Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)
2002-05-15 / 131. szám
6. OLDAL N E M E S K E B E MUTATKOZIK 2002. Május 15., szerda Nemeske idén visszafizeti adósságát A kultúrház felújításra szorul, Görösgal ivóvízellátása biztosított Valamikor Nemeske sokat szerepelt a híradásokban, hiszen a hozzá tartozó Görösgalpusztán volt a Szigetvári Állami Gazdaság egyik, igen jól működő állattenyésztési telepe. Aztán a mezőgazdasági nagyüzemet a kilencvenes évek elején felszámolták, a telep is privatizálásra került, a dolgozókat szélnek eresztették. A magánosítás ugyan teremtett munkahelyeket is, ám nem eleget, úgyhogy a nemeskei költségvetésben is az egyik legnagyobb tétel a szociális kiadás. Az infrastruktúrával nagyjából elé- nyertes pályázatok árán kapott álla- gedettek, hiszen az utak, járdák jó mi támogatásokból mire lett volna állapotban vannak, a közvilágítást képes. A település polgármestere, nemrég korszerűsítették, a középü- Kaiser Antal úgy vélekedik, hogy A polgármesteri hivatalt, a körjegyzőség épületét tavaly újították fel letek többségét az utóbbi években újították fel. Mindez persze nem jelenti azt, hogy már nem lenne mit javítani a közszolgáltatáson, ám a faluban úgy vélekednek, hogy a körülmények engedte határon belül igenis sokat teljesítettek. Egyszerűen ez az önkormányzat nem került olyan helyzetbe, hogy megmutathassa, a rendelkezésére álló költségvetési pénzekből, no meg a ha nem kellett volna visszafizetni az állami költségvetésnek az iskolai beruházásra kapott pénzt, az évenkénti körülbelül 6 millió forintból a jelenlegi gondok többségét már megoldották volna. Az előző önkormányzat ugyanis iskolaberuházásra állami támogatást kapott, az ellenőrző főhatóság viszont szabálytalanságot tapasztalt az elkészült épület kivitelezésénél, Merenye o*' Zsibóto n Q Patapoklosi Nyugotszenterzséber Tótszentgyörgy YVl Becefí Nagypeterd Botykapeterd fSf1 oMoivány Kisdobsza # o Hóból J NEMESKE P Kistamási Rózsafa emiatt úgy döntöttek, a támogatást maradéktalanul vissza kell fizetni. A törlesztés már az újonnan megalakult testületre hárult, nyögték is éveken át az adósságterhek Igaz, ennek ellenére pályázni lehetett volna, ezt nem tiltja semmiféle jogszabály, ám az egymást követő években nem maradt annyi pénzük, hogy a pályázati feltételként szereplő önrészt ki tudták volna fizetni.- Szerencsére az idén megszabadulunk ettől a tehertől - sóhajt fel a falu első_embere -, jövőre már nagyobb lélegzetű beruházásokon is gondolkodhatunk. Van belőlük bőven, úgyhogy a következő ön- kormányzatnak majd sorolni kell a feladatokat. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a jelenlegi testület belenyugodott volna a forráshiány miatti, meglehetősen kilátástalan helyzetbe. Hiszen gondolkodhattak volna úgy is, ha nincs másra pénz, csak a működőképesség fenntartására, akkor nem is kell azon sem erőlködni, hogy az amúgy elengedhetetlen beruházásokra hogyan szerezzenek pénzt. Takarékoskodtunk, átcsoportosítottunk - magyarázza a polgármester, miképpen lehetett mégis előteremteni a legszükségesebb pályázatokra az önrészt. így tudták felújítani a ravatalozót, s így oldják meg a közigazgatásilag hozzájuk tartozó, ám a falutól néhány kilométerrel arrébb, a 6-os út mellett elterülő, valamikor majorként működő Görösgalpusztán a járdaépítést. A költségvetésükben erre az idén 1,4 millió forintot szántak, ám ebből a pénzből jószerével el sem lehetett volna kezdeni a munkálatokat. Pályázaton nyertek még hozzá 3,3 millió forintot.- De a település- rész nem csak a járda miatt okozott fejfájást az önkormányzatnak, az ivóvízhálózat felújítása legalább ilyen fontos lenne. Görösgal ugyanis valamikor szőrös- tül-bőröstül az állami gazdasághoz tartozott, így a vízvezetékrendszere is. A privatizáció után egy állattenyésztő vállalkozáshoz került a vízbázis tulajdonjoga, ennélfogva az ottani ivóvízellátás jelenleg is a gazdasági társaságtól függ. Mi lesz akkor, ha ez a cég megszűnik vagy átalakul? Az új tulajdonosoktól nem lehet elvárni a közszolgáltatás folytatását, az A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA embereket meg nem lehet bizonytalanságban tartani. Éppen ezért nekünk az a sürgős feladatunk, hogy mielőbb rákössük ezt a hálózatot a nemeskei vízműre. A vezeték kiépítésére állami támogatást szeretnénk kérni, ehhez is szükséges az önrész, éppen ezért ez már csak jövőre lesz esedékes. Ugyancsak a következő időszak feladata lesz a kulturális intézmény felújítása, valamint a csatornahálózat kiépítése is. A gáz bevezetésére lenne ugyan igény, ám a beruházást a lakosság anyagi lehetősége nem teszi lehetővé. Itt a legtöbben fával fűtenek, az meg jórészt ingyen van, az erdőkitermelésen, meg a környék legnagyobb vállalkozásában, a fafeldolgozó üzemben mindig akad hulladékfa, jóval olcsóbban hozzá lehet jutni, mintha gázzal fűtenének. Kaiser Antal polgármester A FALU TÖRTÉNELME A településről a legrégebbi történelmi emlék a középkorból, 1492- ből származó oklevél. A török megszállás idejéből fennmaradt 1565-66. évi török kincstári adólajstrom alapján 10 házból állt. 1666-ban a Zrinyi család birtokába kerül, majd az 1701-1703-as évek összeírásaiban Nemes községként szerepel, ahol öt jobbágycsalád él. Az 1746-ban készült, német nyelven íródott térkép alapján Batthyányi Teodor mozsgói földesúr tulajdonában volt. A Batthyányi aktól az osztrák kincstár elkobozta és a bécsi Biedermann-csa- ládnak adta el 1851-ben. Az 1701. és a 1715. évi összeírás alapján a település neve Nemes. Görösgalpuszta a későbbi évek során Stephaics Ferenc és Ná- dasdy Elek földbirtokosok tulajdonába mentát. 1792-ben épült református temploma. A település körüli területeken magángazdálkodás folyt. A falu életében a későbbiekben is meghatározó szerepe volt az állami gazdaság révén a mezőgazdaságnak. Ne- mesdédi Stephaich Pál Somogy vármegye alispánja a görösgali településrészen született 1887- ben. 1911-ben lépett a vármegye szolgálatába Marcaliban. Csurgón szolgabíró, 1920-ban Kaposváron főszolgabíró, 1928- tól alispán. A település lakosságának életében jelenleg is meghatározó tevékenység a gazdák kodás, a mezőgazdaság és az állattenyésztés. A falu gazdái A polgármester Kaiser Antal (51 éves, vállalkozó), alpolgármester Horváth János (60, villany- szerelő). A testület tagjai: Hegedős István (44, falugondnok), Beck Józsefné (43, raktáros), Szentesi Károlyné (44, faipari dolgozó) és Gere János (36, vállalkozó). A falunak jelenleg nincs háziorvosa, nemrégiben hirdették meg az állást, a közeljövőben bírálják el a jelentkezéseket. Bizottságokat nem hoztak létre, a lakosságszámban alacsony részesedéssel bíró kisebbségek sem alakítottak kisebbségi ön- kormányzatot. Az oldal a nemeskei önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Az óvoda sokba kerül A gyerekek őrzése, felkészítése az ismeretek befogadására meglehetősen sokba került eddig is az ön- kormányzatnak. Az évi milliós fenntartást mindenképpen tervezni kellett az idei költségvetésben, hiszen az intézmény a közismerten drága, tartályos gázzal fűt, ennek következtében a fenntartási költség nagy része erre fordítódik. A vezető óvónő, Németh Erika elmondja, hogy a 20-24 gyerek közül egyre fogyóban vannak a helyi, vagyis nemeskei gyerekek, évről évre több lesz a hátrányos helyzetű kistamási és pettendi apróság. Ez persze nem baj, hiszen az intézmény körzeti feladatokat is ellát, ám a gond ott keletkezik, hogy ezek a falvak a gyermekek ellátása után a normatíva feletti részt rendszertelenül fizetik. Az intézmény fenntartása így csaknem teljes egészében a nemeskei önkormányzatra hárul. A testület ugyan elfogadta az idei költségvetésben a gyerekintézmény működését biztosító Az óvodába jelenleg összeget, ám ha továbbra is neki kell fenntartani a többnyire már nem nemeskei gyermekeket ellátó intézményt, előbb-utóbb számolnak az óvoda megszüntetésének lehetőségével. A vezető óvónő ugyan erre a közeljövőben nem is gondol, ám a nevelési programban már most foglalkozniuk kellett a pettendi és a kistamási, jórészt hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával, kulturális örökségük továbbvitelével. 23 gyerek jár Parasztolimpiára készülnek Azt mondja Somogyiné Károlyi Erzsébet, hogy ez a hobbija, valamikori lakóhelyén is ezt csinálta (nyolc éve lakik a faluban), úgyhogy amikor Nemeskére költözött, nem okozott nagy nehézséget a nyugdíjasklub megszervezése. A településen egyébként is „túlsúlyban” vannak az időskorúak, hiszen a nagy átalakulás folyamán itt a munkahelyek nagy része megszűnt, a fiatalok többsége elhagyta szülőhelyét, a kisnyugdíjasok meg a falun kívül, de még a településen belül sem igen mozdulnak. A szomszédolás ugyan itt is szokás, ám arra mind ez idáig nem volt senkinek sem késztetése, hogy az itt élő időskorúakat egy táborba hozza össze.- Az igazság az - magyarázza a klubvezető -, hogy amíg volt munkahelyem, eszembe sem jutott a klub szervezése, hiszen a családom ellátása miatt nem is lett volna rá időm. De két évvel ezelőtt munkanélkülivé váltam, vagyis már rendelkeztem szabadidővel, hát arra gondoltam, talán ezt itt is ki lehetne tölteni a klubprogramokkal. Mentem is a polgármesterhez az ötletemmel, aki határozottan támogatta, de nemcsak szóban, hanem konkrét anyagi ígéretekben is. Ezt követően sorra jártam a falu öregjeit, volt, aki szívesen fogadta az ötletet, de néhányan olyanok is’akad- tak, akik mereven elzárkóztak a részvételtől. Az alakuló gyűlésünkre - amely tavaly december elején volt - viszont meglepően sokan jöttek el, azóta persze csökkent a létszám. A klubtagoknak havonta 200 forint tagdíjat kell fizetniük, a „kasszát” a programok lebonyolítására fordítják. A havonta összegyűlt 7-8 ezer forint azonban nem lenne elegendő a kirándulások, színházlátogatások finanszírozására, az önkormányzat viszont eddig minden esetben pótolta a hiányzó forintokat.- Az eddigi legnagyobb akciónk a karácsonyi összejövetel volt - mondja a fiatal klubvezető, aki szerint a nyugdíjasokkal azért oelalkozni. mert omogyiné Károlyi Erzsébet Persze azóta a kezdeti lelkesedés csillapodóban van, az alapítók közül néhányan már kimaradnak a programokból, ám a klubvezető úgy véli, ha a foglalkozások sikeresek lesznek, élményt nyújtanak, sokan még az eltávozottak közül is visszatérnek a közösségbe.- Nagyon készülünk a legközelebbi programunkra, ugyanis részt akarunk venni a most vasárnap megrendezendő somogy- hásságyi parasztolimpián. No, nem mint olimpikonok - bár elképzelhető, hogy néhány nemeskei benevez a versenybe -, ezt sokkal inkább közösségteremtő kirándulásnak tekintem. Már csak azért is, mert a programban nem csak a nyugdíjasklub vesz részt, hanem a falu lakói közül jó néhányan. Nemes-találkozó Az idén is visszafogott költségvetést fogadott el a nemeskei ön- kormányzati testület. A szabálytalan beruházás miatti adósság- törlesztés az idén jár le, ám a 2002-es kifizetéseket még terheli. Az 51,4 milliós költségvetésből fenntartásra szánt átutalások 15,4 milliót tesznek ki. Itt szerepel az állami támogatás visszafizetési kötelezettségének utolsó részlete, a 3,844 millió forint is. A községgazdálkodásra 1,6 millió forintot szántak, a görösgali járdafelújítás pályázati önrésze 1,4 millió forint. A közvilágítás korszerűsítésére felvett Dédász-köl- csön ez évi törlesztőrészlete egymillió forint. Az intézmények fenntartása (körjegyzőség, óvoda, védőnői, gyermekjóléti szolgáltatás) közel 8 millió forintba kerül. Ugyancsak jelentős összeget képvisel a falu költségvetésében a szociális kiadás. A rendszeres juttatásokra 5,8 millió forintot kell fordítaniuk, míg az eseti támogatásokra 1,8 milliót. A faluban megszűnt az általános iskola, a nebulók okításra Nagydobszára járnak. Az önkormányzat iskolakezdéskor- valamennyi tanulónak (tehát az általános iskolásnak, a közép- és felsőfokú tanintézményben tanulóknak) 10 ezer forint egyszeri támogatást ad. Ebben az évben a legnagyobb esemény lesz a „nemes” előne- vű település- névvel rendelkező falvak nemeskei találkozója. Az alpolgármester, Horváth János tájékoztatása szerint már az első, két évvel ezelőtti nemesvidi is nagy érdeklődést váltott ki, hiszen az ilyen nevű települések többsége megjelent a találkozón. Arra számítanak, hogy a várhatóan augusztusban megrendezendő összejövetelen több mint 20 település képviselője vesz majd részt. A REFORMÁTUS TEMPLOM több mint kétszáz éves aktívabbak, intenzíven igénylik a közösségi életet. A karácsonyi összejövetel azért is volt bizonyító erejű, mert az egész falut rádöbbentette, hogy milyen elementáris igény van itt a falu öregjeiben a közösségi életre.
