Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-19 / 135. szám

2 KORKÉP 2002. MÁJUS 19. HÍREK Kiutasított pakisztáni nagykövet ■ ÚJDELHI: Az India és Pakisztán közötti feszültség fo­kozódásának jeleként India kiutasította a pakisztáni nagykövetet. Eközben péntek éjszaka óta tűzpárbaj zajlik a két ország határán, mindkét fél nehéztüzér­séget vetett be. A két atomhatalom közötti viszony azután éleződött ki, hogy kedden egy indiai katonai bázis ellen támadást hajtottak végre kasmíri szeparatisták 34 embert, jórészt katonák hozzátarto­zóit, nőket és gyermekeket megölve. Pakisztán indítványozta Újdelhinél, hogy párbeszéddel és békés eszközökkel oldják meg nézetkülönbségeiket. Nyomás a Hamászra ■ JERUZSÁLEM: Ahmed Jaszin sejk, a Hamász alapítója és szellemi vezetője bejelentette: a szervezet kész véget vetni az izraeliek elleni támadásoknak, ha Izrael is felhagy a palesz­tinok elleni akcióival. Mint mondta, a Hamász fegyveres szárnya a palesztinok elleni rajtaütésekre válaszul támad izraeli polgárokra. Szaúd-Arábia egyre nagyobb nyomást gyakorol a Hamászra a merényletek leállítása érdekében. Nem násznépet bombáztak? ■ BAGRAM: A terrorizmusellenes nemzetközi koalíció repülőgépei tíz muzulmán szélsőségessel végeztek Afganisztán keleti részén - jelentette be tegnap az amerikai hadsereg egy szóvivője, cáfolva azt korábbi hírügynökségi jelentést, amely szerint egy menyegző násznépét bombázták, mert a hagyomány szerint szokásos üdvlövéseket támadásként értelmezték. A szóvivő hangsúlyozta: az amerikai gépek muzul­mán szélsőségesekre szórták a bombákat. Powell bírálja az EU politikusait ■ LONDON: Az amerikai külügyminiszter egy tegnapi interjúban bírálta a nyugat-európai vezetőket, azzal vádolva őket, hogy élesen támadják az Egyesült Álla­mokat a terrorizmus ellen indított harca miatt. Colin Powell védelmébe vette az amerikai elnöknek az év elején tett kijelentését, amelyben a gonosz tengelyé­nek nevezte Irakot, Iránt és Észak-Koreát. Berlinben, ahol Bush jövő szerdán megkezdi európai körútját, heves tüntetésektől tartanak. Azonosították Pearl holttestét ■ WASHINGTON: Noha még hátravan egy genetikai vizsgálat, az eddigi orvos szakértői vizsgálat alapján valószínű, hogy Daniel Pearl amerikai újságíró holt­■ teste az a tetem, amelyet a pakisztáni rendőrség nyo­mozói találtak Karacsi közelében, egy kunyhó padló­zatába elásva. Pearl januárban tűnt el, elrablói felvé­telt küldtek, rajta Pearl lefejezésével. Jelenleg négy vádlott ellen folyik büntetőeljárás az ügyben. Német felszólítás Csehországiak ■ NÜRNBERG: Otto Schilly német belügyminiszter teg­nap az 53. szudétanémet nap nürnbergi rendezvé­nyén felszólította Csehországot, hogy érvénytelenít­se a második világháború után hatályba léptetett Benes-dekrétumokat, amelyek jogi keretet teremtet­tek a szudétanémetek elűzéséhez. Ugyanakkor óvta a szudétanémeteket, hogy „a múltból fennmaradt követelésekkel megterheljék a közös európai jövőt". Kis pénz, nagy öröm Visszamenőleges nyugdíjemelés, egyszeri 19 000 forintos pótnyugdíj és 13. havi nyugdíj vár a következő hónapok­ban hárommillió idős magyarra. Az év végére az átlag­nyugdíj megközelítheti a legkisebb bruttó bér összegét, de az idősek jövedelmi pozíciója még így is rosszabb lesz, mint a rendszerváltás első évében. A május 27-én alakuló Medgyessy-kormány várhatóan már első ülésén dönt egy a hárommillió nyugdíjasnak szánt, egyszeri