Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-27 / 142. szám

6. OLDAL ALMÁSKERESZTÚ R B E MUTATKOZIK 2002. Május 27., hétfő A FALU TÖRTÉNELME Oklevél először 1296-ban említi a helységet Keruchur formában, amiben a keresztúr arra utal, hogy a meg­feszített Jézus keresztjéből egy szilánknyit ebben a dél-zselici kőegyházban is őriztek egy ékes szelencé­ben. A másik névtag azt jelzi, hogy az Almás-patak mellett alakult ki a település az Árpád-korban. A kora középkori faluhely feltehetően a mai községháza felet­ti dombon terült el, ahol temetőről tudnak, és ahonnan'földből kifordult öreg harangot mentettek meg, majd emeltek be a mai templom tornyá­ba. A török után bevándorló németek a jelenlegi imahelyet a Porovica- patak partján, tehát a völgyben építették. Ők aztán elbontották az ugyancsak patak menti református templomot is, amelynek köveiből is­kolát alakítottak ki. A svábok előtt szlovének és horvátok lakták a terü­letet a református magyarok mellett, ezért 1912-ig Tótkeresztúrként említik a községet. A régészek és a lokálpatrióták tudnak római és kel­ta temetőről, valamint falunyomról, sőt késő kőkori településről is. A néphit a római lelőhelyeket török sirkertként és szállásként tüntette fel, a Porovicát pedig hajózhatónak vélte, amely patak egyben egy hódolt­sági közigazgatási terület határvonalát is jelezte. A HELYSÉG LEGSZEBB része a mai templom, amelynek búcsúját Kisboldogasszony tiszteletére tartják. Majdnem mellette nyugatra állt a református imahely, de középkori kőegyház magasodott a Te­lek-dűlőben is. Szép látványt nyújt a zászlótartó, a megmentett más­fél évszázados kereszt és a 41 világháborús hősnek állított emlékmű. Szokás még a templomi búcsú megtartása, de szeretnék feleleveníte­ni a disznóvágási utcai maskarázást is, vagy azt, hogy a májusfaállí- tók ismét fonják be gallyakkal az út menti kerítéseket. ___________■ Kü lföldiek pihenőfaluja A lassú elsorvadástól meg akar menekülni a község. Szerencse, hogy mind több külföldi települ le és újítja fel a kallódó házakat. Az idős őslakók maradnak, míg a fiatalok továbbra is elmennek. Steiger Antal polgármestertől, aki 12 esztendeje irányítja a falukö­zösséget, megtudtuk, hogy eddig több mint 10 német és holland ál­lampolgár települt le, nemsokára egy svéd család érkezik. Az új la­kók megerősítik az épületeket, is­mét gondozzák a kiskerteket. Ter­jedőben az a szokás, hogy a telké­től megszabaduló koros lakó ma­rad az egykori otthonában, mint házvezető, csak kevesebb szobát lakik. Azonban a fiatalok és a kö­zépkorosztály tagjainak java to­vábbra is elköltözik, mert hely­ben évtizedek óta nincs munkale­hetőség. Nem éri meg a vállalko­zóknak a távoli zsáktelepülésen üzemet létesíteni. A helyben ma­radók 80 százaléka most már nyugdíjas, akik betegen és fárad­Steiger Antal polgármester tan már nem művelik a földjeiket, melyeket mind jelentősebb vad­kár ér. A néhány szőlősgazda pél­dául sűrű hálójú drótkerítéseket emelt, hogy távol tartsa a vésze­sen szaporodó borzokat és róká­kat. Parlagon van régóta több mint ezer hektár szántó és rét. Megkezdődött az erdősödés, cserjék lepik el a dűlőutakat. A közeli Gyűrűfűt, Ibafát és Kánt lá­togató természetbarátok mindin­kább felfedezik az almáskereszt­úri régi és új táj szépségeit. Meg­megcsodálják a néprajzi értékű portákat. Lassan üdülő- és pihe­nőfaluvá válik a település, ami­nek már a hatvanas években is szánta az akkori megyei vezetés, hisz tavakat és kempinget álmod­tak ide. A terv azonban dugába dőlt, ám a mostani kis falu, ha szerényen is, de vendégfogadásra készül. Szennyvízprogramot, pa­taktisztítást, parabolaantenna-ki­alakítást és szőlőhegyi útépítést készít elő. Nem mondtak le arról sem, hogy Gyűrűfűre bitumenes út vezessen a községükből. ■ OVfcárosMc BffldoíKaow« J OHoivátt»rtel«»d Magyarlukafa 0: Somogyhárs^ny ^Almí Somogy- r ■ ■o ~% hatvan j oSomogyvtsziü cll Sn»» ALMÁSKERESZTÚR Csertő Somogyapáti 9 oPatapokiosi Tótszentgyörgy Q, Bükküéd Dinnyeberki fiesta m Nyugotszenterzsébet b %efa NáQV.NaflyvátyCsonka­Botykapeterd í : A község vezetői A polgármester: Steiger Antal (57) kézbesítő. Alpolgármester: Galambos Jenő (50) őstermelő. Képviselők: Heil József (70) fes­tőművész, Lestyán György (70) nyugdíjas, Németh György (55) nyugdíjas, Vámosi Sándomé (45) takarítónő. ■ Városi telekár Egy ház és a telke 2-3 millió fo­rintért kél el. Néhány idős még­sem adja el. Ha mégis üzletet kötnek, ottmaradnak házvezető- ként vagy gondozottként. ■ Fotók és képek A volt iskola állandó fotótárlatán száznál is több fénykép vall a múlt­ról. A legelső felvételek az ötvenes években készültek. Megörökítették például a Porovica kiöntését, a kis- bírót, a párttitkárokat, a lány tűzol­tócsapatot, a tűzoltókocsit, a szö­vés és fonás eszközeit, a sváb nép­viseletet, a középkorban kialakított Kútfő-forrást, az Elek-majori kerté­szetet, valamint a maszkázókat is. A gyűjteményben képek érzékelte­tik a római és a kelta temető sírma­radványait. Másik érdekesség az egykori kiskórházban és kovács- mesterlakásban berendezett Johe Galéria, amelyben 700 jelenkori képző- és iparművészeti alkotást mutat be Heil József alkotó. A mű­vész tanítványokat nevel, nyári al­kotótábort vezet, jelenleg vendég- szobát alakít ki helyben. _______■ Nép esség A hódoltság alatt folyamatosan lakták a katolikusok, majd a re­formátusok. 1930-ra csak 23 ma­gyar maradt, míg a németek szá­ma elérte a 304-et. 1970-re 212- en lettek a magyarok, akik a ha­tárbeli Elek-majorból, valamint a felvidéki Imelyről és Nasz- vadról érkeztek. Egy évtizede csak 117 volt a lélekszám, ami napjainkra 102-re csökkent. ■ almaskeiesztur.dunantulinapb.hu Az oldal az almáskeresztúri önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János LEGUTOLJÁRA 1942-BEN épült családi ház, akkor például a Spanenberger, a Streitenberger és a Wéber portán. Majd hatvanévi szünet után új otthont alakít ki ifjú Steiger Antal. Most újul meg a hajdani Csanádi-ház Kovács József jóvoltából, aki használt mezőgaz­dasági eszközök gyűjteményét hozza létre. A híres Kämmerer birto­kosdinasztia egyik mai utódja évszázados szent szobrok bemutató- helyét létesítette. ___________________________________________■ CS ALÁD l TÜKÖR Néhány kedvelt virágunk A LABDARÓZSA Ismert és kedvelt növény a lab­darózsa. A 3-4 méter magas cserjét napos vagy árnyékos helyre ültethetjük. Érdekessé­ge, hogy csak meddő virágok­ból állnak, amelyek hatalmas, először zöldes-fehér, majd hó­fehér gömböt alkotnak. A JÁZMIN A jázmin illatos virágait a kora ókor óta használják illatszer­ként, vallási szertartásokon: ünnepeken földre hintették, fürdővízbe szórták jóformán az összes olyan országban, ahol a növény megterem. A jázminok trópusi vagy szub­trópusi növények, Kelet- és Nyugat-Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában őshonosak, a nappalhosszúságra alapvető­en közömbösek. A meleg, napfényes körülmények elő­segítik a növekedést és a virág­zást, elegendő talajnedvesség­gel pedig a jázmin túlzott stressz nélkül elviseli a rövid ideig tartó, magas hőmérsék­letű időszakokat is. A CSÜNGŐ HARANGVIRÁG A csüngő harangvirág a Föld­közi-tenger környékéről szár­mazó harangvirágfaj, amely, cserepes • virágként nálunk is kezd újra divatba jönni. Méltán hódít, mivel az egyik legszebb, rendkívül gazdag virágzású cserépben nevelhető növény. A virágzás júniustól kezdve, őszig, októberig folyamatosan tartó időszaka alatt kifejlődő valamennyi oldalág, hajtás vi­rágokat hozó csúcshajtás lesz. Ilyen módon virágzáskor a vi­rágok szinte teljesen beborítják a tövet, hallatlanul látványos virágpompát nyújtva. ■ A virág méreg és orvosság? A köztudatban a növények és virágok gyógyí­tó hatása sokkal erőteljesebben él, mint azon vonásuk, hogy esetenként mérgezőek is lehet­nek. Ha erre az eshetőségre nem vagyunk te­kintettel, akár kellemetlen meglepetésben is részünk lehet. Az alábbiakban néhány nö­vény mérgező, illetve gyógyhatását mutatjuk be röviden. Induljunk sétára egy képzeletbeli tavaszi kert­ben! A hóvirág már elnyílott, a nárciszok, já­cintok teljes pompájukban virítanak. Később a szívvirág, a gyöngyvirág, a rhododendronok követik őket. A háttérben tiszafák sötétlenek, előttük a nyári hónapokban nyíló sarkantyúvi­rág és lednek. A szépség, ami elénk tárul, veszélyeket is hor­doz: a tiszafa majd minden része negatív hatás­sal lehet az emberre. A nárcisz, a hóvirág, a já­cint és a szívvirág hagymája komoly emésztési zavarokat okozó anyagokat tartalmaz. A gyöngyvirág glikozidjai képesek szívmegállást okozni. A rhododendron levele és virágai is mérgezőek. A sarkantyúvirág alkaloidjai meg­zavarják a bélműködést és a légzőizmok bénu­lását okozhatják. A lednek nitrátmérgezést okozhat. A leánder annyira mérgező, hogy le­hullott gallyait nyársnak sem lehet használni. Vannak érintésre is mérgező növények. Mielőtt kétségbe esnénk, tegyük gyorsan hozzá: az ezerarcú növényvilágnak csak vi­szonylag kis hányada mérgező, melyek közül néhányat felsoroltunk. Vannak ugyanakkor gyógyító hatású növé­nyek is, mégpedig szép számmal: a dél-ameri­kai bennszülöttek a maláriát a kininfa kérgéből készült főzettel gyógyították. Az 1800-as évek elején a kéregből kivonták a hatóanyagot, a ki­nint, és szerkezetéből kiindulva számos mes­terséges vegyületet állítottak elő. Az észak-ame­rikai indián javasemberek fűzfakéregből ké­szült főzetet adtak az ízületi gyulladásban szenvedőknek. A fűzfa kérgének vizsgálata so­rán a vegyészek egy szalicinnak nevezett ve­gyületet találtak, amely kiindulási vegyülete lett a világ legelterjedtebb fájdalomcsillapító gyógyszerének, az Aszpirinnak. A kínaiak a sérülések gyógyítására penész­gombákat alkalmaztak. Egyes népek penészes kenyeret raktak a sérülés helyére. A penészgombákból nyert első antibioti­kum, a penicillih felfedezése a brit Alexander Flemming nevéhez fűződik (1928). A gyógynö­vények ugyanakkor kétes áldást is jelenthet­nek. A sztrichnin, mely kis adagban serkentő­szer, nagyobb mennyiségben halálos méreg. A dél-amerikai indiánok által használt kurare bé­nulást okoz. Kellő adagban használva azonban a műtéti altatásnál nélkülözhetetlen. A gyűszűvirág leveleiből kivont digitaliszt évszázadokon keresztül használták szívelégte­lenség kezelésére. A ricinusolaj hashajtó, de két ricinusmag elfogyasztása halálos lehet. A mákszemekből kivont ópium a morfin és a ko­dein forrása, amelyek a leghatékonyabb fájda­lomcsillapítók közé tartoznak, de hozzászokás esetén testeseiket nyomorító függőség alakul- hat ki, nagyobb adagban halált okoznak. ■ ___________Mesesarok___________ A Tavasz Tündér- Ébresztő!! Ébresztő!! - vékony­ka hangján ekképp ébresztgeti az aprócskára nőtt Tavasz Tündér erdők-mezők lakóit.- Aááá...! Aááá...! - hallatszik innen-onnan a téli hosszú és mély álomból ébredezők semmivel ösz- sze nem téveszthető ásítása.- Jó reggelt, kedves virágaim! Keljetek, meghoztam a tavaszt! No, ne kéressétek magatokat! - Szökdécsel csöppnyi lábaival dombról dombra, s költögeti lá­gyan, napsugarat hintve a hó alól finoman zöldellő fűre a Tündér.- Nocsak! Tudtam, hogy megint - mint minden kikeletkor- Te ébredsz elsőként - dicséri meg a Hóvirágot. - Olyan gyönyö­rűt álmodtam! - szól a fehér fejű kisvirág - a többiek még alszanak?- Már én is fenn vagyok - nyúj­tózkodik az Ibolya.- Hm. Milyen finom máris az illatod! - bókol neki szomszédja. Közben a kékbe, zöldbe, pirosba öltözött szőke hajú Tündér eny­he fuvallattal költögeti a még lus- tálkodókat.- Na, hagyjatok még egy picit aludni! - kérleli a Gyöngyvirág, de a langyos csóknak ő sem tud ellenállni.- Szia, kis Hangya, szia Mé­hecske! Jó reggelt mindenkinek!- Harsány illatával menthetetle­nül riadót „fúj” a Kamilla.- Ne kéressétek már annyit ma­gatokat, hiszen rengeteg dolgunk van - kérleli a többieket a patak­part lakója, a Pitypang, a Nefe­lejcs, és a szerény Kerti Árvácska.- Természet! - szólítja meg a Tündér - meg vagy velem eléged­ve? Zöld fűszőnyeget varázsoltam és ezerszínű virágmezőt. Érzed ezt a szívet-lelket átható illatkavalká- dot? De ha ez nem elég, figyeld csak meg a hangyákat, milyen szorgos munkába kezdtek. No, és a Méhek! Beporozzák a virágokat, hogy legyen bőven gyümölcs em­bernek, állatnak, s még mézzel is kényeztetnek minket...- De jaj, mi ez? - ijed meg a kis szőkeség. Mintha hirtelen óriások között lennék. Oly magasak ezek a növények, mintha fák lennének, nem is látom a tetejüket. - Ti kik vagytok? - kiált fel a magasba. - Üdvözlünk! - köszönti a Margaré­ta, a Pipacs, és a Cseresznyevirág.- Most mi lesz velem? Olyan pici vagyok, hogyan fogok Itita- lálni ebből a „rengetegből”? - Kétségbeesve kereste a sűrűn nőtt növényzetben a kivezető utat, de mindhiába. - Ne félj Tün­dér, csak figyelj engem, segítek neked kijutni - röppent fölé a tar­ka szárnyú pillangó. - Hálás va­gyok érte! - köszönte a lepkének. - Hű, de elfáradtam. De minden feladatomat teljesítettem, és bol­dogan látom, hogy megkezdő­dött a Kikelet ünnepe. A virágok színpompás ruhájukat öltötték magukra, minden madár hangos nótára fakadt, minden parányi bogár munkához látott. Es min­denkire melegen süt a nap, mely- lyel örömmel tölti be a Földet. B. ÁRVÁI ILDIKÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents