Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)
2002-04-24 / 111. szám
6. OLDAL S Z Á R Á S Z B E MUTATKOZ K 2002. ÁPRILIS 24., SZERDA Szárász, az egyutcás falu Ez a kis egyutcás, lélekszáma szerint lakó- tömbnyi település csaknem olyan gazdag múltját, kultúráját tekintve, mint nagyobb társai. Albert István polgármester, akit a helyiek csak tanár úrnak szólítanak, nemcsak ezt a beszédes múltját ismeri, de szívósan épülő, terveket dédelgető jövőjét is.- A harminckét házból 22 lakott, egy kis vegyesboltunk, könyvtárat, orvosi rendelőt, nagytermet és színpadot magában foglaló kis kultúrházunk van, és mindehhez nagyon szerény, évi 6 millió körüli költségvetésünk - kezdi a kistelepülés bemutatását az intézmények, szolgáltatások sorolásával a polgár- mester, aki a helyi sportegyesület és a Domokos Pál Péter Közművelődési Egyesület elnöke, valamint a Csángó Hagyományőrző Együttes vezetője is. Pillanatnyilag mindösz- sze 76-an laknak Szárászon, népesebb' cigány családok elköltözésével csökkent le a lé- lekszám. Néhány külföldi is vásárolt itt házat- németek, hollandok -, akiket vonzott ez a csend, a jó levegő, a nyugalom, de utánuk nem jár állami támogatás. Mint mondtam, nincs sok pénzünk, nagyobb támogatásban a lakosság száma miatt sem reménykedheSZARASZ NEPESSEGENEK ALAKULASA Gerényes Ag Salainak K66léoy öfékés ~o Szá Kisvaszar Kárász Vékény Liget Mecsek- “«aregreg» pölöske Kls‘*"yí" |/""° ÓMecsekjánosi ■'Á Mecsekfalu ST ' ■£? V Gesztenyés Albert István polgármester a Magyar Kultúra Lovagja plakettel tünk, pedig az ember nem tehet arról, hogy milyen helyre születik. Ha szegényen is, de azért át fogjuk vészelni ezt az évet is. Hozzáteszem, a szemétszállítást teljes egészében az önkormányzat fizeti, a kábeltévét díját ugyanígy. Ehhez jönnek még a szociális kiadások, de igyekszünk úgy gazdálkodni, hogy fejlesztésekre is jusson. Tavaly pályázati támogatás révén 700 ezer forintot költöttünk a ravatalozó bővítésére és felújítására, 670 ezerért korszerűsítettük a közvilágítást, kitisztítottuk a Hábi-patakot. Az idei évre 1 millióért elkészült a községrendezési terv, el van küldve a pályáEgyházaskozár Bikái'v V mocsolád Hegyhátmarót: o ■( • . . SZARASZ Tólű 1 ” .é Má za Óbánya zatunk internetre és telefonra - a kultúrházban szeretnénk egy kis teleházat kialakítani. A kézilabdapálya létrehozásához 150 ezer forintot költünk önerőből.- Nagyobb beruházásról nemigen álmodhatunk, a szennyvízvezeték megvalósításához is a közeli, Tolna megyében lévő Lengyellel kellene összefognunk, de sajnos az oda vezető 2,2 kilométeres út gondozásában sem tudunk megegyezni. A megyehatáron inneni 0,6 kilométeres szakasz kátyúzása a mi kötelességünk - erre tavaly 300 ezret, az idén 200 ezret költöttünk, de az egészet rendbe kellene hozni, ez 600 ezerbe kerülne. Ennyit nem tudunk áldozni erre, nem a mi kötelességünk, de nem is tehetnénk. Vizünk van, Lengyel felől vezetik ide, a KomlóVíz Kft. a működtetője. Egyelőre a gázvezeték álom, ehhez legalább 150 ezer forint lakossági hozzájárulás kellene, nem szólva a központi fűtés - szerelvények, kazán stb. - költségeiről. A 30-ból csak 3 család jelezte, hogy Iti tudná fizetni. Sajnos a munkanélküliségi ráta is nagyon magas, ami a közlekedésből, zsákutcás helyzetünkből is adódik. Azért nem élünk minden remény nélkül, egy német befektető kis lakó- és szabadidőpark létrehozását tervezi, amely a község infrastrukturális fejlődésének is lökést adhat, és akár 10-15 munkahelyet is teremthet. A község vezetői A község polgármestere Albert István tanár, nyugdíjas. Alpolgármester: Simon Péter, munka- nélküli. Képviselők: Borbandi István nyugdíjas, Fehér Gábomé vállalkozó. Kisebbségi önkormányzat nincs. Címük: 7184 Petőfi utca 20. Telefon 72/459-002. A település Hégyhátmaróccal és Tófűvel együtt az Egyházas- kozári Körjegyzőséghez tarto- zik, körjegyző Úti Ferenc. m Neves napok A község mindig Péter-Pálkor, június 29-éhez kapcsolódva tart ünnepi falunapot, a csángó-kutató tudósra, Domokos Pál Péterre is emlékezve. Egyházas- kozárral közösen tartanak kapcsolatot lészpedi csángókkal és vajdasági magyarokkal is. ■ Az oldal a szárászi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert A hétköznapok csendjében A környező vállalatok másfél évtizede még számos munkalehetőséget jelentettek az itt élők számára, ma viszont elég nehéz a megélhetés Szárászon. Szelíd lankák ringatják azt a néhány házat, melyek a Petőfi utca két oldalán sorakoznak. Egy-egy szép kovácsoltvas kerítés, díszes oromzat árulkodik az ízlésben is gazdagabb paraszti múltról. Több most vedli homlokzata klasszikus díszeit, hogy felújítva nyerje visz- sza valamikori szépségét - a néhány holland és német háztulajdonosnak jobban telik erre, mint a helyieknek. Ha az úton fölfelé, északi, északkeleti irányba haladunk, először annál a háznál érdemes megállnunk, ahol a csángók nagy kutatója, Domokos Pál Péter töltötte száműzetése éveit. Jobbra előttünk, a piros telefonfülkénél térhetünk Ipe a tiszta, rendben tartott kiskocsmába egy piros kis- fröccsre, átellenben karámot látni lovakkal. Szemközt a dombon a jobb sorsra érdemes katolikus templom zárja le a tekintetet. Annak idején, csikorgó hidegben, akár a dűlőutakon is átbicikliztek az emberek a közelben lévő munkahelyekre, tudom meg a polgármestertől. A legnagyobb munkaadókat a mindössze 6 kilométerre lévő Egyházaskozári Haladás Termelőszövetkezet, a Bikali Állami Gazdaság, a komlói és szászvári bányák és az erdészet jelentették. Tudjuk, hogy ez már jó ideje a múlté. Ma gond van már a közlekedési költségek vállalati térítésével, de magával a helyközi közlekedéssel és a szakképzettséggel is. Nem szólva arról, hogy az ingázással járó kiadásokat leggyakrabban nem kompenzálják a bérek. A 22 aktív, munkaképes korú lakosból 6-an dolgoznak, a többség alkalmi munkából próbálja fenntartani magát és családját. A vendéglőt üzemeltető családi vállalkozáson és a vegyesbolton kívül helyben nincs munkalehetőség. A két kézen megszámolható ingázók közül Erős Antal a húsipar alkalmazottja Alsómoc- soládon, Paska Ferenc a közeli Tomako Kft.-nél állatgondozó, Bikáira egy vagyon- és biztonsági őr jár át Szárászról, egy foglalkoztatott Lengyelen dolgozik építési vállalkozónál, két fiatalember Győrben dolgozik, hogy a jövőjüket valamelyest tervezni is tudják. A nyugalmas főutca fotók, bóka Róbert A FALU TÖRTÉNELME Az egykor állattartásáról nevezetes település múltja az Árpád-korba nyúlik vissza, amelyről 1966-ban feltárt negyven sír - feledésbe merült, pusztulásra Ítélt lelethalmaz - tanúskodik. Neve Zaraz alakban olvasható először 1382-ben. Népessége többször cserélődik, a hódoltság alatt elpusztuló magyarság helyébe rácok, majd egy újabb elnéptelenedést követően a XVIII. századtól németek települnek ide. Helyükre érkeznek a csángó magyarok a II. világháborút követően. A negyvenes évek végén, Budapestről történő kitiltása után a csángókat kutató dr. Domokos Pál Péter néprajztudós Szárászt választva három évig él itt, 1996-ban emelnek emléktáblát tiszteletére. A kistelepülés, amelynek többször jósolták már a kihalását, közepes infrastrukturális adottságokkal élte meg a rendszerváltást, ahol a félig-meddig zsákutcás közlekedési adottságok és a munkahely hiánya egyfelől gondot jelent, az idegenforgalom szempontjából viszont a békesség, a csend szigete szép táji környezetben. A PÜSPÖKSÉG már letiltotta a harangozást a toronyban, attól félve, hogy a múlt századi katolikus templom tornya összedől. Felújításra várva, tornyának sérült burkolólemezével együtt is megragadó- an szép formájú: telt apszisfalával, arányaival a falu ékességét jelenti így is. A község lélekszáma alacsony, de katolikus lakóinak egyébként sincs pénze, pláne annyi, amennyi egy tatarozáshoz kell. A helyiek pályáznak a katolikus egyházközséghez is, segítségükben reménykednek, hogy Isten háza is reménykedőbben tekinthessen a Hábi-patak völgyében élőkre. _______________________________■ Me ddig ér a takaró? A szárászi önkormányzat erejéhez mérten jelentős összegekkel segíti a rászoruló lakosságot, a segítség minden korosztályra kiterjed. A munkanélküliek magas aránya is magyarázza, hogy a jelenleg mindössze 76 lakos többsége valamilyen támogatásra szorul. 16 munkanélkülivel, 15 nyugdíjassal számolnak, a fiatalkorúak közül 1 óvodás, 13-an általános iskolások, 4-en középiskolába járnak. A fiatalkorúak köréből 4-en állami gondozottak. A felnőttek közül nyolcán részesülnek rendszeres szociális segélyben, 2-en rendszeres ápolási díjat kapnak, 15 gyermek után jár kiegészítő családi pótlék. A törvényben előírtak mellett az önkormányzat évi 200 ezer forint átmeneti - rendkívüli - segély elkülönítéséről döntött. A község fizeti a szemétszállítást, és átvállalta a kábeltelevízió lakásonként 650 forintos működtetési költségét is. A gyermekétkeztetéshez felerészben, a tankönyvek vásárlásához 75 százalékban járul hozzá. Ez azt is jelenti, hogy iskolakezdésnél az alsó tagozatba járó gyerekek után a szülők terhe legfeljebb 1000-1000 forint egy-egy kisdiák után, a többletköltséget az ön- kormányzat állja, míg a felső- tagozatosak esetében 2000 forint a szülői tehervállalás nagysága. Műiden évben egy-egy kirándulást is szerveznek önerőből - tavaly például a Balatonnál jártak. Mindamellett arra törekszenek, hogy közhasznú munkát biztosítsanak a munkanélküliek számára. Ez a rendszeres szociális segélyen lévőkön segítene, de mindenképpen nagy teher az önkormányzat számára, ugyanis a jelek szerint a munkaügyi központok erre szánt kerete oly mértékben kimerült, hogy a bértámogatás visszafizetése bizonytalan._________________■ A csángókutatás jegyében A Magyar Kultúra Lovagja lett Domokos Pál Péter nyomdokain a csángó hagyománynak is ápolója Albert István polgármester, aki a Magyar Kultúra Lovagja címet is elnyerte. A nyugdíjazásáig az egyházaskozári általános iskolában éneket és zenét tanító polgármester 1976 óta foglalkozik a csángó magyarok zenéjével. A csángók a második világháború utáni áttelepítések révén zömmel Szárászon, részben Egyházaskozáron, Bikaion és Mekényesben találtak új hazát. A legendás csángó-kutató, Domokos Pál Péter munkásságát is folyamatosan feldolgozó polgármester egyúttal vezetője, motorja az egyházaskozári Domokos Pál Péter Közművelődési Egyesület Hagyományőrző Egyesületének is. Szervezője az erdélyi Lészpeddel és a vajdasági magyarokkal való kapcsolatnak, a csángó magyarok szárászi millenniumi találkozójának. A kórusuk négyszáz fellépésen van túl számos külföldi úttal, a tanár úr büszke lehet tavaly Arany Páva-díjat nyert hagyományőrző zenekarára,, és megkezdte az 1948 óta működő egyesület történetének feldolgozását is. Az idén január 22-én, Budapesten, a Stefánia palotában a Magyar Kultúra Napja alkalmából kapta meg kitüntetését, és avatták a Magyar Kultúra Lovagjává, amellyel pedagógiai munkásságát és a település közművelődésének fejlesztéséért végzett munkáját is elismerték. ■ Üdülőfalu - már jövőre? A településen egy német befektető 15 házból álló, üdülést szolgáló lakóparkot szeretne kialakítani. A megvalósítását jövőre tervezik. egy van romos állapotban. A házakból négyet a németek, kettőt a hollandok vásároltak meg Szárászon, többen eredeti formáját megőrizve már fel is újították. Az ugyan vitatott, hogy egy ilyen apró falu jövőjére nézve mit jelent a külföldiek jelenléte, de egy német háztulajdonos befektetői szándékát örömmel fogadták a helyiek; ugyanis jövőre - részben önkormányzati tulajdonú, részben magántulajdonú területen 15 házat építene fel 3,5 hektárnyi területen az üdülésre, csendre vágyóknak. A telket 90 évre bérelné a befektető, az építendő étteremmel, sörkerttel és egyéb szolgáltatásokkal pedig munkahelyeket is teremtene. Lovaglási lehetőség, horgásztó, kirándulóhelyek várnák a vendégeket, például a közeli Mátyás király kútja néven ismert forrás, amelynél cserkészek, fiatalok táboroznak évről évre. Az üdülő- komplexum megvalósításban érdekelt Fehér Gábor helyi vállalkozó is, akinek vendéglője van a faluban és lovakat is tart. Alapvető a pályázati támogatások elbírálásánál, hogy a község az idén 308 ezer forint saját erőből és 700 ezer forintos pályázattal elkészítteti a rendezési tervét, amely a tervszerű falufejlesztés alapját is jelenti. ■ A kicsiny faluban számos, öregségében is szép parasztházat találni. Az itt lévő 32 lakóház közül 22 lakott, 7 üres vagy felújítás alatt áll,
