Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)
2002-06-07 / 153. szám
H 2002. Június 7., péntek HEGYSZENTMÁRTO N B E MŰT A T K O Z I K 9. OLDAL Optimista Hegyszentmárton Jelenleg nehéz helyzetben van a falu, több éve már forráshiányos a költségvetésük. A munkanélküliség - mint ezen a vidéken bármelyik településen - igen magas, emiatt a rendelkezésre álló pénzükből meglehetősen nagy összeget fizetnek ki szociális juttatásokra. De a falu optimista, a nehéz helyzet ellenére megpróbálnak az élet minőségén javítani. A polgármester asszony bizonyta- ki. Ez is borzasztó - állapíthatjuk lan, nem tudja pontosan meg- meg - , ám tény, jelenleg ezzel a mondani, a településen hányán szorító gonddal kell együtt élni a vannak munka nélkül, szerinte faluban. Mindezek ellenére az itt nagyon sokan, a munkaképes ko- élők nem elkeseredettek, legtöbbje igyekszik valamilyen munkát találni, s még az idénymunkát is elvállalják, csakhogy ki tudják egészíteni a munkanélküli és szociális segélyeket. Mert abból nem lehet megélni, ezt mindenki tudja.- Mi vagyunk a legnagyobb munkáltató a faluban - mondja a polgár- mester asszony, Jakab Gézáné -, jelenleg közmunkán húsz embert foglalkoztatunk, ez az átlag, de volt olyan hónap is, amikor 40-en kaszálták a köztereket, javították a csapadékvízlevezető árkokat. A falu vezetősége mindezek mellett bizakodó, meggyőződésük, hogy megfelelő támogatási programmal előbb-utóbb javíthatnak működőképességükön. Kétségtelen, a kilencvenes évek elején még sokkal jobban állt a község, sikerült nyertes pályázatokkal olyan beruházásokat végrehajtani, amelyekkel létrehozták a legszükségesebb közszolgáltatást. A faluban például nem volt kiépítve a vezetékes ivóvízhálózat, három falu fogott össze, hogy a központi támogatásra pályázzanak. Természetesen a vezetékrendszer kiépítéséhez a lakosságnak is hozzá Jakab Gézáné, Hegyszentmárton polgármestere rú lakosságnak több mint fele, ám utóbb a statisztikából kiderül, az ismerté vált munkahely nélkül lévők „csak” 40 százalékot tesznek HEGYSZENTMÁRTON LAKOSSÁGA ~ 728 • Si&st^dony Szav21't,"y ' MEGY- Badarcszőlős OCsamota SZENTMÁRTON ÓOlÓSViSZlÓ Máriagyűd kellett járulni, ám ez az összeg még nem rendítette meg a már akkor is veszélyeztetett családok költségvetését. Aztán javítottak a közvilágításon, az önkormányzat által vásárolt ingatlanon pedig más falvak által is megirigyelt nyugdíjas- és ifjúsági klubot hoztak létre.- De tisztában vagyunk azzal is, hogy a jelenlegi helyzetünkön alapvetően nem tudunk változtatni - vélekedik Jakabné ám apró lépésekkel biztos, hogy közelebb kerülünk a megoldáshoz. Meggyőződésünk, hogy a gyerekeiméi kell kezdeni, éppen ezért a kedvező tanulási körülmények megteremtésére minden pénzt megadunk. A hegyszentmártoni gyerekek szülei évente egyszer beiskolázási segélyt kapnak, az óvodások 3, az általános iskolások 6-8, a felsőfokú intézetben tanulók pedig 10-12 ezer forintot. Ezenkívül a kisiskolások megkapják ingyen a füzetcsomagot, valamint az írószereket, a tankönyvek árát pedig 50 százalékban fedez6 , oTerehegy Rádfalva Márta p Harkány zük. Ha ezt nem tennénk, előfordulna, hogy egyik-másik gyerek füzet, tankönyv és írószerek nélkül jelenne meg az órákon. A gyerekek mellett azért a kevés pénzből (az ezt kiegészítő pályázatokból) igyekeznek javítani a falu helyzetén. Kialakítottak például a művelődési házban egy szociális konyhát, innen látják el csekély díjazás ellenében a magatehetetlen nyugdíjasokat, valamint a menzát igénybe nem vevő iskolásokat. A kilencvenes években 6 kilométer járdát építettek, felújították az önkormányzati utakat, a volt tűzoltószertárból kialakították az orvosi rendelőt, valamint a polgármesteri hivatalt, állami támogatással megteremtették a falugondnokságot, van kis-, valamint nagybuszuk is (ezeket pályázatokon nyerték), úgyhogy nem jelent megoldatlan gondot a kirándulás, tábor, színházlátogatás. A közelmúltban készült el a szépen berendezett nyugdíjasklub A FALU TÖRTÉNELME Egyes fonások szerint kőkorszaki ember állandó tartózkodási helye volt, ahol hosszabb-rövidebb ideig letelepedett. A község neve már az Árpádtor után felbukkant az írott forrásokban. A pápai tizedlajstromban S. Marönus de monte néven, később Villa Zenthmarton formában, majd 1473-ban Zentmarton alakban említik. Mai alakjában először 1554-ben jegyzik, mégpedig Hegyiszentmárton változatban. 193Dban a idecsatolták Alsóegerszeg községet, amelynek neve az írott fonásokban először 1330ban bukkantfel. 1930-ban a vele egyesített Al- sóegerszeggel és Monyorósddal együtt több mint 70Oan laktak itt. Lakossága jelenleg túlnyomó többségében római katolikus, bár a községnek nincs temploma, viszont harangtomya mindhárom településrésznek van. 1990 után a települési önkormányzat Bogádmindszent központtal körjegyzőséget hozott létre. Támogatások, pályázatok A község a nyomasztó munkanélküliséget szociális földprogrammal is igyekszik enyhíteni. A több minisztérium által létrehozott támogatási programban először kocákkal vettek részt, sikeres is volt az akció, valamennyi kihelyezett anyakoca 4- 6 malaccal gyarapította az állományt. Újabban nem a sertéssel próbálkoznak, a takarmányozás ugyanis sokba kerül, a segélyen élők nehezen tudták a hízókat etetni. A tyúkok sokkal kevesebbe kerülnek, hiszen a szárnyas jószág tulajdonképpen a konyhai hulladékon is elél, a 8 tojó pedig fedezi a család tojásszükségletét. Eddig 174 tyúkot helyeztek ki. Az önkormányzat évek óta forráshiányos, pályázatokkal viszont a legszükségesebb beruházásokat eddig végre tudták hajtani. Tavaly például a Teki-pályázatból 5, a Cédé-ből 1, a válságkezelő és a szociális földprogramból szintén 1, míg az önhibájukon kívül forráshiány alapból több mint 7 milliót kaptak. Az idén a működésképtelen ön- kormányzatok egyéb támogatásából 2,5, a házi segítségnyújtás személyi, tárgyi feltételeinek javítására (ebből bővítik a művelődési házban lévő éttermet) 1,5, míg a közmunka programra 8,3 millió forintot kaptak. A település gazdái A polgármester immár a harmadik iß. Gyarmati Ferenc (38, mezőgaz- ciklusban Jakab Gézáné (38 éves, dasági technikus). Körjegyző (Bo- pedagógus), alpolgármester Ko- gádmindszent, Hegyszentmárton, vács Béláné (35, mezőgazdasági Ózdfalu) Takácsáé Jauk Ibolya A vállalkozó). A testület tagjai: Fehér cigány kisebbségi önkormányzat Nándor (52, hegybíró), Grósz Ti- elnöke Orsós János, tagjai Orsós bőmé (44, postafiók-vezető), Biz- Sándor, Ignácz József, dai Vince (52, rokkantnyugdíjas), ____________________________S he gyszentmárton. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Szerkesztő: Békéssy Gábor S ZEBÉNY BE MUTATKOZIK A TELEPÜLÉS TÖRTÉNELME » Az első írásos emlék 1251-ből származik, ahol a települést Zubugun néven említik, majd a Zebegnyő személynévből alakult Zebegénnyé. A középkorban aztán birtoklástörténeti alapon a Pest megyei Szob és ' Nagymaros között lévő, bencés apátság birtokolta Almás település kapta a Zebegény nevet, s a falu akkortól Szebény. A községben folyt ásatások leletanyaga azt tanúsítja, hogy a történelem igen korai szakában már lakták. A Farkasuk nevű helyen például az i. e. 2500 körüli időkből származó hét zsugorított csontvázas sírt tártak föl a régészek, a Sajtos nevű helyen ebből az időből való edényekre leltek, de a szakemberek több szórványleletet ismernek itt a rézkor késői szakaszából. Találtak a bronzkor középső szakaszában, i. e. 1500-1300 között élt mészbetétes edények népére utaló emlékeket is, illetve a Csele-patak bal oldalának dombvonulatán szántás közben hamvasztásos sírok kerültek elő. A leleteket a pécsi múzeumban őrzik. Szebény a török hódoltság alatt is lakott volt, a magyar családok mellé aztán a 18. század közepétől németeket telepítettek ide, akik közül a második világháború után 45 német családot kitelepítettek, és a házaikba felvidéki magyarok jöttek. AZ EGYKOR JELLEGZETES szebényi h'ázak közül eredeti állapotukban ma már kevés látható, Fazekas Istvánná, fia és annak családja viszont a képen látható otthonuk eredeti építészeti jegyeit megőrizték. A legtöbb ingatlant átalakították, míg néhány magára ha- gyatva összedőlt. ___________________________________________■ Sz ebény várja vendégeit A közművek közül csak a szennyvízcsatorna hiányzik a községben, de e gond megoldására lehetőségük kínálkozik, és abban is reménykednek, hogy a közeli Himesházán megnyitják a fürdőt, s akkor hozzájuk is jut a gyógy- turizmus vendégeiből. Barabás Péter polgármester kissé mentegetőzve említi, hogy a községháza külső tatarozására még nem futotta az erejükből. Mutatja viszont a tavaly lecserélt, hőszigetelt üvegű nyílászárókat, az épület belső felújításakor a válaszfalnál készült szellőző vakolatot, milyen jó szolgálatot tesznek az öreg házban. Aztán sorolja az aktuális gondokat: két közhasznú foglalkoztatására van módjuk, azok is nők, nem mindegy milyen munkát bíz rájuk. Jobb híján a falu csinosítgatását végzik ezekben a napokban, a főutcai kikövezett vízelvezető árkot gyomlálják. Hatalmas zöldterületen kell amúgy folyamatosan kaszálniuk, amit el is végeznek géppel. Nagyon megfontolják, hogy költségvetésükből mire költenek. Mindenek elé sorolja a gyermekintézmények működtetését, hiszen nem kis feladat a 23 óvodás és elsőtől hatodik osztályig a 24 diák helyben tartása, no meg a 100 adagos konyha üzemeltetése, ahonnan a gyerekek ellátása mellett a szociális étkezést is biztosítják. A feladatok között most is az iskola tetőfelújítása szerepel az élen, utána lehet szó a járdák foltozgatásá- ról, vagy a községháza új „ruhájáról”. Még szerencse, hogy a vízelvezető árkok rendben vannak, és minden útjuk aszfaltos. A falusi vendégfogadásba pedig akkor számítanak bekapcsolódni, ha Himesházán végre feltárják a meleg vizet, s megnyit a fürdő. Akkor náluk is keresnének szállást az idegenek. Ráadásul a környék településeihez csatlakozva most kínálkozik alkalom számukra is a szennyvíz biológiai kezelésének megoldására. E beruházás előkészítése zajlik, a költségekből annyi ismert, hogy a házaknál kialakított zárt tárolókból az elszállított szennyvízhez köbméterenként állami támogatás jár. Kisebb munkákat azért a spórolás mellett is ütemeztek erre az évre. A temető ravatalozóját készülnek rendbe tenni, s a téli fagy megrongálta templomkerítést már kijavították. ■ Barabás Péter polgármester Faiekasboda SZEBÉNY# Véménd PäotabozSok A település vezetői Polgármester: Barabás Péter (45 éves) üzemvezető. Alpolgármester: Varga Ferenc (46) biztosító társaság képviselője. Képviselők: iß. Maszler János (32) vállalkozó, Horváthné Moldvai Rita (40) óvodavezető, Treszner János (70) nyugdíjas, Bene János (71) nyugdíjas. szebeny.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a szebényi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Szerkesztő: Berta Mária Családias légkör Az 1794-ben épült iskola ódon falaitól búcsúzók két évtizeddel ezelőttig tablót csináltattak, annyi volt a diák. Idén a 24 tanulóból a hatodikat hatan fejezik be, öten Véméndre, és egy gyerek Pécsre, a Ghandiba megy. Mint Vágási Margit igazgatónő megjegyezte, a kis létszám előnye a gyerekek alaposabb felkészítése. Náluk csak az hiányozhat, aki beteg. Elbliccelni nem lehet a tanulást, ha valaki reggel nem jelenik meg, kocsiba ül, és elmegy a diákjáért. Számítógépeik, gazdag könyvtáruk van. Eszközeik fejlesztésére, körülményeik javítására folyamatosan pályáznak: tavaly 2,6 milliót nyertek, s ebben az évben is már több mint egymilliós támo- gatást kaptak. _______________■ Cs ak ötszázan A falu lélekszáma 1914-ben volt a legmagasabb, akkor 1472 fő lakott Szebényben. 1949-ben 1102 személy élt itt, 1960-ban 963 fő. A 60-as évek első felétől vált jellemzővé a fiatalok városba költözése, akkortól évről évre csökkent a születések száma, míg az elhunytaké emelkedett. De 1965-ben még a 882 lakos közül 85 ember járt vidékre dolgozni, és 339 főnek nyújtott megélhetést a helyi téesz. Ma 498 lakosa van a községnek, közülük 136 fő nyugdíjas korú. A környék vállalkozói rendszeresen 19-20 embert foglalkoztatnak, 11 nő egy bólyi üzemben kapott munkát, öt őstermelő család van, és pillanatnyilag 60 munkanélkülit tartanak nyilván. A RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOT 1771-1775 között építették, a falu védőszentje Szent István király. A torony felújítását tavaly fe- jezték be, és elkészült a templom díszvilágítása is. ______________■