juttatást jelentő, 52 milliárd forintos csomagról. Ez átlagosan 19 000 forint kifizetése lesz. SS A pénzt a még hivatal­ban lévő Orbán-kabinet 1999-ben vonta el az idő­sektől egyetlen költségveté­si intézkedéssel. A nyug­ellátást kapók hátrányá­ra „visszamódosították” a nyugdíjemelés rendjét, így abban az évben 18,4 száza­lékos emelés helyett csak 14,2 százalékot kaptak. A nyugdíjasszervezetek véleménye egyelőre meg­oszlik arról, hogy az egy­összegű emelést miként „terítsék”. Vannak, akik azt szeretnék, hogy egysége­sen, egy összegben min­denki ugyanannyit kapjon, mások százalékosan hatá­roznák meg az emelés mér­tékét, így a kisnyugdíjasok magasabb, míg a magasabb ellátásban részesülők ki­sebb összeghez jutnának a 19 000 forintnál. De vita van arról is, jár-e a kompenzá­cióból azoknak, akik 1999 után mentek nyugdíjba. A pénzt várhatóan augusztus­ban fizetik ki. Ám ezt meg­előzően is pluszjuttatást visz a postás az időseknek. Az Orbán-kabinet a vá­lasztások két fordulója kö­zött döntött arról, liogy júni­usban 4,5 százalékos nyug­díjemelést hajtanak végre - méghozzá januárig vissza­menőleg. Ez mintegy 74 mil­liárd forintba kerül majd a költségvetésnek. A pótló­lagos emelésre azért van szükség, mert az Orbán-kor- mány a kétéves költségve­tésben alábecsülte az inflá­ciót, és a keresetek növeke­dését, így az idősek megint kevesebb pénzt kaptak tör­vényes járandóságuknál. Az átlagnyugdíj ma 43 500 fo­rint. Áki ekkora összeget kap, az arra számíthat, hogy júniusban egy összegben plusz 12000 forinthoz jut, ezt követően pedig havonta csaknem kétezer forinttal többet kap. Az emeléssel és a szocialisták által beígért egyszeri kiegészítéssel az idén az átlagnyugdíj megkö­zelítheti a bruttó minimál­bér összegét. Ráadásul az év végén sor kerülhet további „rendes” emelésre is. Idén először a nyugdíjemelésnél nem az általános inflációt, hanem a speciálisan számí­tott nyugdíjas árindex emel­kedését veszik figyelembe. A „nyugdíjaskosár” súlyo­zottan tartalmazza az idő­sek által általában vásárolt termékek drágulását, mint az élelmiszer, gyógyszer, és kevésbé veszi figyelem­be a tartós fogyasztási cik­kek árát. Az idősek helyze­tén javíthat, hogy a szocia­listák választási kampá­nyukban beígérték az évenként egyszer kifizetés­re kerülő 13. havi nyug­díjat. Ezt a jelenlegi el­képzelések szerint 2006-ig fokozatosan vezetnék be, a jogosultak először (jövő­re) csak egyheti, majd 2004-ben félhavi nyugdíjat kapnának. Cs. R. ■ II. János Pál tegnap, 82. születésnapján olasz nyelvű beszédé­nek csak egy töredékét olvasta fel a Vatikán Nervi termében összegyűlt hétezer iskolás előtt, a szöveg többi részét egy szerze­testől hallhatta a közönség. Állítólag eleve így tervezték a progra­mot, valószínűleg azért, hogy az egyre betegebb katolikus egyház­fő ne erőltesse meg magát. Külföldi útjain a pápa többször ikta­tott be olyan részeket beszédeibe, amelyeket más olvasott fel, de olasz nyelvű szövegek esetén ilyenre még nem volt példa. Francia bírálat Orbán taktikájának ■ Európai diplomáciai körökben azt remélik, hogy Orbán Viktor lemond annak a taktikának az alkalmazásáról, hogy állandó mozgósítottság álla­potában tartja a Fidesz híveit - írja a Le Figaro tegnapi száma. A francia lap úgy vélekedett: a felálló kormány állandó zaklatását célozza a parla­menti ellenzékiség kombinálása az utcai tömegmegmozdulásokkal, ame­lyeken nemcsak a Fidesz, hanem a MIÉP szimpatizánsai is részt vesznek. Kirgíziai uránbányák: új Csernobil? ■ Gigantikus környezeti katasztrófát okozhatnak a közép-ázsiai különösen sú­lyos árvizek, a dél-kirgizisztáni egykori uránbányák ugyanis máris víz alatt áll­nak. Legalább kétmillió tonna uránhulladék maradt vissza az elhagyott létesít­ményekben azután, hogy leállították a szovjet atomfegyvergyártó programot. A tudósok szerint a Mailluu-Suu folyó áradása okozta földmozgások, -csuszam- lások következtében bármelyik pillanatban bekövetkezhet a katasztrófa. Az urántelepektől délre, a Fergana-völgyben hatmillió ember él. Az uránhulladék nem csupán a radioaktív sugárzása miatt veszélyes, hanem mert halálos mennyi­ségű arzént és nehézfémeket is tartalmaz. Nyikolaj Tanaejev kirgiz miniszter­elnök-helyettes a héten már hivatalosan is figyelmeztette a térségben élőket a lehetséges környezetszennyezésre, ha az árvíz eléri az urántelepeket. Azóta ez megtörtént. Lehet, hogy egy újabb Csernobilnak nézünk elébe? (kla) Békesség fája - Fidesz nélkül ■ A politikai megbékélés és együttműködés szimbólumaként elültették a Bé­kesség fáját Újvárfalván, Somogy megye mértani középpontjában. A szimboli­kus faültetést Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke kezdeményezte azzal a felhívással fordulva a megye országgyűlési képviselőihez, hogy részvételükkel jelezzék: a kormánypárti és ellenzéki képviselők együtt dolgoznak a megye és az ország érdekeiért. Az eseményen jelen voltak szocialista, szabaddemokrata és MDF-es képviselők, fideszes országgyűlési honatyák azonban nem mentek el. A stílus változik ■ „Kevesebb éles szó az EU-poli- tikáról, több figyelem a keleti szom­szédok felé, és a szomszédos orszá­gokban élő magyar kisebbségre vonat­kozó kedvezménytörvény átgondolása - ezeknél a pilléreknél különbözik a jövendő magyar külpolitika Orbán Viktor kormányáétól” - idézte tegnapi számában a Die Presse bécsi lap Ko­vács Lászlót, az MSZP elnökét, jöven- *dő külügyminisztert. A politikus kifej­tette: a magyar külpolitika lényege nem, de stílusa változtatni fog. Egy Pannon sugároz ■ Nyolcnapnyi párhuzamos adás után tegnap délelőtt óta egyeben, a korábbi, Szabadság téri stúdióban ké­szített műsor hallható a Pannon Rádió frekvenciáján. Gidófalvi Attila, a rá­diót működtető Gidó Média Kft. ügy­vezető igazgatója elmondta: azért kapcsolták le saját adójukat, mert azt remélik, hogy sikerül megállapodniuk a cégben 26 százalékkal rendelkező Bocskai István Szabadegyetemért Ala­pítvánnyal, és az beszünteti műsora sugárzását a hullámhosszon. Móron nem is a pénzre mentek? Az ORFK honlapján az jelent meg, hogy 7 356 480 forintot zsákmányoltak a móri bankrablás tettesei. Az Erste Bank részéről azonban cáfolták a hírt: közlésük alapján 700 ezer forintot vittek el a rablók. Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója is úgy tudja: csak (?) a váltópénz tűnt el. Garamvölgyi László: Nem menesztettek, de arra kértek, hogy maradjak szabadságon, mert dr. Sági Zoltán viszi tovább a munkámat ■ Irk Ferenc, az Országos Kriminológiai Intézet igazga­tója szerint hiba volt a fény­képeket közzétenni, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a meglepetés ereje mást aktivál az emberekben; nem az arc megőrzésének képességét. A laptársunknak nyilatkozó szakember állítja: mire a legtöbb - potenciális - tanúhoz eljutottak volna a nyomozók, addigra a képek bejárták az országot. Éppen ezért több közvetett bizonyí­tékra lenne szükség. Az sem elképzelhetetlen, hogy a rablókat nem tisztán a köny- nyű pénzszerzés ígérete motiválta. Georg Spöttle terrorista-szakértő szerint nincs zsákutcában a nyomo­zás, abban semmi rendkívüli nincs, hogy eddig még nem fogták el a tetteseket. Az eljá­rás mindig több szálon in­dul, most a „legvastagabb” szál a Horváth-Farkas duó volt, de valószínűleg téve­désnek bizonyult. Jelenleg is folyik a nyomok elemzése. Laboratóriumban vizsgálják a vérnyomokat, az ujjlenyo­matokat, a cipőből származó talajmaradványokat, a lő­szerhüvelyeket, faggatják a tanúkat. Az értékelés hetekig eltarthat, és az eredmények után sokkal okosabb lesz a rendőrség. A német rendőr­ség egykori tisztje szerint persze érthető, hogy hatal­mas a közvélemény nyomá­sa, és mindenki azt szerette volna, ha pár órával a bűntett után már rács mögött van­nak az elkövetők. A forró- nyomos üldözés azonban a legtöbb esetben nem jár eredménnyel. Tehát igazság­talanság lenne már most fe­lelőssé tenni a rendőröket, és nem valószínű, hogy nyu­gat-európai vagy amerikai zsaruk többre jutottak volna. Kissé eltér a véleménye egy már nyugdíjas, magát megnevezni nem kívánó tisztnek. Lapunknak azt mondta, egy frusztrált, nem jól megfizetett, tapasztalat­lan, fiatal emberekből álló testülettől nem várható gyors eredmény még akkor sem, ha most valóban a leg­jobb, legnagyobb szakérte­lemmel rendelkező rendőrö­ket vetették be. Hiba volt csak a megérzésekben bízni, abban, hogy ezt a bűncselek­ményt csak Horváthék kö­vették el. Valószínűleg nem vették figyelembe, hogy a rablók a menekülésüket jól megszervezhették, így egy­szerűen elkéstek a bekerítés­sel. Miután a brutalitás kirí­vó volt, hamarabb lehetett volna külföldi, esetleg a kör­nyezőországok háborúit megjárt emberekre gyana­kodni. A rendőr szerint min­den azon múlik, képesek-e legalább maguknak beismer­ni a tévedéseket, és új alap­ról elkezdeni a nyomozást. A pr-szakértő úgy véli, a rendőrség nem készült fel ar­ra, hogy rendkívüli esemény esetén rendkívüli kommuni­kációt kell alkalmazni. Sárosi Péter azt mondta, minden szervezetben ké­szen kell állnia egy forgató- könyvnek, amelyet krízis esetén alkalmaznak, s ez most hiányzik. A szakértő szerint persze ilyenkor a ki­szivárogtatás, a dezinformá- ció is a nyomozás része, pél­dául ezzel lehet elterelni az elkövetők figyelmét, vagy „kiugrasztani a nyulat a bo­korból”, tehát nem számít a szándékos félretájékoztatás hazugságnak. De most in­kább kapkodás folyik, a rendőrök magyarázkodnak, jelentéktelen dolgokon vitat­koznak az újságírókkal, az ügyvéddel. Másrészt gyak­ran fölöslegesen demonstrál­ják, hogy a helyükön van­nak, keményen dolgoznak. Ilyennek tartja azt, hogy az eset után nem sokkal golyó­álló mellénybe öltözött rend­őrök géppisztollyal a hátu­kon igazoltatták az autópá­lyán haladókat. Holott nehe­zen képzelhető el, hogy a rablógyilkosok olyan őrültek lennének, hogy a pénzzel, a fegyverrel, a zsákmánnyal az M7-esre merészkednek. Ez csak arra volt jó, hogy a vét­len autósokat irritálják. Sárosi állítja, az lenne a he­lyes kommunikációs maga­tartás, ha a rendőrség nem tenne gyors, megalapozatlan győzelmi jelentéseket, de nem is süllyedne apátiába, hanem - a nyomozás érdeke­it figyelembe véve - lehető­leg őszintén beszámolna az ügy pillanatnyi állásáról, az eredményekről, a nehéz­ségekről.

Next

/
Thumbnails
Contents