Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)
2002-05-22 / 137. szám
10. OLDAL KÖVÁGÓSZŐLÖS BEMUTATKOZIK 2002. Május 22., szerda .Szabadfogás. Kővágószőlős: töretlen a fejlődés Finisbe került a csatornázás ügye is polgármester jó néhány olyan fejlesztést hajtottunk végre, amely szebbé, komfortosabbá tette szeretett településünket. Hogy csak mást ne említsek, a falu közBátor József polgármeeter pontjában lévő önkormányzat épületét felújítottuk. Az építkezés itt tovább folytatódik, a hivatal egyik épületszárnyában lesz kialakítva ugyanis a könyvtár. Az udvar parkosítását is tervbe vettük, hiszen azt szeretnénk, ha például esküvő alkalmából a násznép kulturált körülmények között várakozhatna a hivatalos ceremónia kezdetéig. A parkosítás és a könyvtár kialakítása körülbelül 6 millió forintba kerül, ezt saját forrásból oldjuk meg. Ugyancsak elkezdtük, de még nem fejeztük be a kultúrház felújítását, a külső tatarozás már megtörtént, most a'nyílászárók javítását, cseréjét szeretnénk pályázati pénzekből megoldani. A Széchenyi-terv nyújtotta állami támogatással, saját forrásból csaknem 7 millió forintért bővítettük és korszerűsítettük a közvilágítást, az újtelepi fejlesztésre 1,5 millió forintot fordítottunk. A település sajátos fekvése miatt, a hegyekből az esőzések alkalmából lezúduló csapadék miatt tovább kell folytatnunk a levezető árkok burkolását. Kővágószőlős tipikus agglomerációs település, életét, működését meghatározza Pécs közelsége. Az utóbbi években egyre többen költöznek (és költöznének) ki az igen jó fekvésű és különleges klímájú településbe, ám a lehetőségek gátat szabnak az igényelmek. Mára jószerével minden telek elkelt, a jó állapotban lévő családi házak ára már vetekszik a megyeszékhely külvárosi épületeinek árával. Az önkormányzat viszont nem akar akadályt gördíteni a letelepedési szándékoknak, a rendezési tervében éppen ezért kialakítottak egy új lakótelepet. A belterületté nyilvánítás után itt 30 telek alakítható ki, s van 40 olyan magánterület is, amely a későbbiek folyamán építési telekként jöhet számításba. A közművesítés viszont nagyon drága, éppen ezért az önkormányzat ennek költségét is a vevőkre hárítaná.- A csatornázással lenne teljes a település közműrendszere, ám erre még várni kell egy-két évet. Hat környező település fogott össze, hogy a hálózat kiépítésére vízműtársulást hozzon létre. A tisztítóművet sem kellene felépíteni, hiszen a pellérdi telep kapacitása bőven elbírná a környező települések szennyvizének tisztítását is. A rendszer kiépítése közel egymilliárd forintba kerülne, állami támogatásra már negyedszer nyújtjuk be pályázatunkat. Reményeink szerint az idén már megítélik nekünk is a központi segítséget. Ha kedvező lesz a döntés, akkor is csak 2004-re készülhetne el ez a fontos közmű. A polgármesteri hivatalt tavaly újították fel A település igazi fejlődése a kilencvenes évek elején kezdődött, azóta is töretlen a beruházási kedv. A tervek között szerepel az önkormányzati hivatal további felújítása, itt a könyvtár kialakítása, a kultúrház rendbetétele. De a legnagyobb beruházás a csatornázás megvalósulása lenne. Bátor József polgármester elsősorban az itt lakók egészséges lokálpatriotizmusát dicséri, amit mi sem bizonyít jobban, mint az utóbbi időben elért eredmények. A kilencvenes évek eleje óta ugyanis épült itt gyógyszertár, öttantermes iskola, 540 négyzet- méter küzdőterű tornacsarnok, három gyermekcsoportnak helyet adó óvoda, minden igényt kielégítő, közétkeztetést is biztosító konyha, s két játszótér. Felépült a sportöltöző, szilárd burkolattal láttak el több mint egy kilométer hosszan csapadéklevezető árkot, s közel 10 kilométer hosszú belterületi és zártkerti út és járda készült el. Az egészségházban a védőnői és háziorvosi rendelők mellett kialakításra került a fogorvosi és reumatológiai rendelő, s az épület külső és belső felújítása is megtörtént. A bányászati múzeum egy életveszélyes épület felújításával méltó helyre került, s kialakítottak a régi iskolaépületben egy turista- szállót is. A hajdani tűzoltószertárban pedig helytörténeti kiállítást rendeztek be. Az elmúlt évtizedben kiépült a vezetékes földgáz- és telefonhálózat, és felújították a vízvezetékrendszert is.- Azért az elmúlt években sem ültünk a babérjainkon - mondja a A LAKOSSÁGSZÁM VÁLTOZÁSA 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 H 1250 891 64 1320 1851 1945 1998 2002 A FALU TÖRTÉNELME A település neve korai időkre utal. A falu első szőlő- termelői a honfoglalás korában már itt élt délszlávok, szlovénok, akkori nevükön tótok voltak, akik a fejedelmek, később a királyok szolgáló népeivé váltak. Ezeket szőlősnek nevezték. A középkorban a falu jobbágyságának egy része munkával és termékkel (vagyis robottal és dézsmával) adózott. A település másik jellegzetes jobbágyrétege a predialisták voltak. Ők nem a munkájukkal, hanemrkatonai szolgálatukkal adóztak a földesuraknak, a pécsi káptalannak. 1290 körül a pécsi káptalan által Pécsett tanúként felsorakoztatott nagyszámú ember között a környékről kilenc cserkútit, tizenhat szőlősit és egy bakonyait írtak össze. A falu népességének méretéről az első okleveles híradás 1332-1335 évi pápai kódexeiben maradt fenn. Baranya városainak népessége a török hódoltság alatt csaknem teljes egészében kicserélődött. Kövágószőlős viszont szerencsésnek mondható, hiszen itt még most is kimutatható a családok folyamatossága. A hajdani, minden bizonnyal már a török kor előtti időszakban is létező és még a 19. század végén is virágzó „kővágó” mesterségnek a házépítéshez kitermelt, megfaragott köveken túl mívesebb emlékei is vannak, malomkövek és sírkeresztek. Iskolára 36 millió A település az idén 167 millió forintból gazdálkodhat. Ezt az összeget szinte teljes egészében a működés biztosítására fordítják, nagyobb beruházásra nem jut, a még szükséges felújításokat (például a kultúrház állagmegóvása) pályázati pénzből oldják meg. Ebben az évben is a legnagyobb összeget, 46 millió forintot a községgazdálkodás finanszírozására fordítják, Az iskola fenntartása 37 millió forintot igényel, az óvoda 15 millióba kerül, a közkonyha működésére 16 millió forintot szánnak. Ugyancsak 16 milliót emészt fel az igazgatás. A rendszeres szociális támogatásra 13 milliót, míg a eseti segítségre 6,7 millió forintot tettek csak a település költségvetésében félre. A napközire 2, a védőnői számolták el a kisebbségi önkorszolgáltatásra 2,5, míg a művelődé- mányzat pénzét (2,1 millió forint), si ház fenntartása szintén 2,5 mii- ám ezt az állami költségvetésből lió forint áll rendelkezésre. Ugyan- fizetik.______________________■ A település egyik fő látványossága a 12. században épült templom A szőlő dicsérete A községről megjelent első írásos emlék már úgy emlegeti a települést, mint szőlővel, borral adózó népek lakhelye. Az itt élő emberek generációkon keresztül adták egymás kezébe a metszőollót, vele együtt azt a tudást, az évszázadok alatt felhalmozott hatalmas tapasztalatot, a szőlő szere- tetét, amely híressé tette az itt termelt bort. Mindig akadt néhány megszállott, aki a sok küszködés ellenére sem adta fel a reményt, s még az unokájának is megtanította a szőlőművelést, a borkészítés fortélyait. Az itt termelt fajták jobbára fehér szőlőkből kerülnek ki, olaszrizling, szilvám, tramini és chardonay borokat termelnek. Sok család számára jelentett megélhetést ez a kemény munka, hiszen ismert a mondás: a szőlőnek nem gazda kell, hanem szolga. Napjainkig sikerült megmenteni a szőlő és a bor szeretetét. minden évben szakmai bemutatókat szerveznek és megtartják a borversenyeket is. Az idén áprilisban lezajlott versenyen 142 bormintát kellett értékelni a szakmai zsűrinek, a gazdák 19 településről érkeztek. Az elképzelések szerint, a távolabbi jövőben az önkormányzat a termelőkkel összefogva palackozót szeretne létrehozni, hogy az itt termelt szőlő leve kővágósző- lősi márkanévvel jelenjen meg a minőségi borfogyasztóknak szánt kínálatban. Minden évben megrendezik a borfesztivált Nevelési központ létesült Négy település gyerekei használják az átalakított létesítményt Részben gazdasági szempontok alapján döntött úgy 1995-ben a település önkormányzata, hogy a következő év január elsejétől összevonja az eddig külön-kü- lön működtetett napközi otthonos óvodát, valamint az általános iskolát. A döntést követően átrendezték az intézményt, az iskola régi épületszárnyának alsó szintjén 3 óvodai foglalkoztató és a hozzátartozó helyiségek, valamint egy 250 fős konyha és étkező került kialakításra. Az összevonás eredményezte az intézmény nevének és típusának változását is: az új alapító okiratban rögzített név Kővágó- szőlősi Általános Nevelési Központ. Ez három egységet foglal magában. A három foglalkoztatóban 55 gyermeket ellátó napközi csoportos óvodát, 149 általános iskolást befogadó, 1-8. évfolyamot, valamint egy speciális képzésben részesülő, ösz- szevont tanulócsoportot magában foglaló oktatási intézményt, és egy 250 személyes konyhát. Az intézményeket nemcsak a helyi gyermekek, hanem a cserkúti, kővágótöt- tösi és bakonyai tanulók is igénybe veszik. A három település önkormányzata a létszám arányában fizet a szolgáltatásért. Az általános iskolai pedagógiában hangsúlyozott szerepet kap az egészséges életmódra nevelés, a természet- és környezetvédelem, valamint a rendszeres testedzés. Az ismeret- anyagok elmélyítését szolgálják a szakkörök, és a tanításnélküli munkanapok foglalkozásai. Á tehetséges tanulóknak évek óta megadják a lehetőséget arra, hogy a városkörnyéki iskolák közötti szaktantárgyi, kulturális és sportvetélkedőkön bizonyítsák rátermettségüket. A kötelező német nyelv oktatása mellett három éve két csoportban angol nyelvtanítás is folyik, önköltséges alapon. A pellérdi székhelyű Coliinda Zeneiskola kihelyezett tagozataként több éve szolfézs és hangszeres oktatásra is sor kerül a nevelési központban. A falu gazdái A polgármester Bátor József (50 éves, nyugdíjas), alpolgármester Sándor Tibor (51, vállalkozó). A testület tagjai: ifj. Bogdán Jenő (37, kárpitos), Hergyó László (41, műszaki ügyintéző), Búzás Ferenc (44, járadékos), Maurer Péter (68, nyugdíjas), dr. Pallós Zoltán (57, háziorvos), Varga Géza (51, járadékos) és Vass Sándor (40, alkalmazott). Jegyző: Lezsákné Csima Mária. Az oktatási, idegenforgalmi bizottság vezetője Varga Géza. A településfejlesztési és községépítő bizottságot pedig Maurer Péter vezeti. A cigány önkormányzatot id. Bogdán Jenő irányítja. Díszpolgárok a 2000-ben elfogadott rendelet alapján Simon Antalné és Perger Dezsőné. Eredményes nyugdíjasklub Dani Béláné, mint helyi kézbesítő szembesült azzal a ténnyel, hogy a településen élő nyugdíjasok szeretnének a magányukon enyhíteni, ezért szervezetet szeretnének létrehozni. A Zsongorkő Baráti Társaság vevő volt az elképzelésre, s 1994- ben, Jászai Joli néni részvételével megalakult a nyugdíjasklub. Sok mindent csinálunk - mondja az azóta klubvezetőként működő Daniné -, de a legnagyobb eredménye az összejöveteleinknek az, hogy a magukra maradt időseket összefogjuk, programokat biztosítunk nekik. A Pécsi Nyugdíjas Egyesület tagjaként több olyan programot is a faluba tudtak hozni, amit egy helyi szervezet önmagában sohasem tudott volna megoldani. Alakult egy nagyon jól működő vegyes karunk is, ez már a megye szinte valamennyi összejövetelén szerepelt, nem kis sikerrel - dicsekszik a klubvezető. A szervezetnek a baráti kör biztosítja a programjaihoz az anyagi fedezet egy részét, de az utazásaikhoz néha hozzájárul az önkormányzat is. A fellépéseik nagy részét a tagsági díjból fedezik. Szeretnénk - közvetíti a nyugdíjasklub óhaját a Dani Béláné - több támogatást kapni a településtől, hiszen műsorainkkal mi is öregbítjük a falu hímevét. Szükségünk volna egy nagyobb helyiségre is, hisz a mostani szobánkat már kinőttük, rendezvényt itt már nem lehet tartani. ■ kovagoszobs.dunantulinapb. hu Az oldal a kővágószőlősi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor NÉPI EGYÜTTESEK. A településen kultusza van a népi együttesek szervezésének, működtetésének. Már az általános iskolában elkezdik a nem kis lemondással járó próbák és fellépések szervezését, az itt „edződött” gyermekek ifjúkomkban már belépnek a nagy együttesbe. A népi tánckar a helyi ünnepségeken lép fel, de szerepelnek a falun kívüli rendezvényeken is. A cigány önkormányzat szintén működtet ha- gyományőrző együttest, amelynek neve Fekete Kalap. ____________■
