Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-08 / 124. szám

I 2002. Május 8., szerda BOTYKAPETERD BEMUTATKOZIK 9. OLDAL A FALU TÖRTÉNELME Önálló magyar helység volt a középkorban Botyka és Kispeterd. Botyka első okleveles említése 1258-ból való, ekkor Boghka. (Alapszavaa Bot személynév. Anépi magya­rázat a ponty halnevet véli benne.) Kispeterd először 1324- ben bukkan fel Peturdy, Peterde alakban. (Alapszava a Pé­ter.) A korábbi Botyka a 6-os főúttól délre, négy kilométer­re terült el a Téglás-dűlőben és a Pila-völgyben. Katolikus köegyháza is ott állt. Szigetvár török ostromakor dúlták fel, tégláit a szigeti mocsári erődítmény megerősítéséhez használták fel. Ember­lánc húzódott Szigetig, kézről kézre adták a köveket. Feltehetően a hódoltság alatt alakul ki a helység a mai területén. A mai dűlőnevek más falunyomot is sej­tetnek, aminek a rejtélyét csak terepbejárás és régészeti feltárás tudja tisztázni. A faluelődöket sejtető földrajzi jelölések: Sidi, Puszta-hegyi ó-temető, Puszta­hegy, Felső- és Alsó-Szentdemeter, Kis-kúti temető, Vadas. Római út vezetett a SebösFcsárdánál és a Füst-háznál, közelében csiszolt kőkori kőbaltát lelt Haj­dú László. A két települést 1931-ben egyesítették, így büntették meg Kispeterdet, mert éveken át nem tudtak a lakói új bírót választani. Címere most lett. A két falu két kilométerre van egymástól. A községvezetőség Polgármester: Pál János (45) Vo- (58) nyugdíjas, Nagy Zoltán (59) lán-energetikus, alpolgármester: iskolaigazgató. A hivatalsegéd: Bá- Czigelédi Lászlóné (65) nyugdíjas lint Károlyné (57). A kisebbségi jegyző. Képviselők: Gellér János- szervezet vezetője: Pirbus László­né (49) könyvelő, Hóbor- László né (37) gyerekkísérő. (38) raktáros, Kovács Istvánná ’ ________________________S Ve ndégfogadásra készülnek Évek óta parkosítanak, csinosítják a községet, mind több vál­lalkozó és kereskedő telepedik le. Megértek a feltételek arra, hogy turistákat is fogadjanak. Vendégfogadót terveznek. Pál János polgármester, aki a har­madik ciklusban látja el a vezetői teendőket, nagyjából elégedett az eddigi eredményekkel. Elismeri, nem könnyű dolog két egymástól messze található, közösségi jelle­gében erősen elütő települést egybefogni. A két helység, úgy tű­nik, hogy a kötelezően előírt egyesítés óta eltelt hetven év alatt sem tudott erőteljes egységbe tö­mörülni. Ennek egyik fő oka, hogy sose épültek egybe ezek a falvak. Pedig most már műút köti össze őket, újak a betonjárdák és a buszvárók, saját orvosi rendelő­vel rendelkeznek. Példaértékű a parkosítás és a közvilágítás, vala­mint a tévékábelrendszer. Botyka után hamarosan Kispeterd is föld­gázhoz jut. Kispeterden felszá­molták a belvízveszélyt, aligha adódhat újabb iszapelöntés. Pál János polgármester A következő esztendők egyik legfontosabb teendőjének tekin- ük, hogy a fiataloknak művelődé-' si ház és ifjúsági klub létesüljön. A megvalósításra idén és jövőre csaknem tízmillió forintot költe­nek. A millenniumi zöld liget után tóval ellátott pihenőparkot alakítanak ki a volt vá­lyogvető gödör területén és szomszédságában. Épül egy sportpálya és játszótér, hozzáfognak a szennyvízcsatorna-háló­zat tervezéséhez. A botykai templom díszki­világítást kap. Két kis panzió készül az ide láto­gatóknak, az egyik a köz­ségházán lesz majd. Szá­molnak azzal, hogy a ha­marosan megnyíló bece- fai lovarda vendégcsalo­gató hatását Botykape- terd is tapasztalja. Abban bíznak, hogy a Becefára tartó természetjáró lova­sok Botykán és Kispeterden át kö­zelítik meg a méntelepet. A föld­utak jó állapotban vannak, autó- val is járhatók. _______________■ Cser tő c Szigetvár TIT Patapoklosi Merenye o> 9 Tótszentgyörgy r \ {_ Nagydoteza | oMolvány QJtemeske ^/HoM Kistamási Zsibót 'X> Becefa o Nagypeterd ? BOTYKAPETERD Kis­döbsza Rózsafa 7 A népesség alakulása Botykán 1930-ban 358-an, Kispeterden pedig 264-en lak­tak, míg 1970-ben 542 magyart és 8 délszlávot tartanak nyil­ván. Ősi famíliák: Bagoly, Bá­lint, Hamvas, Kisbagoly, Nagy. A világháború előtt élt a hely­ségben cipész, borbély, bog­nár, kovács, mészáros is. Nő a lélekszám 1995-től, akkor 381, míg idén 410. Az új érkezők zömmel szigetváriak és pécsi­ek. Katolikusok, akik a hívők 60%-át adják. Előtte a reformá­tusok voltak többségben. A ro­mák a népesség egynegyedét teszik ki. A KÖZSÉGNEK KÉT REFORMÁTUS TEMPLOMA IS VAN. Képünkön a néhol kétméteres vastag falú botykai látható a világháborús emlékművel, amelynek a korábbi turuldíszét az 50-es években összetörték. Az imahely mellett található a millenniumi emlékpark és a községháza. A tér a fiatalok kedvenc gyülekező helye szinte mindennap. Az imádságos hely 1822-től fél évtizeden át készült. Orgonája harminc éve nem mű­ködik, legutoljára Gerendái István kántortanító játszott rajta. Két míves harmónium áll a karzat alatt, de nincs, ki megszólaltassa őket. Az ón szertartási edényei műkincsértékűek. Úrvacsoraosztó tányérját egy budai ötvösmester alkotta 1802-ben. A kispeterdi templom a monda szerint ott épült, ahol a Peterdi-ház áÜt. A Vö- rösmarty által megverselt ősz Peterdi lányának, Pankának az emlékére emeltette Mátyás király. _________■ Fa luszépítés A köztéri zöld részeket egyre többen csinosítják, köztük nem egy vállalkozó. A község belte­rülete egy mutatós arborétum hangulatát kelti. A faluvezetés szeretné elérni, hogy a kertjü­ket elhanyagolok hozzák rend­be legalább a portájukat. Szinte majdnem mindenki virágosít, kis parkot létesít háza előtt, sokan vál­lalnak köztércsinosító közösségi munkát Gellér Jánosné vezetésével. A legkellemesebb látványt a főtér és kör­nyéke nyújtja, így például a buszváró és környéke, valamint a honfoglalás emlékét idéző kegyeleti park. Ez utób­biban öreg és fiatal hársak nőnek. A sarjakat kovácsoltvas kerítés óvja. Új­donság, hogy idéntől a villanyoszlo­pokon futómuskátli-cserepeket helyez­tek el. Csaknem húszra tehető azon családok száma, melyek tagjai felszó­lítás nélkül részt vesznek a növény­gondozásban, a közösségi élet motor­jai. Néhány famíliát említünk: Bálint, Csonka, Dömse, F. Tóth, Gellér, Góra Hóbor, Juhász, Kapronczai, Komár, Légrádi, Matula, Pirbus stb. A vál­lalkozók közül többek között jeles­kednek: Gál Elemér, Gellér Tamás, Légrádi István, Légrádi Norbert. ■ A krónikás Az idősödő Dömse Tibor asztalos és órás 25 éves korától vezeti a községkrónikát. Aprólékos, a ma­gánügyben is közérdeket sejt. Fej­ből idézi például az 1700-as évek iratainak feljegyzéseit. Felesége is szenvedéllyel rajong a helytörté­netért. A falukutató hobbiból öreg órákat gyűjt és javít. Van úgy, hogy egyidejűleg csaknem húsz szerke­zet jelzi más-más hanghatással az időt. Majdnem valamennyi népi értékű házról fotókat készített, vagy évszázados fényképeket őriz róluk. Mindennap ír a vaskos és kopott fedelű füzetébe, mert vala- mi mindig adódik. __________■ Új hely a fiataloknak Jelenleg a 6-os út menti szűk kis he- hívnak meg szigetvári táncosokat, lyiségben jönnek össze a fiatalok, akik hagyományos és modem tán­vagy a templom téren gyülekeznek, cokat mutatnak be, illetve tanítják is A legkedvesebb szórakozásuk a fut- ezeket. Néhány fiatal, így Bogdán hallózás, sportolóvá fejlődésüket Alexandra, Csonka László, Fehér Burka Ferenc menedzseli önzetle- Koppány, Juhász Szüvia, a Kemer- nül. Emellett Hóbor Lászlóné is testvérek, László Szimonetta, vala­mint rendezvényfelelős programo- mint Pirbus Richárd örülne annak, kát szervez, hogy a gyerekek hasz- ha tágas kultúrház épülne klubhe- nosan töltsék el szabad idejüket. így lyiséggel. Megható, hogy az anya­például kirándulnak, országot jár- községtől két kilométerre lévő nak, karácsonykor és húsvétkor pe- Kispeterden mily nagy fokú a kö­dig az iskolások ajándékot készíte- zösségteremtő erő az utcán játsza­nék szüleiknek. Lényegében a törő- dozó gyerekekben, főként Kemer dés és az együttérzés elemi szabá- Szilviában, aki bármikor klubot lyait tanulják. Mind' gyakrabban tudna alapítani.______________■ Sí rkőgyűjtemény A botykai sírkertben gyönyörűen rendezett gyűjteményt alakítottak ki a gazdátlan kőfej fákból. A közmun­káik hetente egyszer sepernek a kő­tárban. Egy másik érdekesség a már­ványból formázott Füstös családi kripta a XIX. századból. A bevésések arról tanúskodnak, hogy tíz család- tag halt meg a tüdőbajban. _____■ Az old al a botykapeterdi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János MATULA SÁNDOR mintaértékű szép portája A 6-os út vonzásában Vonzerőt jelent a főközlekedési út, amely mellé kereskedők és más vállalkozók települnek. A falu legszebb portája itt találha­tó. Virágosít és parkosít a mező- gazdasági befektető is. Az országos rangú út mellett egye­bek között vendéglők, a 10 idős em­ber étkeztetését felvállaló konyha (konyhafőnök: Búó Józsefné), mező- gazdasági farmerközpont és fafeldol­gozó üzem található. Ehelyütt fedez­hetjük fel az ifjúsági klubot és a tele­pülés legszebb portáját is. Matuláék csinos és hangulatos udvari parkjá­ban elsősorban örökzöldek fejlőd­nek. Nemegyszer állnak meg a lapu előtt az autósok, hogy lefényképez­zék a magán zöldövezetet. A virágok­kal feldíszített szekér és a magasba tett festett kerék segítségével csalogat­ják a vendégeket az ételt kínáló léte­sítmények. Várhatóan az út mentén lesz kialakítva szintén magánerőből egy 15 ágyas tetőtéri vendégszoba, amelynek a földszintjén újabb ven­déglő nyílik. A járműforgalom erős zajt kelt, ezért mind több cserjét és kisfát fognak ültetni a vállalkozók. Szükség van erre, hisz a növények a szálló port és a kipufogógázt is felfog­ják. Helytörténelmi különlegesség­nek számít az önkormányzat tulajdo­nában lévő, csaknem négy évszáza­dos csárda, amelyben régen az Olaszországba tartó és állataikat haj­tó marhahajcsárok pihentek meg. Az őslakók szentül állítják, hogy a mes­tergerendákba nemegyszer vágott bele fokosával Patkó Bandi Ha vala­kinek nagyon jó a szeme, a több mé­teres mennyezetmagasságban fel- fedezheti a nyomokat. ________■ A KÉZIMUNKÁZASNAK több évtizedes hagyománya van egy szakkör keretében. Az alapítók először 1965-ben jöttek össze. A volt és megmaradt tagok közül felsorolunk néhányat: Bálint Károlyné, Beréthi Pálné, Csankó Dezsőné, Dömse Tibomé, Gellér Jánosné, Kovács Józsefné, Kovács Nándomé, Nagy Dezsőné, id. Nagy Lászlóné, Nagy Zoltánné, Pap János­né. Helyi ősi motívumnak számít a széles piros sávban fellelhető rózsa- és szegfűmotívum. Ilyen díszítésű szőttest őriznek Dömséék. Elkészítője Pan- ni Jánosné volt 1850-ben. A nyitott foglalkozásokra várják a fiatalokat. ■ Ódon porták és szőlők Az egyutcás Kispeterden csaknem tíz népi stílusban épült téglaház maga­sodik, némelyik a gazdasági egysé­gekkel együtt több mint száz méter hosszú. Érdekes, hogy az ól felett gó­cé húzódik. (Fábián-Fuló-poOa) Má­sutt használják a gémeskutat, a falon pedig csikófej- (Kasza-ház), vagy tuli­pános kosárformát (Kolal-LAszló- telek) mintáztak három-négyféle színben. A Tímár- és a Kisbagoly- Felsőtót-ház homlokzatának téglái enyhén csillognak, mintha zománc fedné őket. Az utóbbi épület utcai két végén toronyszerű a kiemelkedés, míg köztük a tető manzárdjellegű. Nincs kizárva, hogy itt élhetett ősz Peterdi és lánya, Szép Uonka. Az utca végében olyan egy istálló- és pajta­egység külső felülete, mint egy büty­kös harisnya. A falból félig kinyomu­ló téglák különféle formákban adják a díszítést. Most is emlékeznek arra, hogy az Agács-kertben legkevesebb száz rózsafát nevelt egy gazda. A sző­lők: Puszta-hegy, Nyugati-hegy, Kispeterdi-hegy 63 hektáron húzód­nak. Geológiai furcsaság, hogy a ki­bukó forrás pár méter után a föld alatt folyik tovább az alagútszerű járatban. Az öregek állítják, hogy a ledugott ka- csa elúszva Szigetvárnál bújt elő. ■ VIRÁGPÍSZES köztéri parasztkocsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents