Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-26 / 141. szám

2002. MÁJUS 26. GAZDASAG Mézszűk esztendő Mézhelyzet: vészhelyzet. Nagyon röviden így lehetne leírni a hazai méhészetek jelenlegi állapotát. Hiába vannak ugyanis hazánknak kiváló adottságai a méztermelésre, a kora tavaszi fagyok szinte tragikus állapotba taszították az ágazatot. A hungarikumnak számító akácméz mennyisége például idén csak a töredéke lesz a tavalyinak, holott a 2001-es 8000 tonna is már csak gyengén közepes termés­nek számított. Az idei gyenge produktum azért is bosszantó, mivel a világpiacon nagy kereslet lenne a magyar mézre. Ha lenne. Magyarország méztermelése ~7\ (tonna) 20000 19 000 18000 17 000 16 000 15 000 14000 13 000 12 000 11000 10 000 9000 8000 -H 7000 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 II Magyarországon jelenleg 16 ezer méhészet működik 800 ezer méhcsaládot „foglalkoztatva”. Ez az Európai Unió mézpiacán 10 százalé­kos részesedést jelentene, ha a ma­gyar méhészek nem lennének ver­senyhátrányban a többi, többségé­ben kelet-európai méztermelővel szemben. A román, illetve bulgár méhészeteket ugyanis nem sújtja az a 10,38 százalékos védővám, amely jelenleg a magyar termelőkre még érvényes (a másik nagy konkurenst, a kínai mézet nemrég kitiltották az EU piacairól, mivel antibiotikumot találtak benne). így aztán hiába jobb minőségű a magyar termék, az árversenyben hátránnyal indul. Nemrég ugyan egyes források sze­rint már megegyezés született a vám eltörléséről, ám ezt hivatalosan még nem hirdették ki. Az igazi nagy probléma persze nem is az árral, hanem magával a mézzel van. Kereslet ugyanis len­ne, csak épp méz nincs. A világvi­szonylatban is különlegesnek szá­mító egybefüggő hazai akácerdők virágai az elmúlt 25 év legnagyobb fagykárát szenvedték el, így idén ebből a fajtából mindössze néhány ezer tonna termés várható. Ráadá­sul az akác után a legtöbb mézet adó napraforgóval is bajok vannak: az utóbbi években erről a növény­ről egyre kevesebb nektárt gyűjte­nek be a méhek. Az okokat a szak­emberek egyelőre még csak kere­sik, de ha a tendencia folytatódik, az tragikus csapást mérne az ága­zatra - állítja Illés Kálmán, a Méhé­szeti Terméktanács (MTT) ügyve­zetője. A vegyes virágméz legjavát ugyanis éppen a napraforgó adja, ráadásul az olasz piacon kifejezet­ten kedvelik és keresik ezt a fajtát.- A jelenlegi keserves helyzet fö­lött érzett bosszúságunkat csak fo­kozza, hogy több kamionnal is ex­portálhatnánk mézet, ha volna, ugyanis az Európai Unió a saját mézszükségleteinek a felét sem ké­pes megtermelni - jelentette ki az MTT ügyvezetője. - A hazai szük­ségleteket természetesen ki tudjuk elégíteni, de az amúgy sem jelen­tős: fejenként átlagosan 40-50 deka­gramm évente. A méhészek számára így a jelen­legi szűk esztendő tétje nem a gya­rapodás, hanem a megmaradás. A virágzásmentes időszakban, amely néhol már el is kezdődött, cukorsziruppal kell etetni a méhe- ket, ami méhcsaládonként leg­alább 10 kilogramm cukrot, vagyis 2000 forint költséget jelent. A mé- Jiészettel foglalkozók 70 százaléka jövedelemkiegészítésként, szinte csak hobbiból ténykedik, s kérdés, hogy a többség vállalja-e ezt az anyagi ráfordítást.- Bízunk a méhészekben - mondta Illés Kálmán. - A méhtar- tás sokkal erősebb érzelmi kötő­dést jelent, mint egy csirkefarm vagy egy sertéstelep fenntartása. Ezért abban reménykedünk, hogy kevés méhészet fog csak megszűn­ni. Ez azért is közös érdekünk, mert ahol a méhek eltűnnek, ott például a gyümölcsfák beporzásá­val, s így a gyümölcsterméssel is gondok lehetnek. Privatizációs mentőöv Kelet-Európának ■ Meglepő módon .nem nagyon ér­zékeltette hatását a kelet-közép-eu- rópai térségben a tavalyi világgazda­sági válság - állapították meg elem­zésükben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakértői. A térség 4,2 százalékos növekedési rátája mindössze 1,2 százalékpont­tal maradt el az előző évitől, s ez a visszaesés is a gyengélkedő lengyel gazdaság számlájára írható. A régión belül a külföldi működőtőke 60 szá­zalékát tavaly négy ország szippan­totta fel: Csehország, Lengyelország, Szlovákia és hazánk. Ennek okát a londoni elemzők a nagyszabású pri­vatizációs ügyletekben látják (lásd a térség legjelentősebb magánosítási ügyleteit ábrázoló táblázatunkat). A privatizációs „éltanuló" az elmúlt évben Szlovákia volt, ahol kétmil­liárd dollár folyt be. Elemzők szerint Magyarországon idén 4 százalékos CDP-bővülésre lehet számítani. (2001-2002) Vállalat neve Komercní Banka Jan Becher Karlovarska Tatra AS jflHH Jtomunikace Jdovody a Kanalizace Ceské Radio Prazské Vi Hrvatski Telekom S Jit ska Banka Dubrovacka Banka llientsi Wholemarket Intertravel Service Fabrika Cementa Lukavac Tallina Vési Állam Csehorszá Csehország Csehország Csehország Csehország Horvátorszá Érték (millió dollár) zdMa Malév Pannónia Kft. Horvátország Horvátország Bulgária Bulgária Bosznia-Hercegovina Észtország Macedónia Magyarország Magyarország Magyarország 37,1 32.0 178,8 162,6 447.6 117.7 27,5 21.0 g 7,3 S 9,81 83,3 | 323,5 9,1 3,5 22.0 Lejtőn az Ikarusbus ■ Az Ikarusbus Rt. közgyűlése a tavalyi mérleget nettó 3,4 milliárd forint vesztességgel zárta, ami dup­lája a 2000. évinek. A 23 milliárd fo­rintos múlt évi árbevétel 3 milliárd- dal kevesebb, mint a megelőző év­ben volt. Az Ikarusbus Rt. tavaly 638 járművet értékesített, ez 153 da­rabbal kevesebb a tavalyelőtti eladásoknál. A visszaesés különö­sen jelentős a hazai piacon, ahol mindössze 199 járművet adtak el. Az idei év kilátásai sem jobbak: a piacok további romlása miatt ismét veszteséggel számolnak. Magyaror­szágon a hazai autóbuszpiac több mint 60 százalékát négy külföldi gyártó, a Volvo, a MAN, a Mercedes és a Solaris szolgálja ki, visszaszo­rítva ezzel a hazai gyártókat. Ezzel szemben például a hasonló ipar­szerkezettel és gyártási hagyomá­nyokkal rendelkező Cseh Köztársa­ságban, ahol 878 új autóbuszt állí­tottak forgalomba az elmúlt évben, a hazai gyártók 80 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek. HÍREK Beiskolázás utalványokkal ■ Az étkezési- és ajándékutalványok forgalmazása után új, beiskolázási utalványok értékesítését kez­di meg Magyarország piacvezető, utalványokat forgalmazó cége, a Ticket Restaurant Kft. Idén ja­nuártól azok a munkavállalók, akiknek általános vagy középiskolás gyermekük van, évente egy­szer, júliusban vagy augusztusban gyermeken­ként tízezer forint adómentes beiskolázási támo­gatásban részesülhetnek munkaadójuktól. A Ticket Service beiskolázási utalványok nemcsak tankönyv és taneszköz, hanem ruházat vásárlását is lehetővé teszik. Adómentes lesz a minimálbér ■ A minimálbér már idén október 1-jétől adómen­tessé válik, a személyi jövedelemadó-kulcsok pe­dig jövőre csökkennek - jelentette ki László Csaba kijelölt pénzügyminiszter. Jövőre az 1,2 millió fo­rintos éves jövedelemhatárig 20 százalékról 19 százalékra csökken az szja-kulcs, később pedig 18 százalékra mérséklődik. Az e feletti, 2,4 millió fo­rintig terjedő sávban az adókulcs 30 százalékról 25 százalékra mérséklődik. A legfelső, 40 százalé­kos kulcs jövőre megmarad, ám később 38 száza­lékra csökken. Járai: tartható az infláció ■ A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint 2003 de­cemberében elérhető a 3,5 százalék körüli év vé­gi infláció, a plusz-mínusz 1 százalékpontos sávot is be­leértve. Járai Zsigmond kö­zölte: a keddi 50 bázispon­tos kamatemelés egyik célja az volt, hogy erősödjék a forint, ez a mostani fejlemé­nyek alapján bekövetkezett. Járai aláhúzta: az MNB min­dent megtesz azért, hogy idén év végén a pénzromlás ne legyen több, mint 5-5,5 százalék. Túlkínálat van a lakáspiacon ■ Az ingatlanforgalmazók szerint a lakáshitelek iránti megnövekedett érdeklődés csak minimáli­san tükröződött a fővárosi ingatlanok adásvételi számaiban az első negyedévben - ismertette Akar László a GKI Rt. és a Wallis Ingatlan Rt. közös fel­mérését. Az ingatlanforgalmazók és -fejlesztők szerint a lakáspiacon a túlkínálat a meghatározó, és ennek jelentősebb mérséklődésével a követke­ző egy évben sem számolnak. Nőttek a bevallott jövedelmek ■ Az összevont éves átlagjövedelem tavaly 16,3 szá­zalékkal, 980 ezer forintra nőtt az önbevallóknál - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnök- helyettese. Az átlagos adóterhelés 2001-ben 0,5 százalékponttal, 21,8 százalékra csökkent. Tavaly az önbevallók átlagosan 282 ezer forint adót fizet­tek be, ami 16 százalékkal több az egy évvel ko­rábbinál. Az átlagos bérből származó jövedelem 1,02 millió forint volt, így az átlagjövedelmek nem érték el a felső adósávot. INGATLAN Ajtó-, ablakhelyzet: hódít a műanyag Az építkezők többsége felszisszen, ha a nyílászárók szóba kerülnek. Nem csoda: egy ház építése során ez a tétel az egyik legnagyobb, az összberuházási költ­ség 8-10 százaléka. A szakemberek azonban óvnak attól, hogy a válogatási szempontok között első he­lyen az ár szerepeljen. Egy jó minőségű nyílászáró ugyanis évtizedekig szolgál, míg a gyengébb gyártmá­nyok esetében ez korántsem garantálható. Szerencsére a nejem beszorult, így spórolunk az ajtón ■ Fa vagy műanyag? Ha manapság valaki ajtót vagy ablakot szeretne vásárolni, ez az első kérdés, amivel szembesülnie kell. A fa mellett inkább érzelmi szempontok szólnak: sok ember számára a termé­szetes anyagok jelentik az értékállóságot, a megbíz­hatóságot. Holott ma már a műanyag nyílászárók is ugyanazt „tudják”, mint a fából készült termékek, rá­adásul olcsóbbak, köny- nyebben tisztíthatók, gon­dozást, karbantartást, fes­tést, mázolást nem igé­nyelnek, nem vetemednek, arról nem is beszélve, hogy műanyagból sokkal változatosabb formákat le­het előállítani, mint fából. A jó minőségű műanyag nyílászárók acélmerevítést is tartalmaznak, ami jelen­tősen növeli a szerkezetek stabilitását - állítja Kalinics Miklós, a Fehér Ablak Kft. műszaki igazgatója, aki nemrég Belgiumban látott már 32 éves műanyag abla­kot is.- Persze mindez csak szakszerű tervezés, gyártás és kivitelezés mellett igaz - tette hozzá a szakember. - Sajnos a magyar vásárlók többsége még mindig igen árérzékeny, vagyis néhány ezer forintos megtakarí­tás reményében hajlandó kompromisszumokat kötni a minőség rovására. Jelen­leg körülbelül 250 hazai cég foglalkozik műanyag nyílás­zárók gyártásával, ami igen nagy szám. Sok az eszkimó és kevés a fóka, és sokan az olcsóságukkal próbálnak előnyt szerezni. Saját becs­lésem szerint a piacon kap­ható termékek 25-30 száza­léka sajnos az átlagnál gyen­gébb minőségű. A fenti állítást támasztják alá Sipos Péternek, a Ma­gyar Ablak- és Ajtófejlesztők Tagozata elnökségi tagjának adatai is: a 250 bejegyzett gyártó közül ugyanis körül­belül ötven rendelkezik az elvileg kötelező Építő­ipari Műszaki Enegedéllyel (ÉME). Ráadásul a bizony­talan minőség nem is jelent nagy árelőnyt, mert az ÉMI által nem minősített cégek árainál 5-10 százalékkal ol­csóbbak, illetve a garanciá­lis feltételek bizonytalanok. A Magyar Ablak- és Ajtó­fejlesztők Tagozata jelenleg is azon dolgozik, illetve lob­bizik, hogy a nyílászárók cseréjének állami támogatá­sa egyrészt nagyobb mérté­kű, másrészt pedig egysze­rűbben igényelhető legyen - mondta továbbá Sipos Péter. - Családi házak esetében a beruházási költség 30 szá­zaléka állami támogatás, a társasházaknál és panella­kásoknál pedig 1/3-1/3 arányban viseli a költsége­ket az állam, a helyi önkor­mányzat, illetve a tulajdo­nosok. Az utóbbi esetben szeretnénk elérni, hogy a kétlépcsős támogatás igény­lése leegyszerűsödjék. Komoly előrelépésnek tartja, hogy a pályázatok be­adásához nem szükséges a társasházak esetében vala­mennyi lakó hozzájárulása, elegendő 90 százalékos tá­mogatás is. S hogy milyen mostanság az ajtók és ablakok divatja? Nos, nálunk hódítanak az íves, kerekített, alakos for­mák különböző színekben, faerezetű mintákkal. Konk­rét árakat nagyon nehéz mondani, mert ezeket a fel­használt anyagok minősége, és az egyéni igények szab­ják meg, de a jó minőségű ablakok ára 15 és 40 ezer fo­rint közé esik, míg egy átla­gos bejárati ajtó ára 110 ezer és 250 ezer forint között mozog. D. T. A leggyakrabban keresett nyílása árók* Méret Működési mód Ár (cm) (Ft-áfa) 120x150 bukó-nyíló ablak 27 643 150x150 bukó-nyíló ablak 30 670 90x210 nyíló erkélyajtó ’ üveges bejárati ajtó 27 165 100x210 73 270 és nem úű-lálmazzák az esetleges többTeUgények, illetve a beszerelés költségeit;.!

Next

/
Thumbnails
Contents