Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-10 / 126. szám

10. OLDAL M Á N F A BEM UTATKOZIK 2002. MÁJUS 10.. PÉNTEK J ikigjíC A FALU TÖRTÉNETE A Sásdot érintő római hadiút nyomvonaláról sze­rény leletanyag tanúskodik Budafán. A hires, Szent István rendelete alapján épített templomot azonban a Monaj, Monoki, Monaki néven ismert falu számára emelik. A középkorban Tolna várme­gyéhez tartozó község Malafa néven is előfordul az egykorú forrásokban - a Bátmonostori, a Kis- várdai család majd a Pécsi Püspökség birtoka. Mánfa 12, Buda- fa 8 lakossal vészeli át a hódoltságot, a török kiűzése után a ma­gyarszéki katolikus plébániához tartozik. Mánfán az állattartás és a gyümölcstermesztés jelent megélhetést a XVIII-XIX. századra, Budaiénak homokkőbányája van, amelyből a Pécsi Székesegy­ház apostol-szobrai is készültek. Mániát a XIX. század végén már élénk társasági élet jellemzi, 1945-ig önkéntes tüzoltóegylete van. Az akkori Pécsbudafával 1949 január 1-jével egyesül, sorsa ezután a bányászathoz kötődik. 1970-től 1992-ig Komlóhoz tar­tozik. Collegium Martineum Erős civil szervezetek FOTÓ: T. L. A község elsők közt, még a ki­lencvenes évek elején alakí­totta meg a Családsegítő Szol­gálatot, melyet Schmidt Me­linda vezet, és a gyerekjóléti szolgálat feladatait is ellátja. Könyvtár, a rendezvények szá­mára faluház van a községben. A megszűnt általános iskolát leszá­mítva intézményi hálózatuk, ci­vil szervezeteik erősebbek, mint sok, hasonló lélekszámú telepü­lésen. A falu polgárosultságát a jól szervezett nyugdíjasklub és if­júsági klub fémjelzi; előbbinek Imii Lajos a vezetője, az utóbbi­nak Horváthné Hohn Krisztina. Élénk a tömegsport-mozgalom - a focit, a „fogyókúrás” asztalite­niszt és a Hegyhát Kupában sike­resen szereplő sakkcsapatot kell elsők közt említeni. A Cigány Kulturális Egyesület már régóta működik itt, fellépéseivel orszá­gos hírnevet szerezve. Élén Ko­vács János áll. A községi önkormányzat or­szágosan is újkeletű intézményt, a tanuló roma diákok kollégiu­mát, a Collegium Martineumot fogadta be néhány évvel ezelőtt, majd 1998-ban létrehozta a Ci­gány Kisebbségi Önkormányza­tot is, önálló irodát nyitva szá­mukra. Ezzel tulajdonképpen egy régi folyamatot segítettek be­teljesíteni: azt, hogy Mánfán rég­óta nincs „cigánykérdés”, hanem egymáshoz alkalmazkodni akaró és tudó emberek vannak, számos civil szervezettel, együttműködő közösségekkel. A rendszerváltás első képviselő- testületének élére nagy valószí­nűséggel az állítja Schmidt Zol­tánt - 1992 februárjában szavaz­nak először bizalmat neki -, hogy nem a könnyen elkoptatható nagy szavak, hanem a fontolva haladás embere. Most is inkább csak a tényekre hivatkozik. Beszéljen helyette az, hogy már 1993-ban számos utcát aszfaltoztak, s azóta is milliókat költöttek a korábban igencsak el­hanyagolt utak korszerűsítésére. Vezetékes ivóvíz természetesen van a faluban - sőt a 22 mélyfúrá­sú tóttal üzemelő budafai vízbá­zis Komlót is ellátja - de a víz mi­nőségén a település egyes utcái­ban javítani kellett. 1999-ben ez­zel a kisebb beruházással sem késlekedtek - azóta mindenütt azonos, jó minőségű ivóvizük van.- Évtizedekig Komlóhoz tar­toztunk - mondja a polgármester -, hátránnyal startoltunk más ön- kormányzatokhoz képest, hiszen A NÉPESSÉG ALAKULÁSA Schmidt Zoltán polgármester csak 1992-től váltunk önállóvá. Már korábban megszűnt az isko­la, amely kulturális értelemben hátrányos a falu számára. Az ün­nepségeken az iskolásaink termé­szetesen részt vesznek; más kér­dés, hogy a község költségvezető­ségének az oktatási intézmény visszaállítása mibe kerülne. A millenniumi esztendőhöz kötő­dik a gázvezeték kiépítése, amely az önkormányzatot a szolgáltató­vő egyik legnagyobb beruházását a szennyvízcsatorna kiépítése je­lenti majd, amely Magyarszékkel, Magyarhertelenddel, Mecsekpö- löskével, Bodolyabérrel és Liget­tel közösen valósulhat meg két- három éven belül, szerény becs­lések szerint is 2 milliárd forint körüli költséggel. A beruházás megkezdésének időpontja közös pályázataink sikerétől függ. Több milliót kell költenünk a Baranya­Motelek, dinasztiák Vállalkozásait tekintve a leg­elevenebb falvak egyike Bara­nyában, ahol bátran nyitha­tott fodrászatot egy pécsi szakember, néhány éve költö­zött a faluba bérfuvarozással foglalkozó vállalkozó. Helyben a Vincellér-dinasztia ala­pította a Kőpallér Kft.-t, Bikali Zsolt földmunkagépeivel végez bérmunkát, Dobos Lászlónéé a vegyesbolt, Forpintér Zoltánnak Komlón van húsboltja, Kovács Já- nosné a csodás környezetű For­rás büfé gazdája. A Bánusz-tanya a legjelentősebb idegenforgalmi vállalkozás a völgyben. A kapos­vári úti panzió 35 vendéget tud fogadni, étterme, teniszpályája van, és egy új, néhány hektáros horgásztóval, kerékpárúnál is szeretnék idecsalogatni a turistá­kat. Újabban a Takács-tanya is át­tette székhelyét a községbe és szaporodott a vegyesboltok szá­ma is. A mánfaiajk vállalkozó kedvéből a komlóiak is profitál­hatnak, ifj. Nagy Gábor befekte­téseként tavaly egy kis utazási iroda nyílt a városban, melyet az angolul és franciául beszélő Stumpf Adrienn vezet. Az egykori Egyetértés Terme­lőszövetkezet juhhodályát évek­kel ezelőtt lebontották - helyén ma két új ház van. A mezőgazda­ság hagyományát néhány kis magángazdaság: a Kajtos-porta vagy Foór Attiláék állattartó gaz­dasága jelzi. Mánia, ünneplőbe öltözve Oroszló MecsekPal^§Se -Mecsekjánosi i v® ftfáovaíszík , MecseÉalu oBodofyabér 0 <?Macjyar- tiertelend Pu ^ x- \ ^Sikonöa Kovácsszénája Abaliget °0rfő 0-AKomlo\ , SikD MÁNFA Gesztenyés oVasas Somogy csatorna karbantartására, a gya­kori belvízveszély elhárítására. A faluban nemrégiben két játszótér is épült - az egyik a műútról is jól látható, a másik a most is telthá­zas, 25 gyereket fogadó óvodáé. Rövidesen új, energiatakarékos közvilágításuk lesz, a kiadásokat az így megtakarított költségekből szeretnék a szolgáltató számára törleszteni. Régóta dédelgetett terveik közé tartozik egy szabad­időközpont létrehozása is.- A népesség a kilencvenes évek második felétől lassú növe­kedésnek indult. S noha szívesen fogadjuk az új letelepülőket, az új telkek kijelölését az fogja majd meghatározni, hogy azok miként illeszkednek a készülő rendezési tervünkbe. A szervezett szemét- szállítás kiadásait nem ellensú­lyozza a beszedett szemétszállítá­si díj, és vállalkozóbarát, letelepü­lőket befogadó nyitottságunknak is jele, hogy iparűzési adó Mán­fán nincs. A rendezési terv előtt telekárakról egyelőre nehéz lenne beszélni, hiszen a Pécs és Komló közt csaknem félúton, fürdőhe­lyek vonzáskörzetében lévő Mán­fán ma talán még 500 ezer forin­tért, de ugyanígy 6-10 millióért is vásárolható ház. Az új televíziós kábelrendszer kiépítése augusz­tusra várható, a helyi adások mel­lett huszonnyolc csatorna közül lehet majd választani. Képviselő-testület A település polgármestere Schmidt Zoltán. Alpolgármester Hurton Antal. Képviselők: Vokó Vilmos, Takács Zsolt, Dobos Er­nő, Both Zoltánná, Kovácsné Tí­már Ildikó, Radványi János, vala­mint Kovács János, aki egyúttal a Cigány Kisebbségi Önkormány­zat elnöke. A kisebbségi önkor­mányzat tagjai: Orsós János alel- nök és Bogdán Imre képviselő. Az önkormányzat címe: 7304 Mánfa, Fábián Béla u. 58. Tel.: 72/482-161,72/482-145. ■ Az oldal a mánfai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert A két hatalmas hárs közül az egyik a templom tornyát is átöleli lombjai­val, a kereszt is hárslevelek fémesen csillanó, zöld tallérjaival van körül­dobálva. Az óriás fák a pompás, hangversenyeiről is híres, Sarlós Boldogasszony tiszteleté­re emelt kis Árpád-kori templomot vi­gyázzák jó ideje, melyet minden utazó egy fenséges nyugalmú és látványú őrző Cigány Egye­sület műsora, amely Kovács János irányításával ruk­kolt elő vérpezsdítő produkciójával. Az ünnep fő eseménye a címer felavatása volt, Göncz Árpád az önkormányzati lét jövőjét és a cí­mert méltató sza­vaival. Az idős író­politikus azon ke­vesek közé tarto­zik, akiknek a gon­dolatai a politikai pálya után is hitele­sek maradnak. Ez­után szentelték fel a címert Tibor atya közreműködésé­vel, amit a polgár- mester köszöntője követett. A króni­kához tartozik az is, hogy a helyi civil szerveződések úgy látták jónak, ha a polgármestert is meg­lepik jutalommal, melyet 1992 óta meg­szakítatlan munkásságáért vehetett át. Végül a búcsúzó Göncz Árpád - a sikon- dai alkotóház egykori állandó vendége, a A FELÚJÍTOTT hidak egyike a mánfai völgyben > FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ szívében őrzött tájék kiváló ismerője - Mánfa új történeti monográfiáját és a templomról készült festményt kapta ajándékba a falutól. ___________________________ .______________________________■ FO TÓ: TÓTH L. Göncz Árpád köszönti a falubelieket A cigány hagyományőrző együttes műsora völgyben képzel maga elé. És ez valóban így is van, így volt ez tavaly is, azon a ko­ra nyári vasárnapon, amelyre azért is em­lékeznek szívesen a mánfaiak, mert a fa­lunapnak Göncz Árpád, a volt köztársa­sági elnök volt a vendége. Szívesen emlékeznek arra, hogy templom előtti füves tér hogyan telt meg a község lakóival, hogyan teltek meg a szabadtéri széksorok idősekkel, és noha a pécsváradi ifjú fúvósok rázendítettek, még mindig szivárgott a nép a falu fe­lől. Mint a helybeliektől hallottam, az­nap a reggeli órákban egy keresztelő is lezajlott a templomban. Tíz óra tájt pedig már bá­belinek tet­szett a nyüzs­gés, a temp­lomhoz veze­tő, szabályta­lanul hullám­zó dűlőút tele van dobálva FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ SZÍneS, fé­nyes hátú bogarakkal - Volkswagenek, Toyoták, Daewoo-k zökkentek át a Bara­nya-csatorna kis fahídján, fészkelődtek el a füvön. A templom melletti hársak árnyéká­ban a vendégek asztalánál a neves író, Göncz Árpád, volt köztársasági elnök ült. A mánfaiak meghívásának engedve vett részt a címeravatáson, a tíz éve önálló fa­lu ünnepén. Ekkor jutalmazta a megye emléklappal az azóta már megszűnt, de küldetését hetöltő Mánfai Baráti Kört, amely sokat tett azért, hogy a Komlótól 1992-ben történt elszakadás után a köz­ség önálló, a saját céljait határozottan megfogalmazó önkormányzat legyen; és azért is, hogy a nem mindenkinek tetsző válást minél kevesebb veszteséggel bo­nyolítsa le. Akkori elnöke, Váradi József, mondott az ünnepen beszédet, felidézve a község tulajdonviszonyait is mélyen érintő harcokat - köztük a falu számára kedvezőtlen döntéseket is - melyeknek az árnyéka, noha a két település közt bé­ke van, máig kísért. Fellépett, a Mánfai Nyugdíjas Asz- szonykórus, és Tódenberg Lilla énekére, a népdal a legifjabbak ajkán is élő jelené­re is emlékezhettünk. Nemcsak a cigány kulturális hagyományok, a cigány iden­titás erejét, hanem a roma és magyar la­kosság konfliktusoktól mentes együtt­élését is példázta a Mánfai Hagyomány­Egy évtizede önállóan val történő megállapodás alapján 22 millióval terhelte, amelyből a lakóknak közel 13 millió forinton kellett osztozniuk a 290 házat számláló településen. A közeljö­Budafa és Mánfa? - a messziről jött ember nem igazán érti, hi­szen a festői völgy a két települést szétválaszthatatlanul össze­forrasztotta már régen. A rendszerváltás itt is alapvető válto­zásokat hozott, más kérdés, hogy Schmidt Zoltán polgármes­tertől messze áll bármiféle hivalkodás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents