Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-02 / 118. szám

10. OLDAL BEMUTATKOZIK 2002. Május 2., csütörtök AC SSZENTMÁRTON Kisszentmárton hívja a vállalkozókat Kicsiny zsáktelepülésnek gondolhatná a külső szemlélő, ha a térképre tekintve megtalálja a Dráva árterületéhez közel fekvő falut. Holott több mint háromszázan élnek itt - igaz, a falutól több kilométerre fekvő, ám közigazgatásilag ide tartozó Majlátpuszta lakosságát is beleszámítva. A nagy munkanélkü­liség enyhítésére próbálnak közművesített telephelyek létesíté­sével vállalkozásokat idecsábítani, sőt szociális bérlakások építésére is vállalkoztak. A kilencvenes évek elején megle­hetősen elmaradott volt ez a köz­ség, olyannyira, hogy még vezeté­kes víz sem volt a faluban. Aztán sebtében, egy országos akcióval és állami támogatással minden te­lepülést hozzásegítették az egész­séges ivóvízrendszer kiépítésé­hez, 1992-ben Kisszentmárton- ban is minden udvarban felszerel­ték a vízcsapokat. Igaz ugyan, a lakosság egy része még most sem tud élni a lakásokba bevezetett víz kényelmi lehetőségével, ugyanis erre nem volt pénze, többségük nem is igen igényli, hi­szen fürdőszobájuk sincs. A falu szélén álló vízmű viszont nagyra sikeredett, kapacitásával több fa­lut is kiszolgálhatna, ám a kör­nyéken minden település rendel­kezik hidroglóbusszal, ennélfog­va mindegyik „nyögi” az állami A LAKOSSAGSZAM ALAKULASA j 31 Ól 3C9 ,'314 1 3121 [ 1 1 ■ 1 I 1928 1970 1990 2001 Bogdán Gábor alpolgármester támogatással együtt köbméteren­ként több mint félezer forintot el­érő vízdíjakat.- Nem állunk rosszul az inf­rastruktúrával, rendezettek az útjaink, járdáink, a vízelvezető árkokat is kitisztítottuk, új, az árkokat átívelő hidakat is ékítet­tünk - sorolja az elmúlt évek eredményeit az alpolgármester, Bogdán Gábor. - A közvilágítást nemrég korszerűsítettük, tavaly szerelték fel az új lámpatesteket. Gáz és csatorna ugyan nincs, a földgáz bevezetését nem is igé­nyeljük, bár lehetőségünk lenne rá, hiszen kapcsolódhatnánk a vajszlói fővezetékhez. Ám már a vezetékek lefektetése is olyan sokba kerülne, hogy a lakosság nagy része a reá jutó költséget nem tudná kifizetni. Nagy itt a munkanél­küliség, a helyi vál­lalkozások csak né­hány embert tudnak foglalkoztatni, aki dolgozik, bejár a vá­rosokba (még az Elcoteq is küld ide buszt), vagy a mező- gazdasági vállalkozá­sokban helyezkedett el. Az önkormányzat is - napi hat órában - csak egy közhasznú munkást tud foglal­koztatni. A pécsi ille­tőségű Agorának ugyan a faluból töb­ben bedolgoznak, ám ez csak kiegészítő foglalkozás, a filléres darabokért kapott pénzből nemigen lehet megélni. Az önkormányzat azt tervezi, hogy egy hamarosan megvásárolandó épületben üzemcsarnokot létesít, ezt ajánl­ja fel munkahelyteremtő vállal­kozásoknak, többek között az Agorának is. Ugyancsak meg akarják vásárolni a jelenleg üre­sen álló, az egyház tulajdoná­ban lévő volt iskola épületét is, itt alakítanának ki könyvtárat, a fiatalok által régóta igényelt if­júsági klubot, ide költözne át a polgármesteri hivatal is. Az alpolgármester szerint an­nak ellenére, hogy anyagilag nincs túlságosan jól eleresztve a falu, abból a kevés pénzből, amiből gazdálkodhatnak, eddig sok mindenre futotta. Igaz, ren­dületlenül pályáznak, igyekez­nek minden lehetőséget megra­gadni a falu fejlesztésére. Alkal­mazkodtak az új rend új köve­telményeihez, hiszen a saját költségvetésük csak arra elég, hogy a település működőképes­ségét biztosítsa. Ezért a ná­ci korág Ózdfalu Gilvánfa Kákics Beáence ogád­Csánvoszrc PáRfád mindszent Sellye Nagycsány * Vajs/ló máENTMÁRTON L,IZSÓK- Fennállásunk óta csak egy­szer voltunk forráshiányosak, a rendelkezésünkre álló pénzből igyekszünk mértéktartóan gaz­dálkodni. Az idei működési és fejlesztési célú kiadások fedezete rendelkezésünkre áll, felelősség- teljes gazdálkodásunk eredmé­A házak homlokzatának felújítására is kaptak támogatást gyobb fejlesztésekhez szüksé- nyeként költségvetésünk az idén gük van az állami támogatások- is kiegyensúlyozott. ra. __________________________1 A F ALU TÖRTÉNELME Kisszentmárton a régészeti kutatások szerint honfoglalás kori település. A falu 4-5 kilométeren belül többször költözött a mocsaras, öntési terüle­tekről a dombra. A régi falu helyén még most is áll egy 160 éves tal­pasház, amely az ormánsági építé­szet jellegzetes típusa. Határában tö­rök korabeli temetőt találtak. A törté­nelem folyamán mindig apró és élet­képes település volt. A legtágasabb porták az Ormán­ságban itt voltak. Az idevalósiak ki­terjedt állatte­nyésztéssel fog­lalkoztak, környé­ke szinte egye­dülállóan gazdag legelőkkel rendel­kezett. Az első írásbeli említése a sámodi uradalom 1257-es határjárásában szerepel, 1332-ben már plébániája volt. 1559- ben is van adat a faluról. Hertelend és Almás helységekkel együtt már csak 3 portát Írtak össze, ez körülbe­lül 18 telek lehetett. Ez a pár család sem vészelte át a törökdúlást, 1669- ben, pontosan száz évvel később csak három család élt a területén. Az 1787-ből származó összeírás már ör­vendetes népszaporodást jelez, 34 házban 42 család élt, összesen 220 lakossal. Ma is életképesebb a többi ormánsági település zöménél, itt szin­te minden családnak van földje, amit meg is művel. A mai egyutcás telepü­lés a 18. század elején alakult ki, amikora mindössze három, a hódolt­ságot átélő család lassú szaporodá­sa mellett a környező falvakból is ér­keztek új betelepülők. Hét szociális bérlakás Felújított templom A település gazdái A falutól több kilométerre fekvő, egykori majorságot Majlátpusztát közigazgatásilag 1928-ban csatol­Majlátpusztán is javítják az infrastruktúrát ták Kisszentmártonhoz. Addig az Ó-Dráva holtága alatti terület a Horvát Királysághoz tartozott, Adelin Stalo volt a település neve. Az önálló életet élő majorság a többi uradalmi pusztától eltérően ma is lakott hely, bár visszafejlő­dése a felszámolásra kerülő ter­melőszövetkezettel együtt meg­kezdődött. A több mint száz em­bernek lakóhelyet biztosító tele­pülés komfortosságát is igyekszik megteremteni az önkormányzat, van vezetékes víz, a közvilágítást is korszerűsítették. Az utak álla­pota viszont kriminális, ezen pil­lanatnyilag az önkormányzat sem tud változtatni, ugyanis az utak egyelőre az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. tulajdo­nában vannak. A majorság egy­kori központja, a Majláth-kastély- nak nevezett nagyméretű épület manapság már lakóház. A kora­beli istállók és cselédlakások kö­zül még sokat ma is használnak. A határőrlaktanya az ötvenes években, egy utcasornyi lakóház pedig a 70-es években épült fel szolgálati lakásként. A Majlát- pusztához közel lévő, a Dráva egyik holtágán létesült horgásztó ma is egyik kedvelt kirándulóhe­lye a romlatlan természetet ked­velőknek. Az önkormányzat nagy fába vágta fejszéjét, amikor úgy dön­tött, hogy szociális bérlakásokat épít. Az elgondolás szerint a falu lakói között többen vannak olya­nok, akik rászorultságuk miatt jo­gosultak szociális bérlakásra, ám a település ilyen tulajdonnal nem rendelkezett. A Széchenyi-terv viszont támogatást ajánlott az ilyen igényekre is, jelentkeztek, a feltételeknek megfeleltek (önrész a felajánlott telek volt), 37 millió forintot nyertek. A pénzből hét, több mint 60 négyzetméteres, egyedi fűtésű bérlakás felépítését vállalták. A megítélt pénzből már elkezdődött az építkezés, az át­adás határideje október 15-e. Az ide költözőknek bérleti díjként körülbelül 4-5 ezer forintot kell fizetniük, és természetesen vál­lalniuk kell a lakás fenntartásá­nak (rezsi) költségeit is. A pályá­zóknak vállalniuk kell azt is, hogy öt éven belül saját tulajdo­nú lakásba költöznek. Az önkor­mányzat újabb beltéri birtokok megvásárlására törekszik, ahol közművesített telkeket alakítaná­nak ki a faluba költözni szándé­kozóknak. A falukép most is többnyire rendezett, az önkormányzat mégis úgy ítélte meg, jó néhány házon lesz az elkövetkező évek­ben javítanivaló. A Phare-pro- gram lehetőséget biztosít arra, hogy támogatást nyújtson az ut­caképet javító, a házak homlok­zati felújításához. Erre a települé­sen (Majlátpusztával együtt) 42 lakos vállalkozott, a program má­jus végén indul. A falu a Phare- támogatásból a tatarozási célra bruttó 9 millió forintot kapott. Abba sem nyugszanak bele, hogy továbbra is zsáktelepülés­ként szerepeljenek a nyilvántar­tásokban. A szomszédos falu, Hirics ugyanis már kiépítette a te­metőjéhez a kövesutat, csak ezt kellene meghosszabbítani, s rá­kapcsolódhatnának a Dráva menti falvakat összekötő útra. A néhány száz méter út megépíté­sét saját pénzforrásokból szeret­nék biztosítani. A Széchenyi-terv keretében 7 szociális bérlakásra kaptak támogatást A kilencvenes évek közepére oly mértékben leromlott a falu több mint százéves temploma, hogy külső és belső felújítása elkerülhe­tetlenné vált. A református egyház által még múlt században létreho­zott épületet ugyan a jelenleg már jobbára katolikus népesség hasz­nálja, ennek ellenére a re­formátus egy­házközösség adománnyal is hozzájárult a tatarozás költségeihez. A tetőszerke­zet, a homlok­zat, valamint a templom­belső tataro­zása 12,5 mil­lió forintba került. A helyi közigazgatás Phare-pá- 1 y á z a t o n nyert az egy­házi épület felújítására 8 millió forin­tot, az önkor­mányzat hoz- A református templom felújítása tavaly fejeződött be A polgármester Lónay Gyu­la (37 éves, jelenleg Kálóz körjegyzője), alpolgármes­ter Bogdán Gábor (34, me­zőgazdasági őstermelő). Az önkormányzati testü­let tagjai: Bogdán László (44, mezőgazdasági gépsze­relő), Kovács Gáborné (42, varrónő), Fekete Ferenc (47, mezőgazdasági gépszere­lő), Döméné Döme Anita (27, szakács). A körjegyző (Sámod, Kis­szentmárton, Baranyahid- vég, Adorjás) Mészáros Gyula. A településen működik cigány kisebbségi önkor­mányzat is, elnöke Gyenes Gyula. Az oldal a kisszentmártoni önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerk.: Békéssy Gábor Falunap május 19-én Mozgalmas esztendőket élt át a falu az utóbbi években. A már említett templomrekonstrukción felül igen szép, Szatyor Győző fafaragó művész által megfor­mált emlékművet állítottak a vi­lágháborúkban elesett kisszent­mártoni polgárok emlékére. Ugyanebben a parkban állították fel szintén a művész alkotása­ként a település 600 éves évfor­dulójára készített emlékoszlopot. A település lakossága nem tart fenn népi együtteseket, hagyo­mányőrző csoportokat. Ettől füg­getlenül vannak olyan esemé­nyek, amelyre az egész falu „megmozdul”. Ilyen az őszi szü­reti bál, amelyet harminc éve minden szeptemberben megtar­tanak. A falunap is immár nép­szokássá válik, hiszen már a nyolcadik ilyen ünnepséget tart­ják az idén május 19-én. Ezen a napon gyermekeknek, felhőitek­nek szóló egész napos progra­mokkal szórakoztatják a lakossá­got, ami ingyenes báli mulatság­gal zárul. A programok szervezé­séhez hozzájárul a Cigány Ki­A világháborúkban elesetteknek emlékművet állítottak sebbségi Önkormányzat, a Kisszentmártonért Egyesület, va­lamint a Majlátpusztai Részön­kormányzat is. • _______________________■ •z átett még 2 milliót, az egyház meg adományokból 2,5 milliót, s máris rendelkezésre állt a felújításhoz szükséges pénz. A kivitelezést egy sellyei vállalkozás végezte, a tor­nyot teljesen újjáépítették, az át­adására tavaly nyáron került sor. ■

Next

/
Thumbnails
Contents