Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-19 / 165. szám

Mintha kicserélték volna. (>|na|0jaso!») gjK| I;' 1 i' 1 www.dunantulinaplo.hu Uj arculat es megújult tartalom. Mai számunkból Tánc szabadtéren Színpadon a Carmina Burana Kiestek az olaszok Korea, Törökország továbblépett 15 Brutális merénylet Terrorakció Jeruzsálemben Kártérítést követelnek Százezres különbözetek Budapest A lassan csöpögő vizet a lakásban lévő vízóra nem méri Általános kártérítést, életjáradé­kot, valamint nem vagyoni kárté­rítést is követelnek a móri fegy­veres bankrablás egyik áldozatá­nak hozzátartozói az Erste Bank­tól - tudta meg az MTI Magyar György ügyvédtől. Az eljárást an­nak a férfinak a családja kezde­ményezte, aki után két kiskorú árva, a tragédiát követően meg­romlott egészségi állapotú fele­ség és idős szülők maradtak. Az elhunyt a fegyveres rablótáma­dás idején egy biztosítótársaság alkalmazottjaként volt jelen a pénzintézetben, ahol a gyilkos­ságnak szintén áldozatául esett, aznap hosszú távú kölcsönért fo­lyamodó fiatal házaspár biztosí­tását intézte. Magyar György el­mondta, hogy a kártérítési igény alapjául a hozzátartozók szerint az a tény szolgál, hogy a móri bankfiók biztonsági berendezé-' se hiányos volt. Lenkei Anikó, az Erste Bank marketing és pr-igaz- gatója közölte: bankfiókjaik biz­tonsági berendezései minden­ben megfelelnek a magyar törvé­nyi előírásoknak, és ez alól a tra­gédia helyszíne sem volt kivétel. Lenkei Anikó elmondta, hogy a bank mindent megtett az áldoza­tok családjainak támogatásáért. A féléves óraleolvasás után százezer forintot meghaladó vízdíjszámlát kapott több társas­ház a közelmúltban. A lakók a ház fogyasztá­sát számláló főmérő és a lakásokban lévő mel­lékmérők közti különbözetet túlzónak tart­ják. A vízmű a számításokat megkezdte, el­képzelhető, hogy hamarosan a saját vízóra is lehet az elszámolás alapja. PÉC9> Százezer forintot meghaladó féléves elszámoló szám­lát több pécsi tár^asház is kapott a vízműtől a közel­múltban, ami a ház fogyasztásának egészét számláló főmérő leolvasásakor bármikor előfordulhat. A lakók az összeget - ami a lakásokban lévő mellékmérők és a főmérő közti különbözet - túl magasnak tartják, nem értik, miért van szükség saját mérőórára, ha az még hi­telesítve sem a valós adatokat mutatja. A vízmű közelmúltban kezdődött felmérése szerint a társasházaknál a bekötési és a mellékmérők közti kü­lönbözet az éves vízdíj átlagosan 15-20 százaléka. Ennek egyik oka, hogy a belső hálózat hibái miatt a víz elszivároghat. A tapasztalatok szerint a hálózati veszteség az épület nagyságával arányosan nő. A mellékmérők pontatlansága is sokat nyom a latban. Mint azt Gelb Zoltántól, a Pécsi Vízmű Rt. ügyfélszolgálati és gazdasági igaz­gatójától megtudtuk, a tökéletes adatokat a főmérő rögzíti, a laká­sokban lévő órákat nem a fogyasz­tás elszámolására találták ki. Azok a házon belüli költségek felosztásában segítenek, hite­lesítésük pedig azért szükséges, hogy ezt a feladatot a jogszabály szerint elláthassák. De a különbözet kialakulásában a lakók is ludasak lehetnek. Ha ugyanis a csap csöpög, azt a mellékmérő nem, csak a főmérő érzékeli. Vannak, akik ezt kihasz­nálva csöpögtetve töltenek meg edényeket, vagy a las­san csordogáló vizet összegyűjtik, és ezzel öblítik a WC-t. Ezt a vízmennyiséget a ház közösen fizeti. A problémák kiküszöbölésére különböző megoldá­sokat dolgoz ki a vízmű. Hivatalosan meg nem erősí­tett információink szerint elképzelhető, hogy a jövő­ben a mellékmérő is lehet az elszámolás alapja. Annyi biztos, hogy a pontosan számláló mellékmé­rő beszerelése nem lesz járható út, mivel egy szerkezet ára 25-30 ezer forint, amit a lakók zöme nem tudna vál­lalni. Nem beszélve arról, hogy a vízdíjak ettől nem csökkennének, a most mért különbözet a havi számlá­kon jelentkezne. (Előzmények: www.dunantulinapb.hu) WALD KATA Házon belül felosztják A mellékmérők és a főmérő által mért fogyasztás közti különböze­tet lakásokra lebontva kiszámlázza a vízmű a július 1 -jétől beveze­tett új rendszer szerint, ha a lakók ezt külön kérik. A különbözet házon belüli felosztásáról a társasházi közgyűlés dönt: ahol min­den lakás hiteles mellékmérővel rendelkezik, választhatják a fo­gyasztásarányos, más esetben a tulajdoni hányad szerinti felosz­tást. Az elmúlt hetekben több épület is élt már a lehetőséggel. Ahol azonban nincs mindenkinek hiteles mellékmérője, továbbra is egy összegben rendezi a ház a különbözetet, az elszámoló számla a főmérő alapján készül. KOZMA FERENC KOMMENTÁRJA Vasárnapi lókat a múzeumokon IDŐJÁRÁS Sok napsütés 14,32 °C Csütörtök Péntek Szombat 13,31 °c 14,30 °C 12,30°C ORVOSMETEOROLÓGIA. Ma is kánikulára, zavartalan napsü­tésre van kilátás. Fronthatás nem várható, az UV-sugárzás az éves maximumát közelíti 13 óra körül. Meglepődve fogadtam a hírt, hogy vasárnaponként több pécsi múze­um is kaput zár, ugyanis eleddig úgy gondoltam, hogy éppen vasár­nap kéne a múzeumoknak nyitva tartani. Aztán némi töprengés után természetesen elfogadtam a dolgot, hiszen minden bizonnyal hozzáértő emberek hozták meg a döntést, olyanok, akik nagyon is jól tudják, hogy mit miért tesznek, hiszen ez a szakmájuk. Ezek szerint manapság megle­hetősen ráfizetéses a képtárak, helytörténeti kiállítások fenntartá­sa, s ha már kaput kell csukni, te­gyük meg vasárnap, amikor a te­remőrök kötelező pihenőnapja is esedékes. Elemezhetjük persze másként is a helyzetet. Föltehet­jük a kérdést: vajon olyanok-e ezek a pécsi múzeumok, amiért egyaránt töri magát a helybéli és a távolról érkező, avagy sem. Akad-e megfelelő hírverés, tud-e róluk a városba véletlenül vagy készakar­va betévedt idegen? Továbbá olya­nok-e múzeumaink, amiért örö­mest pénzt ad ki az ember? Aztán úgy is föltehetjük a kérdést, hogy minek belőlük ennyi? Nem kéne talán némi jól átgondolt összevo­nás, selejtezés, frissítés (egyetlen gazdag képtár is megtenné); kelle- nek-e manapság a más korban megteremtett, ám nagyon is el­néptelenedett múzeum-utcák, be- leilleszthető-e a múlt a profitorien­tált mába? És vajon e pécsi múze­umok méltó templomai-e a rácso- dálkozásnak? Alighanem sokféle olvasata le­het annak a döntésnek, amellyel a vasárnapi szünnapot be­vezették, éppen nyáron, az idegenforgalmi szezon kellős közepén, s az okve- tetlenkedő kérdéseim el­lenére nem kételkedem abban, hogy fájdalmas le­hetett a nyitvatartási táb­lák kügazítása, szomorú kényszerűség. Korántsem szak­mai, sokkalta inkább financiális parancs, ami szerint a napi banki kamatszinten kell immáron a kul­túrát is kezelni. Bezárt... A4, oldal Hiába múzeum, bezárják, ha nem jön kellő számú látogató Ügynökvádak a parlamentben Budapest Soha nem voltam ügynök - jelen­tette ki Medgyessy Päer miniszter- elnök kedden a parlamentben, na­pirend előtti felszólalásában. A Ma­gyar Nemzet keddi számának cím­lapján induló írás szerint Medgyes­sy Péter 1961-től a rendőrség állo­mányában volt, titkos ügynökként tevékenykedett, 1978-ban főhad­naggyá, a Belügyminisztérium III/II főcsoportfőnökségének ki­emelt főoperatív beosztottjává ne­vezték ki. A miniszterelnök hangsúlyozta: az átvilágító bírák megállapították, hogy nem volt ügynök. Az elhang­zottakra reagáló Pokomi Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője szerint Med­gyessy Péter „személyes, morális válsága a Magyar Köztársaság eddi­gi történetének legfontosabb alkot­mányos válságát jelentheti”. Az MSZP képviselőcsoportja egyhangúlag bi­zalmat szava­zott Medgyessy Péter miniszter- elnöknek a frak­ció tegnap esti rendkívüli ülé­sén. Újságírói kérdésként el­hangzott, hogy információk szerint az SZDSZ képviselőcsoport­jának rendkívüli ülésén a többség nem szavazott bizalmat a kor­mányfőnek, ám erre mind Lendvai Ildikó, mind Kovács Lásztó pártel­nök azt mondta: nem tud ilyen döntésről. (További részletek a 3. oldabn) ■ Vita az ítélőtáblákról Budapest Jövő év januárjától három ítélő­tábla állna fel az országban: a Bu­dapesten, Pécsett és Szegeden lét­rejövő táblabíróságok 2003. júli­us 1-jén kezdenék meg működé­süket - tartalmazza az erről szóló törvényjavaslat, amelynek általá­nos vitáját tegnap kezdte meg, majd zárta le az Országgyűlés. Bárándy Péter igazságügy-mi­niszter expozéjában elmondta: az ítélőtáblák felállításával javul­hatna az ítélkezés egységessége, és csökkenne a Legfelsőbb Bíró­ságra nehezedő teher. A debrece­ni és a győri ítélőtábla mellett ér­velt Pósán László (Fidesz). Toller Lászb (MSZP) előkészített tör­vényjavaslatnak nevezte az elő­terjesztést. Hozzátette: három vagy négy igazságszolgáltatási reformot lehetett volna véghez vinni abból a pénzből, amit az előző kormány évente az Ország- imázs Központra költött. A szoci­alista képviselő kitért arra is: a feltételek még nem adottak ah­hoz, hogy Győrben és Debrecen­ben ítélőtáblát állítsanak fel. Ingatlant, állást vagy járművet keres? Olvassa nagyító nélkül több ezer aktuális hirdetésünket! tempó Apróban óriás Keresse az újságárusoknál!

Next

/
Thumbnails
Contents