Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-29 / 144. szám

4. OLDAL BARANYAI TÜKÖR 2002. Május 29., szerda Eddig eredményes az irtás Siklóson nincs pénz a szúnyogok elleni harcra Veszélyesek lehetnek a homokozók Baranyai körkép Ahol kellett, csaknem minde­nütt irtották a szúnyogokat, ahol nem volt rá szükség, ez­után sem tervezik. Az ilyenkor hagyományos panaszáradat mindenesetre elmaradt. Pé­csett a tavalyinál nagyobb te­rületen irtják a rovarokat, Sik­lóson viszont egyáltalán nem. Mohácson eddig két alkalommal irtották a vérszívó rovarokat. A beavatkozás annyira jól sikerült, hogy sokan azt rebesgetik: az ezzel megbízott vállalkozók va­lamilyen új szert használtak. A polgármesteri hivatalnál kérdé­sünkre lapunknak ezt cáfolták, annyi azonban bizonyos, hogy szúnyoginvázióra eddig senki nem panaszkodhatott a város belterületén. Itt további két irtás­ra lehet számítani, ha indokolt, akkor többre. Pécsett eddig egy ritkításra kerítettek sort, és további négyet terveznek, jó hír, hogy a tavalyi­nál nagyobb területen. Harkányban a lárvákat a kö­zelmúltban irtották. A kifejlett egyedek a levegőből csütörtö­kön este háromnegyed hét és fél kilenc között, míg a földről az éj­jeli órákban számíthatnak a kö­vetkező támadásra. A meglehe­tősen hosszú turisztikai fősze­zon miatt itt az eredetileg terve­zett négy komplett szúnyogritkí­táson kívül további egyre kérnek kiegészítő támogatást a Magyar Turizmus Részvénytársaságtól, ha erre a szakértői vélemény szerint is szükség lesz. A siklósi szúnyogoknak to­vábbra sincs okuk a rettegésre, a helyi önkormányzatnak ugyanis egyszerűen nincsen pénze a rit­kításra. Anyagi forrás Abaligeten sincs, igaz, igény sem mutatko­zik az irtásra. Van viszont termé­szetvédelmi terület, amely a költ­ségeken kívül tovább nehezítené a helyzetet, hiszen az irtásnál esetleg az élővüág olyan része is sérülne, amelynek nem kellene. Információink szerint eddig Or- fűn sem panaszkodott senki a szúnyogok nagy számára. (Háttér és előzmények: ivww. dunantuhnaplo. hu) B. B. Legalább négy öt féle betegséget szedhetnek össze a gyerekek az elhanyagolt játszótéri homoko­zókban. Ám hogy honnan ered a fertőzés, szinte bizonyíthatatlan. Ezért nem is fordult még elő, hogy e létesítmények üzemelte­tőire bírságot szabtak volna ki. Baranyai körkép Nincs olyan jogszabály, amely a közegészségügyi hatóság számára meghatározott időközönként köte­lezővé tenné a játszóterek ellenőr­zését. A kutyák nem, ám gazdáik tudhatnák, hogy a játszótereken ti­los az ebek sétáltatása. Az előírást Mayer György, a siklósi polgármes­teri hivatal műszaki osztályának ve­zetője hangsúlyozza. Kerekes Gábor, a Pécsi Városüze­melési és Vagyonkezelő (PW) Rt. parkgondozási csoportjának mun­katársa ugyanakkor megjegyzi, évente legalább egyszer ki kell cse­rélniük a homokot. A cserét Siklóson nem tartják túl nagy és költséges feladatnak. A város 14 játszóteret üzemeltet, a csere összköltsége mintegy 150 ezer fo­rint. Más gondjuk legfeljebb a külső várárokban lévő létesítménnyel van, amelyik nincs a figyelem középpont­jában, így nem véletlen, hogy gya­korta megrongálják a bútorzatát. Mayer György ígéri: a már megkez­dett homokcserét még e hónap végé­ig valamennyi helyen befejezik. Pécsett a PW Rt. közel 250 ját­szótérre ügyel. Kerekes Gábor álta­lában jó állapotúnak mondja eze­ket. A régi típusú eszközökkel fel­szereltek „veszélytelenítésére” azonban csak lassan tudnak sort ke­ríteni, annak ellenére, hogy ebben az évben erre a célra - a homokcse­rékkel együtt - 10 millió forintjuk van, szemben a tavalyi 5 millióval. A tettyei veszélyes és leromlott játszóteret már teljesen felújították. A homokcsere folyamatos, de legfel­jebb 50 helyen tudnak végezni a nyári szünet kezdetéig. Eddig 10-15 játszóteret tettek rendbe, további 15-20-at idén újítanak fel, elsősor­ban képviselői jelzések alapján, költségkeretük bevonásával. Egyébként minden olyan játszó­téri balesetért, amelynek bekövet­keztéért a kezelő okolható, a PW Rt. felel, bár a területek tulajdonosa a város. A felújított tettyei játszótéren csak egy hinta lógott tegnap fotó: tóth l. Évente két csere kellene Dr. Örkényi Rudolf pécsi gyermekorvos az általa megvizsgált 2-3 éves kisgyermekek 3-4 százalékánál tudja biztosan kijelenteni, hogy kutyától, macskától eredő fertőzést kaptak. Úgy véli, ennek azonban legalább kétszeresénél nem lehet határozottan ezt a for­rást megjelölni, ehhez hosszabb és költségesebb vizsgálatok kel­lenének. Korábban még rendszeres vizsgálatok szerint a kisgyer­mekeknek akár 30-40 százaléka is fertőzött lehet bélparazitával. A bélbántalmakkal, lázzal járó megbetegedések megelőzése ér­dekében a szakember szerint évente legalább kétszer ki kellene cserélni a homokozók talaját. A kis-tó engedélyt kapott a hatóságtól Orfű Tegnap az orfűi kis tó az ÁNTSZ-től zöld utat kapott, így megyénknek ismét lesz olyan természetes vízfelülete, amely megfe­lel a közegészségügyi előírásoknak és strandolásra alkalmas. Az orfűi kis-tó műszaki átadása a hét végén meg­történik, s ezzel ismét lesz Baranyának fürdésre alkalmas természetes vize. Mindezt megerősítet­te dr. Vermes Éva, az ÁNTSZ Baranya Megyei In­tézete közegészségügyi osztályának vezetője is, aki lapunknak elmondta, a hatósági bejárás és a vízminta-vételezés megtörtént, a víz minősége megfelelő. A szociális blokk felújítását követően, a víz minőségének rendszeres vizsgálata mellett a természetes fürdő megnyitásának és működte­tésének közegészségügyi akadálya nincs. A lassan két éve „forgalomból kivont” orfűi kis-tó a tájba illően, és megszépülve várja a nya­rat, az idegenforgalom startját. Mint azt Bögyös Sándor, a fürdőt üzemeltető cég vezetője el­mondta, a meder iszaptalanítása és teljes kitaka­rítása után homokkal borították be a strandmed­ret, elvégezték a partvédelmi munkálatokat és csak azt követően töltötték fel ismét vízzel a ta­vat. Ezekben a napokban a partmenti terület fü­vesítése és a környezet rendbetétele folyik, s úgy tervezik, hogy legkésőbb június közepén a stran- dolók előtt kaput nyitnak. Addig is ingyen fogad­ják a strandra betérőket, azaz bár még minden bizonnyal meglehetősen hűvös a víz, a bátrab­bak akár meg is mártózhatnak a tóban. _______ K. F. Le mondott a helyi televízió kuratóriuma Sellye Lemondott az Ormánság TV Alapítvány kurató­riuma. így a kábelrendszerért kapott milliókat lehet, hogy csak jövőre tudják elkölteni, ami adózási szempontból a városnak nem előnyös. A sellyei önkormányzat és a művelődési központ által évekkel ezelőtt létrehozott, a kábeltelevíziós rendszert és a helyi televízió stúdióját működtető Ormánság TV Alapítvány kuratóriuma a napokban lemondott. Mint ismeretes, a kábelhálózatot a közelmúltban értékesítették. Az elavult rendszerért kapott összeg felosztásáról azonban - amelyet csak meghatározott kulturális célokra fordíthatnak - a kuratórium nem tu­dott dönteni, információink szerint ezért mondott le mind az öt tag. Fekete Gézától, Sellye jegyzőjétől megtudtuk, a rendszerért kapott, kevesebb mint tízmillió forintot célszerű lenne még ebben az évben elkölteni, így az áfá-ból többet tudnának megtakarítani. Kuratórium híján azonban ez nem biztos, hogy sikerül. Ha ugyan­is új tagokat választ a képviselő-testület, a cégbírósági bejegyzés hónapokig elhúzódhat. Az alapítvány megszüntetése is szóba került, a tele­vízió ügyeit a művelődési központra bízná az önkor­mányzat. Az átállás azonban szintén több hónapot venne igénybe, így egyelőre nem tudni, milyen megol­dás mellett dönt a város képviselő-testülete. A kuratórium lemondásával a televíziós stúdió üze­meltetése is kérdésessé vált. Megszűnni ugyan nem fog a helyi tévé, de nem kizárt, hogy vállalkozóra bíz­zák majd a működtetést. A részletekről hamarosan döntenek a képviselők. «V. K. GYERE, LEFÉNYKÉPEZÜNK! címmel különleges fotós akció helyszíne volt a pécsi Café Dante tegnap es­te. A Hajnóczy Kollégium fotóklubja ingyen készített felvételt a betérőkről, amit egy alkalmi tárlaton ki is ál- lítottak pár órával később. Képünkön harmadikos balettos lányok készülnek a fotózáshoz. fotó= tóth l. Rekordév után a DDGáz A szolgáltatást javító fejlesztéseket terveznek Hírek PÉCSETT papírgyűjtési akciót indított a Szemem Fénye a Beteg Gyermekekért Alapítvány, hogy a kapott pénzből mentőautót vásá­roljanak. A Biökom óriáskonténe­reit egyelőre két nagy pécsi bevá­sárlóközpont parkolójába állítot­ták fel, de mivel drága a jármű, még több helyen fognak gyűjtési akciót indítani. (a) A BÓLYI gyermekotthon két épületének tetőcseréje is megkez­dődhet júniusban. A mintegy ti­zenkétmillió forintba kerülő beru­házás fedezetét a fenntartó, a megyei önkormányzat biztosítot­ta. A szakemberek a munkával a tervek szerint november végére készülnek el. (mb) SELLYÉN a mezőőr járulékának kifizetéséhez nem kizárt, hogy az erdészet is hozzájárulna, így a szolgáltatást - amelynek működ­tetéséért a földtulajdonosok nem hajlandók fizetni - nem kellene megszüntetnie az önkormányzat­nak. A részletekről a felek hama­rosan tárgyalnak. (wk) PÉCSETT tegnap a 10 éves jubi­leumára készülődő Környezetün­kért Alapítvány szervezett a hul­ladékgazdálkodás jelenéről és jö­vőjéről tanácskozást. A szakmai fórumon egyebek mellett szó volt a helyi és regionális lerakókról, a szelektív gyűjtés tapasztalatairól, a környezetben okozott károk fel­számolásáról is. (aa) PONTOSÍTÁS. Lapunk hétfői számának képaláírásában félreér­tés következtében azt írtuk, hogy az Aranyhegyen felállított termé­szetbarát játékokat Szatyor Győ­ző készítette. Az új, nyilvános közpark elemeit ezzel ellentétben a Moki-fa Bt. csinálta. ■ PÉCS A Tenkesgáz Kft. beolvasztá­sáról döntött közgyűlésén a DDGáz Rt. A tavaly kiemelke­dően jó évet zárt cég a szol­gáltatói tevékenység fejlesz­tésére koncentrálja idei fej­lesztéseit. A hat évvel ezelőtti privatizáció óta a legjobb üzleti évét zárta tavaly a DDGáz Rt. A cég 50 százalékkal növelte árbevételét és üzemi ered­ményét, ennek, és a szigorú költ­séggazdálkodásnak köszönhetően az előző évinél két és félszer na­gyobb adózás utáni nyereséget ért el. A számok ismeretében a tulaj­donosok 900 millió forintos oszta­lék kifizetéséről határoztak. Az 1000 forint névértékű részvényen­ként megállapított 148 forint hat év után először haladta meg a banki kamatok hozamát. Mint Hasenauer András vezér- igazgató elmondta, az elmúlt évek­ben értékesítési hálózatát dinami­kusan fejlesztő cég idén a szolgálta­tói tevékenység javítására, a fo­PÉCS A tavalyi keret duplájára, 10 millió forintra ír ki idegenforgalmi pályá­zatot a Baranya Megyei Közgyűlés - tudtuk meg Bokor Béla alelnök- től. A kezdeményezést jóváhagyta az idegenforgalmi bizottság, így már a napokban megjelenhet a pá­lyázati felhívás. A szakmai szerve­zet meghatározta a kiemelten tá­mogatandó területeket is. A dön­tés értelmében a figyelem közép­gyasztók kiszolgálását érintő szfé­rára koncentrálja fejlesztéseit. Erre a műveletre - a program idén töb­bek között jelentős számú gázóra cseréjét tartalmazza -, a hitelek tör­lesztésére 1 milliárd forint ered­ménytartalékot különítettek el.- Az eredmé­nyek igazolják az elmúlt hat év komoly munká­ját. Erre utal az is, hogy a felmé­rések szerint a DDGáz költség- gazdálkodása a legjobb a magyar gázgazdaságban, ugyanakkor a cég ismét első helyet szerzett a fogyasztók körében vég­zett elégedettségi vizsgálat során - sommázta az eredményeket a köz­gyűlést követően Gerhard Möllemann, az igazgatóság elnöke. Az idei tervekben két baranyai térség, Sellye-Vajszló és Komló- Sásd körzetének hálózatfejlesztése szerepel. (Háttér: www.dunanlulinaplo.hu) K. E. pontjába a turisztikai információs rendszer, a tájékoztatás hatékony­ságát javító kezdeményezések, a vendégforgalmat növelő rendez­vények - vásárok is -, illetve a falu­si vendéglátók idegennyelvi kép­zése kerül. Egy-egy pályázó maxi­mum 500 ezer forint támogatás­ban részesülhet. Pécs városa külön, de a megyé­vel összhangban hirdeti meg ha­sonló témájú felhívását. K. E. Támogatott turizmus Vita az állatvásárok sorsáról A megszüntetés óta többször is próbálkozott az egyik képvise­lő a városi állatvásárok visszaállításával. Ehhez azonban a fel­tételeket is biztosítani kellene. Siklós A plénum előtt a vásár visszaállí­tását szorgalmazó képviselő, Mehring István - elmondása sze­rint - az állattartók véleményét tolmácsolta minden felvetés alkal­mával. Vele szemben a hivatal il­letékese az érdektelenségre hivat­kozott, mondván: az utóbbi idő­ben jelentősen megcsappant az eladók száma, alig 2-3 ember láto­gatott ki, s mindebben szerepet játszik az is, hogy az ország más részeiből érkező felvásárlók már a háznál megveszik az eladni kí­vánt állatokat. • Szavait megerősítette dr. Szepes- várí Zsolt állatorvos, mint mondta, az eladók száma folyamatosan csökkent, az utóbbi időben már a „sima” pénteki vásámapi szintet sem érte el, az egész gyakorlatilag önmagát számolta fel. A „vásári inf­rastruktúra” is kivonult a városból, s az újraindítást az állategészség­ügyi előírásoknak való megfelelés is hátráltatja. Ennek kialakítása pedig pénzbe kerül, ám nincs honnan át­csoportosítani erre a célra. Megtudtuk, a legutóbbi vérvétel alapján a városban 106 kocát tarta­nak, nyilván, s bármennyire meg­döbbentő, ám igaz, a környéken is alaposan megcsappant az állatok száma. A drávaszabolcsi körzetben a korábbi 450-nel szemben mind­össze 10 szarvasmarha, a Kisharsányban pedig - ahol régen 6-700 sertést tartottak - ma már csak 7 koca található, tehén pedig egy sem. A siklósi állattartók részéről fele­más a megítélés. Van, aki inkább a megyeszékhelyre viszi eladni a jó­szágot, ugyanakkor mások szerint a helyi vásár is jó lenne, hiszen nem minden idős ember teheti meg, hogy beutazik Pécsre.________u

Next

/
Thumbnails
Contents