Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-30 / 117. szám

6. OLDAL PALKONYA B E MUTATKOZIK 2002. Április 30., kedd A KÖZSÉG TÖRTÉNELME A község neve az írott forrásokban először 1296-ban bukkant fel Polkona alakban. A szó valószínűleg a tavak jelenlétére utal, melyeket falu alatt csörgedező patak látott el vizével. A német telepesek megjelenése után Németpalkonya névből az előtagot törölték. A magyar középkorban és a török hódoltság alatt birtokosa volt Óvári Konrád, majd annak unokái, később a Gyulai és a Pálfi családoké, majd több nemes osztozkodott rajta. A török hódoltság alatt horvátok telepedtek ide, de a nagyharsányi csata végén elnéptelenedett. A17. század végén szerbek érkeztek a falu­ba, akik a Rákóczi-szabadságharc idején elmenekültek, később vissza­tértek. 1740 táján a falu egész népessége kicserélődött a németek ide­telepítésével. A németek jelentős része Württembergből érkezett, a második világháború utáni kitelepítéskor nagy részük ide tért vissza. A falu gazdái A polgármester Becker Leonóra (38 éves, ügyvezető), alpolgármester Halász Béláné (42, postamester). Az önkormányzati testület tagjai: Fáber Zsigmondi (49, pályamester), Tripsó Lajosné (55, rokkant- nyugdíjas), Szalai László (69, nyugdíjas), Deutsch Ottóné (46, eladó). A körjegyző Albert Károlyné dr. __________________■ Or szágos műemlékek • A település kupolás katolikus ló 8 pincesor. A présházaknál az templomát, amelyet a Batthyány egységes megjelenés mellett érzé- család építetett, 1816-ban Szent kelni lehet a különböző építészeti Erzsébet tiszteletére szentelték stílus-, illetőleg divatirányzatot is, fel. A magyarországi körtemplo- hiszen az egyszerű kivitelezésű mok egyik legszebb példánya. A építménytől kezdve megtalálható kupolát Gebauer Ernő freskói dí- itt tornácos présház is. szítik, amelyet a hitközség 1995- _______________________S be n restauráltatott. A templom felújítása 1992-től 1996-ig tar­tott, ahol a többségé­ben katolikus, ki­sebbségben reformá­tus lakosság, a plébá­niahivatal és az ön- kormányzat összefo­gásával, valamint a külföldön élő roko­nok segítségével foly­tak a munkálatok. A település másik nevezetessége az egyedülálló, és szin­tén védettség alatt ál- Az egyik legszebb körtemplom Palkonya a borra épít A község még ma is a német telepített falu képét mutatja. A többségében közel azo­nos méretű telkek a német betelepítés ide­jén működő uradalmi intézők és hadmér­nökök keze nyomát őrzik. A község jelen­tős értéke a nagyrészt egységesen maradt, úgynevezett fésűs beépítésű utcakép. A la­kóházak átalakítására rendszerint csak a gazdasági épületek betelepítése után ke­rült sor. A fésűs megoldás, a templomtól a völgybe futó ritmusos beépítésű utcasza­kasz a hajlatában feltáruló pincesorok lát­ványával ragadja meg a látogatót.- Korántsem volt ez mindig így - mondja a pol­gármester, Becker Leonóra -, bár a település szerkezete nem változott, sok gyönyörű régi ház- ha időben nem intézkedünk - az enyészet mar­talékává válhatott volna. Meg kell nézni mostan­ság a főutcán lévő épülete­ket, a legtöbbje frissen ta­tarozott, beleülik a falu­képbe. A közös pénzből is költöttünk erre, aki tata­rozni kívánta helyüeg vé­dett házát, annak 30 ezer forint támogatást nyújtot­tunk. Hozzá kell tennem, hogy ez az intézkedés ko­rántsem ösztökélte olyan mértékben a falu népét, mint a személyes példa- mutatás, igényesség. Ha valató tatarozta a házát, a környezetében lévő épületek is hamarosan felújításra kerültek. Valamikor csak úgy juthattak el a boltba az itt lakók, hogy esős időszakban csúszkáltak a sár­ban és áüéptek az eldobált szeméten. A polgár- mester megfogalmazása szerint az önkormány­zatnak az utóbbi években 50 év lemaradását kel­lett pótolnia. Hosszú út vezetett a Kulturált Település díj elnyeréséig. Az el­képzelések megvalósításának formába öntésekor viszont azt is figyelembe kellett venniük, hogy az itt élő emberek meglehetősen alacsony jövedelemmel rendel­keznek. Az önellátás ugyan vala­micskét javít minden család anyagi helyzetén, ennek eUenére nagyobb beru­házásra az anyagi kondíciók szűkössége miatt még hosszú időn keresztül nem lesz lehetősé­gük. A lakosság nagy része ugyan szakmunkás, ám a szakmai felkészültségük messze nem egye­zik a környék munkáltatóinak igényével. A rendszerváltás után a helyi önkormányzat mindenekelőtt igyekezett a katasztrofális infrast­rukturális helyzeten javítani. Az utakat fokozato­san reparálták, járdákat is építettek, 1994-ben a telefon, 1999-ben a gázvezeték-rendszert is átad­ták. S bár ezt az energiaszolgáltatást nem min­denki veszi igénybe, a lehetőség viszont adott. A gázcsonkok a legtöbb lakás előtt megtalálhatók, aki viszont rá akar csatlakozni, belépéskor 130 ezer forintot kell fizetnie. A vízművel viszont nem jártak jól. Igaz ugyan, hogy már a rendszer- váltás előtt is vezetékes ivóvízrendszerrel rendel­keztek (fúrt kútra épült vízkiemelő rendszer már a nyolcvanas években is működött), ám amikor az önkormányzat tulajdoná­ba került kiderült, hogy ez a rendszer rendkívül drá­gán szolgáltat. A felszínre hozott víz vastartalma meghaladja a megenge­dett mértéket, ezért tisztí­tani kell, ami jócskán nö­veli a költségeket. Úgy­hogy most azon fáradoz­nak, hogy az egészséges ivóvíz előállítási árát csök­kentsék.- Egyébként van itt minden, ami a falu meg­tartóképességének növeléséhez szükséges - ál­lítja Becker Leonóra. - A társas együttlét igényé­hez rendelkezésre állnak a megfelelő helyiségek. Van itt nyugdíjasklub, falugondnoki szolgáltatá­sok, gyermek képzőművészeti szakkör, játszó­tér, könyvtár. Bár a lakosság létszáma nem nö­vekszik, és szerencsére nem is csökken, jó hír­nek mondható, hogy a fiatalok száma ma már megegyezik az idősebb korosztály létszámával. A rendezvényeinkkel - így a pünkösdi nyitott pincék, a bordalfesz­tivál, vagy az Európai Kulturális Falu szerve­zetéhez va­ló csatlako­zás - első­sorban azt a célt kíván­juk elérni, hogy tele­pülésünk neve minél több helyen szerepeljen, ^alkonya ugyanis a jövőben a nagy hagyományokkal rendelkező bortermelésre ala­poz, az ehhez kapcsolódó idegenforgalom növe­kedésében látja a fejlődés lehetőségét. Újból sok gazda foglalkozik fő- vagy mellékfoglalkozás­ként a szőlőtermeléssel, hiszen ha az itt előállí­tott kitűnő minőségi bornak megfelelő marke­ting munkával, vendéglátással hírét keltjük, a fa­lu lakóinak megélhetési esélyeit növeljük. A tele­pülés nagy értékei az őt körülvevő tájban is rejle­nek. A halastavak nemcsak hasznosak, de szé­pek is. A település mikroklímája és a tájkép változa­tossága sokaknak vonzó. Mindezek kihasznál­hatóságát növeli az infrastruktúra európai szín­vonalú kiépítése. Aránylag jól állunk, a csatorná­zás ugyan még hiányzik, ám öt környékbeli falu összefogásával benyújtott pályázatunkra remél­hetőleg hamarosan megkapjuk az állami céltá­mogatást. Az oldal a palkonyai önkormányzat, a csonkamindszenti önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor, Csuti János A TELEPÜLÉS LAKOSSÁGSZÁHIA 494 |83 ■340 f!344 1 1 E fi ií 1 1 1 .1 H 1930 1970 2000 2001 Máriagyúd Vokány Kisbudmér IvánbattyánO OWeH ötfalu W u PALKONYA Nagytótíatu Villánykövesd Q‘ Kisfia,sány ^ O ' Nagyharsany O Magyarbóly A híres palkonyai pincesor Becker Leonóra polgármester CSONKAMINDSZEN T BEMUTATKOZIK A KÖZSÉG TÖRTÉNELME A település történelmét pillanatnyilag egy hajdanvolt bencés monostor históriája határozza meg. Annyit tudni, hogy az első okleveles említés 1554-ből való Chonta Myndzenth alakban, majd ugyanebből az évből lé­tezik a Dolnamindszend változat is, ami megnevezésben a dolna alsót je­lent. Kellett tehát lenni egy felsőváltozatnak is. Erről azonban senki sem tud napjainkban. Feltehető, hogy a Osonta alapszóban egy birtokos ne­ve maradt fenn, mások viszont a csonka magyar melléknevet sejtik ben­ne. A néphit és Lengyeltóti János helytörténész szerint ugyanis a török hódítók meglőtték a templomtornyot, amely összeomlott, és hosszú időn át csonkán állt. Napjainkban is sokan azt tartják, hogy a kolostor, vagyis a monostor évszázadokon át fennállt, és befolyásolta a bencés rendi tag­jai révén a község mai életét is. Létezett az okormindszenti bencés apát­ság, az apáti címet nem is oly rég az egyik szigetvári plébános is megkap­ta. A hajdani kolostor-monostor helyén szántás és ásás után hemzsegnek a középkori kerámia-töredékek és az emberi csontok. Látni üregeket, tö­megsírok nyomait. Régészek nemigen jöttek, hogy végleg feltárják a te­rületet, tisztázandó azt, hogy kik is lakhattak itt. TUCATNYI HÁZ TALÁLHATÓ, amely az alapjaiban 300-400 évesek. Némelyikhez 100-130 méter hosszú gazdasági egység kap­csolódik istállóval, magtárral, óllal, kocsiszínnel, mint képünkön a Horvát-porta.' Ebben a régi kovács- és bognárműhelyt újjáalakították önellátásra. Ősi telkek: a Virág (egykor Lerajko), a Deák, a Szászi, a Matejcsik (hajdan Újhelyi), a Haui, a Kis Tót, a Túli (régen Varga), a Borovics ( korábban Gáspár), a Barka ( volt Kiss). A legősibbek, amelyek majd félezer évesek, a község északnyugati végében áll- ntak. Szorgalmas gazdák népesítették be a helységet, akik elvégez­ték az arany - és ezüst kalászos gazdaképzőket, a Horthy Miklós téli mezőgazdasági iskolát. ________________________________■ Fe lejtik a múlt fájdalmait, hangsúlyozta nyilatkozatában Ropoli László polgármester. Be­látták, nem érdemes rágódni azon, hogy milyen keserveket okozott az ötvenes évek és a tszszervezés világa. rendezvények, hogy mindenki hozza az élelmet, sütnek- főznek az ideiglenes kony­hán. Később konyhát szeretné­nek kialakítani, aztán hetente 2 menyegzőt is tart­hatnak. Jelenleg is Helesfa OvCserdi Boda Kacsóta SzentKinnc Királyegyháza Községvezetőség Polgármester: Ropoli Lász­ló (70) nyugdíjas, alpolgár­mester: Arany Istvánná (45) könyvelő. Képviselők: Böcskei László (60) trakto­ros, Ivanácz István (50) fű­tő, Kesztyűs Gyula (50) presszóvezető, Umanáné Kréger Edit (45) szőlészeti szakmunkás. ■ Népességalakulás A hódoltság alatt magyarok és katona székelyek lakták. A török után a Zselic vadonjaiba mene­kült őslakók visszatértek. 1930- ban 223 magyar, 9 német és 1 tót élt itt, míg 1970-ben 244 magyar és 16 német. A Hegyhátról néme­tek érkeztek 1945-50 között. Ak­kor 230-an lakták a községet, 1990-ben 192-en, míg napjaink­ban 174-en. Nő a magányosok száma. Volt egy átmeneti idő­szak, amikor négy família kérte , hogy otthont alapíthasson. Ősi családok: Balázs, Berta, Deák, Horuát, Jartdó, Kajtos, Mátis, Mikó, Lázár, Pintér, Szabó, Szászi, Temovics, Tót (három di­nasztia is). Amikor az erőszakos téeszesítés zajlott, több mint 10 családi közösség távozott el. Az elvándorlásban közrejátszott az is, hogy az ötvenes években leg­kevesebb tíz gazdát ítéltek bör­tönre például azért, hogy túlzot- tan pókhálós volt az istálló. ■ Monostornyomok Bánosi Béla, Mérd Sándor, Tóth Jenő és Virág János lokálpatrióták sokat foglalkoztak a hajdan volt bencés monostor helyének a meg­határozásával. Török pincének is nevezik a részt, ami főleg a Mérni-, a Kis Tót- és a Szabó-telken kere­sendő, ahol sok száz cseréptöre­dék és embercsont látszik. A Mérei-portán olyan tömegsírt fe­deztek fel, amelyben a halott mel­lé helyezett koponyákat kővel zúzták be. A tetemek mellett meg­lelték az ütő köveket. Virág János amatőr kutató a Szabó-kertben évek óta keresi a Török pince szel­lőzőit, a nyílások fedőlapjaiból egyet ő is őriz. Amikor az eső ki­mossa a lejáratot, köveket hajíta­nak a kb. nyolcméteres mélybe. Más holtak maradványait is rejti a föld, három német katona sírja bú­jik meg a határban, azonosításu­kat pár éve kezdték meg. Az egyik nyughelyét Kis Tót Ernő gondoz­za akertjében. ____________■ NE M EZ AZ ŐSI TEMPLOM, hisz 1902:ben épült, harangjait 1925- ben szentelték. A középkori imahely az Újhegyen, vagy a Bogaháza- dűlőben állhatott, közel az Okor-patak egyik ágához. A falu régebbi neve nem véletlen, hogy Okrimindszent. A mostani szentegyház mellett éltek Erzsébet királynő-fák. Cseperedik egy szelídgesztenye, magasodik a világháborús hősök emlékműve. A három harang közül az egyiket 1719-ben öntötték, amely a régi bencés kolostor emlékét idézi. Az orgona 192 sípból áll. A mostani püspök, MáyerMihály na- gyon szereti a települést, 12 év alatt hatszor járt a faluban.______■ bő i járnak ide lakodalmazni az em­berek. A községvezetőség bízik ab­ban, hogy minél előbb elkészül He- lesfa határában majd hetvenhektá- ros tó, amely mentén nemcsak hor­gászstégek, de víkendházak is léte­sülnek. Jelentős turistaforgalommal számolnak pár éven belül. Nincs ki­zárva, hogy tán vendégszobát nyit­nak. Érdekességnek számítanak a népi stilus Dán togant parasztnázak, a téglából épített gazdasági épületek, a főtér hangulatos világa, ahol a falu­ház több száz személyt befogadó rendezvénytermei sorakoznak. A település egy főtérből és egy főutcá­ból áll. Kivehető, hogy a helység dél­nyugati részében magaslaton he­lyezkedett el a monostor. Méretesek a matuzsálemi korú szelíd geszte­nyék és a hársak. A határban felfe­dezhetjük az Okor-patak kiszáradt árkait, amelyek medrében, a talajfel­szín alatt erek szivárognak, és visz- szaáramlanak a Bükkösdi-árokba. Rendezésre szorulnak a belvizek és járdák. Ha sikerül, akkor újabb ját­szótér készül. Egy hazai kft.-ével együttműködve 25 személyes kis­üzem létesítését fontolgatják. ____________■____________■ A falu első embere immár 12. esz­tendeje vezeti a községet. Ezalatt egyszer sem vettek fel hitelt, így pél­dául önerőből és pályázati pénzből készült a faluház, amely a kulturális és közösségi élet, valamint a hasz­nos szabadidő-eltöltés legszebb köz­pontja. Hasonló szerepet tölt be az ifjúsági ház is. A két helynek is kö­szönhető, hogy a spontánul is létező közösségi élet magas szintet ér el. Egyre több lakodalmat szerveznek a faluházban. Jelenleg úgy zajlanak a Békesség és vendéglátás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents