Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)
2002-04-05 / 92. szám
6. OLDAL KISTÓTFALU B EMUTATKOZIK 2002. Április 5., péntek Kistótfalu közútra pályázik A falu. lakosságának fele nyugdíjas, támogatásra szorul Nemigen hallatja szavát ez a baranyai település, pedig az ország" és a megye vezető emberei sűrűn látogatnak ide, vagyis országban sokan tudják, hol is keressék a térképen Kistótfalut. Az önállóság megteremtődésével anyagi erejükből csak annyira tellett, hogy tisztán, rendben tartsák a falu utcáit. Pályáznak rendszeresen, de hatszor is meggondolják, milyen beruházási programot fogadnak el, mert még az önrészre is nagyon keveset tudnak évenként félretenni. Taranyi Ádám polgármester szerint az a legnagyobb baj, hogy a pécsi kistérséghez sorolták a településüket, holott a másik baranyai városhoz, Siklóshoz sokkal közelebb vannak. Nem kifogásolnak semmit a pécsi kistérség elosztási gyakorlatában, megvannak ők mindenkivel jó barátságban, csak hát amikor a fejlesztési, beruházási pályázatokra kerül a sor, akkor nekik 30 százalékos önrészt kell felmutatniuk, míg a siklósiaknak jóval kevesebbet. Az aránytalanság abból adódik, hogy míg a fehérborok városa, no meg annak környéke halmozottan hátrányos területnek számít, a pécsi viszont nem. - Itt élünk az Ormánság szélén - fakad ki a falu köztiszteletben álló első embere -, a Mecsek és a Villányi-hegység közé szorított dimbes- dombos területen, jóval 20 százalék feletti munkanélküliséggel küszködve, s nagyobb arányú infrastrukturális fejlesztésekre nem is gondolhatunk, hiszen nem tudunk annyit fél-" retenni, hogy az ilyen jellegű pályázatok önrészét felmutassuk. Azért nem panaszkodhatnak a falubeliek. Az elmúlt években - ha nem is látványos beruházásokkal - a nyolcvanas évek végéhez képest sokkal jobb körülmények között élnek itt az emberek. A faluházat rendbe tették, ezután az árkok, járdák felújítása következett - ez utóbbit éppen az elmúlt évben fejezték be. Átalakították a temető ravatalozóját, az odavezető utat szilárd burkolattal látták el, igen szép, fafaragó művész által megformált játékokkal telepítették be a játszótérnek kialakított területet. A református templom felújítását anyagilag is támogatták, vezetékes ivóvizet, telefont és gázt mindenki kaphatott, aki igényelte és meg tudta fizetni. A polgármester szerint annak ellenére, hogy a faluban nagyon sok a kisnyugdíjas, a munkanélküli, dolgos nép lakik itt, ha a település csinosítására összefogásra van szükség, a „hadrafoghatókat” nemigen kell nógatni a társadalmi munkára.- A legnagyobb baj az - mondja Vajdáné Szőllősi Ilona, az önkormányzat „pénzügyese”, aki itt „őslakónak” számít, hiszen itt született, fel- és lemenő rokonai is az községben élnek -, hogy a termelő- szövetkezet felbomlásával olyan emberek maradtak munkahely nélkül, akiknek nem volt szakmája, ennélfogva elhelyezkedési lehetőségük is a minimálisra csökkent. Munkahely ugyan a faluban nincs, Siklós ám akinek szakmája van, Pécsett vagy Siklóson el tud helyezkedni. Knlisch Szilvia szerint a telefont ugyan kiépítették az egész faluban, ám erre nem lehet telepíteni internetet, hiszen nem vezetékes a rendszer, márpedig a fiatalok közül néhányan - akiknek módja és lehetősége van számítógéphasználatra - szeretnének a világhálón barangolni. A polgármester erre azt mondja, hogy már számtalan levélben, beadványban fordult ez ügyben a telefontársasághoz, ám eddig csak halogató választ kapott. Mint ahogy azt sem tudjuk - folytatja -, hogy mikor is szüntethetjük meg a zsáktelepülési állapotot, mikor épül majd meg a közlekedési miniszter által is megígért átkötő út Bissére. Mert akkor közvetlen kapcsolatba kerülnénk a pogányi repülőtérrel, vagyis a Baranyába érkező befektetők is felfigyelnének erre a kis településre. Reményeink szerint akkor majd a telkek is felértékelődnek, az idetelepült vállalkozások pedig munkahelyet biztosítanának az itt lakóknak. A TELEPÜLÉS LAKOSSAGSZAMA aktív dolgozó rokkant nem regisztrált nyugdíjas jöv. pótló tám. munkanélküli