Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-20 / 166. szám

6. OLDAL 0 R F Ű BEM UTATKOZIK 2002. Június 20., csütörtök H 3$ A FALU TÖRTÉNELME A település nevét a pápai tizedlajstromokban Orfew néven tartották számon. Erről a legkorábbi ismert források 1332-ből maradtak fenn. A falu nevét az 1542. évi, a török uralom előtti utolsó adóösszeírás Orphe elnevezéssel említi. Bizonyos, hogy a falu a török időkben még nem néptelenedett el, viszont a felszabadító harcok során 1686-ban már igen. A német és magyar családok csak az 1760-as évektől kezdődően ér­keztek ide és szóródtak szét a völgyekben: Tekeresre németek, Bá­nosra magyarok, míg a többi helyre, Mecsekrákosra, Mecseksza- kálra és Orfüre vegyesen. Az utóbbi három faluba még délszlávok is költöztek. A második világháború után a németség mintegy felét ki­telepítették Németországba. Az 1950-es évek téeszesítésekor az akkori lakosság jelentős hányada Pécsre és Komlóra költözött. Az orfüi völgyben meghúzódó, egykor öt különböző faluból álló község jelenlegi településszerkezetét az 1960-as években kapta a tórend­szer kialakításával. Ennek köszönhetően az egykor szomszédos te­lepüléseket a tavak kötik össze egy közigazgatási egységgé. A köz­ség mai központja a hajdani Mecsekrákos területén van. A népességnövekedés esélye Tekeres védett faluképe Orfű lakossága ma szinte ponto­san ugyanannyi, mint a múlt század elején az öt falu együttes lélekszáma volt. A lakosság­szám az 1970-es években volt a mélyponton 610 fővel, azóta fo­kozatosan emelkedik. Az állandó lakosok az öt korábban önálló településrészen élnek, és - különösen az „őslakosok” - ma is őrzik „bánosi”, „szakáli”, „tekeresi” stb. mivoltukat, amelyet az egyes településrészek közötti több kilo­méteres távolság éppúgy segít fenn­tartani, mint e településrészek kü­lönböző intézményi és részben inf­rastrukturális ellátottsága, vagy a különböző nemzetiségi viszonyok, hagyományok. A lakosság túlnyo­mó része katolikus vallású, a telepü­lés a szomszédos abaligeti egyház- közösséghez tartozik, de minden településrészen van templom. Egyre többen választják lakóhe­lyül Orfűt. A beköltözőké évről évre 10-20 fővel meghaladja az elköltö­zőkét. A halálesetek száma az el­múlt 10 évben évente 1-3 fővel ha­ladta meg a születések számát. Jel­lemző a központi településrész, Mecsekrákos lakossági összetétele. Itt él az állandó lakosság csaknem fele, 310 fő. A 40 évnél idősebb me- csekrákosi lakosokból mindössze öten - két család - születtek ezen a településen, a többiek ideköltöztek. E településrész lakossága növekszik - itt vannak a közintézmények -, a másik négyé stagnál. Ha a beköltö- zések-elköltözések aránya a közel­jövőben nem változik, a község lé­lekszáma folyamatosan növekedni fog. Tekintve, hogy a beköltözők többsége fiatal, várhatóan a születé- sek-elhalálozások aránya is pozitív változást fog mutatni - tudtuk meg dr. Harmat Béla jegyzőtől. A községben állandó munkahely nem sok van. A legnagyobb mun­kaadó az önkormányzat: a köztiszt­viselők és közalkalmazottak együt­tes száma 25 fő, a fizikai dolgozóké 5 fő. Emellett a vízmű-kirendeltség és az egyes vállalkozások foglalkoz­tatnak néhány fő állandó alkalma­zottat. Pécsre sokan járnak be dol­gozni - kórházi főorvos éppúgy, mint segédmunkás -, és az idegen- forgalmi vállalkozások is igényel­nek munkaerőt, bár csak idényjel­leggel. Minden tizedik család egészíti ki jövedelmét nyáron lakása egy ré­szének kiadásával, bár a fizető-ven­déglátás elsősorban az üdülőterüle­tekre jellemző. A regisztrált munka- nélküliek száma általában nem éri el a tízet. A lakosság anyagi-szociá­lis helyzete jobb, mint a környező településeken. Az átlagosnál maga­sabb a lakosok iskolázottsági, kép­zettségi szintje, és kiemelkedő a diplomások aránya. A településen ipari tevékenysé­get nem folytatnak. A rossz adottsá­gú termőföld miatt - az átlag arany­korona-érték hektáronként 4,6 - ke­vesen élnek a mezőgazdaságból. Mindössze négy fő gazdálkodik „fő­állásban” s alig több ennél a „má­sodállásban” piacra termelő őster­melők száma. Orfű az egészségturizmusra épít várjuk a turistákat, ezért meghirdet­tük a Virágos vendégváró Orß ver­senyt a lakosságnak és az üdülőtulaj­donosoknak. A község fejlesztési programjá­ban 60 millióval szerepel a 19 lakóte­lekből álló tömb közművesítése a központban. A költség 50 százaléká­ra pályázatot nyújtottak be a Szé­chenyi -tervre. Ha elnyerik a támoga­tást, a telkeket árverésen értékesítik. Idei program a faluház létesítése is, hiszen Orfűnek nincs kultúrháza, az önkormányzatnak nincs tanácster­me, házasságkötő terme.- Most a rossz állagával csúfos- kodó Tó étteremből szeretnénk a fa­luházat kialakítani. EU-szabványok- nak megfelelő, legalább 150 adagos konyhát terveztünk hozzá. A falu­ház megvalósítása 30 millió forintba kerülne az önkormányzatnak, a be­ruházás csak akkor indulhat, ha a költségek 75 százalékát elnyerjük az FVM vidékfejlesztési célelőirányzat keretéből. A község jövőjét meghatározó legnagyobb horderejű tervnek az egészségturizmus kialakítását tartja Kovács Dezső.- Területünkön 1100-1200 méter mélyen 66 fokos, gyógyhatásúnak valószínűsített vizet találtak közel 800 liter/perc hozammal. A gyógy- turizmus bázisának kialakításához 25 hektáros területünk van. Egy né­met-vállalkozóval tárgyalunk róla harmadik éve. Három-négy év múl­va lehet belőle beruházás. Akkor olyan gyógytermálvíz-kínálat jönne létre egy csokorban Abaligettel, Magyarhertelenddel, Sikondával, Orfűvel, ami ritkaság Európában. Élénk kulturális élet A községben jól felszerelt óvodát és alsó tagozatos iskolát tart fenn az önkormányzat. A színvonalas oktatást bizonyítja, hogy a felső tagozatba kerülő orfűi iskolások megállják helyüket a legjobb pé­csi iskolákban is. Élénk a község kulturális élete. Hivatásos és amatőr képzőművé­szek, előadóművészek élnek a te­lepülésen, a tavasztól őszig nyit­va tartó galériák mellett alkalmi kiállítások és más kulturális ren­dezvények - gasztronómiai nap, az Orfűi Napok rendezvénysoro­zata, sörfesztivál stb. - gazdagít­ják a programkínálatot. Az önkor­mányzat által létrehozott Millen­niumi Emlékpark évről évre ne­ves képzőművészek fából készült alkotásaival gyarapszik. A közel­múltban női énekkar szervező­dött, fellépéseik színesítik a köz­ségi rendezvényeket. Az önkor­mányzat támogatásával az Orfűi Társaskör kiadja az Orfűi Hírek című, kéthavonként megjelenő újságot, mely ingyen jut el min­den családhoz. A vízisportok mellett labdarú­gó-, kerékpáros- és lovasszakosz­tályok működnek a sportegyesü­let kereteiben. ■ »ORFŰ Soraojy0 Kővágótőttős 0Kővágószőlő{ | Cserkút Nagykozár A község vezetői Az önkormányzati képviselő-tes­tület tagjai: Kovács Dezső polgár- mester (61 éves), Sziklavári Rezső alpolgármester (49) vállalkozó, Fűzi Gábor Senior ügyfélkapcso­lati menedzser (39), Gelencsér Zol­tán vállalkozó (48), Gothár Zoltán nyugdíjas (53), Kaufmann Zoltán postai alkalmazott (36), Rudolf Antal vállalkozó (40), Sebők Fe­renc vállalkozó (48). A polgármesteri hivatal címe: 7677 Orfű, Széchenyi,tér 1. Tele­fon: 72/598-110. Jegyző: dr. Har­mat Béla. Háziorvos: dr. Antal András.Orfű, Ady Endre u. 3. Te­lefon: 72/378-522. „Fekete István” Általános Iskola és Óvoda Orfű, Ady Endre u. 6. Telefon: 72/378- 533. Intézményvezető: Nemesné Varga Katalin. m Turistafogadó A VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA !összes 68 422 56 506 r !!■ külföldi 56 464 13613 10 793 £ r M íii „ 1999 2000 2001 Orfű közigazgatási területén talál­ható 24 kereskedelmi szálláshelyen - panzió, vendégház, kemping, ho­tel - 1997 személy számára van hely. A 184 fizető-vendéglátó hely összesen 944 személyt fogad egy időben. Étkezési lehetőséget 12 melegkonyhás étterem. Szabad­idős programlehetőségek: horgá­szat, vízi- és egyéb sportolási lehe­tőségek (foci, minigolf, lovaglás, röplabda), strandolás, túraútvona­lak lovasoktatás, hintózás, kocsiká­zás, túralovaglás, működő vízi ma­lom, Malommúzeum^_ ■ Lovas polgárőrök A közrendre, közbiztonságra a he­lyi rendőrőrs és az Orfűi Polgárőr Egyesület tagjai vigyáznak, akik között igen jó együttműködés ala­kult ki. Az Órfűi Polgárőr Egyesü­letnek közel ötven tagja van. Ál­landó szolgálatot adnak éjjelente a rendőrséggel közösen járőrözve, vagy magukban, de akkor dupla létszámmal- Van terepjáró gépko­csijuk, és akadnak lovas polgár­őrök is. A fő turistaszezonban a pécsi határőrök is besegítenek a rendőrség munkájába. ________■ or fu. dunantulinaplo. hu Az oldal az orfűi és a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Dunai Imre A Malommúzeum épületegyüttesének vízi­malmában a 150 éves gépek ma is őrlik a búzát. A molnárház épületében kiállítóterem van, ahol az Orfűi Kézműves Egyesület rend­szeres kiállításokot tart a népi mesterségek eszközeiből. Varázslatos üdülőadottságok Az orfűi völgy korábbi öt ősi települé­se formálódott az elmúlt jó harminc év alatt a természeti értékek lehetséges megtartásával, sőt gyarapításával - az emberi beavatkozás révén ezerarcú, mégis egységes üdülőterületté. Orfűn szinte minden együtt van a zavartalan kikapcsolódáshoz, pihenéshez. Orfű a Baranya megyei Hegyháton, a Me­csek hegység északnyugati „hátánál”, Pécstől 16 km-re elhelyezkedő üdülőfalu. A kevesebb, mint nyolcszáz lelket számlá­ló település kisvárosnyi belterületén lakó- és üdülőövezetek, tavak - az Orfűi-, a Pé­csi- éá a Herman’ Ottó-tó - összesen 113 hektár vízfelülettel, erdők, ligetek, parkok adnak helyet a nyári üdülési szezon napi 10-15 ezres vendégseregének, amely hét­végi házakban, panziókban, magánszállá­sokon, kempingekben és ifjúsági táborok­ban talál szállást. A nyári szezonban hely­ben 24 órás orvosi ügyelet vigyázza a ven­dégsereg egészségét. Az üdülővendégek szórakozását, kikap­csolódását, pihenését és ellátását strandok - köztük az ország legnagyobb feszített víz­tükrű, 8000 négyzetméteres medencéje és a tavakból elkerített fürdőhelyek -, fejlett ke­reskedelmi és vendéglátó hálózat, sportpá­lyák, lovardák, zenés és műsoros rendezvé­nyek szolgálják. Az orfűi lovasszakosztály is egyre aktívabb, versenyeket rendeznek, lovaspályát alakítanak ki. Orfű környékén egyébként összesen közel száz ló van az ef­féle turizmussal foglalkozó vállalkozók ta­nyáján. Áz üdülés, pihenés, a vízisportok űzése mellett elsősorban a horgászat, vadászat és a környék természeti értékeinek gyalogos-au­tós megismerése ad kellemes kikapcsolódást. A természeti környezet párját ritkítóan szép. Érdeklődésre tarthatnak számot a helyi vé­dettségű régi lakóházak, ezek közül is főleg Tekeres faluképe. Mindehhez üdítő hátteret adnak a természetvédelmi területek és a Me­csek hegység erdőborított hegylánca. Közvet­len közelben olyan további üdülőhelyek talál­hatók, mint a cseppkőbarlangjáról híres Abaliget (3 km), a meleg vizes strandjáról ismert Magyarhertelend (5 km) és Sikonda (10 km). Az üdülővendégek nagy része a ha­tárokon túlról érkezik, és élénk a külföldiek érdeklődése az orfűi ingaüanok iránt is. A természeti adottságok mellett az infra­struktúra teljes kiépítése, a folyamatban lévő és tervezett fejlesztések Orfűt Európa egyik legvonzóbb idegenforgalmi központjává te­hetik. Az idegenforgalom közös fellendítésé­re Abaliget, Orfű, Magyarhertelend, Bodolya- bér, Magyarszék, Pölöske, Liget és Mánfa, és Komló Sikondával nemrég megalakította a Mecsekhegyhát Önkormányzati Társulást. ■ Orfűn az elmúlt évtizedben csaknem félmilliárd forint jutott - elsősorban infrastrukturális - fejlesztésekre. A közeljövő ter­vei között közművesített lakótelkek kialakítása mellett első­sorban egy faluház létrehozása szerepel.- Néhány védett épület helyre- állítása még visszavan Tekeresen. A mecsekszakáli templom renová­lása is meglesz jövőre. Idén terv­szinten szeretnénk foglalkozni Bános szennyvízcsatornázásával, és jövőre kezdődhetne a kivitele­zés. Ezzel mind az öt település- rész vízellátása teljes lesz. A Ba- lázs-hegy vezetékes vízellátását és Orfűt sok település irigyli üdülőhely volta miatt, pedig itt is adódnak gon­dok.- Belterületünk 460 hektár, bár­melyik két kisebb baranyai városnak együtt nincs akkora zöldterülete, közvilágítási hálózata, mint a miénk, de senki nem foglalkozik azzal, mi­ből fizetjük a fenntartását. A 780 la­kos után kapjuk a fejkvótát, de itt van még 1300 víkendház is. A terű-, letfejlesztési tanács előtt Orfű nem számít hátrányos helyzetűnek, vagyis oda szinte semmire nem pá­lyázhatunk - mondja Kovács Dezső polgármester: Idén 114 millió forint fejlesztési ki­adást tervezett az önkormányzat. Ez azonban csak akkor teljesül, ha vala­mennyi pályázata nyertes lesz. Az idei kommunális fejlesztések közül a nagyobbak: a közvilágítás teljes re­konstrukciója 8, a járdaépítés közel 15 millióért már elkészült, a víziközmű felújítására 16 millió, ingaüanfelújításokra 10,8 millió, a zöldterület növelésére, nyüvános il­lemhely kialakítására 5 millió forint lett elkülönítve. Tavalyi pályázati támogatások ré­vén 4,6 millióért felújíthatták a Szé­chenyi tér 3. számú műemléki vé­dettségű épületet, ahol a rendőrség és a Tourinform Iroda kapott helyet. A malommúzeum és molnárépület helyreállítása 6,5 millióba került. A helyi védettségű tekeresi bolt épüle­tének mintegy 4 milliós felújítása is hamarosan elkészül. Kovács Dezső polgármester szennyvízcsatornázását is öt éven belül meg kellene oldani. Útjaink helyreállításához 100 millió forint sem lenne elég - mondja a polgár- mester. A községnek 350 000 négyzetrjié- ter zöldterülete van, amelynek éves fenntartási költsége 6,5 millió. De meg is látszik. Orfű a Virágos Ma­gyarországért versenyen tavaly a Ma­gyar Turizmus Rt. különdíját kapta meg, a Kincses, virágos Baranya ver­senyen 2001-ben a fődíjat.- Arra törekszünk, hogy mind szebb, kulturáltabb környezettel

Next

/
Thumbnails
Contents