Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-24 / 139. szám

6. OLDAL I B A F A BEM UTATKOZIK 2002. Május 24., péntek ; MB ______A KÖZSÉG TÖRTÉNELME_______ A helységet először 1333-ban . említi egy okirat Ibafalva elnevezéssel. Az alapszóban az Iba, Ib sze­mélynév van, amely lehet német eredetű is. A török ki­űzése után puszta lett, a XVIII. század közepétől elő­ször horvátok, majd a század végétől németek lakták. Később a németek kerülnek többségbe, azonban az épületek stílusában, valamint a dűlő- és családnevek között napjainkban is felfedezni a horvát jelleget. Gyűrűfű és Korpád közigazgatásilag a faluhoz tartozik. A Pincehát nevű határrésze Árpád­kori földvár, de hódoltsági erődítés is lehet. Az önkormányzat kutatófú­rást kért, hogy a rejtélyt mihamarább tisztázzák. A néphit szerint koráb­bi falunyomra (némelyik tán középkori) utal a Gudis, a Liki, a Szentmártoni-tábla, a Lapsi, a Kisibafa, Ronyovica, Crikvina (templom­hely), Szeliscse földrajzi jelölés. Az elnéptelenedett Korpádot is egykor horvátok és németek lakták. A települést a XVI. században említették, mint Alsószék, Felsőszék, sőt Kövesdszék. Híres ősi magyar famíliák: Bittó és Vince, a németség nagyobb családjai: August, Eckert, Hinterdörfler, Hornung, Metz, Niesz, Storcz. Horvát családi közössé­gek voltak egykor pl.: Jemovics, Kaszanics, Tankovics és Vusics. A FALU VEZETŐI: Polgármester: Benes László (47 éves) lakatos. Al­polgármester: Hauser Mátyásné (68) nyugdíjas. Képviselők: Bíró Ist­ván (31) favágó, Friedrich István (39) elektromérnök, Lakatos Sán­dor (44) rokkantnyugdíjas, Varga Ferencné (53) rokkantnyugdíjas. Falugondnok: Barna Károly (53) juhász. __________________ _■ Az utak találkozásában A községen át halad azok többsége, akik a környék közismert kirándulóhelyeire, így Gyűrűfűre, Almáskeresztúrra, Korpádra, Kán­ra, Almamellékre, vagy épp Szentmárton- pusztára tartanak. Ilyen helyzetben Ibafa tu­risztikai vonzereje egyre jelentősebb. Érthető, hogy hosszú évek távlatában az idegenforgal­mi vállalkozást illetően erre az erőforrásra tá­maszkodik a faluvezetőség. Kiemelt feladatnak tekinti Benes László polgármester azt, hogy a te­lepülésküllem csinosodjon. Nem véletlen, hogy a belterületi vízelve­zető árkokat legkevesebb egykilo- méteres hosszúságban megtisztít­ják és megerősítik, a kétkilométe- res bitumenes úthálózat állagát pedig a községben megóvják. Bő­vül a gazdag és arborétumjellegű zöldövezet, amelyet a közmunká­sok szinte naponta rendben tarta­nak. Például a templom és a műve­lődési központ közti területet par­kosítják. Itt a látvány már most is szép amiatt, hogy domblejtők majdnem lépcsőzete­sen követik egymást és magasodik egy terebélyes öreg fa. Nincs kizárva, - persze ez csak feltételezés -, hogy hajdan ezen a részen földerődítmény terült el, mint a Pincehátnál. Másik fontos feladat, hogy a templom állagának romlását végleg megállítsák. Újabb tízmillió forintra van szükség, hogy a tetőt és a tornyot együtt megjavítsák. Tönkrement például a kereszt valószínűleg az erős szélben, de a gólyagu­anó is megviselte. Azt is fontolgat­ják, hogy a község és Bükkösd kö­zött egy 10 kilométeres közutat lé­tesítenek azzal a céllal, hogy egy 25 kilométeres kerülőt lefaragja­nak. Bíznak abban is, hogy a hol­land vállalkozó önkormányzati földterületen minél hamarább lét­rehozza a kempinget. A község óvodásai és iskolásai Almamellékre járnak be. Mind jobban támogatják Szubotics Mik­lós igazgató pedagógus közössé­gét, hogy a képzés és nevelés felté­telei még jobbak legyenek. Benes László polgármester Botóojjasszonyfa Magyarlukafá ÁSomogyhársíny ,.,Aírr ■ rtiél Szentlászló „ Szulimán Somogy- Moísaó hatvan JJnmnnwiC7lr ® Horváthertelend | IBAFA jAlmáskeresztúr BükkŐSd Dinnyeberki Somogyapáti 9 ..Paíapqklosi Zsjbót Nyugotszenterzsébet SK«» N Naa»väty Canto'" Tötsz«ntflyör gy 35, mindaert Népesség A török hódoltság végére pusztá­vá vált a magyar helység. A XVIII. században horvátok, majd németek telepedtek le. 1930-ban 289 magyar és 292 né­met lakta. 