. Benked István 1853- ban épült gerendavázas, zsúppal fedett házára a kincstár most to­vábbi milliókat fordít majd, hogy megmentsék a ritka épületet, amelynek talpai és koszorúge­rendái hatalmas tölgyekből van­nak összeillesztve, és mellé egy „kisház” és talpas pajta is épült. Emellett még számos néprajzi, építészeti érték van a faluban, amelyek miatt érdemes Nagy­dobszára ellátogatni. Más kérdés, hogy a községben egyelőre még nem honosodhatott meg a ven­déglátás, hiszen az elszegénye­dett község jövőjének egyik kul­csa Szigetvár termálfürdőjének fejlesztésében van és függ a tu­rizmus általános fellendülésétől is. Nagydobsza, a felzárkózó falu A régi polgármesteri hivatalból átmenetileg a házasságkötő terem mellé költözött az önkormányzat. Itt a hátsó traktus bolthajtásos tornác-oszlopaival felújításra vár, hogy a közös­ségi ház elnyerje végleges formáját, s akkor gondoskodni fog­nak a tornácon az öt fiókát nevelő fecskepárról is. Kovács János polgármester most még a kis alkalmi irodában kínál hellyel, s kérdezi, készítsen-e lis­tát az elmúlt évek fejlesztéseiről, vagy elegendő, ha sorolja. Mert­hogy inkább az a gond - derül ki szavaiból -, hogy ezek a munkák a pályázatok elnyerésének kö­szönhetően csak az elmúlt évek­ben gyorsultak fel.- Az 1999-2000-ben megvaló­sult víztorony-beruházásra Kis- dobszával közösen nyertünk 15 milliót - hangsúlyozza - , a mil­lennium évében került sor az út-, majd azt követően a járdafelújítá­sokra, a közösségi ház kialakítása 1999 óta folyik, pályázaton nyer­tünk erre pénzt - évente néhány milliót tudunk rá költeni. Infor­matikai tábla, kiadvány készült a községről. 2000-ben két kopjafát is állítottunk, egyet a millennium, egyet Erzsébet királynő tiszteleté­re, akinek az emlékét nálunk is évszázados hársfák őrzik. Felújí­tottuk a sportpályát, a református templom homlokzatát, a hidakat, kitisztítottuk az árkokat, korsze­rűsítettük a közvilágítást, rendbe­hoztuk az orvoslakást. A szenny­víz-ülepítő karbantartó munkái is három éve kezdődtek, és zajlanak folyamatosan - nyolc falu ülepítő­A FALU LÉLEKSZÁMA 689 662 666 673 1992 1995 2000 2002 H je. Szociális bérlakás létrehozásá­ra is nyertünk 8 milliót, ez most két lakás kialakítását, egyúttal a pásztorház felújítását jelenti. Az elmúlt négy év során 97 pályáza­tot adott be az önkormányzat - a 10 ezer forintos kérelemtől a 15 milliósig - és még ha 50 százalé­kosnak tekinthetők is pályázati sikerek, 49 millió forint fejlesztési pénzhez jutottunk.- A letelepedők számára nincs szabad telkünk - annak idején a tanács nem sajátított ki területet -, tizennyolc magántulajdonban lé­vő telekről tudok. Sokat elárul, hogy 673 lakosunkra 220 ház jut a községben, ez azt jelenti, hogy sokban legfeljebb 1-2 ember la­kik. Nagyon fontos lenne szá­munkra, hogy legyen földgázunk és szennyvizünk, de telkenként 350 ezer forint lenne a lakossági hozzájárulás. Korábban tizenkét falu fogott volna össze erre, de fi­zetőképesség híján akkor nem va­lósulhatott meg. A Sziget-Víz Kft. szervezésében megalakult ugyan a Szigetvár Kht. is a szennyvíz­program érdekében, de ki tudja mikor lesz belőle valami. Régen kimondottan módos parasztfalu­nak számított Nagydobsza, de a leszármazottak többsége is elköl­tözött már. Ma a munkahelyek is hiányoznak. 1990-ig a Szigetvári Konzervgyárba, a cipőgyárba és Pécsre ingáztak innen, egyedül a Búzakalász Mezőgazdasági Szol­gáltató Szövetke­zet adott munkát helyben, és máig az Általános Mű­velődési Központ. Most a közelben a nemeske-görös- gali fafeldolgozó 80 emberrel dol­gozik, ez Nagy­dobszán 10-15 családot érint. Szerencsére vonat - nyolc járatpár - is érint bennün­ket, bár a vonatok hasonlóan nagy szünetekkel közlekednek, mint a buszok. Sajnos 25 százalék körüli a mun­kanélküliség, 35-en élnek rend­szeres szociális segélyből. A kis- dobszai, merenyei, tótszentgyör- gyi, molványi, nemeskei, kista­mási és pettendi gyerekekkel együtt 255 iskolásunk és 57 óvo­dásunk van. A civil szervezetek közt a Szülők Egyesületét említ­hetem, de van egy megyei má­sodosztályú focicsapatunk, és működik a községben az Ács Já­nos néven létrehozott közhasz­nú alapítvány, valamint a Nagy­dobszai Katolikus Templomért Alapítvány is. A lélekszám stag­nál, hogy ez a trend javuljon, Nagydobsza előrébb lépjen, a te­lepülések érdekérvényesítő ké­pességéhez is azonos, igazságo­sabb feltételeket kellene terem­teni. Kovács János polgármester Patapokiosi ■ Merenyeo ° °Basal. gecefa Tótszeiggyörgy NAGYDOBSZA SffT c Motvány K,Sd0tea uNemeske oHoto! P Kistamási Nagy­peterd Botykapeterd Rózsafát? Jeles napok Július elején tartják az aratóna­pot a községben, amely 13 éve hagyomány. Az új kenyeret ko­rábban a talpasháznál, ma az is­kolánál szegik meg. Szeptember elején kerül sor az öregek napjá­ra, és nagy gondot fordítanak minden évben a gyermeknap megünneplésére, és a gyerekek számára rendezett Télapó- és a karácsonyi ünnepekre is. ■ A község vezetői Polgármester: Kovács János. Al­polgármester Füle Zoltán. A képviselő-testület tagjai: Kiss Lajosné, Dr. Plank Gabriella, if). Káró László, Illés József, dr. Szomor Csaba, Miklós Balázs. A Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke Kőszegi Sándor, tagjai Kárpáti Zoltán, Nagy Zsu­zsanna. Nagydobsza Merenyé- vel és Kisdobszával alkot kör­jegyzőséget, körjegyző dr. Hor­váth Lajos. Református lelkész: Köő László. Katolikus plébános: Kovács Tamás. Háziorvos: dr. Plank Gabriella. Állatorvos: Dr. Szomor Csaba. ÁMK- igazgató: Pető József. _________________■ na gydobsza.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a nagydobszai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Szerkesztette: Bóka Róbert A B I O K O M K F T ■ B E M U T A T K O Z K Miért törnek a tárolóeaények? A BIOKOM Kft. ügyfélszolgálatára az elmúlt időszakban több olyan bejelentés érkezett, amelyek a műanyag hulladéktároló edények törésével, megrongálódásával voltak kapcsolatosak. A szolgáltató ezt követően azonnal megkezdte az esetek ki­vizsgálását. Magyarország legnagyobb hulla­déktároló-edény forgalmazója, az OTTO Hungária Kft. szerint a szabványosnak tűnő edényből is több fajta van. A szilárd kommu­nális hulladék tárolására a HDPE anyagsűrűségű, MSZ EN-840-es számú szabványedények alkal­masak, amelyeket különböző nagyságban, térfogaiban gyárta­nak. Létezik ezzel kinézetben azonos, szintén szabványosnak tűnő, de anyagminősége miatt kommunális hulladék gyűjtésére nem alkalmas tárolóedény-csa­lád, amelyet külföldön kerti hul­ladék (komposztálható anyagok) tárolására fejlesztettek ki. Ez utóbbi gyengébb anyagminősé­génél fogva kedvező árú, de töré­kenysége miatt szilárd hulladék gyűjtésére és hulladékgyűjtő jár­mű általi ürítésre nem alkalmas. Sajnos hazánkban a kerti hulla­dék elkülönített gyűjtése még nem terjedt el széles körben, de ennek ellenére az edények meg­vásárolhatóak. Ezért mindenkép­pen tanácsos vásárláskor meg­győződni arról, hogy a kiszemelt edényt milyen célra készítették. Minden ilyen terméket árusító ke­reskedelmi egységben fel kell tüntetni az eladótérben, hogy az adott edényzet milyen hulladék gyűjtésére alkalmas. A másik gyakori oka az edény­törésnek az elhasználódás, fém edények esetén a korrodálódás. Egy megfelelő anyagminőségű szabványedény élettartama 4-8 év, attól függően, hogy hogyan használták, hol tárolták (napsü­tés és fagy hatásai), mit tartottak benne és rendszeresen tisztí- tották-e. Az „elöregedés”, a műanyag tulajdonságainak megváltozása rendszerint jól nyomon követhe­tő az edény színváltozásán. Időn­ként kiváltó okként jelentkezik még az új műanyag tárolóedé­nyek esetében is az anyaghiba, ami előbb-utóbb szintén az anyag repedéséhez vezet. A közszolgáltatónak csak ak­kor áll módjában megtéríteni a szabványedényben az ürítés so­rán keletkezett kárt, ha az a dol­gozó hibájából, s nem anyaghi­ba, korrodálódás, vagy gyenge anyagminőség miatt jött létre A BIOKOM nem csak hulladékszállító A BIOKOM Kft. többnyire úgy él a lakosság tudatában, mint a cég, amely elszállítja a város szeme­tét. De a BIOKOM tevékenysége nem csak hulladékszállításból áll:- kezeli a begyűjtött hulladékot (lerakás, tömörítés, takarás), . - megakadályozza a lerakott hul­ladék általi környezetkárosodást,- évente kászer ingyenes bmtala- nítást biztosít a lakosság számára,- a lezárt lerakó területét rekul- tiválja, és még 30 évig utógondozza,- lehetőséget biztosít a hasznosít­ható hulladékok külön gyűjtésére,- ezeket vábgatja, előkészíti az ipar számára, Az összeállítás a BIOKOM Kft. támogatásával készült.- átadja a- hasznos másod- nyersanyagot az ipar számára. A tevékenység megfelelő szintű ellátásához a BIOKOM- nak teljesítenie kell az ide vá­gó jogszabályi előírásokat, ez (hulladékszállítás, környezet- védelem) egyben az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik legnehezebben megold­ható kérdése is. A jogszabályi megfeleléshez pedig szüksége van korszerű eszközparkra, modern hulladékkezelő léte­sítményekre és képzett mun­kaerőre. Az eszközparkot, a létesítmé­nyeket, illetve a munkaerő képzé­sét egyetlen szervezet sem tudja egyik napról a másikra megte­remteni, ez csak tudatos, több Változások a hulladékszolgáltatásban A módosítás nem jelent automatikus díjemelést A hulladékgazdálkodási törvény 2000. évi elfogadása, és az az­óta folyamatosan megjelenő kiegészítő rendelkezések 2003. ja­nuár 1-jéig biztosítottak határidőt az önkormányzatok számá­ra az ezeknek megfelelő helyi hulladékgazdálkodási rendele­tek megalkotására. Pécs város önkormányzata ennek megfele­lően készült a 2003. január 1-jei rendelet módosítására. Idén tavasszal állampolgári beje­lentésre az Alkotmánybíróság megvizsgálta a jelenlegi pécsi hulladékszállítási díjszabás alap­ját. Ennek eredményeképpen 2002. július 1-jével megszüntette a jelenleg hatályos, a háztartás­ban élők száma alapján alkalma­zott díjszabást. A hulladékgazdálkodási tör­vény (Hgt.) és a hatályos kor­mányrendelet (242/2000.) sze­rint a díjtétel a „gyűjtőedényzet egyszeri ürítési díja, illetve az el­szállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerint meghatáro­zott díja”. A díjszabás lehetséges alternatíváit június 17-én, hétfőn tárgyalta a város kommunális és gazdasági bizottsága. Ennek so­rán kizárta a lehetséges módsze­rek közül a térfogat- és a súlymé­rést, mint díjszámítási alapot azok rendkívül költséges volta miatt. Az elfogadott rendeletter­vezet szerint a hulladék mennyi­ségének mindenkor megfelelő méretű, de legalább 70 literes „kukásedényt” kell használni, melynek heti kétszeri ürítése lesz kötelező minden háztartás eseté­ben. Az igazoltan egyszemélyes háztartások számára a családi há­zas övezetben az önkormányzat kedvezményes díjszabást tesz le­hetővé, de a szükséges tároló­edénynek ez esetben is 70 literes­nek kell lennie. Lakásszövetkeze­tek és társasházak esetében a kö­zös edény méretének meghatáro­zásakor az egyszemélyes háztar­tások 35 literrel vehetők figyelem­be. A 16/2002-es számú Egész­ségügyi Miniszteri (EüM) rende­let előírja, hogy az ingatlantulaj­donos a hulladékát „a hulladék- kezelési közszolgáltató szállító- eszközéhez rendszeresített gyűj­tőedényben adja át a közszolgál­tatónak”. Ez a hulladékszállító járművek esetében 70 literes edényt jelent. E rendelet rögzíti továbbá azt, hogy a „nagyvárosi­as lakóterületen hetente legalább kétszer kell elszállítani a hulladé­kot”. Az emblémázott zsákokkal történő gyűjtést a rendelet csak esetileg fogadja el a szabványos tárolóedény mellé kihelyezve. Ez a kiegészítő jellegű gyűjtés köz­egészségügyi szempontból nem a legmegfelelőbb megoldás, tekin­tettel arra, hogy a környezetbarát anyagból készült, fényre, hőre le- bomló műanyag zsákok sérüléke­nyek, könnyen feltéphetőek, így a szemét könnyen az utcára ke­rülhet. Szintén ez a rendelet írja elő azt is, hogy a hulladékot az el­szállításig olyan lecsukható fede­lű edényben kell gyűjteni, amely megakadályozza a kiszóródást, a rovarok és a rágcsálók elszaporo­dását. Pécs város lakosságának jelen­tős része a mai napig nem rendel­kezik szabványos tárolóedénnyel - holott ez már évtizedek óta elő­írás -, de idáig ez nem jelentett ér­zékelhető problémát, mert a köz­szolgáltató eddig minden hulla­dékot elszállított. 2002. július 1- jétől a rendelet értelmében a köz- szolgáltató csak a szabványos edényeket üríti, a nem megfelelő gyűjtőedények tartalma, és a sza­bálytalanul kihelyezett hulladék elszállítatlanul maradhatnak. A változás nem jelenti a díjak automatikus emelkedését. Elsőd­legesen a díjak átrendeződését, a díjstruktúra változását eredmé­nyezi, ami a gyakorlatban azt je­lenti, hogy lesz, ahol némileg ke­vesebbe, lesz, ahol némileg többe fog kerülni a közszolgáltatás. Az idáig szabványedénnyel nem ren­delkező háztartások számára vi­szont elkerülhetetlen a megfelelő méretű kuka beszerzése. ■ Ha megfelelő méretű edényt használunk, akkor biztosan belefér a szemét éven át tartó fejlesztési folyamat eredményeként valósulhat meg, amit a BIOKOM már évekkel ez­előtt megkezdett. ____________________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents