Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)
2002-05-17 / 133. szám
2002. MÁJUS 17., PÉNTEK KULTÚRA RIPORT 7. OLDAL Kvíz ■ Nyerjen Nokia 3310-est □OMINOcsomagban! Dunántúli Napló A tegnapi helyes megfejtések: 1: C, 2: A, 3: B «** Mi volt Rejtő Jenő másik gyakran * használt angol álneve? A James Joyce & Gibson Lavery íC,' | Mel Gibson p Hány hivatalos felnőtt válogatott labda- s rúgo-mérközés volt eddig Pécset^? A egyet sem /B/ - egyet [c] tizet 3 Melyik nem az Eurázsiái hegységrendszer tagja? A Pamir ÍB/ | Ural C Pireneusok Ha tudja a helyes válaszokat, ma 11 és 14 vagy 16 és 19 óra között hívja a [72] 505-064-es számot, adja meg regisztrációs számát és diktálja be a helyes válaszhoz tartozó betűket. Ha még nem regisztrált, akkor is telefonálhat, neve, címe és telefonszáma megadása után regisztrációs számot kap és játszhat! A napi megfejtés akkor telitalálatos, ha mindhárom kérdésre tudta a választ. Egy forduló 10 játéknapig tart: hétfőtől a következő hét csütörtökéig. Minden második pénteken sorsolunk, minden második szombaton közöljük a nyertes nevét. A sorsoláson az is részt vesz, akinek a tíz napból csak egyszer volt telitalálata és az is. akinek tízszer. Akinek több telitalálata van, annak a neve annyiszor kerül a képzeletbeli kalapba, ahány tökéletes megfejtése volt. Tanulnak élethosszig „Új tanári szerepek és kompetenciák az élethosszig tartó tanulás egyetemén” címmel rendezik meg a PTE-n május 16-18. között a Európai Egyetemek Továbbképzési Hálózatának (EUCEN) 23. európai konferenciáját. A tanácskozáson 23 ország egyetemeinek szakemberei vitatják meg a címben foglalt témát. Az egyetemek ma számtalan új kihívással néznek szembe: a tudás megszerzésének új formái és a képzés gyakorlatiassága iránt növekszik az igény, különösen a felnőttoktatásban - hangsúlyozta a konferencia tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Manuel Assuncao, az EUCEN elnöke, dr. Patrícia Davies ügyvezető elnök, dr. Lázár Gyula, a PTE rektorhelyettese. A kihívások az oktatói szerepek újragondolását is jelentik. Erről beszélgettünk Csemé dr. Adermann Gizella docenssel, a PTE TTK FEEF1 igazgatóhelyettesével, a konferencia előadójával.- Milyen szerepet töltenek be az egyetemek az élethosszig tanulásban?- Egyrészt kínálatukkal a felnőtt hallgatók számára továbbképzési alkalmat jelentenek, másrészt olyan szakembereket képeznek, akik a felnőttoktatás különféle formáiban oktatók lesznek. Az ilyen tevékenységet végzők közül jelenleg nálunk meglehetősen kevesen rendelkeznek felnőttoktatási kompetenciával. Mivel erre nincs igazán képzés Magyarországon, ezért lehetőségük sincs arra, hogy elsajátítsák azt a speciális tudást, ami a felnőttképzést megkülönbözteü az iskolás gyerekek képzésétől. A szak akkreditációs kérelmét azonban az első fordulóban elutasították. Most érveinket megerősítve újból próbálkozunk.- Mely különbségek a legjellemzőbbek?- Nem a klasszikus pedagógia hagyományos egyenlőtlenségén, a tanuló függő helyzetén alapuló tanár-diák viszony jelenik meg ezekben a képzésekben: a felnőtteket egyenrangú partnerként kell kezelni. Ez nagy oktatói szerepváltás. Óriási különbség az is, hogy a felnőttek rendelkezhetnek a saját szakterületükön olyan kompetenciával, amelylyel az oktató nem, hiszen aligha lehet polihisztor. Ilyenkor az oktató tudásközvetítő szerepe lényegesen átalakul. A felnőttoktatásban a hallgatók egymástól is tudnak tanulni, sőt az oktató is tanul a hallgatóktól. A felnőttek érzékenyebbek az értékelésre és a kudarcoktól nagyon hamar el- bátortalanodnak. En-képüket egy igazságtalannak tartott vizsgaminősítés nagyon erőteljesen képes befolyásolni.- Mi lesz a tanár új szerepe?- Azt hiszem, nem lehet kategóriákkal pontosan meghatározni. Inkább azzal lehet jellemezni ezt a szituációt, hogy a tanárnak nagyon sokféle szerepet kell tudnia egy személyben betölteni. Olykor pszichológusnak, olykor a tanulási folyamat segítőjének, olykor mentornak kell lennie. Az a fontos, hogy a szituációnak megfelelően ezekből a szerepekből a hallgatók számára ideális tanári hatás ösz- szegződjön. Dr. Adermann Gizella Kilencvenéves a Zipernowsky Szakmai előadásokkal és iskolai majálissal készülődik fennállása 90. évfordulójának ünnepére a híres pécsi tanintézet, a Zipernowsky Károly Műszála Szakközépiskola. A tanintézet az ünnepi megnyitóját május 18-án, délelőtt 10 órától tartja a Helyőrségi Művelődési Házban, délután pedig a tanintézet oktatótermeiben szakmai előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. Szó lesz a forgácsolásról, a programozott logikai vezérlésről, a robottechnikáról, illetve a nyomtatott áramkörök tervezéséről. A patinás tanintézet este 6 órától az iskola udvarán és ösz- szes helyiségében várja nyitott kapukkal az egykori diákokat a hagyományos zsíroskenyeres partin, melynek kezdeményezői néhány éve Bajcsi Gyula és Deutsch Péter egykori kedves tanárok tanítványai voltak. A rendezők remélik, hogy mindenki hoz magával valami olyan emléket, relikviát, megkopott fényképet, amellyel a múltat lehet idézni, és saját termésű bort a pogácsa és a zsíros kenyér mellé, ami viszont már a jelenbe vezet. A környezetvédelem lovagjai A Zöld Gondolat lovagrend június 8-án, a Napló Napon avatja a környezetvédelem új lovagjait. Az alábbi jelöltek közül négyen a Dunántúli Napló olvasóinak szavazatai alapján kerülnek kiválasztásra. Olyan jelölteket választottunk, akik személyes példaadásukkal másokat is megnyerhetnek a környezet- és természetvédelem ügyének. Baroneh Jenő, o Baranya Megyei és a Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség elnöke, 12 természetjárással, természetvédelemmel foglalkozó könyv szerzője. Parkas Tamás, a Misina Természet- és Állatvédő Egyesület vezetője. Elhivatottsággal és nagy szeretettel foglalkozik oz állatvédelemmel és a gyerekek állatszeretetre nevelésével. Fodor István kutató tanszékvezető egyetemi tonár, a természeti földrajz szakértője, o környezet- védelmi oktatás és az új társadalmi-gazdasági kihívások közötti összhang megteremtésének fáradhatatlan képviselője. Für Anikó színművész, a Madách Színház tagja, természet- és környezetvédő magatartásáért, példaadásáért, az utcai szemetelőkkel szemben tanúsított fellépéséért. Qerentsér Gábor, a Környezetünkért Közalapítvány titkára, az autómentes közlekedés és a parlagfű elleni cselekvő magatartás képviseletéért. Dr. Kovács Zoltán, o Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke. Kiemelt fontosságot kap tevékenységük során a vízvédelem és a védelem alatt álló halfajok megóvása. flovotny Iván geodéta, a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub vezetője, elkötelezett természet- és környezetvédő tevékenységéért, magatartásáéit. Az Ön jelöltje:........................................................................... ................ Ké rjük, szavazzon! Jelöljön meg négy személyt, illetve ötödiknek olyan valakit, aki Ön szerint méltó lebet a Zöld Gondolat lovagja cím viseletére. Szavazatát 2002. május 24-én éjfélig juttassa el a Fetling PR & Communications Kft. 7621 Pécs, Király a. 21., fax: 72/525-689, e-moil: nk@fpress.hu címek valamelyikére. A szavazók között a Napló Napon ajándéktárgyakat sorsolunk ki. Támogatóink: BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft., British American Tobacco, Dunántúli Napló, Mecseki Erdészeti Rt., PANN0NP0WER Rt. Név:....................................................................\......,...................... Om /telefon:..............................................................»..................^LaE Du nántúli Napló Lovagrend Személyes példa. tiszta érvelés, nyilvánosság! Hódít a zöld gondolat A környezetünkért sokféleképpen harcolhatunk, ám minden kisebb csata megnyerése közelebb visz a végső győzelemhez. Ennek a küzdelemnek a legismertebb zászlóvivői a térségben a Zöld Gondolat Lovagrend tagjai. Két esztendeje alakultak és a visszaváltható karácsonyfák akcióval váltak országosan ismertté. A kezdeményezést felelősen gondolkodó és cselekvő gazdasági társaságok, közismert személyek és szakemberek támogatják, fővédnök dr. Szili Kaledin, az Országgyűlés elnöke. Míg korábban csak Pécsett, tavaly már Mohácson is megjelentek a Lovagrend képviselői, idén pedig a kommunikációs program szervezői és támogatói más programok mellett arra készülnek, hogy az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségével együttműködve, a megyehatárt átlépve, az ország 22 városába vigyék el a Lovagrend üzenetét. ‘ - A környezet, a természet és az egészség védelmét hirdető hármas facsoportot szeretnénk minden olyan városban telepíteni, ahol fogadókészséggel találkozunk - mondta Ferling József, a Lovagrend alapítója, a kommunikációs program irányítója. A tavalyi évhez hasonlóan lapunk olvasói idén is szavazhat- nak az új lovagokra. m.b.e. Világörökségi gyermekpályázatok A múzeumi világnap alkalmából - kiállítás-megnyitóval egybekötve - kihirdették a pécsi világörökségi rajz- és irodalmi pályázatok eredményét. Összesen 24 kisdiák részesült jutalomban. Pécs Polgármesteri Hivatala, a Pécsi Püspökség, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja és a Pécsi Tájak Korok Múzeumok Klub Egyesület rajz- és irodalmi pályázatot hirdetett meg a baranyai és pécsi általános iskolások a pécsi, ókeresztény temető világörökségi helyszíneiről. Rajzpályázatra 141 alkotás - köztük néhány közös - érkezett, az irodalmira pedig 17 mű. A nehezen összevethető formákra, technikákra, illetve műfajokra tekintettel mindkét kategória zsűrije úgy döntött, hogy a díjazottként kiválasztottakat nem rangsorolja. Tegnap 17 órakor pünkösd és a Múzeumi Világnap alkalmából került sor a 2002. évi vüágöröksé- gi gyermekrajzpályázat kiállításának megnyitójára és egyben a 2002. évi világörökségi irodalmi pályázat eredményhirdetésére Pécsett a Janus Pannonius utcai Egyházmegyei Alapítványi Központban. A kiállítást dr. Újvári Jenő, Pécs alpolgármester nyitotta meg. A 2002. évi világörökségi gyermekrajzpályázat díjazottjai: FekeBicsérd művészfalu lesz Bicsérd nem nyugszik - hála istennek. Volt már „A legsporto- sabb falu”, majd „Virágos település”, ám e megtisztelő címek papíron létező, elnyerhető kitüntetések voltak. Most olyasvalamire törekednek a 970 fős faluban, amit önmaguknak szeretnének kivívni: Bicsérd művészfalu szeretne lenni. Vér József polgármester, mint kiderült, éjszakánként nem álmodik, hanem álmodozik. De ebben az a különös, hogy reggel neki is lát, hogy ezekből az álmodozásokból meg is valósuljon valami. Vagy éppen minden. A művésztelep nyolc éve kezdett el működni Bicsér- den. És bár a művészek teljes intenzitással csupán egy hetet töltenek itt, az idők folyamán úgy alakult, hogy jóformán az egész év során jelen vannak a falu életében.- A művészeink megpezsdítet- ték az életet - véli Vér József. - Az ő jelenlétük nélkül biztos, hogy nem lett volna stáció a templomkertben (Soltra Elemér alkotása), nem szépült volna meg a két temetőnk úgy, ahogy, és a helyi ipar- és népművészetnek hódoló fafaragók és asztalosmesterek se kaptak volna újabb és újabb inspirációt a munkájukhoz. A polgármester büszkén mutogatja, mi minden került ki a művésztelep tagjainak kezei közül: jó tanulókat, jó munkát végzőket jutalmazó emlékplakettek, faluprospektus, faluújság arculata, kiállítási meghívók... Igen, kiállítások. Ugyanis az itt készülő festményekből évről évre bemutatót rendeznek helyben és Pécsett egyaránt. 2001-ben szabályszerű feladatot kaptak a művészek (egyébként önmaguktól): 30x30-as képet kellett festeniük, kizárólag okker, kék és fekete színekkel „a föld” témakörben. Nem csoda, hogy az egyre-másra gyűlő festmények miatt a falu vezetése már egy állandó kiállítóterem ügyében kezdett el pályázni. H. Barakonyi Klára arról mesélt, hogy a 90- es évek közepén művészkollégáival kerestek egy helyet, ahol össze lehetne jönni, hogy kicserélhessék a gondolataikat, illetve legyen meg a lehetősége annak, hogy megnézhessék, mit csinál a másik, és őket a lássák a többiek munka közben.- Három év után jött egy mélypont, amikor rájöttünk, kellene valami új, valami más. Ekkor jött az ötlet, hogy adjunk egymásnak H. Barakonyi Klára alkotói programot, azaz határozzuk meg az elkészítendő festmény méretét, színeit. Végül is, mindenki izgalmas problémának találta a „keretek között” való munkát. És tán az se mellékes, hogy ebből állt össze az első pécsi kiállítás anyaga. Erdős János a szomszédos Zókon lakik, neki, a városi pályatársakkal ellentétben teljesen természetes a faluközösségben való élet.- Nekem az elején voltak fenntartásaim, de az utóbbi években megvalósult műhelyszellem kialakulása óta egyre inkább látom az egész értelmét. Persze, néhány év egy művésztelep életében még szinte semmi. A legfontosabb, hogy azok, akik idejönnek, kizökkenhetnek az otthoni mindennapjaikból, és lehet, hogy néhány nap alatt megoldanak egy olyan feladatot, amire fél éve nincs idejük vagy energiájuk. Szakmáról van szó, meg kell fogalmaznunk szóié Zita (Belvárosi Ált. Isk.), Katona Ivett, Csóka Gabriella, Veszprémi Renáta, Mühl Bertalan (Csokonai V. M. Ált. Isk. és Szakiskola), Harci Nóra, Markulia Zita, (Pécsvárad, Kodolányi J. Ált. Isk.), Csóka Szabina, Riesz Réka (Illyés Gy. Ált. Isk.). Az irodalmi pályázat díjazottjai: Dobszai Barbara (Szentlő- rinc, Ifjúság úti Ált. Isk.), Móni István (Csokonai V. M. Ált. Isk.), Rátz Katalin, Hosszú Réka, Odor Kristóf (Belvárosi Ált. Isk.), Erb Dániel (Mezőszél u-i Ált. Isk.). A pécsváradi Kempf Jolanda: Töredékek című díjazott alkotása Delezsnyák Lilla, Mitrovics Bianka, Álmos Zsuzsanna (Mezőszél u-i Ált. Isk.), Szabó Jutta (PTE II. sz. Gyakorló Isk.), Ónodi Mariann (Bártfa u-i Ált. Isk.), Tátrai Blanka (Apáczai Nevelési Központ Ált. Isk.), Kempf Jolanda, Wagner Balázs, Csetényi Orsolya ban is olyan dolgokat, amit odahaza biztosan nem teszünk, mert elintézzük annyival, hogy tetszik vagy nem tetszik. Sok művésztelepen a falu, a templom lefestése egyfajta pótcselekvés. Ugyan itt is befolyásolja az embert a környezet, a táj, de a szakmaiság dominál, képet festünk, nem csak egyszerűen leképezzük a tájat.- Azért készül sok tájkép, mert a városi emberek végre kiszabadulnak a házak közül - véli H. Barakonyi Klára. - De épp ezért jók a megkötések, hogy ezt a lelkesedést némileg kordában tartsák.- A művésztelep olyan befektetés - veszi vissza a szót Vér József -, aminek tán nem azonnal mutatkozik az eredménye. Azzal, hogy a művészfalu elnevezést emlegetjük, egy álmot fogalmazunk meg, de egyben értéket is közvetítünk. Meggyőződésem, ha a kultúrát „ágazatnak” lehet nevezni, ez hozta a legtöbbet a településnek. Az infrastruktúra is fontos, természetesen, de az esztétikai nevelés tán mindennél előrébb való. Itt nem szotyizik a polgár, miközben a festményekkel díszített előtérben várakozik... Valamennyi díjazott világörökséggel foglalkozó kiadványokat kapott, illetve meghívták őket egy kirándulásra két másik magyar világörökségi helyszínre, Pannonhalmára és a Fertő-tó-Han- sághoz. A távlati tervek között egy állandó műterem és egy-két apartmanlakás kialakítása szerepel, ahol folyamatos lehet a művészek jelenléte.- A szállás és ellátás költségei bőven megtérülnének, és nem pusztán az esetlegesen itt maradó műalkotásokban, hanem abban, hogy a művészet, szépre való törekvés jelenléte még inkább beépülne a falu életébe. Igenis, sokat jelentene az embereknek, ha elmondhatnák, hogy mindig van egy művész, aki köztünk dolgozik - véli a polgármester. Erdős János hozzáfűznivalója:- Ebben az országban, amióta csak az eszemet tudom, a kultúra mindig is maradékelv alapján működött. A huszonegyedik század elején megértem azt, ha egy csöppnyi faluban rádöbbentek: érdemes a művészetbe invesztálni! MÉHES KÁROLY