1970-re a magyarok száma 240-re, míg a németeké 76-ra csökkent. 1945 után telepe­sek érkeztek Csoboka-pusztáról, Galambos-pusztáról, Szabolcs- Szatmár megyéből és a szlováki­ai Felvidékről. Az elmúlt pár év­ben három holland család tele­pedett le. Napjainkban 255-en élnek a településen. A DÉL-ZSELICI tájvédelmi körzethez tartozik a település és határa, ahol megél a gőte, az imádkozó sás­ka, szép ékesség az őszi kikerics és a vesepáfrány. Az ifjúsági klub tagjai a biológiai ritkaságokról részle­tesen írnak a honlapjukon: ibafa@hu.internet.net, míg az e-mail-jük: barti2@freemail.hu. (honlapszer­kesztő: ifj. Lakatos Sándor) A forrásokat, így többek között az Istenkutat, a Lapist és a Likit rendszere­sen tisztítják a szigetvári erdészet szakmai útmutatásával. Alpár János az utolsó néptanító, aki Nagyár­pádról került a faluba, évtizedekkel ezelőtt erdei sétányt alakított ki a Bakics-dűlöben. Nincs kizárva, hogy a kedvenc kirándulóhely növényállományát gondozni fogják. A Homung-udvaron magasodik a kör­nyék legidősebb és legterebélyesebb platánfája (képünkön), amely majdnem 250 éves. Rendszeresen a világhálón Az ifjúsági klubban esténként csaknem húszán jönnek össze ifj. Bartalis Tibor vezetésével. Legin­kább számítógépeznek, kilépnek a világhálóra, hogy barátokat lel­jenek. Divat az olyan honlapszer­kesztés, mely segítségével a köz­ség megismerteti szépségeit. Gyű­rűfűt három változatban kínálják. Téma a pipatörténet és a környe­zetvédelem. Lelkes klubtagok pél­dául Horváth József, Lakatos Ta­más, Király Zéta. Patronáló Vin- cze Sándomé. A Jojs együttes há­romfős. Közkedvelt a konditerem és a pingpongjáték. Bibók Bertold pedig képeket fest. ___________■ iba fa. dunantulinaplo. hu Az oldal az ibafai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszérkesztő: Csuti János ELSŐSORBAN a holland bevándorlóknak köszönhetőn számos né­pi stílusú lakó- és középület újult meg úgy, hogy a régi építészeti jel­legzetesség nem veszett el. Ez érvényes az ún. kastélyra, az egykori Kammerer-Jeszenszky-féle birtokközpontra, a hajdani körzeti általá­nos iskolára és annak kollégiumára. Ez utóbbi falán emléktáblát he­lyeztek el a megalapítás 40. évfordulója alkalmából. Újjávarázsolták a Krepsz- és a Horvát-házat. A Vilut házaspár pedig rendbe tette az Aipdr-tanítólakot. (képünkön). A homlokzati szoborfülkés Harc-há- zat egy pécsi tulajdonos szépítette meg. _______________________§ A búcsús pipaszívók Május 26-án rendezik a templo­mi búcsút, amelynek szentmisé­jét Tímár György kővágószőlősi plébános celebrálja. Nagy ese­ménynek számít majd a nemzet­közi pipaszívó verseny. Eddig 7 klub 60 pipása jelezte részvételét. A megmérettetés 14.30-kor kez­dődik, megnyitó beszédet mond Bokor Béla, a Megyei Önkor­mányzat Közgyűlésének alelnö- ke. Az eredményhirdetés 18 óra­kor. Flazatérnek a csebényi, hor- váthertelendi, gyűrűfűi és korpá- di elszármazottak is, akik egy ba­ráti kör tagjai. Gazdag program­mal rukkol ki az almáskeresztúri JOHE Alapítvány, hisz Heil József mester és tanítványai, így Sümegi Zsuzsanna és Bibók Bertold önál­ló tárlaton mutatkoznak be. Al­mamellékről szerepel a női da­loskor és az iskolai tánccsoport, dalolnak Szentlászló asszonyai is. Krebsz Istvánná saját versét adja elő. A kicsik vesszőt fonhat­nak és festhetnek üveget. A ren­dezvényt támogatja anyagilag Abaliget, Almamellék, Csebény, Horváthertelend, a Szigetvári Kisváros Pipaklub és a Takarék- szövetkezet, dr. Várnai Ferenc és az egyik elszármazott: Tamásiné dr. Gruzlinger Magdolna. m Víz és pince A falucentrum felszíne alatt pin­cejáratok húzódnak, amelyek­nek egyik szakasza összeköti a Homung- és a Papp-telket 25 méter hosszúságban. A Schaub-féle régi kocsma udva­rában is kitéglázott üreg nyúlik el, aminek a bejáratát rég befa­lazták. Papp János pallókkal erősítette meg pincealagútja boltozatát, mert tart a beszaka­dástól. Rejtélyes a megbúvó vá- jat-rendszer. A tér északi részén a mélyben folydogáló ér vize megrogyasztotta a templom alapjait. Az imahelyet azóta acélbilincsbe fogták, hogy a fa- lak ne süllyedjenek. ________■ Mu nkát keresnek Az állástalanok száma közel 30. Egykor helyben is dolgozhattak, amíg működött a konzervgyári fedlapkákat gyártó üzem. Re­ményt keltő, hogy munkahelyet biztosító vállalkozások kezdőd- ’ tek. A varroda csaknem 10 em­bernek nyújt munkaalkalmat. A nemrég alapított fűrészüzem fel­futóban. Alakult egy favágó kö­zösség, amely 10 állástalan elhe­lyezkedési gondját enyhítheti. Gyűrűfűn új házak épülnek. A kivitelezés során a tulajdonosok 5 ibafait alkalmaznak. Egy hol­land bevándorló kempinget ala­kít ki. Tán helyi lakókat alkal­maz az átadás után. ■ Vályogtéglából készül a biofalu első vendégháza Az ökofalu vonzereje Az elhalt és ugyancsak kö­zépkori eredetű Gyűrűfű he­lyén az elmúlt évek során egy biogazdálkodással is foglal­kozó külterületi rész alakult ki. Lakói természetkímélő életet élnek. Az ibafai anyaközségtől majd hét kilométerre lévő új településen az ország különböző részeiből érke­zett lakók kialakítottak hazai és külföldi természetjárók segítségé­vel is egy közösségi házat. Ebben szabadidős, főként kulturális, böl­cseleti, valamint biokertészkedési foglalkozásokat tartanak és helyet kapnak azok a letelepülők, aítik még nem építettek családi házat maguknak. Nemrég ifjú vendégze­nészek: Szénási Mónika (gitár), Szénási Krisztina (hegedű) és Barócsai Edit (fuvola) tartották meg első koncertjüket a környék­beliek által is mindinkább kedvelt közművelődési központban. Jelenleg már hat család lakik a peremrészen, a lélekszám közelí­ti a negyvenet. Érdekes látvá­nyosság a hatalmas gazdasági épület, a lovarda, az arborétum­mal és kis tavakkal övezett ún. nádkalapös ház. Most épül a csaknem húsz vendég fogadására alkalmas első vendégfogadó. Van, aki lovakat tart, más kecske­neveléssel foglalkozik, működik egy sajtüzem. Járnak ide sétalo­vagolni, mind több baranyai ki­ránduló úti célja a védett terület, ahová autóval nem szabad behaj­tani. A hely rövidebb útvonalon is elérhető, így Szentlőrincről ki­indulva Cserdi-Helesfán, majd Dinnyeberkin át egy kalákában létrehozott és burkolattal fedett út vezet a helyszínre. Kerékpá­rosok is járnak erre, akik Gyűrű­fű érintésével Szentmárton- pusztára és Almáskeresztúrra ke­rekeznek. Az első közösségi koncert előadói Egy helyen a pipák Két helyszínen található pipatóri- a gyűjteményt, Horváth J. Gyula, um. Az egyik felkereshető a volt a környék egykori plébánosa, ne- paplakban, ahol Hauser Mátyás- vés egyháztörténész. A Baranya né áll az érdeklődők rendelkező- megyei Janus Pannonius Móze­sére. Hazánk egyetlen olyan füs- um pipatárlata viszont a művelő- tölőeszköze. látható e helyen, dési házban tekinthető meg, ahol amelyet rózsabokor gyökeréből a látogatókat Horváth József ide­faragtak. Az épület padláshom- genvezető kalauzolja. Az önkor- lokzati fülkében Szent Antal mányzat azt szeretné elérni, hogy szobra áll. A lokálpatrióták a te- minden pipaérdekesség ezen a metőben gondozzák Hangay helyen legyen kiállítva. Ezért egy Nándor plébános sírját, akiről a újabb bemutatótermet hozott lét­híres Az ibafai papnak fapipája re a községvezetőség. Országos, van című rigmust és dalt szerez- sőt nemzetközi az érdeklődés a te Koboz István. Ezen pipatórium muzeális értékek után. Nem vé- egyik jeles kutatója, aki könyv- letlen, hogy újabb presszó nyitá- ben is bemutatja a létesítményt és sával számolnak. ___ ____■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents