Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-18 / 134. szám

UH 2002. Május 18., szombat HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Fehér rózsák a fekete leplen Az egész ország gyászolja a móri vérengzés áldozatait „Nem múlnak ők el, míg szívünkben élnek/Hiába szállnak álmok, árnyak, évek” - idézte Juhász Gyula sorait Gáti Oszkár színművész a bankrablás nyolc áldozatának emlékére rende­zett szertartáson. A nemzeti az ország. Mór A Fejér megyei kisvárosba érkez­vén első pillantásra semmi nem emlékeztetett arra, hogy hamaro­san megkezdődik az ország gyá­szát jelképező szertartás. Nem volt tömeg az utcákon, nem vol­tak közlekedési dugók, járókelők is alig. Ám a szokatlanul nagy csönd hallható volt. Kihalt udva­rok, bezárt boltok jelezték: Mó­ron történt valami. A május 9-i bankrablás nyolc áldozatának emlékére rendezett gyászszertartás kezdete előtt csupán félig telt meg a kisváros központja, a Kapucinus templom előtti tér. Vajon hol vannak a mó­riak? Talán a döbbenet és a féle­lem erősebb a részvétnél? Ám abban a pillanatban, ahogy a szertartás nyitányaként a móri fúvószenekar elkezdte játszani a fájdalmasan szomorú gyászzene első akkordjait, a tér zsúfolásig megtelt. A móriak ezrei elő­bújtak gyászos magányukból, hogy megoszthassák egymással fájdalmukat. A fúvószenekar után a helyi vegyes kórus lépett színpadra, majd következett a megrendítő pillanat: a narrátor egyenként fel­sorolta az áldozatok nevét, amelynek elhangzásakor egy-egy kórustag fehér rózsát helyezett egy fekete lepellel borított vá­zába. A város nevében Iván János al­polgármester fölidézte a kisváros életét: gyásznapon feketébe borult- Akik most itt egybegyűl­tünk, családtagot, távoli rokont, jó ismerőst gyászolunk. Olyano­kat, akikkel mindennap talál­koztunk. Ez a város, a mi váro­sunk mindig is összetartó volt, az ma is: köszönünk egymás­nak, olykor, ha csak néhány szóra is, megállunk vagy le­ülünk beszélgetni, tudunk a másikról. így volt ez eddig, és tudom, hiszem, ígérem: így lesz ezután is - ezekkel a szavakkal fejezve ki részvétét az áldoza­tok hozzátartozóinak.- A minősíthetetlent mi nem tudjuk minősíteni - jelentette ki gyászbeszédében a köztársasági elnök. Mádl Ferenc szerint ez a rendőrség dolga, az ítélkezés pe­dig a bíráké. - A mi feladatunk az emlékezés és az összefogás. Sze­retném, ha a gyász és a kegyelet mellett a mai nap a szolidaritás és a bizalom napja is lenne. Mindannyian önökkel vagyunk. Hiszünk városainkban, hiszünk egy jobbik Magyarországban. Az Úr adjon ehhez elég erőt - zárta szavait az államfő.- Május 9-e óta mindannyian móriak vagyunk - kezdte beszé­dét Kisbenedek Péter a gyászoló bank képviseletében, majd így folytatta: - ezen a napon örökre megtanultuk, hogy törődnünk kell egymással, ma jobban, mint tegnap, és holnap erősebben, mint ma. Tovább kell dolgoz­nunk - szólította meg az áldoza­tokat, eltávozott munkatársait -, mert ti is ezt kívánnátok tőlünk. Mádl Ferenc köztársasági elnök szól a gyász Mi mást tehet az ember? Mert amit tesznek, amit teszünk, azt értetek is tesszük. Értetek és az emléketekért. A beszédek és a három törté­nelmi egyház képviselőinek megemlékezése után a hozzátar­tozók, a politikusok, majd Mór zertartás résztvevőihez polgárai is tisztelegtek az áldoza­tok előtt. Mindannyian egy-egy szál fehér rózsát helyeztek a színpad fekete lepellel borított lépcsőjére. Lerótta kegyeletét többek között Mádl Ferenc és Mádl Dalma, Orbán Viktor mi­niszterelnök és felesége, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és férje, Varga Mihály és Rockenbauer Zoltán miniszter, valamint Orbán Péter országos rendőrfőkapitány. A szertartás véget ért, de az ál­dozatok emléke a gyászolók szí­vében megmarad. Á református FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES lelkész szavai örökre belénk vésődnek:- Nyolc nappal ezelőtt nyolc ember feküdt a kövezeten. Sokan kérdik, hol volt ekkor Jézus Krisztus? Ott feküdt ő is a kövön: nyolcszor találták el. FARKAS MELINDA Betörték az iroda ablakait fotó, laufer László Megrongált székház PÉCS Ismeretlen tettesek péntekre virradó éjszaka a szocialista párt Baranya megyei és Pécs városi szervezete Tüzér utcai székházának valamennyi ab­lakát betörték, és megron­gálták a párt névtábláját is. A rendőrség megkezdte a vizsgálatot. Mintegy százezer forintos anyagi kárt okoztak azok az ismeretlen tettesek, akik péntekre virradó éjszaka megrongálták az MSZP pécsi, Tüzér utcai székházát. Kablár János, a párt pécsi szervezetének elnöke elmondta, az ismeretlenek a székház vala­mennyi ablakát bezúzták, azon­ban az épületbe biztosan nem hatoltak be, mert a riasztó nem szólalt meg. Kablár János szerint egy­értelmű, hogy politikai motivá­ciója,is volt a rongálásnak, ezt szerinte az igazolja, hogy az MSZP kifüggesztett névtábláját is összetörték. A szocialista párt az esetről közleményt adott ki, amelyben leszögezték, hogy véleményük szerint a székház elleni támadás „egyenes következménye annak a - korábbi kormánypárt által - felfokozott hangulatnak, amely a kampányt és a választásokat kö­vető heteket jellemezte”. A rendőrség péntek reggel a helyszínen jegyzőkönyvet vett fel, majd az ismeretlen tettesek ellen megkezdődött a nyomozás. MÁTÉ B. Az ígéreteket kell betartanunk Harmonikus kormányzást remél az SZDSZ elnöke Fegyelmezett kormányzati és parlamenti együttműködésre számít Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, a párt parlamenti frak­cióvezetője. A politikus azt mondta: szakmai és politikai tapasztalok alapján döntöttek az SZDSZ-es miniszterek és államtitkárok személyéről.- Mádl Ferenc Medgyessy Pétert kérte fel kormányalakításra, amelyet az MSZP az SZDSZ-szel közösen tesz meg. Nehéz ma koalíciós egyezséget kötni?- Még most is tartanak az egyeztetések, a lényegi kérdésekben azonban valóban megállapodásra jutottunk.- Sikernek tartja az eredményeket?- Másként fogom fel a tárgyalásokat, amelyeknek a vége egy megállapodás, amelyben mindenki kompromisszumokat köt. A kormányzást csapatmunkának sze­retném felfogni, amelyben a döntő szem­pont az lesz, milyen az együttműködés a felek között.- 1990 óta koalíciós kormánya volt Ma­gyarországnak, amelyben a koalíciós part­nerek feldarálták egymást, pontosabban a nagyobb a kisebbet.- Darálásnak is fel lehet fogni persze, ám 1994 és 1998 között másról volt szó. A ma­gyar közjog alapvonása, hogy kiemelt szere­pet kap a miniszterelnök személye, akit a legnagyobb párt ad. A kormányüléseken a többség dönt számos kérdésben, másrészt tény, hogy a többség mindig jobban látszik.- Azért az SZDSZ sem panaszkodhat, hiszen most négy tárcát kapott, köztük két stratégiait: az oktatásit és az informatikait. Több szocialista politikus szerint sok ez a négy minisztérium.- Nem látom, hol itt a probléma. Nincs feszültség, sem ellentét a két párt között, és ez így van rendjén: nagyon szoros parla­menti többség mellett kell biztosítanunk a kormány stabilitását, épp ezért harmoni­kus együttműködésre van szükség. Meg­alakul a kormány, és a sorsa azon múlik, hogyan képes működtetni azt, hogyan hajt­ja végre a programját, hogyan tudja be­tartani ígéreteit. Függetlenül attól, hogy szocialista vagy szabaddemokrata tárcáról van szó. Nem zárom ki persze, hogy lesz­nek különvélemények, de azokra a megol­dásokat a kormányon belül kell megtalálni.- A koalíciós munka két részre oszlik alapvetően: a kormányzatira és a parla­mentire. Mennyiben lehetnek önállóak a tárcák a fegyelmezett parlamenti munká­hoz képest?- Ennyire azért nem különül el a két fel­adat. Természetesen egy-egy miniszternek megvan a saját felelőssége a saját tárcáját illetően, és mivel a tárcák élére pártok jelöl­nek szakembert, így a minisztériumok valahol a pártok felelőssége is. Ám a kor­mányzati munka közös feladat, a tárcák a kormány programját hajtják végre. És mint említettem, épp a szoros a parlamenti több­ség miatt harmonikusabb kormányzati együttműködésre számítok. A parlamenti politikában pedig a kormánynak mindkét frakció támogatását meg kell nyernie ah­hoz, hogy egy-egy javaslatot a Ház elé ter­jesszen. Épp ezért a két parlamenti frakció­nak is igen szorosan együtt kell működnie.- Medgyessy Péter a választások után azt nyilatkozta, hogy a működő demokráciák­ban van rá példa, hogy minimális parla­menti többséggel is lehet kormányozni. Ennek módszerére kitértek a koalíciós tár­gyalások során?- Nem. Jóllehet a frakciók közötti együttműködés biztosan része lesz a koalí­ciós megállapodásnak. Egyébként Európá­ban valóban van arra példa, hogy egy kabi­net egyfős többséggel is ki tudja tölteni a kormányzati ciklust. Nálunk tízfős a több­ség, miért ne legyünk optimisták.- Mi alapján választotta ki az SZDSZ a minisztereit, illetve államtitkárait?- Először a tárcákban állapodtunk meg. Ami pedig a személyeket illeti: csakis olya­nokat választottunk ki, akik egyrészt ta­pasztalattal rendelkeznek: Magyar Bálint például már volt miniszter, Kovács Kálmán államtitkár, Kóródi Mária pedig házalel- nök. Másrészt a szaktudás volt a szempont.- Az oktatás valóban sarkalatos kérdés volt a megállapodásoknál? FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY- Ez is azt jelenti, hogy az oktatás az MSZP számára is fontos terület. Ezért mű­ködtetjük a minisztériumot megosztva.- Miért nem vállalt miniszteri szerepet?- Hat hónap múlva önkormányzati vá­lasztások lesznek, és szeretném, ha azon jól szerepelne az SZDSZ, növelné szerepét az önkormányzatokban. Tiszta lelkiisme­rettel nem tudnék egyszerre vezetni egy pártot, irányítani egy minisztériumot és egy parlamenti képviselőcsoportot.- Hogyan tudja megőrizni önmagát az SZDSZ a koalíciós kormányzásban?- A frakció és a párt politizál, a kormány­ban lévők pedig végrehajtják a párt politi­káját. Ám nem rajtuk múlik, milyen lesz az SZDSZ jövője. Én nem aggódom az SZDSZ jövőjét illetően. F. TÓTH BENEDEK

Next

/
Thumbnails
Contents