Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-25 / 112. szám

6. OLDAL HITÉ LET 2002. ÁPRILIS 25., CSÜTÖRTÖK Négyszáz cserkész a Bazilika előtt Négyszáz cserkész sorakozik fel - Baranyá­ból, Tolnából és Somogyból - szombaton délelőtt 10 órakor Pécsett a Bazilika terén, hogy a kisebbek ígéretet, a nagyobbak foga­dalmat tegyenek Pavlekovics Ferenc kerületi elnök előtt. Kétévenként kerül sor a kerület cserkészeinek erre az ünnepi találkozójára. A Magyar Cserkészszövetség 11 kerületre tagolódik. A 6-os számú - Pécs. Somogy, Tolna és Baranya csapatai tartoznak hozzá, szám szerint tizennyolc, 650-700 cserkész­szel. Vannak kiscserkészek és cserkészek. Kö­zépiskolás kor után roverek a nevűk, 50 év felett öregcserkészek. De a kapcsolat a gye­rekkori csapattal akkor is megmarad. A munka 5-12 fős őrsökben folyik, ők rajokat képeznek, a rajok csapatot. Minden évben van tagtoborzás, kihirdetik az iskolákban és a templomokban. Megnyílik tehát a lehető­ség, és a gyermek felkészül. Ha sikeres pró­bát tesz, akkor Szent György napja környé­kén - ő a cserkészek védőszentje - a kicsi­nyek ígéretet, a nagyobbak fogadalmat tesz­nek. Mi az, hogy felkészül? - A cserkészet lé­nyege: itt játszva tanul a gyerek és a termé­szet szeretetén keresztül egy életforma ala­kul ki benne. A munka csúcspontja a nyári tábor. Az őrsöket, rajokat, csapatokat szakkép­zett emberek vezetik: minden évben van őrsvezetőképzés, kerületenként segédtiszt- és országos szinten tisztképzés. Csapatpa­rancsnok csak tiszt lehet. A csapatok fenntartói általában plébáni­ák, lelkészségek, egyházi iskolák, illetve más jogi személyek. Ma ökumenikus szelle­mű a cserkészet, a kerületi vezetőségben együtt dolgoznak katolikusok, evangéliku­sok, reformátusok. Követelmény azonban: a gyerek legyen istenhívő. A rendszerváltás után itt is nagy volt a fel­lendülés, a pécsi kerületben a cserkészek száma elérte az ezret. Ahogy rájöttek, mivel jár ez, kezdett lefelé csúszni a létszám. Most újból emelke­dőben van.- Mi az, ami a gyerekeket vonzza? Pavlekovics Ferenc, a 6. cserkészkerület elnöke mondja:- Változik a világ, változik a gyermekek ér­deklődése. De változnak a ve­zetők is. Van egy előnyünk: a cserkészet alap­szabálya sze­rint az őrsveze­tők korban közel állnak a gyermekekhez, - ugyanazon a nyelven beszélnek, mint a gye­rekek. Mi nem akarunk konzerválni. Szelle­miséget akarunk átmenteni, egy életformát. Régen megtanulták azt, hogyan kell megfé­kezni a megbokrosodott lovakat. Most arról beszélgetnek, hogyan lehet kezelni a számí­tógépes programot. Persze, megtanulják most is a morzejeleket, a csomókötést, de igazából egy életformát sajátítanak el. Hű­ségre nevelünk - az Isten, a haza és a család iránt.- Mi fogja meg a mai fiatalokat?- A személyes megszólítás. Amikor száj­ról szájra terjed: nekem jó, nekünk jó cser­késznek lenni. A másik - a közösség. A mai ember indi­vidualista, a cserkészetnek pedig közösségi jellege van. Az őrs baráti közösség, közös él­mények, közös munka kapcsán lesz az. S megmarad akkor is, amikor a gyermek kriti­kus korba kerül. Elkezd serdülni és összeve­szik a szüleivel, átkerül másik iskolába és magára marad. De cserkészbarátai elkísé­rik. Amikor egyéni problémái vannak, ben­ne marad abban a közösségben, amelynek tagjai hasonló problémákkal küzdenek, és egymást átsegítik a serdülőkoron. Végül a cserkészet játszva tanulás. Észre sem veszik azt, hogy tanulnak. Ez a játék, az együttlét nem teszi fontossá számára, hogy kábítószerrel, alkohollal, dohányzással kompenzáljon. Igénye nincs rá, mert egy ba­ráti körben éli az életét. Ez vonzó: oda kerü­lök, ahol az én barátaim vannak.' A szombati fogadalomtétel után a cserké­szek szentmisén vesznek részt a székesegy­házban, Csonka Ferenc kővágószőlősi plé­bános, cserkésztiszt emlékére. A reformátu­sok, evangélikusok istentiszteleten. Majd városismereti verseny következik: tizenhét csapat jelentkezett! ___________________■ Cz estochowa - Jasna Gora Új rendfőnököt választottak a pálosok Uhl Antal Uhl Antal plébánosra emlékeztek tegnap koncelebrációs szentmi­sén a sásdi esperesi kerület papjai Baranyaszentgyörgyön születé­sének 100., halálának 20. évfor­dulóján. Uhl Antal 15 évig a fran­ciaországi magyarok lelkipászto­ra volt. A német megszállás ide­jén magyarigazolványokkal igen sok ember életét mentette meg. A Gestapo letartóztatta, sikerült hazamenekíteni, Baranyaszent­györgyön rejtették el plébános­ként. A nehéz évtizedekben itt is következetesen kiállt az üldözöt­tek mellett. 39 évig volt a falu lel­kipásztora^ ____________■ Me gkerültek a kelyhek Megkerültek az Ágoston téri plébániáról két évvel ezelőtt el­lopott egyházi edények. A plé­bános úr szabadságon volt, az épület pedig üres. A betörő fo­góval elcsípte az ablak rácsait, kifeszítette a lemezszekrényt és elvitte, amit ért. A közelmúltban a pellérdi halastavaknál dolgozó nádvágók egy zsákot találtak, benne a kelyhek, szentségtartók hiánytalanul. _ ■ Mikor valaki úton van, máskép­pen látja a világot. Tele van vára­kozással. Messziről még talán saját faluja vagy városa is más­képpen fest, mint az utcákban járva, vagy otthonának ablakán kitekintve. Néha meglepő, hogy miképpen keveredik a múlt és a jelen. Gyárkémények és temp­lomtornyok, áz egyikből harang zúgása száll, míg a másikból go- molygó füstfelhő. Ilyen élményben van részem, mikor Lengyelországban Czes­tochowa felé haladok. Messziről látom ennek az ipari városnak gyárkéményeit, de mindezek fe­lett kimagaslik Jasna Gora templomtornya, mintha győze­delmeskedne időtlenségével. A történelmet idéztük útitár­sammal, Borsos József atyával, aki Márianosztrán házfőnök a pálos kolostorban, hiszen 1382- ben magyar pálosok keltek útra Márianosztráról Czestochowa felé, Opolei Ulászló herceg, Nagy Lajos királyunk helytartó­ja meghívására. Feladatuknak szánta a Segítő Szűz Máriáról nevezett kegykép és kegyhely őrzését, melyet a város közelé­ben, kis dombon építtetett. A pálosok budaszentlőrinci kolos­toruk nyomán Clarus Mons- nak, Fényes Hegynek nevezték el ezt a helyet, melyet ma is így neveznek lengyelül: Jasna Gora. A történelem során úgy ala­kult, hogy ma már az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes- rendnek központja ezen a cso­dálatos kegyhelyen van, ahol évente több millióan fordulnak meg a világ minden részéről. Hatévente összeül az ún. Rendi Káptalan, ahol megválasztják a legfőbb vezetőket, és ha szüksé­ges, a rendi előírások, feladatok módosítása, újbóli átgondolása történik. így volt ez most is, március 4-től 15-ig. Rendünkben jelen­leg majdnem ötszáz pálos szer­zetes van, akiknek képviseleté­ben 51 barát ült össze erre a két hétre. Átbeszéltük az elmúlt időszak eseményeit és az első hét végén megválasztottuk az új rardfőnököt Izidor Matu- szewski atya személyében, aki eddig a cz^stochowai pálos ko­lostor házfőnöke volt. A válasz­tás egyértelműen mutatta az atya népszerűségét. Ezután öt rendi tanácsos megválasztása volt a feladat. Elégedetten jöttünk haza. S persze szívünk tele volt hálával, mert nagyon sokat jelentett a testvéri közösség megtapasztalá­sa. A világ minden részéről jöt­tek pálos testvérek, Ausztráliától kezdve az Egyesült Államokon át Dél-Afrikáig minden földrész képviseltette magát. Ránk, magyarokra különös szeretettel tekintettek, hiszen ezen a földön született és erősö­dött meg a középkorban ez a rend. Mintha most is a gyökere­ket keresnék bennünk, s ez meg­tiszteltetés számunkra. A munka befejeztével elindul­tunk hazafelé. Ez az út is törté­nelmi, hiszen 1934-ben éppen Cz^stochowából települtek visz- sza a pálosok* Magyarországra, hivatásban növekedtek és az evangéliumért dolgoztak az 1950-es szétszóratásig. Bátor Botond pálos szerzetes BÉRMÁLÁS. Szombaton fél 11-kor Értényben, vasárnap 14 órakor Nagymányokon, május 1- jén, szerdán 16 órakor a pécs-gyárvárosi Mun­kás Szent József templomban bérmál Mayer Mihály megyés püspök. Vasárnap este 6 órakor az Ágoston téri templomban Pavlekovics Ferenc prépost, általános helynök szolgáltatja ki a szentséget. ELHUNYT REISER PÁL szatmári megyés püs­pök. Temetésén - tegnap 11 órakor - részt vett Mayer Mihály pécsi püspök. SZÁZÉVES a kisvejkei templom. 28-án, vasár­nap délelőtt 10 órakor Mayer Mihály megyés püspök mutatja be a jubileumi szentmisét. SZAMOSI SZABOLCS-DÉS LÁSZLÓ kon certek Magyarországon. A Kapocs Ökume­nikus Magazin (vasárnap a 8 órai hírek után Pécsi Rádió 101,7 MHz) az orgona- és szaxofonművész 16 várost érintő turnéjának kezdete okán zenei válogatást ad és riportot sugároz Kovács Attila segítségével. Műso­ron van a mese sorozatban: Egyedül s még­is többségben. Szól Morvay Imre PLó atya, s Emlékeztető az Uhl Antallal készített archív riportból el­hangzanak részletek születésének 100., ha­lálának 20. évfordulójára emlékezve. MÁJUS 1-JÉN az egyházmegye német aj­kú fiataljai zarándokolnak Máriakéméndre. A szentmisét a megyés püspök úr mutatja be fél 11-kor. Ezen a szászvári és bikali kó­rus énekel. A misét élőben közvetíti a Ma­gyar Rádió Pécsi Nemzetiségi Szerkesztősé­ge. Délután hittanverseny, labdarúgás és tá­bortűz a program. VASÁRNAP, április 28-án a 19 órai szentmisén a Pécsi Madrigál Kórus a XVII. gregorián misét mutatja be a pécsi Irgalmasok templomában. KÖNYVBEMUTATÓ. Április 28-án 16 órától a Pécsi Zsidó Hitközség Fürdő utcai klubtermé­ben könyvbemutató keretében találkozhatnak az érdeklődők „A mohácsi zsidóság története” című könyv szerkesztőivel és szervezőivel, Morócz Sándorral, Bauhoffer Józseffel, Radnóti Ilonával, Nagy Kálmánnal, Vörös Istvánnal, Szököcs Bélával. (A könyv a hitközség irodájá­ban megvásárolható.) MEDJUGORJE-I zarándokutak indulnak Pécs­ről idén is a jelenések évfordulójára június 21- től 26-ig. Információ: a 72/254-144-es telefonon, Demetemé. A templom búcsúnapjára július 24-29-ig. Információ: a 72/318-653-as telefonon Golob Ferenc. Nagyboldogasszony ünnepére pedig augusztus 11-től 16-ig. Információ: a 72- 254-144-es telefonon, Demetemé. (a) ÁPRILIS 28-ÁN, vasárnap Móron rendezik meg a magyarországi német egyházi zene ün­nepét. 14 órakor a Kapucinusok templomában Weisenfeld Zoltán mutatja be a szentmisét, 10 kórus énekel. Mise után minden kórus két énekkel lép fel, majd együtt a több száz énekes. Baranyából a bólyi és a szászvári, Tolnából a cikói és a teveli vesz részt a találkozón. TEMPLOMFELÚJÍTÁS. Lapáncsán nagy szük­ség volna az 1700-as évek végén épült műemlék katolikus templom belső felújítására, a salétro- mos falak rendbetételére és szigetelésére. A munkálatok tervei elkészültek, a tetemes költségek - közel 20 millió forintra volna szükség - egy részét a Széchenyi-tervből pá- lyázat útján szeretnék előteremteni. ______iái Sz ent György vértanú Szent György élettörténetéről az egyházi köny­vek azt mondják el tényként, hogy Diokle- ciánus császár hadseregének ezredese volt, aki vitézi tetteivel érdemelte ki a „diadalmas, diadalhozó” melléknevet. Amikor a császár egyházüldöző parancsának kiadását ellenez­te, majd magát a rendeletet is összetépte, a pa- lesztinai Diospolis városban halálra ítélték és lefejezték 296-303 között. Görög katolikus egyházunk a világegyházzal együtt április 23-án ün­nepli Szent György nagyvértanút. Szent György több királynak, város­nak, sőt országnak - például Angliának és Grúziának - a védőszent­je. Nálunk is közkedvelt szent, de ünnepnapja Magyarországon a pol­gári naptárban és a római katolikus egyházban az eredeti időponthoz képest egy nappal később, április 24-én van. Ez valószínűleg annak tulajdonítható, hogy az államalapító Szent Istvánnal is kapcsolatban álló, hazánkban is térítő prágai püspöknek, később az esztergomi egyházmegye védőszentjévé választott Szent Adalbertnek (Béla) is 23- án van az emlékünnepe, vértanúságának napja (997. április 23.). így április 23-a Adalbert (Béla) napja lett Magyarországon (meg ahol té­rített, így például Csehországban és Lengyelországban is), s György . napja egy nappal későbbre került. Életének legendái közül legismertebb az, amiért ő a „Sárkányölő” nevet kapta. Sok kép és szobor örökíti meg azt a jelenetet, mely szerint Beritosz palesztinai városban egy sárkány sanyargatta a lakosságot. A sárkány a tóban lakott, és mindennap gyermekeket követelt a lako­soktól, akiket aztán föl is falt. Amikor a király leánya került volna sorra, Szent György teljes harci fegyverzetében, lován ülve rátámadt a sárkányra, és torkába döfve lándzsáját legyőzte azt. Ez a cselekmény úgy is értelmezhető, mint a kereszténység harca és győzelme a po­gányság fölött. A róla szóló énekek úgy mutatják be, mint mindvégig győzelmet arató, hősiesen küzdő vitéz harcost, Krisztus sorstársát a szenvedés­ben: „A hit pajzsával, a kegyelem vértjével és a kereszt lándzsájával felfegyverkezve az ellenfél előtt legyőzhetetlen lettél, ó, Szent György, és mint Isten bajnoka, a sátánok sokaságát legyőzvén az angyalok­kal vigadozol...” Szent György ünnepe mindig a húsvéti időbe esik, amikor a nagy harcot megharcoló és feltámadt Jézust ünnepeljük. Ez figyelmeztető jel a keresztény ember számára, hogy a - Pál apostol által említett - lelki harc mindig megtalálható a keresztény életben. Ha az egyiket si­került megharcolni, jön utána egy másik. De amire a húsvéti idő fi­gyelmeztet, az fontosabb: Aki Krisztussal harcolja a harcot, vele hor­dozza keresztjét s vele hal meg, az bátran tekinthet a harc jutalmára. Ez keresztjének megdicsőülése és a testi halál utáni élete. Szent György vértanú - a vértanúság nagy tettét figyelmen kívül hagyva - a maga életében semmi olyan különös dolgot nem tett, amit nem kellene megtenni egy mindenkori keresztény embernek. Enged­te, hogy Isten igéje termést hozzon lelkében, ehhez a maga részéről mindent megtett. Lelkileg felfegyverkezve szállt szembe a gonosszal, s állhatatosságával győzelmet aratott. A mindenkori keresztény em­bernek is ez a feladata. Bár az általános vélemény a katonákról nem tart valami különös jámborságot, (sőt, sokszor az ellenkezőjét) Szent György ezt megcáfolja. Az ő élete bizonyíték arra, hogy minden élet­állapot megszentelhető. Lehet - és kell - Istennek tetsző életet élni ak­kor is, amikor a külső körülmények nem ennek kedveznek. Bodogán László parochus Emlékezés és szolidaritás I Az elmúlt héten országosan és | megyénkben is az emlékezés és a szolidaritás jegyében zajlottak le rendezvények a zsidó közössé­gekben, melyek egyben kapcso­lódtak Izrael Állam megalakulása 54. évfordulójához is. Április 16-án megtartott holokauszt emléknapon számta­lan rendezvény volt, mely ismé­telten ráirányította a figyelmet a zsidóság tömeges pusztításának szomorú eseményeire, tisztelet­tel gondoltak a mártírhalált halt milliókra. A Pécsi Zsidó Hitköz­ség pécsi imaházában sor került a hagyományos emlékező isten- tiszteletre, amelynek befejező ré­szében felolvasták a Könnyek Könyvét, melyben megörökítet­ték a Baranya megyei és pécsi mártírok nevét. A holokauszt emléknapja alkalmából Izrael Pé­csi Barátainak Köre és a Pécsi Tu­dományegyetem Pszichológiai Intézete közös rendezésében a pécsi Művészetek Házában dr. Stark András pszichiáter vezeté­sével egy érdekes párbeszédre került sor. Bemutattak dokumen- tumfilm-részleteket, amelyekben a haláltáborokból és gettókból hazatértek, az üldözötteket búj­tatok szólaltak meg - közülük néhányan jelen is voltak a ren­dezvényen - ráirányítva a figyel­met arra, hogy milyen is volt e borzalmak valósága, milyen ta­nulságokat lehet és kell ezekből napjainkban levonni. Április 17-én a Pécsi Zsidó Hit­község Pécsett, a zsinagóga előtt szolidaritási demonstrációt ren­dezett, melynek az volt a monda­nivalója, hogy a jelenlévők fel­emeljék szavukat a közel-keleti béke megteremtése érdekében, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi helyzet egyaránt okoz begyógyít- hatatlan sebeket a palesztinok­nak és zsidóknak. Tiltakoztak a résztvevők a békés rendezést aka­dályozó terrorcselekmények el­len. A rendezvényen, melyet Krausz István, a Pécsi Zsidó Hit­község elnöke nyitott meg, be­szédet mondtak: Lőrincz Péter lel­kész, Lukács András, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szö­vetségének képviselője, Szalai Lajos református lelkész, Schön­berger András főrabbi. A megje­lentek szolidaritásukat az Izrael Állam vezetőihez küldött levél aláírásával is kinyilvánították. . A zóki lélekharang Zók jószerint egyetlen utcából ál­ló kistelepülés. A terület már a bronzkorban lakott volt. Pécstől 15 kilométerre, Bicsérd közelé­ben található, alig háromszáz la­kója van, többségben római kato­likusok. Az önkormányzat vezetésével l a helybeliek nagy gondot fordíta­nak falujukra. Pünkösdkor Őrbottyán híres harangöntő mű­helyében készített lélekharangot fognak felszentelni a temetőben. A harang 34 kilogrammos, szép hangú. A hozzávaló haranglábat Erdős János képzőművész készí­tette el. K. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents