Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-25 / 140. szám

6. OLDAL T Ú R 0 N Y BEMUTATKOZIK 2002. Május 25., szombat Nem pusztán látványosság A templom felújítás alatt A Nemzeti Kulturális Örökség­védelmi Hivatal saját beruhá­zásában újítja fel a híres Ár­pád-kori templomot, amelyről tavaly októberben került le a toronysisak. A római időkben is lakott telepü­lés idegenforgalmi látványossága a nevezetes XIII. századi Árpád­kori templom. A templom és kör­nyéke az akkori századokban fo­lyamatos temetkezési hely volt a leletek tanúsága szerint. 1414-re bővítették ki - valószínűleg nem először - és a hozzáépítés során az egykori román templomba gó­tikus építészeti elemek kerültek. Református tornyát 1827-ben emelték - II. József türelmi rende­leté után három évtizeddel. Óriási jelentősége volt, hogy a reformá­tusok lemeszelték az épület falait, meghosszabbítva élettartamát. Az idén az Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 30 milli­ót áldoz a felújítására a Túronyi Református Templomért Alapít­vány bonyolításában. Ennek ré­vén az építőmesteri munkákkal - tetőcsere, falazatok javítása - vé­geznek, majd azután kezdődhet a restaurátorok munkája. Ami a helyiek vallási hovatarto­zását illeti, Túronyt egykor homo­gén református vallású magyar né­pesség jellemezte, néhány szerb és horvát betelepülővel. Ma már az arány a vallási vegyesházassá­gok révén is változott, így a katoli­kusok száma elérte és talán meg is a haladta a reformátusokét. ■ Közösséget teremteni A Felvidékről Magyarországra települt fiatal lelkész vallja, a közösség, különösen egy ilyen aprófaluban, megtartó erő. Mácsodi Ferenc református lel­kész mindenekelőtt hivatásának él, de az egyházmegye és a köz­ség megállapodása alapján szíve­sen vállalta tavaly az ifjúsági refe­rensi munkakört, hogy maga kö­ré gyűjtse a tinédzser korú fiata­lokat, és az ifjúsági klubot útjára indítsa. Saját helyiségük van a fa­lukönyvtárnál, és a Üub is önál­lóan működik már. A lelkész, aki immáron családapa, sok más kö­telezettsége miatt a referensi munkájáról lemondott, de to­vábbra is tanítja a sakkozni vá­gyó gyerekeket, hogy a szép szel­lemi sport alapjait elsajátítsák.- A közösség megszervezése, a szabadidő értelmes eltöltése egy ilyen kis faluban, ahol különösebb szórakozási lehetőség nem adó­dik, megtartó erő lehet - mondja a lelkész. Nincs ebben semmi kü­lönleges, csak mindig kell valaki, aki elindítja... A sakkban is csak átadom az ismereteket, de a tanít­ványaim már lehagynak. Két kis­lány a megyei korosztályos verse­nyen második és harmadik he­lyet, egy első osztályos fiú a hato- , dik helyet érte el. ____________■ Tú rony ismeretlen kincsei A kedvező fekvésű, a Pécs-Mecskalja és a villányi borvidék határmezsgyéjén lévő település nem sok hírt ad magáról, de a jövője iránt mélyen elfogult Szarkándi Lajos polgármester szavai arról győznek meg, hogy a község adottságai, történel­mi hagyománya, szőlőkultúrája akár a térség kulcsfontosságú helyévé is tehetik, ha a lakói is akarják.- Ma a község 277 lakosából 101- en nyugdíjasok, a csecsemőktől a középiskolásokon át az egyete­mistákig 53-an vannak, akik még nyilvánvalóan nem munkaválla­lók - az idősek és fiatalok együtt alkotják az inaktív korosztályt, míg 120 az aktív, munkaképes korú lakók száma - kezdi a nehe­zen szépíthető tényekkel a pol­gármester. Közülük 5-en része­sülnek rendszeres szociális se­gélyben, 3-an munkanélküliek, és számosán vannak nők, akik otthon vannak a gyermekükkel. A nálunk nyilvántartott 80 aktív dolgozóból 4-en az önkormány­zatnál, 8-an a szalántai Hunyadi Mgtsz-ben, 3-an a Romé Kft.-nál vannak alkalmazásban. Pécs és Harkány boltjaiban 10-12 túronyival, az egészségügyi szfé­rában féltucattal számolhatunk, míg a férfiak jelentős hányada az építőiparban - változó munkahe­lyeken - vállal munkát. A néhány helyi mezőgazdasági vállalkozás nem tekinthető komolyabb mun­kaadónak. 1992-ben 119 inaktív ember élt a faluban, ma már 154! A halálozások száma egyre nö­vekvő mértékben haladja meg a születésekét - helyzetünk tehát Szarkándi Lajos polgármester romlott. Ez olyan program kidol­gozására késztet bennünket, amely erősíti körjegyzőségi sze­repünket, fölértékeli, vonzóvá te­szi a falut az elkövetkező 15 évre; letelepedésre késztet, növeli a születések számát, hogy aztán óvoda létesítésében tudjuk gon­dolkodni, ahogy az orvosi rende­lőt sem csak a nyugdíjasaink, ha­nem a jövő számára kell megépí­teni, olyan anyagi kondíciókat kí­nálva, hogy a község a háziorvos számára is vonzóvá váljon. Eb­ben a készülő falurendezési terv­nek, azon belül az idegenforga­lomnak, meggyőződésem szerint kulcsszerepe van. Túrony olyan különleges adottságokkal és a fekvéséből adódó előnyökkel ren­delkezik, amit a helyiek sem is­mertek fel eléggé, és így nem is értékelhetnek igazán.- A nyolcvanas évek második felétől van vezetékes ivóvizünk, a TenkesGáz-programmal való­sult meg az elmúlt években a gáz - a lakóknak közel a fele köttette be eddig. Kistérségi összefogás­sal lesz majd lehetőségünk a szennyvízcsatorna-hálózat meg­építésére. Már 1989-ben eljutott a villany a zártkertekbe, felújítot­tuk a belső útjainkat, ügyelünk a közterületek folyamatos karban­tartására. Igen nagy feladat volt, és megnyugtató hogy túl va­gyunk a belterületi árkok felújítá­sával a munkák első szakaszán - a falu középső részén még árok- burkolást tervezünk, ami megfe­lelő mértékű állami támogatás esetén 2003-ban valósulhat meg. Ki kell kotornunk a lefolyó vize­ket összegyűjtő patakunkat, és rendbe kell hozni a zártkerti köz­lekedő utakat is. Ez mind a kö­zeljövő feladata. A szőlőhegy déli teraszai teli A FALU TÖRTÉNELME Turul alakban 1237-ben olvasha­tó neve alakul át névhasonulással a „torony” szavunk hatására Túronnyá. Már a XIV. század ele­jén plébániája van. A török hódolt­ságot követően már katolikusból reformátussá váló magyarok lakta község. Egyhajós Árpád-kori templomát 1414-ben gótikus ele­mekkel bővítve alakítják, 1726- ban is átépítik, református tornyát 1827-ben kapja. A határában ta­lált gazdag leletanyag - fenökö- vek, cserépdísz - prehisztorikus korokba visszanyúló múltról ta­núskodik, déli határánál űzik to­vább a török seregeket Zrinyi csa­patai 1566-ban, míg az 1849-es Dráva menti népfelkelés, amit a császáriak vertek le, túronyi csata néven vonult a történelembe. A kedvező fekvésű, gázveze­tékkel is rendelkező, történelmi borvidékek határán lévő aprófalu ugyan elöregedőben van, de tör­ténelmi múltja, emlékei, borkultú­rája révén minden adottsággal rendelkezik, hogy rövidesen a te­hetős települések közé tartozzon. Siklós0“*"1 « - Á,a UÍPe',e S* s;ara wmi B|sse ^Vókány Badarszőlős ■<£<*. ■'Oiósvlszló Mária«ű<1 oTerßhegy Rádfalva Dráva- ° szerdahely o Harkány Nagytótfalu Kisharsány Siklós A község vezetői A község polgármestere: Szar­kándi Lajos (39 éves, agrármér­nök). Alpolgármester: Gazsi Já­nos (49, nyugdíjas, árufuvaro­zó). Képviselők: Lajos Csaba (60, szövetkezeti ágazatvezető), Mészáros Tibor (47, mezőgazda- sági vállalkozó), Szakó Lajos (39, gépkezelő), Soós Ottó (39, gépkocsivezető). Túrony Csar- nótával közös körjegyzőséget al­kot, jegyző dr.Túri Piroska. Ki­sebbségi önkormányzata nincs. Alapítvány: Túronyi Református Templomért 'Alapítvány. _____■ túro ny. dunantulinaplo.hu Az oldal a túronyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Öreg présházak, fiatalodó remények zártkert hever itt műveletlenül, néha parlagon. Mint kalauzomtól, a polgár- mestertől megtudom, a most ké­szülő rendezési tervükben is kulcsszerepet szánnának a turiz­musnak és az ezzel járó munka­helyteremtésnek, hiszen olyan jö­vőképet kell tervezniük és meg is valósítaniuk, amely a fiatalokat itt tartja. Meg kell növeli a megüre­sedő túronyi lakások, ingatlanok értékét, lehetőséget kell adni a mezőgazdasági szférán belül üz­leti befektetők számára - például feldolgozóipar letelepítésére. Az 58-as főút és Tú­rony környezete, Pécs és Harkány közelsége nem­csak a gazdaság, hanem a turiz­mus számára is óriási esélyeket ad, amelyeknek a kihasználása döntően a túro- nyiakon múlik. A rendezési terv­vel párhuzamo­san még az idén elkészül a falun áthaladó, kamio­nokkal terhelt út környezetvédel­mi szempontú nyomvonal-vizs­Az öreg présházak egyike gálata is. . Élénkzöld szőlőlevelek forognak a fényben, öreg présházak közelében még öregebb cseresznyefák kínálják pirosodó gyü­mölcsüket. Az autót billegtető dűlőúton még magasabbra ara­szolunk á szőlőhegyen. Délen a Tenkes oldalára ballagó erdő­ket sejteni, délnyugaton - az 58-as túloldalán -a Csarnótai- hegy kopaszodó üstöké fénylik, nyugatra Szava házait, templo­mát látni, és valahol a dombok mögött bújik meg Diósviszló is. Itt fenn, kilépve a fák árnyéká- tunk lombok alá bújó présházak ból, egyszercsak kiszélesülő rét közül a legközelebbi is most egy 4 és ez a látvány fogad bennünket, jó kőhajításnyira van. Csodás ki- * Ide a dombtetőre a falu felől egy- ránduló-, kocsikázó és pihenő- egy szelíd, akácfáktól ág-bogas helyet varázsolhat ide a képze- szurdok vezet. Fák ligetes öble let, kóstolóval a kitűnő fehér- és és szőlősorok kerítik, az alat- vörösborokból. Kár, hogy annyi A polgármester programjában is leírja, hogy az önkormányzat a turizmus életre keltésében, fej­lesztésében, a térség menedzselé­sében komoly szervező szerepet játszhat, míg a gazdaság szereplő­iben - például a befektetésekben nagyobb az önállóság. A turiz­mus fejlesztése, értékek felmuta­tása és létrehozása maga is szá­mos munkahelyet teremt, élénkíti a helyi kereskedelmet, szolgálta­tásokat és befektetőket vonz. Tú- ronyban a turisztikai célpontok közt magától értetődő a felújítás alatt álló Árpád-kori templom, amely méreteinél, építészeti sajá­tosságainál fogva is kuriózum. Most ne is szóljunk a községháza a falvakban párját ritkító barokk épülettömbjéről, amit egy jósze­mű idegen azonnal felfedez, és a bensőséges atmoszféráról, amit Túrony egyre csinosodó, történel­mi hangulatú kis főtere ad. Arról sem szabad megfeledkez­ni, hogy a Tenkes-hegy Tájvédelmi Terület kialakítását most végzi a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazga­tósága, amely Túronyt is érinti - mondja a polgármester. A zártkerti szőlők határosak azzal. Maga Tú­rony is legalább 200 hektáros kön­nyen bejárható zöldövezeti moz­gásteret tud kínálni az idelátoga­tóknak, természeti értékek, emlé­kek bemutatására alkalmasan. Itt is adódnak majd infrastrukturális jellegű feladatok - például, a vize­Park az önkormányzat előtt két a völgybe vezető patak kotrása, vagy az 58-as út mentén a zöldte­rület későbbi előkészítése. Az em­lített gyönyörű dombtetői rétig és a majdan vendégváró présházakig eljutni gyalogosan sem több' egy tízperces sétánál, de az út kiindu­lópontja a turisták számára a jövő­ben egy templom mögött fölépí­tendő kis motel lehetne, amit ala­pítványi pénzből - egyebek közt a Túronyi Református Templomért Alapítvány segítségével - építené­nek meg. A falurendezési terv kötelező munkarésze a falu építészeti érté­keinek vizsgálata, melyet a temp­lomot kutató szakember, Balázsik Tamás végez. Nemcsak a temp­lom és környéke, hanem néhány parasztház, portálkép, zártkerti présház is a védetté nyilvánított, felújítandó értékek listájára kerül­het; és ami a turizmust illeti, kibő- víthetik a bemutatandók körét a helyi szőlőkultúra, a borkészítés tárgyi emlékeivel, tájjellegű gaszt­ronómiai kínálatával. Néhány külföldi - elsőként németek - föl­fedezte már Túronyt, de a polgár- mester azt mondja, azok a passzív „letelepülők” nem mindig szeren­csések a faluközösség számára, akik megveszik, és csak „szezon­ban” használják a házat, de nem kapcsolódnak a falu életéhez. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents