Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)
2002-05-16 / 132. szám
6. OLDAL K A C S Ó T A B E M U T A T K 0 Z I K 2002. Május 16., csütörtök A FALU TÖRTÉNETE A község neve először az írott forrásokban 1542-ben bukkant fel Kachota alakban. A mai Kacsóta névalak a korábbi Kadosfalva személynévi előtagjából önállósult. Tévelygő, bolyongó jelentéssel ótörök eredetűnek is tartják. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott falu volt, népessége azóta is magyar. 1930-ban 369 magyar és 1 német anyanyelvű lakosa volt, külterületén 139 magyar élt. Gírótfa és Boldogasszonyfa az Árpád-korban önálló falvak voltak. A lakosság túlnyomó többsége katolikus vallású, de vannak reformátusok is. A közeli zsidótemető további kutatásokra vár. Óvodája, iskolája ugyan nincs, de Szentlőrinc közelsége és a községen áthaladó 6-os főút további jelentős fejlődését garantálja, amit kedvező agrárföldrajzi adottságok és jó településpolitika is segíthet. Ünneplőbe öltözve Mayer Mihály megyés püspök 1992-ben szentelte fel a templomot Kacsóta, a főút vonzásában A műemléki ház előtt álló villanyoszlopon gólyafészek, a kicsinyeit etető madár alatt dübörgő kamionok. Ez így, együtt akár az alig 300 lelkes település jelképe is lehetne. Bár tegyük hozzá, a zaklatottnak tetsző képet körös-körül zölden hömpölygő gabonatáblák ellensúlyozzák, távolabb a repce élénksárga tengere; míg a lankák mögül előbukkanó dió- és cseresznyefák kerteket sejtetnek.- Fejlődési lehetőségeinkkel kapcsolatban említeni kell, hogy 1964- től Kacsóta Szentlőrinc társközsége volt, a közigazgatási feladatokat a Szentlőrinci Nagyközségi Közös Tanács látta el - mondja elöljáróban Papp Zoltán polgármester. - Ez idő alatt Kacsótán beruházások szinte nem is történtek. Az 1990-es önkormányzati választásokkal ismét önállóvá vált a falu, azóta próbáljuk a hátrányunkat ledolgozni. Szentlőrinccel és Csonkamind- szenttel megalakítottuk a körjegyzőséget. Pályázatokon nyert, valamint a költségvetésből elkülönített és lakossági pénzből kezdtük építeni az ivóvízhálózatunkat és a vízbázist, amely 1991-ben készült el - üzemeltetője a Sziget-Víz Kft. KACSÓTA NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA 400 300 2001 100 01930 1970 2002 Akkoriban készült el a gázcseretelep, javítottunk meglévő épületeink állagán - mindezt lakossági összefogással, lakossági erőből. A kilencvenes évek elején épült meg kis katolikus templomunk is Mayer Mihály megyés püspök és Mécsén István plébános segítségének, lakossági ösz- szefogásnak, ön- kormányzati akaratnak és külföldi támogatásnak köszönhetően. Új ravatalozó, s oda vezető út épült.- Az egyik leg- Papp Zoltán polgármester nagyobb beruházáshoz, a gázvezeték kiépítéséhez kellett a lakók pénztárcájához alkalmazkodó, rugalmas banki hitelkonstrukció is. Eredményeként ma a lakosságnak közel kétharmada vezette be lakásába a gázt. Időtettük a kultúrházat, „itatásos” technológiával burkoltuk a Rákóczi utca egy részét, és a zártkertbe vezető makadámutat új járófelülettel láttuk el. Szököcs Béla tervei alapján elkészült a község címere. o Nyugotszenterzsébet Zsib6t Nagyváty °Cserdi oBoda Botykapeterd Rózsafao oNagypeterd 0 KACSÓTA „Csonkamindszent; í Í Szentlőrinc Bicsérd o Ami a közeljövőt illeti, említeném a két évvel ezelőtt térségi összefogással indult szennyvízprogramúnkat, amelyre a pénzt pályázati forrásból és a lakás-takarékpénztárral kötött előtakarékossági szerződéssel biztosítjuk. A programhoz eddig a lakosság 73 százaléka csatlakozott. A másik regionális program a szilárd hulladék elszállítására és környezetvédelmi szempontból is korszerű elhelyezésére vonatkozik. Előttünk áll a régi járdák, a zártkerten belüli utak felújítása és a világítás korszerűsítése is.- Feltétlenül hangsúlyoznám, hogy a fejlesztések a lakosságnak, a közös erőfeszítéseknek köszönhetők, amelyből nekem legfeljebb a szervező szerepe jut. Partneri kapcsolatban vagyunk a környező vállalatokkal, és nagyon jó, a faluért felelősséget érző testület dolgozik Kacsótán, amely jól tudja, hogy az alacsony jövedelmek miatt a családok anyagi terheiből az önkormányzatnak is részt kell vállalnia. Igen fontosnak tartjuk a falu ünnepeit, közös programjainkat is. Mint a falu lélekszámának alakulása mutatja, a kilencvenes évek elej ének-közepének mélypontja után, mára túljutottunk a holtponton. A falu „lelkiállapota” elsősorban ünnepein, civil szervezeteinek életén mérhető le. A sok szálon a közeli Szentlő- rinchez kötődő településnek 96 nyugdíjasa van. Hogy életük a korábbiaknál is szervezettebb legyen, közülük 26-an az idén egyesületet alakítottak Túri Józsefeié vezetésével. A közös nyári kirándulások, amelyeket nem csak nyugdíjasoknak szerveznek, egyébként is hagyományt jelentenek Kacsótán, amelyek minden évben egy-egy újabb üdülőhely meglátogatását jelentik. Az sem mindennapos, hogy a kultúrházA diáktól a Az önkormányzat a tanévet kezdő diákok szüleit és nagyszámú nyugdíjasát is támogatásban részesíti. A nyugdíjasok többsége a termelőszövetkezetben dolgozott korábban. Alacsony járandóságuk miatt kisebb-nagyobb segítségre szorulnak. Karácsonykor minden család kisebb pénzbeni segítséget kap az önkormányzattól. A helyközi buszbérlet térítése mellett 7-8000 forint beiskolázási segélyben részesülnek a diákok. A 68 tizennyolc év alatt korosztályból 12-en óvodáskorúak, 37ban a kacsótai fiatalok saját számítógépeikkel rendeztek be és működtetnek egy kis teleházat. Az idén május 18-án már negyedik alkalommal rendezik meg a falunapot, és minden An- na-napot követő hétvégén tartanak búcsút, a Szent Anna tiszteletére emelt templomra is emlékezve. Az idei búcsúra rendhagyó módon július 21-én kerül sor, amelyen a katolikus templom 10. évfordulóját is ünnepük. Figyelmet szentelnek a nő- és gyereknapnak is, karácsonykor a kisdiákok köszöntik műsorral a falu lakóit. nyugdíjasig en általános iskolások, 19-en középiskolások. Az általános iskolások Szentlőrincen tanulnak - zömük a „normál” tantervű iskolába jár, kisebb hányaduk a zenei tagozattal rendelkezőbe, illetve a kisegítő általánosba. Az utóbbiak számára a tankönyveket az ön- kormányzat segítségével vásárolják meg. Korábban fölvetődött az iskola - példáuPaz alsó tagozat - visszatelepítése is, ami nagy költségterhei jelentene, de nem garantálná azt a feltételrendszert, melyet a közeli Szentlőrinc iskolái adnak. Cégek, cégérek, zártkertek Munka a girótfai zártkertekben Áldották is, átkozták is a 6-os számú főutat a kacsútaiak; amely a nyugalom megzavarásáért, a környezeti ártalmakért kiváló közlekedéssel, több munkahellyel, városias szolgáltatásokkal fizet. A kistelepülésen már 1938-40-ben sajtüzem - a Kacsótai Tejüzem valamikori elődje - épült. A másik nagy munkáltató az 1963-ban Csonkamindszenttel és Szentlőrinccel is összevont termelőszövetkezet volt. A rendszerváltás után a privatizáció - Szentlőrinc szinte kézzelfogható közelsége ellenére - Kacsótán is bénító munkanélküliségi hullámmal járt. A tejüzemet - Mecsektej néven ismertük - a Drávatej Kft. vásárolta meg. A kft. az önkormányzat kérésének is engedve, alkalmazta az üzem korábban itt dolgozó, gyakorlattal rendelkező munkásait. A téesz szarvasmarhatelepe az Agrolőrinc Kft. tulajdonába került. A cég a marhatartást megszüntette, profilt váltva vetőmag-előkészítő üzemet létesített, terménytárolóval, szárítóval, és ma már a jelentősebb helyi munkaadók közé tartozik. Tizenöt-húsz család megélhetéséhez járul hozzá két nagyobb helyi mezőgazdasági vállalkozás is, melyek egyenként 100 hektáron felüli táblákat művelnek, a hagyományos termények - búzá, árpa, kukorica, napraforgó - mellett repcét, mustárt és burgonyát is termesztve. Az aktív, munkaképes korúak száma 133 - jelentős hányaduk jár a mindössze 2-3 kilométerre lévő Szentlőrincre, illetve Szigetvárra, Pécsre dolgozni. Jelenleg 20 munkanélkülit tartanak nyilván. A cégekben megvan a szándék az állástalanok foglalkoztatására - az ön- kormányzat és a vállalkozások e célból történő együttműködésének jele, hogy a község az idén csökkentette az iparűzési adó mértékét. A szolgáltatások tükrözik a gazdaságnak ezt az elevenségét. Mini ABC néven élelmiszer- bolt, Muskátli Büfé, a főúti kisvendéglő mellett Las Palmas néven ételbár található Kacsótán, sőt olyan teherautó-alkatrész bolt, ahová szívesen betérnek a kamionosok, és van egy helyi vállalkozó, amely használt és új mezőgazdasági gépek kereskedésével foglalkozik. A községtől északra, Nagyváty és Cson- kamindszent között az asztalsima, boronáit táblákat finoman hullámzó lankák váltják fel. Ez az el-elsimuló, erdőfoltokat ringató táj még mindig Kacsóta. A község lélekszá- mához mérten nagy, 908 hektáros külterülettel rendelkezik, ezen belül 25 hektárnyi zárkerttel. Jó másfél évtizede Kacsótához tartozik két kisebb halastó is a partjukon kialakított horgásztelkekkel. A zártkertek tulajdonosai közt vanriak szentlőrinciek, pécsiek is. A kitűnő adottságú, gyakran félhol- das-holdas parcellákon a fehér és vörös szőlő, a csemegeszőlő, a zöldség és a gyümölcs is jól terem; többségéhez karbantartott présház, néha kis üdülőépület tartozik. Mindig akad idősebb tulajdonos, aki belefáradt már a szőlővel-kerttel való birkózásba és potom áron kínálja ingatlanát, de vevő alig akad. Falukép, rajzasztalon Célszerű, takarékos rendezési tervet készítenek, amely alapja a falufejlesztés fő irányainak is. A titkokat rejtő múlt, a történeti kutatásra váró Girótfa és Boldogasszonyfa, a régi kis zsidótemető, egy-egy építészetileg értékes magyar parasztház jelzi Kacsóta hagyatékát. Sőt, a sok kisebb vízfolyással szabdalt területen jó fél évszázada vízimalmot is találtunk, amit az államosításkor vertek szét. Ezzel a gazdag múlttal vegyül a sodró jelen, kezdve az 1992-ben felszentelt kis katolikus templomtól, az üzleteken, új házakon át az agráripari létesítményekig, a napfényben villogó tárolókig, amelyek a falu látképét olyan sajátossá teszik. A település fontolva halad, tudom meg a polgármestertől. Az egyik szempont a 6-os főút: hoszszú távon vállalkozók letelepítésében keü gondolkodniuk. De ez rendkívül nehéz, hosszadalmas folyamat, amit úgy kell majd bo- nyoütani, hogy a különböző érdekek - lakossági, környezetvédelmi, vállalkozói - ne sérüljenek. Hosszú idő munkája az is, hogy olyan kiajánlható építési telkük legyen, amit a letelepedő fiatalok kedvező feltételekkel vásárolhatnak meg. Ehhez először is földhöz kellene jutnia az ön- kormányzatnak, hiszen a község körül osztatlan közös tulajdon van, és az érvényben lévő Földtörvény szerint egy-egy terület művelésből való kivonásáért az aranykorona-érték sokszorosát kellene kifizetni. Természetesen a falurendezési terv gondol a védendő építészeti értékre, a jelenlegi arculat jogszabálynak megfelelő alakítására is. Régi magyar parasztház a főutcán A község vezetői Polgármester: Papp Zoltán. Alpolgármester: Holeczné Balogh Mária. A képviselő-testület tagjai: Bálint Lászlóné, Gáspár Gyula, Ottó Béla, Szüi Zoltán. Kisebbségi ön- kormányzata nincs. A szociáüs bizottság külső tagja Keiner József. Az önkormányzat címe: Kacsóta, 7940 Kossuth utca 37. Tel.: 73/371-231. A település a Szenüőrinci Körjegyzőséghez tartozik, körjegyző ár. KctraJtán Béla. Háziorvos: ár. Rimfeld József. Gyermekorvos: ár. Budavári Beáta. A nyugdíjasklub vezetője: Túri Józsefhé. Az oldal a kacsótai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert közben a vízelvezető rendszerünket is feljavítottuk, megszerveztük a lakossági szilárd hulladék elszállítását is, és a folyékony is tartály- kocsiba kerül. Intézményeink közül a polgármesteri irodát belülről kitataroztuk, felújítottuk és bőví-
