Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)
2002-05-10 / 126. szám
2002. Május 10., péntek K U L T U RA-RIPORT 7. OLDAL Könyv A mi nemzeti parkunk Ennek a kiváló kötetnek az az egyik előnye, hogy megjelenéséből jövünk rá eddigi hiányára. Az ország egyik legszebb, legrejtettebb és -féltettebb természeti értékeit hordozó nemzeti parkunkról eddig átfogó, szakember és érdeklődő számára egyaránt haszonnal forgatható munka ugyanis nem jelent meg. S bár nevezhetjük ezt a hiányt mindössze hatévesnek - 1966-ban alapították az 50 ezer hektáros Duna-Dráva Nemzeti Parkot -, talán nem erős a fogalmazás: a két folyó mentén elterülő világnak, illetve az ennek kutatásával, megőrzésével foglalkozó, számos tudományágat képviselőknek kijárt már, hogy közismertté válhassanak kincsei, a tudományos eredmények egyaránt. Ha a hat évet említjük, szólni kell arról is, hogy a különleges növény- és állattani értékekkel gazdag, dombokkal, árterekkel, sziklagyepekkel, kaszálókkal tarkított táj felmérése, hozzáértő kutatása több évtizede folyik. Ennek gyümölcse az eddig leírt 150 növény- társulás, több mint 100 védett növény, több ezer állatfaj. A kötet a tájra is felhívja a figyelmet, szó- használata szerint a gyors folyású Dráva és a méltósággal hömpölygő Duna menti néhol nem is keskeny sávot tárja az érdeklődők elé. Régiónk gazdagságára hívja fel a figyelmet a monográfia. Előnyére annyit még, hogy ez a gazdagság a szerzők sokszínűségéből is fakad. A szerkesztők érintetlenül hagyták a könyv elkészítésében közreműködőknek a publikálás során rájuk jellemző egyéni stílusát, elképzelését, gyakorlatát. A természetföldrajztól a vízrajzi adottságokig, az állatvilágtól a településhálózatig, a gazdaságtörténettől a hajózásig, a halászattól és sporthorgászattól a DDNPI területén élők néprajzi történetéig mindent felölelően adják tudtunkra a kiváló szerzők: rendkívüli érték vár megőrzésre és olyan módon történő megismertetésre és megismerésre, amely ezt az egyedi értéket nem veszélyezteti. Végül a kötet Rudolf trónörököstől idézett első mondata: ,A tudományos társulatok, klubok, gyülekezetek és tudom is én mi néven nevezett egyesületek, ha pénzre tesznek szert, nagy expedí- cziókat rendeznek más világrészekbe, pedig saját hazánk vidékei, bizonyos tekintetben valóban titokzatos lepelbe vannak burkolva. ” Ezt a leplet lebbenti most fel ez a régóta várt, okos könyv a Duna-Dráva Nemzeti Parkról. _________________________________MÉSZÁROS ATTILA Duna-Dráva Nemzeti Park Szerkesztette: Iványi Ildikó, Lehmann Antal Mezőgazda Kiadó 2002 CSALÁDTÖRTÉNETEK, BELGRAD címmel Biljana Srbljanovic, a délvidéki háborús évek ihlette darabját mutatja be ma este a PNSZ Szobaszínház Ottlik Ádám rendezésében. Felvételünkön Harsányi Attila, Bajomi Nagy György és Fábián Anita jelenete. fotó: tóth László Pécsiek a második helyen Véget ért a Jászi Oszkár országos társadalomtudományi tanulmányi verseny, ahol a pécsi Janus Pannonius Gimnázium csapata az előkelő 2. helyet szerezte meg a győri Révai Miklós Gimnázium mögött. A versenyt az Axelero Internet által kiadott webportál, az Origó írta ki, és a jelek szerint sikerrel, mivel az első fordulóba 470 csapat nevezett. A történelem, filozófia és szociológia témakörét felölelő versenyen a selejtező után 11 csapat maradt állva, ők az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetében mérték össze tudásukat az Ormos Mária vezette zsűri előtt. A pécsiek összeállítása: Gulyás Árpád, Péterfalvi Ferenc, Sudár Miklós; felkészítő tanáruk Veres Lajosné és Ravasz Gyöngyvér volt. A csapattagok egyéni díjazásban részesültek, többek között személyi számítógépeket, nyomtatókat, modemeket és internet-hozzáférést ajánlottak fel a számukra. ■ Eltűnt Zsolnay-kerámiák nyomában Harmincmillióért gyártanák le a Vasváry-ház hiányzó elemeit Néhány évvel ezelőtt elvittek a Pécsi Építő és Tatarozó Rt. telephelyéről a pécsi Vasváry-ház udvari homlokzatáról származó két teherautónyi Zsolnay-kerámiát. A rendőrség annak ellenére zárta le a nyomozást, hogy csupán néhány darab került elő, az iratokat pedig leselejtezte. Az ügy még meglévő iratait a pécsi önkormányzat a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény ellenére sem volt hajlandó rendelkezésünkre bocsátani. Az újragyártás több mint 30 millióba kerülne. Május 15-re elkészülnek a pécsi Király u. 19. sz. alatti Vasváry-házban azok a műszaki munkálatok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Pécsi Janus Pannonius Múzeum munkatársai berendezhessék a ház névadójának emlékszobáját. Az örömteli eseményt azonban beárnyékolja, hogy az épület udvari szárnyának Zsolnay-kerámia elemei 1997- ben eltűntek, a belső homlokzat szoborcsoportja pedig darabokban hever a Zsolnay gyárban. Amikor leszedték a kerámiákat, az volt az ideológia, mondja dr. Romváry Ferenc művészettörténész, a Vasváry-házban létesítendő városi kultúrtörténeti múzeum eredeti programjának kidolgozója, hogy az utcai és udvari homlokzaton lévő szoborcsoportot, valamint az akadémiai székházon lévőt is le kell verni, mert a három újragyártási költsége alacsonyabb, mintha egyet készítenének el újra. Végül is csak a belső udvari szoborra és a baluszt- rádokra, vagyis bábos korlátokra került sor. Romváry véleménye szerint a kerámiaelemek eltávolítását semmi sem indokolta, megfelelő szakembert kellett volna megkérdezni, hogy azokat a darabokat, amelyek megrepedeztek, miként is kell kijavítani. A kerámiákat a munkálatokat végző Pécsi Építő és Tatarozó Rt. Nyírfa u. 2. sz. alatti telephelyén, a szabad ég alatt felhalmozva tárolta, amíg 1997. április 30-án 6-8 raklapnyi elemet ismeretlen személyek elvittek. Egy mikrobusz és egy bogárhátú Volkswagen segítségével három fiatalember érkezett a telepre, és azt állítva, hogy engedélyük van rá, a díszítőelemeket felpakolták és elvitték. Akkor azt is megemlítették, hogy korábban már két fordulót lebonyolítottak. A kerámiákon kívül a kocsiba került egy festett szobortorzó is. Miután az éjjeliőr felírta a rendszámokat, az rt. ügyvezető igazgatója, dr. Fodor Zsuzsanna feljelentést tett, és kérte a nyomozás megindítását. A rendszám alapján valószínűsíthető, hogy a három fiatalember közt volt a város egyik ismert személyisége, akit információink szerint meg is hallgattak az ügyben. (Nevét, mivel az ügyben keletkezett hivatalos iratokat nem tekinthettük meg, nem közölhetjük. A szerk.) A nyomozást azonban a rendőrség 1998 nyarán bűncselekmény hiánya miatt lezárta, panaszolja érdeklődésünkre az igazgatónő, aki segítségért azonnal az ügyészséghez fordult, de kérelmét elutasították. Információnk szerint a bűncselekmény hiányára azért hivatkozott a rendőrség, mert az akkori polgármester, dr. Páva Zsolt levelet írt az ügyészségnek, amelyben azt közölte, hogy a kerámiaelemek az önkormányzat egyik tulajdonát képező épületből voltaképpen átkerültek egy szintén a tulajdonában lévő másik épület alagsori helyiségébe, ahol beépítették azokat. Páva Zsolt érdeklődésünkre megerősítette, hogy valóban küldtek ilyen tartalmú levelet az ügyészségnek, bár emlékei szerint azt nem kérték, hogy a vizsgálatot ebben az ügyben állítsák le. A Pécsi Rendőrkapitányság vizsgálati osztályának vezetője, dr. Dombai Péter alezredes is úgy emlékszik, hogy bűncselekmény hiányában megszüntető határozat született, de részletekkel nem szolgálhatott, mert az iratokat leselejtezték. Arra azonban felhívta a figyelmünket, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos, birtokában van mind a határozatnak, mind az üggyel kapcsolatos levelezésnek. A polgármesteri hivatal sajtóreferense, Pánics György azonban az iratokhoz való hozzájutási próbálkozásainkra azt mondta, hogy nem segíthet, és Ábrahám Istvánt, a hivatal főtanácsosát, mint az ügy beavatott ismerőjét ajánlotta, aki viszont kijelentette, hogy az iratokba nem tekinthetünk bele. Tette ezt annak ellenére, hogy felhívtuk a figyelmét a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényre, amely egyértelműen előírja, hogy az ön- kormányzatok kötelesek elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Lehetővé kellene tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismer- hesse, kivéve, ha azt szolgálati titokká nyilvánították, ami ebben az esetben nem állt fenn. Az az állítás, hogy a kerámiák nem tűntek el, csupán egy másik önkormányzati ingatlanba kerültek át, csak néhány darabra vonatkozóan állja meg a helyét. Sonkoly Károly művészettörténész kutató szerint ugyanis a fotók és felmérési tervek alapján, valamint a régi, helyszíni szemlék ismeretének birtokában a balusztrád pilléreire állított vázákból csaknem 30 darabot lehetett megszámolni. Ezeknek túlnyomó többsége az eredeti kerámiából (terrakottából, illetve pirogránitból) készült darab volt, néhányat pedig az elmúlt évtizedek valamelyik tatarozásánál műkőből gyártott példányra cseréltek. A szóban forgó eset alkalmával az elkövetők az összes ép, illetve töredékes kerámiából készült vázát elszállították, állítja a művészettörténész. Ugyancsak ezen alkalommal tűnt el az itt deponált anyagból, a Vasváry-ház udvari ba- lusztrádjából nagyszámú báb, talp- és zárópárkány-elem, a vázák bázisául szolgáló osztópillérek sok elemével együtt. Sonkoly véleménye szerint az eltűnt, mázatlan Zsolnay- kerámia épületdíszítő elemek muzeális értéket képviselnek, sőt, védett épület védett tartozékaiként, műemléki védelem alatt is állnak; a kerámia- épületdíszítő-elemek műemléki, muzeális értéke felbecsülhetetlen, a baluszterek értéke becslése szerint meghaladja az egymillió forintot. Az önkormányzat épületének alagsorában lévő vendéglátó egység helyiségeiben elhelyezett néhány darab, állapítja meg Sonkoly, az eltűnt mennyiségnek csak a töredékét jelenti. Itt található a tatarozó telepéről elvitt csonka szobor is, amely Zsolnay-féle mázas pirogránit puttó (angyalka). Ez a talapzattal együtt 149 cm magas körplasztika hiányai, töredékessége ellenére, elfogadható állapotban van. A kései historizáló-neobarokk stílusú emléket a századfordulóra datálja. Ez véleménye szerint a régi Budai-külvárosi temető utolsó, az eredeti helyén megmaradt síremléke lehetett, és a kb. 100 éves szobor egyértelműen muzeális értéket képvisel. Eszmei értéke nem felbecsülhető, forgalmi értéke jelenlegi állapotában 3-400 000 forint lehet. Megítélése szerint jogilag nem kizárható, hogy a síremlék jelenleg is az állíttató magánszemély, illetve leszármazottai tulajdonának tekinthető. Mindenesetre az értékes, védendő műalkotás jelenlegi elhelyezése méltatlan, véli Sonkoly, legjobb megoldása a múzeumi elhelyezés lenne. A Zsolnay Porcelán Manufaktúra Rt. pirogránitüzemének vezetője, Miklós István érdeklődésünkre elmondta, hogy az elemek legyárthatok lennének a fazonkönyvek rajzai alapján. Becslése szerint ennek költsége áfával együtt több mint 30 millió forintot tenne ki. ____________________________________________' CSERI LÁSZLÓ Az 50. Szappanopera Még állandó társulattal rendelkező, nagy színházak esetében is átlagban 20-30 előadást ér meg egy-egy produkció. A pécsi Harmadik Színházban pénteken 50. alkalommal játsszák Spiró György Szappanopera című darabját, melyet Vincze János rendezett.- Vajon mi változik a bemutató és az 50. előadás között?- Nagyon sok minden, elvégre a színházban épp az a nagyszerű, hogy minden előadás más. Persze, egy előadásban vannak nagy egységek, lépcsőfokok, amik biztos, hogy megmaradnak, de végül is a színészeken áll vagy bukik minden. Szakmailag, ha egy darab jól meg van alapozva, altkor a sok előadás során egészen bizonyosan erre az alapra ráépül egy olyan épület, amely már apró finomságokat is tud állandósítani.- Számítani lehetett rá, hogy a Szappanopera megéri ezt a jubileumot?- Nívós műből jött létre a produkció, maga a darab nem engedi a rutint, holott a címe ellene beszél... Én nagyon fontosnak tartom, hogy egy kortárs író műve, ami valóban a mindennapjainkra reagál, ennyire ébren tudja tartani a közönség érdeklődését. Valaha Shakespeare vagy még inkább Moliére is arról beszélt, ami a korát izgatta, Spiró ugyanúgy. Sőt, azt hiszem, hogy két, nálunk bemutatott műve, a Kvartett - ami a 100. előadáshoz közeledik! - és a Szappanopera szól leginkább a '90-es évek Magyarországának nagy változásairól, más drámaírók nem is nagyon néztek szembe ezekkel a dolgokkal.- Mi lesz a pénteki előadás különlegessége?- Ez az ötvenes szám túl sokat azért nem jelent, egy előadás a többi közül, olyan, mint a születésnap. Az utóbbi néhány alkalom után annak örültem nagyon, hogy amikor véget ér a játék, sötét lesz, majd újból vüágos, nincsen azonnal taps. Ezt szeretem, úgy érzem, ez is az előadás értéke.- Egy rendezővel beszélgetve kikerülhetetlen a még csak fejben forgatott következő darab terve.- Anélkül, hogy az anyagi helyzetet boncolgatnám: a jövőt a pályázatok alakítják ki, magát a műsort is, ez a valóság. Amit régóta szeretnék színre vinni, az Örkény Macskajátéka Vári Évával Orbánná szerepében. De ahhoz valóban kell némi pénzügyi alap, ki kell törni a két-három-négy szereplős darabok világából, ahová inkább kényszerből, sem mint koncepcióból szorultam be az utóbbi években. BEMUTATKOZUNK?! Általános- és középiskolások figyelem A tempó újság 2002. május 14. és december 13. között hetente bemutatkozó oldalt biztosít a Baranya megyei iskolák osztályai számára. — Az akció keretében minden jelentkező osztály egy egész oldalon, ingyen mutatkozhat be! Az oldal tartalmát és látványát Ti szerkeszthetitek meg! A bemutatkozó osztályokra olvasóink a Tempó újságban 2002.december 13-áig folyamatosan megjelenő szavazószelvénnyel voksolhatnak. Nem kell mást tenniük, mint az Önöknek legjobban tetsző osztályt és iskolájának címét a szavazólapra beírni, majd lezárt borítékban szerkesztőségünk címére, „Nyerő oldal” jeligére 2002.december 18-áig beküldeni. A legtöbb szavazatot kapott általános, illetve középiskolai osztály tavaszi kirándulásához 50-50 OOO Ft-tal járulunk hozzá. Minden szavazószelvény egy szavazatot ér! Játszva kirándulhattok, ha a Tempóban megjelenő jelentkezési lapot kitűltítek és szerkesztőségünk címére (7627 Pécs, Engel J. u. 8.), „Bemutatkozunk" jeligére, 2002.december 15-éig visszakülditek. A beérkezett szavazatokat 2002. december 20-án összesítjük, majd a nyertes osztályokat 2003. január 15-éig levélben kiértesítjük. További információt a 06-72/505- 019-es számon kaphatnak az érdeklődők. ■ tel rr 1 P o Ingyenes apróhirdetések A-Z-rig