Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-02 / 118. szám

6. OLDAL HITÉLET 2002. Május 2., csütörtök Ml ______________________Versenyfutás a keresztény iskolákért 3.______________________ A Szent Mór Iskolaközpont Szinte hihetetlen mennyi életerő, ötlet, aka­rat és tudás feszül és tör megvalósításra a még alig-alig általános iskolás korú pécsi Szent Mór Iskolaközpontban. Az idén lehe­tett először fakultációra jelentkezni, ősszel indulnak az első tagozatos osztályok, jövőre lesz az első érettségi és - ha lesz tanterem - nyit a szakközépiskola is. De vegyük sorba! Az iskola 12 osztályos. Az általános iskola 4. osztálya után választhat a szülő: az általá­nos iskolában menjen-e tovább a gyermeke, vagy a gimnáziumban. A gimnázium nyolcosztályos. A felsősök, vagyis a 9. osztályban már ta­gozatosodnak. Ha akarnak, maradnak az ál­talános tagozatban, de lesz informatikai és idegen nyelvi is. Az idegen nyelvin a bőség nehezíti a döntést: német, angol, francia, la­tin? Mindenképpen heti öt óra. (Eddig is volt idegen nyelv, és nagyon jól vizsgáztak.) A tagozatosodás nem kötelező. Azt mondja az igazgatónő, dr. Pécsi Rita: „Alapvető az ala­pos általános képzés. Az általános művelt­ség a lényeg”. De hogy a tehetségnek és az érdeklődés­nek még egy szabad pályát nyissanak, az hitolsó két évfolyamon fakultációra lehet jár­ni, délután, foglalkozás után abból a tárgy­ból, amelyből a diák felvételizni akar, vagyis biológia, kémia, fizika, nyelv... Az osztályok kis létszámúak, 20-25 főnél nem több, „hogy személyesen tudjunk tö­rődni a gyermekekkel, amikor kialakul, hogy ki miben tehetséges, vagy kit miben kell támogatni.” Ezt szolgálják a szabadidős progra­mok is - már hat éve. És aki nem elméleti típus? - „Nekik akarunk lehetőséget adni más irányban Tervünk az általános iskolához csatla­kozó szakközépiskola. Tanterem kérdé­se. Reméljük, kialakul. ” Aki belép a Szent Mór Iskolaköz­pontba, az egyben egy művészeti isko­lába is belép. Ez az érzelmi nevelés színtere. Nem fakultatív! Mindenki va­lahová tartozik. Kilenc hangszert taníta­nak és hét műhelyben lehet alkotni. Ez a lényeg: alkotni az első osztálytól, ami­hez kitartás kell és együttműködés. Az általános iskola első osztályába 60 gyereket vesznek fel. - Két és félszer annyian jelentkeztek. Sok a nagycsalá­dos. Hozzák a testvért és jönnek az unokatestvérek. Mások meg hallottak az iskolákról. A felvételt képességvizs­gálat előzi meg. És megnézik: a-család együtt tud-e működni a keresztény érték­rendben történő nevelésben. Az ötödik évfolyamon négy osztályt indí­tanak az ősszel. Mindenekelőtt saját gyer­mekeiket veszik fel - „jó képességű társaság, szinte repülnek, olyan ambíciójuk van”. S fogadnak a városból külsősöket, és távolabb lakó gyermekeket, akik most már nagyob­bacskák. Negyven külsős számíthat felvétel­re - nyolcvan a jelentkező. „Ne szaladjon el a létszám - így az igazgatónő. - A törvény szerint is 30 a plafon. A serdülő időszakban nincs az az ember, aki nagy létszámú osz­tályban a mi programunkat meg tudja való­sítani. ” A Szent Mór Iskolaközpont katolikus is­kola. De nem kell katolikusnak lenni, csak nyitott és együttműködő legyen a család. Természetesen van hittanoktatás, és min­den reggel „kápolnázással” kezdenek. Két helyen az összes tanuló összejön - mind a 12 évfolyam - csupán 10 percre. Egy tanár, nem csak a hittanár, elmond egy imádságot, vagy egy történetet, esetleg elénekelnek egy éneket. - „így alakítottuk ki, hogy minél na­gyobb legyen a tantárgyak között az átjárás. Nem tantárgyakat tanítunk csak, a tudás ne tárgyhoz kötődjék csupán, hanem ember­hez” Egymásban Isten Máriában és Mária az Istenben Egy leány anya lett. Testi valójában nem tett sem­mit érte, hogy az legyen, szellemi valójában nem tett semmit azért, hogy ne legyen. Lelkében érte el, hogy testében anya lett. Nem gondolta, hogy neki kell biztosítania bol­dogságát. Mégis boldogságosnak nevezi őt minden nemzedék. Azt sem gondolta, hogy a természetfö­lötti gyermekfoganást nem értő emberek támadá­saival szemben isteni védelmet kell kérnie. Tudta - ha a mikéntjét nem is látta -, hogy ezt anélkül is megkapja. S ez a határtalan bizalma és vágyódása - lelke nyitottsá­ga - tette alkalmassá, hogy az Úr kegyelmét magába fogadja. így tör­tént a megtestesülés, így lett emberré az Isten Fia. Mária lett az Isten szeretetmegnyilvánulásának kapuja. Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, és Márián keresztül adta mindegyikünknek. Ebben is az Isten - folyamatosan felénk ára­dó - nagylelkűségét tapasztaljuk: elképzelhetetlen magaslatra helyez­te ezzel az embert! Bevonta minden művébe: a szeretetből fakadó te­remtésbe, a megváltás áldozatába és a világot átfogó, megszentelő jó­ságának kiosztásába. Isten nem akarta „fentről’’ irányítani az emberiséget, ezért kap­csolt be minket saját sorsunk alakításába. Rajtunk keresztül ajándé­kozza meg a világot: a mi szívünk, agyunk, kezünk által formálja éle­tünket. Mindegyikünkre számít, hogy közvetítői leszünk jóságának, ' és hozzájárulunk örök elképzelése megvalósításához. Isten kegyelméből Mária tudta legteljesebben átadni magát Isten tervének. Benne valósulhatott meg maradéktalanul az isteni akarat, mert nem volt benne bűn, ami akadályozta volna az együttműkö­dést. Mi is próbálkozunk - bár akadályoktól terhelten - szívünket megnyitni Isten előtt. Igyekezetünkben mindig előttünk áll egy em­ber, aki példájával és lelkűnkben hallható szavaival lelkesít, s erőt önt belénk: meg tudod csinálni! Állj fel újra és folytasd! A Szeretet ve­zessen! Ezek Mária anyai szavai hozzánk. Isten komolyan veszi az embert. Ránk vonatkozó nagy tervét fogal­mazza meg Jézus, mikor anyjával és rokonságával találkozva azt mondja: ki az én anyám, s kik a rokonaim?Majd karját tanítványai felé tárva így szólt: „ Ezek az anyám és testvéreim! Aki teljesíti meny- nyei Atyám akaratát, az nekem mind testvérem, nővérem és anyám. ” (Mt 12,47-50) Emlékeztető BÉRMÁLÁS. Szombaton fél 11-kor Mözsön, délután 4 órakor Bikaion, vasárnap 10.30-kor Dombóvár I-en, 16.00 órakor Dombóvár Il-n bérmál Mayer Mihály megyés püspök. Pavlekovics Ferenc prépost általá­nos helynök vasárnap délután 4 órakor Szentlászlón bérmál. A PÉCSI Evangélikus Gyülekezet majálisára várnak mindenkit má­jus 4-én, a Malomvölgyi Il-es tó­nál. Gyülekezés 10.00 órától, a buszpályaudvarról 10.00 órakor a 24-es kocsiállásról indul egy busz Kökény felé. SIKLÓSON a református paró­kián Ruzsás Lajos lelkipásztor és fia, dr. Ruzsás Lajos törté­nész emléktábláját avatják má­jus 5-én, vasárnap fél 12-kor (Kálvin utca 18.). Az avató be­szédet dr. Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora és Szappanos Zoltán lelkipásztor mondja. Előtte 10.30-kor ünne­pi istentiszteletet tartanak, köz­reműködik a Sztárai Mihály református általános iskola kó­rusa. A KERESZTÉNYEK közéleti szerepvállalása címmel Blanck- enstein Miklós esztergom-bu- dapesti érseki helynök, jz Or­szágos Lelkipásztori Intézet igazgatója tart előadást május 6-án, hétfőn 18.00 órakor a Cisz­terci Rend Nagy Lajos Gimnázi­umában (I. emelet 80.), az Esztergár Lajos Konzervatív Kör szervezésében. JUSTITIA ET PAX FÓRUM. Dr. Pulai Gyula, az Egészség- ügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára előadásának címe „ Amit az egészségügyi ellátás átalakításáról tudni kell”. A ren­dezvényre május 6-án, hétfőn 17.00 órakor az Alapítványi Székházban (Pécs, Janus Panno­nius u. 11.) kerül sor. ACADEMIA APERTA. A Püspö­ki Hittudományi Főiskola taná­rainak nyilvános előadássoroza­ta keretében május 8-án, szer­dán este 18 órakor dr. Kvanduk Frigyes „A lelkiismeret bölcsele­ti gyökerei”, 19 órakor pedig Do­bos László „Mendelssohn-zsol- tárok” címmel tart előadást a főiskola 5-ös előadójában (Pap­növelde u. 1.) ŐSEIK FÖLDJÉRE, a Würz burg melletti Frammersbachba indultak tegnap a mecseknádas- di egyházközség és a Skóciai Szent Margit Egyesület tagjai. Az ősök kutatása program kere­tében felkeresik a régi temetőt, pénteken ők énekelnek a misén és vasárnap részt vesznek a t hegytetőn felújított Kereszt-ká­polna avatásán, ahol ugyancsak ők énekelnek. MOSDÓS a reformátusoké lesz. Május 8-án aláírják azt a szerző­dést, melynek értelmében a Ma­gyarországi Református Egyház átveszi a mosdósi Tüdő- és Szív­szanatórium működtetését. A fő­városi Betesda Gyermekkórház után a mosdósi lesz az ország második olyan egészségügyi in­tézménye, amely a reformátusok kezelésébe kerül. __________________________!*! HÁR OMSZÁZ kiscserkész, cserkész és öregcserkész tett ígéretet, fogadalmat, illetve újította meg fogadalmát szombaton Pécsett, a Bazilika előtti kerületi találkozón. „Nem szabad” Félreértés lenne ebből arra következtetni, hogy Jézus ridegen visel­kedett édesanyjával: - Épp ellenkezőleg: Jézus mindegyikünk iránti nyitottságát s a mi nagyszerű lehetőségünket fogalmazta meg: a leg­közvetlenebb közelségbe kerülhetünk Vele, ha igent mondunk az Atyára - úgy, ahogy Mária tette. Sezaz Istenben megvalósuló egység, ami Isten és ember, valamint ember és ember között létrejön, benső­ségesebb minden - ezt az egységet nem ismerő - földi, családi köte­léknél. Hozzá az áll a legközelebb, aki odafigyel az Atya akaratára. Élhet valaki akár szívfájdító körülmények között is, ez nem kisebbíti esélyét. Isten előtt egyedül a lélek benső szépsége, igyekezete számít. Amikor elhatározzuk, hogy boldoggá tesszük magunkat vagy egy­mást - az nem biztos, hogy sikerül. Ha Istennek megnyitottuk a lel­künket, Ő boldoggá tesz minket. A sok - erről tanúskodó - nagyszerű példakép között a sor elején áll Mária, aki nem önmagát akarta meg­valósítani, mert tudott arról, hogy Isten valósítja meg, s teszi teljessé az embert. Isten Máriára bízta az Életet, mikor anyává tette. Mi erre az Életre találunk rá, mikor Máriától megtanuljuk, hogyan kell azt mondani: Igen, Atyám! Garadnay Balázs Május a Pálosoknál A Pálos templomban Május 14-e, kedd 18.45 óra: Hop- mann Mária Veritas missziós nő­vér tart diavetítéssel kísért elő­adást „Nigériai és koreai misszi­ók” címmel. Május 17-e, péntek 18.00 óra: A Pálos Baráti Kör találkozója. A 18.00 órakor kezdődő szentmi­sét követően Salve Regina cím­mel Kuncz László énekművész ad koncertet, orgonán kíséri Fo­dor Gabriella. A koncerten XVI., XVII., XVIII. és XIX. századi Má­riáról szóló énekek fognak el­hangzani. Május 28-a, kedd 19.00 óra: Pálos-mise, melyet a bonyhádi közösség szervez. Állandó program: Mindennap 17.30-kor májusi litánia. Minden csütörtökön a 18.00 órai szentmi­se után szentségimádás. A Lyceum templomban Állandó program: Hétfőtől szombatig mindennap 17.30-kor, vasárnap 10.30-kor májusi litá­nia. A hónap első csütörtökjén és első péntekjén a szentmisét papi és szerzetesi hivatásokért mutatják be. Nem úgy történt A „nem szabad" is az életünkhöz tartozik. Ez a címe a tekintélyes né­met napilap, a Frankfurter Allge­meine könyvismertetésének (márc. 21.). A könyv írói, szociológusok, jogászok, kriminológusok, az erő­szakos cselekmények elszaporodá­sáról fejtik ki véleményüket. El­mondják és adatokkal alátámaszt­ják, hogy az utóbbi évtizedekben je­lentősen megnőtt a lopások, rablá­sok, a gyilkosságok száma, és a gyil­kosságok nemegyszer kegyetlenek és értelmetlenek. Különösen ag­gasztó, hogy egyre több a fiatal bűn­elkövető. Gyakran mondvacsinált ürüggyel, szinte semmiért támad­nak egymásra. Agresszívvá, brutá­lissá vált a társadalom, állapítják meg a könyv írói. De arról már nem szólnak, hogy mi lehet az oka a bűnözés terjedésé­nek. Pedig az okok ismerete nélkül csak tüneti kezelés lehetséges, azaz az erőszakos cselekmények vissza­szorítása, meggátolása. Ami a rend­őrség, az őrző-védő szervezetek, a polgárőrség feladata. Izgalmas témát feszeget egy ál­lamügyész írása. Felveü ugyanis a kérdést: van-e visszatartó ereje a büntetésnek, mit érnek el a javító­nevelő intézetek? Válasza kiábrán­dító. A befektetett nagy pénzek és energiák hozadéka alig több a sem­minél. Javulásra legfeljebb azoknál számíthatunk, akiket kis korukban arra neveltek, hogy ezt vagy amazt nem szabad. Erre a következtetésre jut az államügyész, amivel a német újság cikkírója is egyetért, ezért ad­ta könyvismertetésének a fenti cí­met. Érdemes ezen egy kicsit elgon­dolkodni. Azt mondtam az imént, hogy a bűnözés visszaszorítása, megakadályozása a rendőrség dol­ga. De.létezik egy másik gát is. A né­met államügyész erről beszél. Ez a gát a „nem", a „nem szabad", amely belül az emberben, az ember szívében húzódik. Arra szolgál, hogy indulatainkat, vad ösztönein­ket megzabolázza, féken tartsa. Ezt a gátat mindenkinek magának kell felépítenie, senki más sem teheti meg helyettünk. Segítséget azon­ban kapunk. Otthon a családban és az iskolában. Másoktól sajátítjuk el, hogy meddig tart a „szabad” és hol kezdődik a „nem szabad”. Ezt hív­ják nevelésnek. Elavult és nem diva­tos szóval: erkölcsi nevelésnek. Sajnos, tudomásul kell vennünk, hogy vannak olyan családok, ame­lyek az erkölcsi nevelést nem adják meg. A társadalom nagy kárára. És az iskolai nevelés? Ezzel vajon hogy állunk? És egyáltalán a társadalom tagjai, beleértve a politikusokat és a gazdasági élet szereplőit, tisztá­ban vannak azzal, hogy mi szabad és mi nem szabad? Még az antivi- lágban Kállai Gyula a Hazafias Népfront IV. kongresszusán kije­lentette: A szocializmus is megkö­veteli mindenkitől, hogy „az em­beriség által évezrede kidolgozott és szokásjoggá emelkedett erköl­csi normákat” betartsa. Nem firta­tom, hogy a szocialista nevelés mennyire vette figyelembe ezt a követelményt. Azt azonban meg­kérdezem, hogy az utóbbi tíz év­ben melyik kormány oktatási mi­nisztere tett ilyen kijelentést? És melyik járt el ennek megfelelően? Például úgy, hogy ezeknek az év­ezredes erkölcsi normáknak a megismertetését, oktatását beve­zeti legalább a tanító- és tanárkép­zőkben. A Horn-kormány oktatási minisztere ilyet nem tett és nem mondott. És az Orbán-kormányé? Pedig a jövő formálója, kulcsa az ember. Nem mindegy tehát, hogy milyen az életszemlélete, er­kölcsi felfogása. .A jövő maga az ember. Az ember csak a „szabad” és a „nem szabad” kötésében vál­hat naggyá. „Ahol a szabadság, a rend, mindig érzem a végtelent” - mondta József Attila. □R. GOJAK JÁNOS Az Új Dunántúli Napló 2001. de­cember 28-i száma 6. oldalán a Hitélet rovatban megjelent „A pé­csi Pius” című írás első részének alapját az 1997. június 24-i iskola­társi 12 fős összejövetel nagy ré­szének elbeszélése képezi. Ne­vem olyan nekem tulajdonított kijelentésekkel szerepel, amik ré­szemről - igazolhatóan - nem hangzottak el. A cikk bevezetésében írt vita 1938. május 4-én folyt le, amikor kirándulócsoportunkhoz csatla­kozott a vékony termetű (igazolt labdarúgó bíró) P. Lenner S. J„ mennyiségtan mellett akkor filo­zófiatanárunk. Az út elején kezét vállamra téve (nem „kopogtatta meg fejem búbját”) Isten létével kapcsolatos vitára hívott fel több filozófus elméletének kifejtésé­vel. A „kövér, nagyhasú atya” megjelölés teljesen érthetetlen, én ilyet nem mondtam. Valótlan a „katonakoromban a fogságban” nekem tulajdonított és általam nem mondott kifejezés. Ugyanis én nem voltam hadifog­ságban. Én a fronton történtekről beszéltem. A fronton többször megszomjaztunk az arcvonal át­irányításakor, különösen akkor, amikor osztagommal alakulatom visszavonulását utóvédként fe­deztem. Nyári szüneti kirándulásokról én nem beszéltem, nem is tudtam róluk, mert a szünidőkben nem tar­tózkodtam Pécsett, hanem termé­szetszerűleg szüleimnél, vidéken. Diákkoromban nem „pedáloz- tunk” az elismerésért, mert az sza­bályozott volt az előírt kiemelkedő, jeles érdemjegyek szerint az évközi különböző „Merenti” (Elismerés) és az év végén kitüntetések által, az előttem ismeretlen „atyai hátba ve­rés” nélkül. Dr. Dömösy Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents