Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-07 / 123. szám

6. OLDAL VARGA BEMUTATKOZIK 2002. Május 7., kedd q®0*6 Meződo v Tékes</\ £ Baranyaién« V T,°, q o ■> Iarrós Kisvaszíu Baranya- Pa(é 0 r\ pVázsnok szentoirörgy SásdoFelsőegers!eg Tormás Mindszentgodisa VARGA* ügető Qyöfflölcsény0 '' MecsekpölSsfceo / dKisbeszteree **j«f2ék Bakóca Kislralmás0 „ Ä Wr Ma9yaf­Bodotyaber otwrteíeml A falu vezetői A község polgármestere: Pál Sán­dor. Alpolgármester: Márhoffer Ti­bor. A képviselő-testület tagja: Lembach Ferenc, Pál Sándomé, Lembach Ferencné, Marton János. Kisebbségi önkormányzata nincs. A település a Sásdi Körjegyzőség­hez tartozik, körjegyző Kajdon Bé­la. Háziorvosuk dr. Farády Mária. A vargai önkormányzat címe: 7370 Varga, Fő utca 32. Telefon: 72/475-630 illetve 475-031. Óvodá­ja, iskolája nincs, a gyerekek dön­tő többsége a közeli Sásdon tanul. A községnek vendéglője, vegyes­boltja és közösségi terme van a felújított régi iskolánál, egy épület­tömbben. ■ A népesség alakulása A történelem során mindvégig döntően magyar népességű tele­pülésnek 1930-ban 422 magyar és 23 német anyanyelvű lakosa volt. A lélekszám fogyása a hatvanas évektől gyorsul fel, sokan költöz­nek be a szomszédos Sásdra, ahol ma is van egy településrész, me­lyet „Vargai utcának” neveznek a helybéliek. A település lélekszáma a kilencvenes évektől kezdődően stagnál, 1996-ban 142, 2002-ben 135 lakossal. Elsősorban az itt élők gyermekei térnek vissza és épít­keznek a faluban. ■ Az oldal a vargai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Varga nagy ugrás előtt? A külföldiek, különösen a hollandok, lassan jobban ismerik ezt a Sásd melletti kis falucs­kát, mint általában véve Baranya lakói. A hal- mazszerűen beépített, vadregényesen szép ap­rófalunak, ha a sors is úgy akarja, ugrásszerű fejlődés jósolható. A huszonhat évig Komlón bányalakatosként dolgo­zó Pál Sándor 1990 óta a község polgármestere. Azért vállalta szívesen a község vezetésével járó te­endőket, mondja, mert úgy érezte, kell és lehet is tenni valami újat a falujáért. Vargáról sokan elköl­töztek, az itt lakók jó része pedig el volt fásulva...- Állt a levegőben minden... Aztán engem mind­járt bedobtak a mély vízbe: akkor érkezett az egész­séges ivóvíz, több mint 20 milliós beruházást kel­lett irányítani, szervezni. Aki nyolcszor járja ki az általános iskolát, arra csak ragad valami - teszi hoz­zá önironikus mosollyal. - Most már a harmadik költségvetést csinálom, és az évi 14-16 millióból mindig sikerül kispórolni 1-2 milliót fejlesztésre, önerőre is, hogy apránként, de lépni tudjunk. Még Pál Sándor polgármester a kilencvenes évek elején Sásdtól Vargáig felújítot­tuk a telefon- és a villamoshálózatot, nyilvános tele­font vásároltunk. Felújítottuk a régi iskolaépületet, a Sásdi Sándor-emlékházat, amely most a polgár- mesteri iroda is. A község elejéig eljutott a gázve­zeték csapja. A főútjaink jó állapotban vannak, a mellékutakat most szeretnénk kátrányos-zúzalék­köves terítéssel ellátni. Az infrastrukturális fejlesz­tésekre jó hatással van az is, hogy már három hol­land vásárolt házat, sőt, hamarosan lesz egy negye­dik is. Eredeti szépségében állítottak helyre olyan parasztházat is, ami azóta tán már össze is dőlt vol­na. A víz, villany, a telefon és rövidesen a gáz alap­igény számukra. Egyikük a szomszédom, aki 60 ló­val lovarda létrehozását tervezi. Sajnos a munka- nélküli cigány kisebbség ezeket a régi parasztháza­kat lelakja - bár van köztük kivétel is -, de a hollan­dok megjelenésével végre megindult valami, ami a falut is fölrázta... Van eladó önkormányzati telkünk is bőven. 150-300 ezer forint körüli az áruk -, de hogy kit részesítünk előnyben, nyitott kérdés. Sze­retnénk jól, a falu javára sáfárkodni ezzel a tulaj­donnal. Mindenesetre a fiatal letelepülőket kisebb kölcsönnel is segíteni tudjuk.- Öregedő falu 135 lakossal, bár a gyerekek szá­ma is növekszik, mintegy 30-an vannak a 18 éven aluliak. 22 munkaképes korú kap jövedelempótló támogatást. Sásdtól 3-4 kilométerre vagyunk - a közlekedés kielégíti a helyi igényeket. A közelben van a téglagyár, a felsőegerszegi sertéstelep, itt vannak Sásd üze­mei, Komló, Pécs is elérhető. Mun­ka van, csak meg kell keresni, de azokkal nehéz bármit is kezdeni, akik a jövedelempótló támogatás­sal is beérik. Ami a falu múltját il­leti, valóban pezsgő életet élt vala­mikor, iparosok sorával; volt itt patkolókovács, bognár, borbély, kocsikészítő, és mint a neve is el­árulja, nevezetes volt lábbelit ké­szítő vargáiról is. Ez a mesterség még középkorba, a török előtti időkig nyúlik vissza. Sajnos már hírmondóik sincsenek. Ami a je­lent illeti, egy jelentősebb helyi vállalkozónk van, aki lovakkal, bi­kákkal foglalkozik. Nagy kincsünk a szép fekvésű vargai szőlőhegy, ahol nagyon sok új présház, pince épült az elmúlt években, de a falu­si turizmusnak még nincs hagyománya nálunk. Nyáron azért Vargán is megpezsdül az élet - a turis­tákat vonzza a gyönyörű táj - és az is igaz, hogy Sásdi Sándor író háza még nem vált zarándokhely- lyé, de a környéke minden nyáron benépesül tábo­rozó diákokkal. A FALU TÖRTÉNETE Neve Warga alakban lelhető föl először az írott forrásokban 1542-ben, amely a foglalkozásra utaló személynévből keletkezett. Az egykori püspöki birtokot a XVIII. századtól eleven, pezsgő élet jellemezte ügyes kezű kisiparosokkal - szerszámkészítő, borbély, kovács stb. -, kisbíróval, kocsmáltatási joggal. 18474ÖI iskolája \an, 1893-tól tűzoltósága. A második világháború előtt a Sásdi Körjegyzőséghez tartozik a falu, majd a tanácsi időkben Felsőeger- szeghez, a hatvanas évek közepétől Sásd társközsége, amelynek a közelsé­ge ma is meghatározó számára. A hatvanas években még alsó tagozatos is­kolája is van, majd az iskola megszűnésével a lakosság fogyása felgyorsul. A mezőgazdaság művelési ágai közül ma egyedül a szőlészet említhető, min­denesetre 19904ŐI, az önálló önkormányzatisággal a falu lassú, de jövővel kecsegtető fejlődésnek indult. A szépség ajándékai A hullámzó dombokat kanyargó kis utcák szalagozzák, hol az egyik, hol a másik oldalon felbuk­kanó, hol a völgyhajlatban elbújó parasztházzal. Á festői szabályta­lanságban minden porta külön vi­lág az aprófalvak minden ellent­mondását példázva: némelyik ház roskatagon, csontig rágott bordáit mutatva, más ház viszont felújít­va, ünneplőbe öltözve, hófehérre festett ablakszemöldökkel hunyo­rog bele a májusi napfénybe. A műemléki értékek közül is ki­emelkedik a romantikus környe­zetű Sásdi Sándor-emlékház és az egyhajós neogót kápolna, melyet Cseh Marcell királyi kamarás emelt 1887-ben. A közeli patak fe­lesége, Gizella nevét viseli. Leg­alább, ilyen ajándékozó kedvű a természet is a helységnévtáblánál lévő öreg tiszafával, amely talán a legnagyobb a megyében. ______■ A NEVEZETES vargai kápolna S Z Á M í T Á S TECHNIKA Hírek VESZTESÉG ZENEPIACON. Rekordméretű veszteség érte a le­gális zenepiacot 2001-ben a kalóztechnikák igen gyors elterjedé­se végett - állítja az IFPI. A globális zenei piacon tavaly összesen 6,5 százalékkal kevesebb felvételt adtak el, a bevételek pedig 5 százalékkal estek az azt megelőző évhez képest, amely így is el­érte a 33,7 milliárd dollárt, s összesen 3,2 milliárd hanghordozó fogyott. Magyarországon az IFPI adatai szerint az' eladások da­rabszámban összesen 20 százalékkal estek vissza. A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz) adatai alapján 2001-ben 6,18 millió hanghordozót értékesítettek hazánkban (a csúcs 1997- ben 7,8 millió darab volt). A felmérés szerint tavaly Magyarorszá­gon 200 ezer kislemez, kétezer nagylemez, 2,7 millió kazetta, 3,3 millió CD és száz műsoros minidiszk fogyott. A kalózmásolatok (amelyekbe nem számítanak bele a bűncselekménynek nem mi­nősülő házi másolások) az összkereskedelmi forgalom 18-20 szá­zalékát adják. Feldühödött szolgáltatók Az unió törvényhozó testületének illetékes bizottsága megsza­vazta, hogy töröljék az e-mailt arról a listáról, amely a kéret­len reklámozástól védett technológiákat (fax, SMS) tartalmaz­za, közölte a közelmúltban a szervezet szóvivője. A szavazás eredménye szoros volt, a jogvédőket feldühítette az eredmény, amely gyakorlati­lag lehetővé teszi a szemétleve­lek küldését az Európai Unió­ban. Morgolódnak az internet­szolgáltatók is, mert nem értik, miért kell előzetes engedélyt kérniük előfizetőiktől, ha SMS-t akarnak továbbítani nekik, és miért nem kell ugyanezt meg­tenniük, ha ugyanarra a mobil- telefonra e-mailt akarnak külde­ni. A döntés az unión belüli megosztottságot tükrözi, ugyan­is az unió elektronikus kereske­delmi direktívája az adott tagor­szág hatáskörében hagyja a spamküldés szabályozását. Nyolc tagország előzetes enge­délyhez köti ezt, a fennmaradó hét beéri az „opt out” verzióval. Azt különösen nehezményezik a szolgáltatók, hogy 45 különböző törvényt kell ismerniük az Euró­pa területén történő működé­sükhöz. A jogvédők üdvözlik, hogy a bizottság nem engedett az amerikai követeléseknek, így a szolgáltatóknak nem kell a végtelenségig tárolniuk az előfi­zetővel-kapcsolatos információ­kat (például elektronikus levele­ik tartalmát, forgalmi adatait), csak a számla elkészítésének idejéig, illetve ezeket az adato­kat csak kivételes esetben (bűn­ügyi vagy nemzetbiztonsági vizsgálat céljából) kell kiadniuk. Engedékenyebb lett a parlament álláspontja a „sütikkel” kapcso­latban, korábban a cookie-k le­töltését a felhasználó előzetes engedélyéhez kötötték, ma csak azt követelik meg, hogy a felhasználó hozzáférhessen a PC-jére „aggatott” sütik tartal­mához. Megszűnik a Mindenkinek A Matáv úgy véli, hogy a kedvezményes csomagok betöltötték a szerepüket Az év elején még cáfolta, nemrég azonban saj­tótájékoztatón is bejelentette a Matáv, hogy 2002. július elsejével kivezeti a piacról több mint két éve változatlan feltételekkel kínált átalánydíjas konstrukcióit: a Mindenkinek csomagot és a 150 forintos kedvezményt. A Matáv az intemetelérés telefondíjának megosztását előíró jogszabályok megszületése óta lebegteti átalány- díj-jellegű kedvezményei - a Mindenkinek csomag és a 150 forintos díjstop - sorsát. Miután a Parlament által ta­valy júniusban elfogadott egységes hírközlési törvény kimondta a távközlési és az internet-szolgáltató közötti díjmegosztási kötelezettséget, a piacvezető telefontár­saság beszólt: az új szabályozás arra készteti, hogy át­gondolja internetes kedvezményeinek létjogosultságát. Bár az év elején Stmub Elek vezérigazgató még indu­latosan cáfolta, hogy megszűnnének a csomagok - mondván, hogy a Matáv a szabályozó hatóság állásfog­lalására vár, és addig nem áll szándékában semmit megváltoztatni -, most már biztosra vehető, hogy még­is ez történik: iparági híresztelés helyett Nagy Báhnt PR- igazgató jelentette be egy sajtótájékoztatón. A Matáv szerint az 1999-ben bevezetett 150 forintos kedvezmény és a 2000-ben bevezetett Mindenkinek csomag „forradalmasította” az otthoni internetezést, ezek a konstrukciók azonban már sem szabályozói, sem üzleti szempontból nem felelnek meg a liberalizált piac követelményeinek. A csomagok bevezetése óta li­beralizálttá vált a távközlési piac, változtak a hírközlési jogszabályok, továbbá elterjedtek a nagy sávszélességű adatátviteli megoldások: az ADSL és a kábeltévé. A csomagok megszüntetésének másik oka az, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a bevétel-megosztási kötelezettség nem vonatkozik sem a Mindenkinek cso­magra, sem a 150 forintos kedvezményre. A konstruk­ciók megszüntetésével a Matáv lehetővé szeretné tenni az internet-szolgáltatóknak, hogy a bevételmegosztás­ból származó részesedésük összege nagyobb legyen. A Matáv á maga részéről éves szinten több százmillió fo­rintos veszteséget tulajdonít a csomagoknak, és úgy vé­li, liberalizált piaci környezetben nem várható el, hogy egy profitorientált vállalkozás mélyen a piaci ár alatt kí­nálja bármely szolgáltatását. A megszűnő Mindenkinek csomag 38-39 ezer előfi­zetőjének a kedvezményes internet-tarifát (51-es kör­zet), a nagy sávszélességű, átalánydíjas ADSL-szolgál- tatást, vagy az internet-elérésre is alkalmas kábeltévé­hálózatokat ajánlja a Matáv. Azoknak, akik a Mindenki­nek csomag előfizetői voltak, és műszaki okokból egy­előre nem tudják igénybe venni az ADSL-szolgáltatást, a Matáv július elsejétől átmeneti ADSL-pótló megoldást kínál: az ADSL-szolgáltatás bevezetéséig az internet­használat telefondíja havi 60 óráig bruttó 7500 forintos fix összegbe kerül. Foci-vb a világhálón A futballrajongók idén először már az interneten is nyomon kö­vethetik a labdarúgó-világbajnok­ság mérkőzéseit. A Yahoo!, a né­met KirchSport és a FIFA napok­ban kötött megállapodása értel­mében 64 mérkőzés legszebb pil­lanatai kerülnek fel a világhálóra. A FlFAworldcup.com weboldal 14 perces összefoglalót kínál majd a vb valamennyi mérkőzéséről, amelyek választható angol, né­met, francia, japán, koreai vagy spanyol nyelvű kommentárral már a meccs után három órán be­lül megtekinthetők lesznek. Emel­lett szöveges összefoglalók, exklu­zív képek, valamint az elmúlt 10 világbajnokságról szóló cikkek és archív videorészletek között kuta­kodhatnak az internetezők. A 19,95 dolláros (5386 forintos) díjú on-line szolgáltatás sikerét az is megalapozhatja, hogy jelentős időeltérés van mind Európában, mind Amerikában a vb-t rendező Dél-Koreához és Japánhoz képest, amely az internetes technológiák­kal könnyebben áthidalható, mint a televízióval. A férfiak uralják az internetet Egy közelmúltban készült fel­mérés szerint a férfiak min­den tekintetben dominánsak az interneten. Még a vásárlás­ban is. Befejeződött Magyarország leg­nagyobb on-line felmérése, mely azt mutatja, hogy tovább­ra is a férfiak élvezik előszere­tettel az internet nyújtotta örö­möket. Még mindig a férfiak (59 százalék) vannak többség­ben, és csak 41 százalékban nők azok, akik használják az internetet - állítja a Magyaror­szág legnagyobb on-line felmé­rését végző TGI Magyarország és az NRC piackutató. A Visitor Lifestyle Research 2002 egy évente ismétlődő ku­tatássorozat része, amelyet é piackutató cégek készítenek el a hazai vállalatok részére. Mi­vel a kutatást évente megismét­lik, így megfigyelhető egy-egy honlap látogatói összetételének a változása. Mint kiderült, a 18-64 év kö­zötti internetezők 43 százaléka nem töltötte még be a 30. élet­évét, további 29 százalék még csak harmincas éveit tapossa, és mindössze 7 százalékuk van túl az ötvenen. A felmérés ada­tai szerint a 18 évnél idősebb internetezők 39 százaléka ren­delkezik főiskolai vagy egyete­mi diplomával, 52 százalékuk­nak csupán középfokú a legma­gasabb végzettsége. A diákok aránya 21 százalékot tesz ki. Az internetezők között jelentős mértékben vannak jelen buda­pestiek: 29 százalék él a fővá­rosban, 23 százalék valamely megyeszékhelyen, és bár a 18-64 év közötti teljes népes­ség 36 százaléka falun él, az in­ternetezők között ez a csoport csak 24 százalékot tesz ki. Szoftverek, zenék, filmek és képek letöltése inkább a férfi­akra jellemző, mint ahogy a tőzsdei információk böngészé­se és az on-line vásárlás is - amely még mindig csupán az internetezők 13 százalékánál fordul elő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents