Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-12 / 128. szám

RIPORT 2002. MÁJUS 12. Egy messzi-messzi galaxison kezdődött minden. George Lucas, az ifjú kaliforniai filmes, 1972-ben Modestóban vetette papírra első ízben grandiózus tervét, amely túl­lépett a földi dimenziókon, és a világűrt vette célba. Agyszüleményére két évvel később figyelt fel a 20th Century Fox stúdió. A forgatókönyv 1976 januárjában készült el. Még ugyanebben az esztendőben, március 22-én a tunéziai Tozeur oázisban elkezdődhetett a for­gatás: beindult a Star Wars-széria. ■ A csoda nem csak há­rom napig tartott. Jóllehet az előjelek nem voltak va­lami rózsásak, mivel az egyik főhős, a Luke Sky- walkert alakító Mark Hamill súlyos autóbalese­tet szenvedett az utómun­kálatok idején. Később a tesztvetítések egyikén a két amerikai filmguru, Martin Scorsese és Brian De Palma nevezte ka­tasztrofálisnak a mozit. A Csillagok háborújának premierje (1977. május 25.) azonban soha nem látott sikert hozott. A Star Wars három hónap alatt 100 millió dolláros bevé­telt termelt. Egy évvel ké­sőbb hét Oscart kapott. Hogy mi a siker titka? George Lucas már a het­venes évek elején meg­érezte: a nézők meséket szeretnének látni a film­vásznon, ráadásul ezeket a mesés történeteket kor­szerű formában illik elő­adni. Ötleteit főleg olvas­mányélményeiből és ked­venc képregényeiből me­rítette. A Csillagok hábo­rúja első, 1980-ban a Koz­mosz Fantasztikus köny­vek között megjelentetett magyar kiadásában Kucz­ka Péter így foglalta össze a jelenséget: „Lucas film­jének szinte minden rész­lete hivatkozás, a hozzá­értők pontosan tudják, hogy melyik motívummal hol találkoztak először. Eredetiségét valószínűleg abban a kedves közvet­lenségben kell látnunk, amellyel a mesét, akár egy falusi mesemondó, előadja. Nyugodtan kom­binál és variál, s attól sem riad vissza, hogy meséjét az egyszer volt, hol nem volt formulájával kezdje, és a boldogan éltek, míg meg nem haltak formulá­jával fejezze be. Mi pedig - nézők és olvasók - rin­gatózhatunk a történet hullámain, izgulhatunk a kalandokon,, örülhetünk annak, hogy a jó végül is legyőzi a rosszat, a király­fi a sárkányt.” A gigantikus filmtabló másik erénye, hogy óva­tosan bár, de politizál: elutasítja a diktatórikus rendszereket, és kiáll a demokrácia mellett. A történet írott verziója pél­dául így kezdődik: „Másik idő, másik galaktika. A mesebeli Régi Köztársaság hatalmasabb volt, mint az idő, mint a távolság. Vala­ha, a Szenátus bölcs ural­ma és a Jedi-lovagok oltal­ma alatt a Köztársaság vi­rágzott és gyarapodott. De amint máskor is gyakran megesik, ha a gazdaság és a hatalom túllép egy bizo­nyos küszöböt, s dicsősé­gesből félelmetesbe csap át, most is megjelentek a színen a sötét erők, ame­lyeknek a gonoszsága csak a mohóságukkal ve­tekszik.” Han Solo és társai milli­ók kedvencévé váltak az el­múlt közel hegyed század­ban. Makk Károly filmren­dező is megerősíti: a Csilla­gok háborúja gyermekek és felnőttek számára egy­aránt élvezhető, érzékeny piackutatás után szervíro­zott, stílusteremtő alkotás. „Lucas filmjét sokan pró­bálták már utánozni, de csak szánalmas kísérlete­ket láthattunk. A filmsoro­zat jelentős lépésnek szá­mít a filmtörténelemben; a Harry Potter és A gyűrűk ura világsikerét is a Star Wars ágyazta be” - érté­kel a Liliomfi rendezője. Elárulja: nagy rajongója a legendás sci-fi íróknak, Asimovnak, Bradbury- nek, sőt, olyannyira közel áll hozzá a műfaj, hogy maga is készítene efféle mozit. Réz András filmesztéta szerint mást jelentett a Star Wars negyed százada és mást jelent ma. „Anno a Csillagok háborúja azt sugallta, hogy a kor embe­re magában kell keresse az erőt. Ezzel szemben ma a valóság és a virtualitás ha­tárán éldegélünk. A hét- köZnapiság felzabálta a vi­lágot. Odavesztek míto­szaink, (vágy) álmaink. A csodák mindennaposakká váltak. A Baljós árnyak saj­nos nem volt több egy hi- permarket-terméknél. Pedig Lucas első trilógiája éppen attól volt nagysze­rű, hogy ráérzett az embe­reket foglalkoztató kérdé­sekre. A Baljós árnyakkal új irányt vett a történet. Lucas mint dörzsölt mar­ketinges látott ismét mun­kához. Csak remélni tu­dom, hogy a rendező visz- szatalált a helyes ösvény­re, és visszatért ahhoz a szellemiséghez, amelyet eredetileg a Csillagok há­borúja képviselt.- A kiónok támadása ■ A Baljós árnyakat összesen 10 966 ezer alkalommal játszották a hazai mozikban. A nézőszámot tekintve abszolút listavezetőnek számít: 1,2 millióan látták az előző epizódot. A szupermozi nyomába csak Harry Potter érhet: a kis varázslóról szóló mesefilmet eddig közel egymillióan nézték meg. A kiónok támadásához 37 kópi­át mellékel a magyarországi forgalmazó. 36 kópia szinkronnal kerül a filmpalo­tákba. Budapesten 11 moziban játszák legalább 8 héten át a filmet. A világpre­mierrel egy időben 20 vidéki mozi mutatja be George Lucas alkotását. Jegyeket még minden előadásra lehet kapni, de sok helyen személyesen kell megvásárol­ni. A digitális angol nyelvű változatra viszont a premiernapon az UCI Palace-ban már majdnem minden jegy elkelt. Lucas utánozhatatlan! H - Az én generációm picit időseb­ben élte meg a Star Wars-élményt, de ránk is hatott. Nagyon nagy híve va­gyok a Csillagok háborújának - rögzí­ti Vágó István. A kvízprofesszor sze­rint ez a mozitabló attól csodálatos, hogy képes elandalítani az embere­ket. - Ráadásul a filmek egyikében sincs olyan állítás, ami (ál)tudomá- nyosnak hatna. Lucas mozija önálló, utánozhatatlan stílusú műalkotás. Reményeim szerint a 21. század újrafogalmazása lehet A kiónok támadása. Az erő legyen veletek! ■ -A Csillagok háborúja bearanyoz­ta a gyermekkoromat. Sosem felejtem a napot, amikor először láthattam a filmet a Corvin moziban. A jegyért borsos árat kellett fizetnem: negyven- nyolc forintot! A kedvencem az első trilógiából a Jedi visszatér. Olyan jó látni, hogy a gonosz végül mindent elveszít. Bárcsak a valóságban is így lenne... Egyébként a barátaimmal a mai napig eljátszunk egy-egy jelenetsort a filmből. Gyak­ran köszöntőm így a többieket: az erő legyen veletek! Nem vagyok híved, B Az RTL Klub műsorvezetője nemrégiben egy műsor kedvéért beöltözött Amidala királynőnek. A látszat azonban csal: nem ra­jong a Csillagok háborújáért.- Én inkább az olyan filmeket ked­velem, mint amilyen az Amelié csodálatos élete vagy a Volt egy­szer egy Amerika. Nem áll közel hozzám a science fiction műfaja. A Star Wars kimaradt a gyerekkoromból, és csak néhány éve pótoltam a lemaradást. óh Jedi! Balázsy Panna Maksa Zoltán Vágó István önálló történet, de egy hosszan folyó mesének is része. A teljes mű végül egy 6 részből álló, 12 órás filmfolyam lesz - összege­zett nemrégiben George Lucas. Az alkotók azt ígérik, hogy A kiónok támadásá­nak sztorija tónusában hasonlít majd a kritiku­sok által is kedvelt Biro­dalom visszavágóhoz. Ál­lítólag Lucas és a társ­szerző, Jonathan Hales addig finomítgatták a for­gatókönyvet, hogy csu­pán három nappal a for­gatás előtt készültek el a végső változattal. E sze­rint a Köztársaságban to­vábbra is a belviszály és a káosz az úr. Bolygók szá­zait és nagy hatalmú szö­vetségeket összefogó sze­paratista mozgalom jelen­ti a galaxis számára az újabb fenyegetést, ame­lyet még a jedik sem tud­nak visszaverni. A (szu­per) titkos és hatalmas erő által régóta tervezett tá­madás vezet a Kiónok há­borújához. Az erő legyen velü(n)k! Szabó Zoltán Attila Extrém reklámok pedig nincsenek Magyarországon valamiért a szokásosnál is jobban idegesíti az em­bereket a reklám. Nemrégiben egy szakmai összejövetelen ironiku­san elhangzott: a reklámkészítők társadalmi elfogadottsága vala­hol a sintér és az adóbehajtó között helyezkedik el. Eközben rendre felbukkannak olyan reklámok, amelyek felhördülést váltanak ki, ilyen volt például néhány éve egy üdítőital „Kapd be!” szlogenje, vagy az, amikor az egyik kereskedelmi televízió az ásító pápa képé­vel reklámozta hírműsorát. Kaszás György, a McCann Erickson kreatív igazgatója szerint a jó reklám mindig provokatív. A kifogásolt részt utólag minden plakáton átragasztották ■ Jelenleg is zajlik a Borsodi Sör­gyár meghökkentő akciója: né­hány hostess járja a különböző sörözőket, s ha egy bizonyos már­kájú sörből valaki elfogyasztja a meghatározott mennyiséget, megkapja az egyik lány pólóját, amit az egy paraván mögött vesz le és ad át. Dr. Bogdán János HR- és kommunikációs igazgató azért gyorsan elárulta: az esemény ko­rántsem annyira pikáns, mint ahogy az első hallásra tűnik.- A lányok a paraván mögött valóban leveszik a pólójukat, de alatta még. viselnek egy bikinifel­sőt. Vagyis semmi olyan nem tör­ténik, aminek nyáron egy stran­don ne lehetne bárki szemtanúja. Az igazgató nem tagadta: az­zal, hogy a lányok végig fürdő­ruhában vannak, igyekeznek ki­védeni az önjelölt erénycsőszök tiltakozását. Ráadásul a kezde­ményezés célja nem is annyira a fogyasztás növelése, inkább a márka fiatalos, friss, humoros ar­culatának erősítése. Hasonló ak­ció tudomásuk szerint még nem volt Magyarországon. A világhálón szinte másfél havonta tűnik fel egy-egy meg­hökkentő, addig sohasem látott megoldás. Régebben sokan óv­tak attól, hogy a netre feltett rek­lámok majd agresszívek lesz­nek. Novák Péter, a Magyar Rek­lámszövetség internettagozatá­nak vezetője szerint ma már jól látszik, hogy ezek a félelmek nem igazolódtak be.- Léteznek ugyan erőszakos­nak tűnő hirdetési formák, ám ezek általában olyan oldalakon jelennek meg, ahol ezt az oda lá­togató közönség elfogadja. Ilyen például a tapadós hirdetés. En­nek lényege, hogy hiába gördíti lefelé az oldalt az olvasó, a kérdé­ses reklám nem tűnik el, marad a képernyőnek egy bizonyos he­lyén, mintha oda lenne ragaszt­va. A kurzorhirdetés még ennél is rámenősebb: ez mindig követi a képernyőn a kurzor mozgását, vagyis állandóan szem előtt van. A hirdetők vigyáznak arra, hogy a reklámjuk inkább szórakoztas­son, s ne zavarjon. Ezért az ilyen típusú hirdetéseket inkább fiata­loknak szóló, szórakoztató olda­lakon alkalmazzák, s a komoly, gazdasági vagy politikai tartalmú site-okra nem teszik fel őket. Herendi Gábor, a Skyfilm Stúdió Kft. tulajdonosa a rek­lámfilmesek legújabb generá­ciójához tartozik. Szerinte Ma­gyarországon a reklámkészí­tők eddig még mindig túllőttek a célon, ha a szexualitást mint eszközt alkalmazták.- Nálunk azért nehéz ilyen színezetű reklámokat készíteni, mert mindig akad egy társadalmi csoport, amely sértve érzi magát. Holott az efféle megoldások szí­nesítik a reklámok világát. Mi még csak most tanuljuk ezt a szakmát: s nemcsak a készítői ol­dal van így ezzel, hanem a befo­gadók, vagyis az emberek is. A fogyasztóknak is fel kell még ah­hoz nőni, hogy a provokáló reklá­mokból ne legyenek botrányok. Tolerancia tekintetében nagyon le vagyunk maradva. Talán a mostani egyetemista generáció már nem reagál olyan hevesen, ha a jövőben valamilyen meg­hökkentő reklámmal találkozik. Kaszás György, a McCann Erickson Budapest reklámügy­nökség kreatív igazgatója szerint extrém reklámokról külön kate­góriaként nem érdemes beszélni. A kérdés szerinte inkább az, hogy miért esik szó extremitásról, ha a reklámok kerülnek szóba.- Nálunk a reklámnak min-' den tilos, ami a többi tömeg­kommunikációs műfajnak sza­bad. Mondok egy példát: a tele­vízióban napközben minden következmény nélkül lemehet egy olyan filmelőzetes, amely­ben szeretkeznek. Ha egy rek­lám próbálna bármit is így nép­szerűsíteni, országos felzúdu­lás támadna. Vagy ott vannak a hírműsorok: némelyik főcímé­ben sortűz, robbanás látható nap mint nap, a reklámban ezért milliókra büntetnek. Szá­momra mindez érthetetlen. Nem a reklámban kívánok több szexet és agressziót látni, ha­nem a szankciókban egyenlő mércét. A reklámszakma alap­vető szerepet játszik a gazda­ság működésében. Az önök lapját sem lehetne kiadni tisz­tán az eladási árból, szükségük van reklámbevételekre is. Kaszás György elmondta: az emlékezetes Cosmopolitan- reklám - amelyen egy nő keb­leit egy férfi tenyerei takarták - sem került bíróság elé, mégis erre hivatkoztak politikusok a parlamentben, amikor az új reklámtörvény szükségességét indokolták. Pedig nem a reklám rontja a közízlést, hanem épp fordítva: a reklám alkalmazko­dik az emberek elvárásaihoz.- Amikor mi egy reklámkam­pánnyal megjelenünk, előtte ku­tatásokat végzünk, s azt vizsgál­juk, hogy amit kitaláltunk, azt elfogadják-e a fogyasztók. Köte­lező igazodni hozzájuk. Nincs olyan reklámszakember, aki kockára tenné a megrendelő pénzét azzal, hogy szembe­megy a közízléssel. Az egyik jégkrém hirdetését sokáig azért támadták, mert egyesek szerint a képen sze­replő hölgy olyan erotikusán emelte szájához a fagylaltot, hogy az sokakban , az orális szex képzetét keltette.- Éveknek kellett eltelnie ah­hoz, hogy az emberek rájöjjenek: ezt a jégkrémet csak így lehet en­ni. Nem késsel és nem villával, hanem úgy, hogy a szájukba ve­szik - mondta Kaszás György. D. T.

Next

/
Thumbnails
Contents