tám. rendszeres szop. jár. gyesen lévő 0-3 éves 3-6 éves 6-14 éves 14-24 éves i 48 111 .102 A LAKOSSÁG MEGOSZLÁSA 2002 JANUÁRBAN Taranyi Ádám, a település polgármestere A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE A történelmi korok viharai ezt a falut sem kímélték, az itt lakók azért keltek vándorútra, és építették fel falujukat egy évezred alatt különböző helyen. Az elsőt Áb- rahámtótjá- nak nevezték (896- 1546), a trinitás apátsághoz tartozik, az apátúr jobbágyai földműveléssel, legeltetéssel foglalkoztak. A Büröki réten található Téglási-dűlőben éltek, átvészelve a tatárjárást, a mohácsi vészt, itt ismerkedtek meg a reformációval. A második a Hegymegi Tótfalu (1546- 1695). A törökök elől egy völgykatlanban, ma Faluhelynek nevezett részen telepedtek le. Ezen a területen a törökök kiűzéséig tartózkodtak, itt tértek át a református hitre. A harmadik Tótfalu (1695- 1840), A nagyharsányi csata után a török végleges vereséget szenved, a település lakói előjönnek erdei lakhelyükről és letelepednek a két völgy közötti részen. 1827-ben érlelődik meg a falu lakóiban az elhatározás az új település építésére. A negyedik Tótfalu (1829-től). Mérnöki tervek alapján építik fel a falut, 11 év alatt készült el mai formájában. Forráshiánnyal számolnak A település évek óta önhibáján kívül forráshiányos, a cél minden évben a működőképesség fenntartása, ennélfogva a bevételi források növelésével, takarékos gazdálkodással igyekeznek a bevételeikből a legszükségesebb kiadásokat fedezni. A nemrégiben lezajlott közmeghallgatáson az ön- kormányzat arról számolhatott be a falu lakosságának, hogy az idei esztendő sem lesz könnyebb az elmúlt évinél, többmilliós forráshiánnyal kell számolniuk. Saját bevételük a 2001. évinek a 8 százaléka. Átengedett vagy kötött normatív támogatás (például az iskola, óvoda, a körjegyzőség, ön- kormányzat fenntartása) a rendelkezésre álló pénzmennyiség 81,3 százalékát viszi el, egyéb támogatásokból bejön ugyan még némi készpénz, ám az összeadáskor az derült ki, hogy a költségvetés 8 százalékára már nincs fedezet. Márpedig forráshiányos önkormányzatok nem is gondolhatnak fejlesztésre, a TEKI-ben sem pályázhatnak, noha szükségük lenne egy építési szabályzatra, ám ez 1,3 millió forintba kerülne - tehát nem rendelik meg. Csak magukra hagyatkozhatnak, éppen ezért nagy a keletje a társadalmi munkának. Az ide utazó is megtapasztalhatja ennek nyomait a településen, hiszen az itt lakók többsége szinte naponta azon igyekszik, hogy legalább a portája környékét rendben tartsa. A lakosságot viszont az irritálja leginkább, hogy egyes mértékadó, az elosztható pénzek felett rendelkező szervezet vezetőjének az a véleménye, hogy ahol rend és tisztaság van, az már nem lehet hátrányos helyzetű település, tehát nem szorul segítségre. A település gazdái A polgármester Taranyi Ádám (61, nyugdíjas), alpolgármester Fehér Dezső (67, nyugdíjas). A testület tagjai: Éles Lászlóné (52, vasútigazgatósági gondnokság vezető), Nagy Lajos (65, nyugdíjas), Pelczel György (66, nyugdíjas) és Pályi Lajos (46, falugondnok). Kör j egyző (Vókány, Kistótfalu) dr. Málingerné Halasi Zsuzsanna. Kistótfalu lakosságának 44,8 százaléka nyugdíjas, 10,5 százalékos a munkanélküliség, a diákok (az általános iskola, óvoda ugyan nincs a településen, a gyerekek a vókányi, közös fenntartású intézményekbe járnak) 22,1 százalékot képviselnek és a faluban élők 22,6 százaléka aktív dolgozó. Az oldal a kistótfalui önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor A falu református temploma Építési telkek A község külterületéhez tartozó átai hegy (Zerge járta rész) a gépi művelésre alkalmatlan, ezért a tulajdonosok parlagon hagyták, már csak egy-egy karó jelzi, hogy ezt a területet valamikor szőlőtermeléssel hasznosították. A település tulajdonában lévő 80-85 hektáros legelő nagy része a 70-es évek óta elhanyagolt, fákkal, bokrokkal benőtt. A külterületi földek a terep adottságok miatt nagyüzemi művelésre alkalmatlanok, átlagértékük 15 aranykorona. A belterületi földeket viszont jól tudják hasznosítani. Tervezik, hogy a falu északi részén lévő többhektáros területen 16 építési telket alakítanak ki. Az infrastruktúra adott, hiszen az odavezető utcában kiépített a víz-, a gáz- és az elektromos hálózat. A telkekhez közvetlenül vezető utat viszont mihamarabb létre kell hozni, hiszen a leendő építkezők a terület jelenlegi állapotában meg sem tudják birtokukat járművel közelíteni. Az idei nagyberuházás éppen az útépítés elkezdése lesz. Teljes hosszában ebben az évben nem tudják kialakítani, ugyanis a területfejlesztési pályázat önrészére csak 726 ezer forint áll rendelkezésükre, amely 2,5 millió forint támogatásra elegendő. A belterületi földek jól hasznosíthatóak Traccsparti a klubban Klub reggeltől délutánig Hová is menjünk egy kis traccspar- tira, ha nem a klubba - tette fel a kérdést önmagának is Szilágyi Sándomé, miközben társai sűrűn bólogatnak. - Mert mondhatná bárki, nincs elég munka otthon is, hogy a nyugdíjasok lekössék idejüket, minek zsugázni, meg tévézni a szomszédokkal a közösségi szobában. Én meg erre azt válaszolom, a házimunka, meg a kert- ápolás után, amikor megpihen az ember, hát miért ne jöhetnénk össze egy kis beszélgetésre. Lehet az délelőtt is, ha otthon már nincs mit csinálni, itt mindig találunk valakit, akivel társaloghatunk. Jó érzékkel alakította ki az ön- kormányzat még évekkel ezelőtt a faluházat, benne azokat a közösségi helyiségeket, ahol a település apraja-nagyja összejöhet. A könyvtár is népszerű, de a leglátogatottabb mégiscsak a nyugdíjasklub. Hiába, a falu lassan öregszik, a fiatalok igyekeznek - ha kényszerből is, hiszen itt nincs megfelelő munkahely - a városokba, csak hétvégeken látogatják meg szülőket. Az időseknek már nem kell gondoskodni a család ellátásáról, ennélfogva sok a szabad idejük, meg aztán megszokták a társaságot, a korbeliekkel mindig van közös téma. A klub hét közben minden nap nyitva van, reggel 8 órától délután 16-ig. Felügyelet sem kell az öregeknek, hiszen tudnak ők magukra, meg a berendezésekre vigyázni. A társaság motorja, az egyedülálló MÁV- nyugdíjas Gábris Lajos osztogatja a lapokat, ez szó szerint értendő, éppen „zsírozni” készül a társaság. Az öreg láthatóan kitűnően érzi magát, meg is mondja, akit ennyi nő vesz körül, annak csak öröm lehet az élete.- Jó volna, ha el tudnánk járni gyógyfürdőbe - folytatja Szilágyiné-, hogy öreg, fájó csontjainkat megáztassuk. A klub irányítója, az egyébként szociális gondozóként működő Zdenyák Jánosáé, azonnal válaszol a kérésre, erre már ők is gondoltak, a falu kisbuszával elviszik majd a nyugdíjasokat valamelyik közeli gyógyfürdőbe.- Bizony rászorulnak az idős emberek a segítségre - veszi át a szót a másik szociális gondozó, Szulimán Judit. - Mert kétségtelen, a legtöbbjük ugyan el tudja látni önmagát, a gyerekek és a hozzátartozók is gondoskodnak róluk, azért vannak jó néhányan olyanok is, akik a közösség támogatására szorulnak. Az étkeztetés, az orvosság kiváltása, a bevásárlás - nos, így tud a falu segíteni, de néha az is jólesik egyi- küknek-másikuknak, hogy magányukban valaki felkeresi és elbeszélget vele. Falugondnok, polgárőrség A település vezetői azonnal megragadták a lehetőséget, amint a szociális minisztérium meghirdette akcióját, miszterint ha egy meghatározott lakosságszám alatti település falugondnokot alkalmaz, pályázhat állami támogatásra 1992-ben már létre is hozták ezt a funkciót, azóta kiderült, milyen nagy szükség is van erre a tevékenységre. Az idősek ellátásán kívül (ebédszállítás), rendezvények szervezése a feladata közé tartozik, de a település tulajdonában lévő buszt is a falugondok irányítja. Nincs gond, ha a gyerekek kirándulni szeretnének, ha a munkanélkülieket jelentkezésre a munkaügyi központba kell szállítani, sőt, arra is lehetőség van, hogy a falu lakói a nagyobb- bevásárlást Siklóson intézhessék el. A polgárőrséget is létrehozták, mégpedig a szociális járadékban részesülőkből, akik a kötelező munkavégzés idejét járőrszolgálatban töltik el. ■
