Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-24 / 111. szám

2002. ÁPRIUS 24., SZERDA BARANYA ! TÜKÖR 5. OLDAL Hírek ÚJPETREI lakosok panaszt tet­tek a polgármesteri hivatalnál egy helybeli férfi ellen, mert vélemé­nyük szerint a település szélén élő, háztáji disznótartással is fog­lalkozó gazda a tartás körülmé­nyeivel elviselhetetlenné teszi a mindennapjaikat. A hivatal ki­vizsgálja az ügyet. (sn) SZEDERKÉNYBEN a helyi kul­turális egyesület tagjai a napok­ban saját költségükön virágokat ültettek a falu közterületein. Az egyesület segítségére azért is szükség volt, mert ismeretlenek az előzőleg kiültetett növényeket mind egy szálig ellopták, (mb) SZIGETVÁROTT a képviselő-tes­tület kötelezettséget vállalt arra, hogy a víziközmű-társulat több mint 180 milliós hiteltartozásának visszafizetését költségvetésébe betervezi és jóváhagyja. Az ügy­letre azért volt szükség, mert a most folyó csatornaépítési mun­kálatok finanszírozását a jogsza­bályok szerint hitellel is meg le­het oldani, ami tulajdonképpen a lakossági hozzájárulások megelő­legezését jelenti. (mb) A PÉCSI Anikó Utcai Általános iskola alapításának 25. évforduló­ja alkalmából jubileumi német nyelvű vers- és prózamondó ver­senyt rendezett, amelyen 8 iskola 70 tanulója vett részt. A három kategória első helyezettjei az ANKI. számú, a TVT és az Anikó ut : iskolák diákjai lettek. ___isai l, j b borverseny a Zengőalján PÉCSVÁRAD ______ Újr a készíthetik a legjobb boraikat a Zengő környéki gazdák, bár az egyik legnagyobb bormustra csak a hét végén fejeződött be. A mec- seknádasdi sportcsarnokban szombaton tartották a terület bor­versenyét, Pécsváradon viszont a következő napokban váriák újra a gazdákat. A hagyomány szerint Szent György napja környékén sok he­lyen tartanak borversenyt, az utóbbi időben ez a szokás a Zengő környékén is meghonosodott. Má­jus 3-án a pécsváradi Fülep Lajos Művelődési Központban rendezik meg a pécsváradi és a városkör­nyéki települések gazdáinak bor­mustráját. A zsűri által megvizsgá­landó borokat előző nap lehet le­adni a művelődési házban. A hagyományok kerülnek elő­térbe május elsején is: a német klub és a kisebbségi önkormány­zat „Maifestet”, zenével egybekö- tött májusfa-állitást tart. ny. sz. Vízre szállás, csak engedéllyel Júliusra és augusztusra már nem ad ki drávai vízitúra-engedélyt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI), mert a terület lá­togatására kijelölt időpontok megteltek. A Du­na korlátozások nélkül hajózható, de a cso­portok előzetes bejelentkezését és az engedé­lyeztetési eljárást a hatóság itt is megköveteli. Baranyai körkép Az elműlt években megszigorította a drávai vízi­túrák rendjét a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazga­tósága. A határfolyó csak előre meghatározott időpontokban és területeken, előzetes engedé­lyeztetési eljárás után látogatható.- A legnépsze­rűbb időpontokra, júliusra ,és augusz­tusra már nem tu­dunk vízitúra-enge­délyt kiadni a Drává­ra, mert a rendelke­zésre álló időpontok beteltek - mondta el lapunk érdeklődésé­re dr. Riskó Andrea, a DDNPI jogtanácso­sa. - Júniusban és szeptemberben még van lehetőség a folyó látogatására, de csak korlátozott keretek között. A kérelem beadá­sakor meg kell adni az útvonalat és a lét­számot. A kétezer forintos illetékbélye­gen felül az enge­dély kiadása - idő­szaktól függően - fejenként 2500, illetve 3500 fo­rintba kerül. A létszámot a határőrség rendszerint ellenőrzi. A dunai vízitúrázók jelenleg még szabadabban mozoghatnak, mint a Drávát választó társaik, a folyón ugyanis - tekintettel az egyéb hajóforga­lomra - a kajakosok és a kenusok nem jelentenek nagy pluszterhelést a védett környezetre. Ez a le­hetőség azonban nem jelenti azt, hogy a környe­zetvédelmi hatóság teljesen eltekintene az ellen­őrzéstől.- Míg a Dráván csak a vízitúrázók számára ki­alakított hét kikötőnél és négy megállóhelynél le­het a partra lépni, addig a Duna esetében nincse­nek ilyen korlátozások - mondta a jogtanácsos. - Az évek során kialakultak azok a kedvelt partsza­kaszok, ahol lehetőség van a kikötésre, táborve­résre, de nem kell ragaszkodni a már bevált he­lyekhez. Előírás azonban, hogy az indulás előtt harminc nappal, de legalább egy héttel engedélyt kell kérni a DDNPI-től a túra megtartására és a ki­kötésre. A kérelemnek a kétezer forintos illeték- bélyeg mellett tartalmaznia kell az időpontot, az útvonalat, a létszámot és a tervezett megállóhe­lyeket is. Rendszerint nem utasítjuk vissza a je­lentkezőket. S. G. Százezres bírságok Az engedély nélkül vízitúrázók természetvédelmi szabálysértést követnek el, ami akár százezer forinttal is büntethető. Ha a cselekmény súlyo­sabb, akkor természetvédelmi bírság is kiszab­ható, ennek minimuma kétszázötvenezer, maxi­muma félmillió forint. Ha a túrázók bizonyítható­an kárt tettek a védett értékekben, akkor a bír­ság összege az elpusztult élőlények eszmei ér­tékéhez is igazodik. Százhalombatta >> «(Lórév KEDVELT DUNAI TÁBOROZÓ­HELYEK A FOLYÓ ALSÓ SZAKASZÁN < Duna­vecse < Pillangó i . csárda Forrás: Dunántúli Napló Mohács *> f Dunafalva Megregulázott szeszbiznisz Június végétől már csak a gyümölcsből főzött pálinka viselhe­ti a palack címkéjén a pálinka nevet, az aromával „felturbó­zott” ital nem. Mivel ez utóbbi kategóriába tartozik a polco­kon a „pálinkák” 90 százaléka, az egyik legfőbb kérdés az: mi legyen a kommersz agysejtgyilkos neve. Pécs-Budapest­Hajdúszoboszló Nincs semmi ok az aggodalomra - mondotta lapunknak a 644 szeszfőzdét tömörítő Gyümölcs- pálinka Főzök Országos Szövet­ségének (GYFOSZ) elnöke, Font Sándor, hiszen végre azt nevez­zük pálinkának, ami tényleg az. Ugyanis védett termékké lett az Európai Unióban, s az elkövetke­ző évek kihívása a valódi gyü­mölcspálinka palackozásának és értékesítésének megszervezése lesz. Eddig ugyanis a „házi” gyü­mölcspálinka többnyire fekete úton jutott a fogyasztóhoz. Pintér Péter, a GYFOSZ főtit­kárhelyettese maga is pálinkafő­zéssel foglalkozik Hajdúszobosz­lón. Ő is tervezi a felvásárlás és a palackozás beindítását, hiszen egyértelműen a pálinkafőzdék üzemeltetőinek, tulajdonosainak dolga lesz a magánfőzetők ösz- szefogása. A házi cefre minőség- vizsgálata ugyancsak a szeszfőzdésre vár. Ugyanak­kor, mivel sok apró tételről van szó, a ma­gánosoktól így felvásárolt* pá­linka a különfé­le minőségű alapanyag miatt legfeljebb csak vegyespálinkaként forgalmazha­tó. Ezért a lehetőségekhez képest a szeszfőzdéknek a gyümölcsfel­vásárlás gondolatával is barátkoz­niuk kell. Utóbbi már több me­gyében megkezdődött. Eddig hét magánszeszfőzde foglalkozik Magyarországon az ott főzött pá­linka visszavásárlásával és a pa­lackozással is, Békésben, Győr- Moson-Sopronban és Bács-Kis- kunban. S bár a pálinka jövedéki adója a pancsolt szeszeknél ala­csonyabb, kérésünkre, hogy vár­hatóan tetemesen megemelke- dik-e a házi gyümölcspálinka ára, a főtitkárhelyettes határozott igennel válaszolt. A termék literé­nek ára akár 4-5000 forintig is fel­kúszhat. Baranyában, Somogybán és Tolnában évente 11 millió kilo­gramm gyümölcsből főznek kö­zel egymillió liter gyümölcspálin­kát a térség 90 szeszfőzdéjében. Mint azt dr. Bús Szilvia, a Vám- és Pénzügyőrség Regionális Igazga­tóságának szóvivője elmondta, egyetlen főzde sem kért még fel- vásárlási vagy palackozási enge­délyt, viszont térségünkben már két szeszgyár is foglalkozik pálin­kafölvásárlással és a szeszbiz­nisz iránti érdeklődés egyre na­gyobb. KOZMA FERENC AZ ÉV ERDÉSZE. Az Országos Erdészeti Egyesület az erdészek szaktudásának gyarapítása és a szakma népszerűsítése érdekében az idén országos erdészversenyt hirdetett, melyet ezentúl kétévente ter­vez megrendezni. Baranyában a Mecseki Erdészeti Rt. kilenc erdé­szetének tizenkilenc versenyzője mérte össze elméleti és gyakorlati tudását tegnap, többek között lövészetben is. Végül Leipold Arnold bizonyult a legjobbnak, így ő képviseli majd a részvénytársaságot a soproni döntőn.___________________________________ fotó: tóth l. A nagypolitika dönthet az atomtemető sorsáról Budapest Információink szerint az MSZP és az SZDSZ közötti ko­alíciós tárgyalások részét ké­pezheti a Bátaapáti térségé­ben tervezett atomtemető kérdése is. Egyelőre bizonyta­lan, a kormányváltó erők tá- mogatják-e majd a kis- és kö­zepes aktivitású hulladékok elhelyezését szolgáló létesít­mény megépítését. Annak ellenére, hogy az elmúlt választási ciklusban sem határo­zott a parlament az atomtemető megépítéséről, Bátaapáti térségé­ben néhány hete ismét elkezdőd­tek a kis- és közepes aktivitású radioaktív szemét elhelyezését célzó kutatások. A négyéves program részeként a Bátatom Kft. (amelyben negy­ven százalékban a pécsi Me­csekére Kft. is tulajdonos) 2002- ben a feladatra 2,9 milliárd forin­tot költhet el, az ezt megelőző években pedig már mintegy két­milliárd forintot emésztettek fel a munkálatok. Ugyanakkor továbbra sem tud­ható biztosan, hogy a Tisztelt Ház mikor mondja ki, s kimond­ja-e egyáltalán a döntő szót az atomtemető-létesítést illetően. Információink szerint az MSZP és az SZDSZ között most zajló koalíciós egyeztetések ré­szeként ez a téma is szóba kerül­het, azonban pillanatnyilag kér­déses, milyen álláspontra helyez­kednek a felek. Wekler Ferenc, az országgyűlés jelenlegi alelnöke, az SZDSZ egyik meghatározó személyisége koráb­ban hevesen ellénezte a tároló megépítését, s a Dunántúli Napló kérdésére leszögezte, továbbra is ezt az álláspontot képviseli. Ugyan­akkor elmondta azt is, ismeretei szerint a szocialisták még nem fog­laltak állást ebben a kérdésben. Korábban a Fidesz néhány is­mert politikusa is az atomtemető megépítése ellen tette le a garast, azonban az a tény, hogy a paksi atomerőmű élettartamát az ere­detileg tervezett 2012-ről 2030-ig meghosszabbították, azt sejteti, hogy mindenképpen ki kell vala­hol alakítani a tárolót. Szakértők szerint ennek hely­színeként Bátaapátin kívül sem­mi más nem jöhet szóba. (Háttér, előzmények: www. dunantulinaplo. hu) MÁTÉ BALÁZS Mozit mentene egy kocsma Sellye Az elmúlt tíz-tizenkét évben hazánkban a mozik száma háromezerrel csökkent. A megszűnés veszélye fenyegeti a sellyei mozit is, hacsak nem találnak olyan vállalkozót, aki kocsmát vagy presszót üzemeltetne az előtérben. A sellyei Dráva mozi május végé­ig szünetelteti tevékenységét, és anyagi okok miatt a nyári mozinyitás is bizonytalan. A mozi a művelődési házhoz tartozik, mondja a ház képvisele­tében Kádár Zoltán, de az üze­meltetésére idén nincs pénz, a vá­rostól ugyanis hárommillióval ke­vesebbet kapnak ebben az évben. Már a korábbi években is kizáró­lag a nyári hónapokban vetítettek filmeket, így a fűtésköltségeket megúszták. A látogatottság igen változó volt, mondja Kádár Zol­tán, bár olykor egy-egy telt házas előadásuk is akadt, de gyakran csak 10-20 ember ücsörgött a né­zőtéren. Pedig a jegyárak igen ala­csonyak voltak, 150 forint felnőt­teknek, 100 a diákoknak, mindez annak érdekében, hogy a látoga­tottság magas legyen. A szervezők abban bíznak, ha az előtér folyamatosan nyitva tar­tó kocsmává vagy presszóvá ala­kul, a beszedett bérleti díjból a mozi nullszaldóssá válik. A televízió megjelenése és el­terjedése kezdetén, 1960-ban a magyar lakosság még 140 millió mozielőadást tekintett meg. 1967-ben lépte át lefelé a 100 mil­liós határt, 1989-ben pedig már az 50 milliósat is. 1990-ben ha­zánkban 3624 mozi működött, de gyors csökkenés után mára számuk 550-600 között változik. Természetesen a mozi önma­gában amúgy sem nagy üzlet, mondja Kádár Zoltán, hiszen a filmforgalmazóé a bevétel 40 szá­zaléka, s ki kell fizetni a jegysze­dők és a mozigépész bérét, a film továbbszállításának költségét, és pénzbe kerül magának a filmnek a kölcsönzése is. Ha viszont nem akad vállalko­zó, akkor nehéz helyzetbe kerül­nek, mert egy speciális kialakítá­sú moziépületet igen nehéz más célra hasznosítani. CS. L. ÜJPETREN A DUNÁNTÚLI NAPLÓ. Olvasóinkkal találkoztunk tegnap délután a község polgármesteri hivatalában. A kötetlen hangulatú beszélgetésen a lap és a kiadó munkatársai tájékoztatták a községben élőket a lap szerkesztéséről, terjesztéséről. _________fotó: laufer László

Next

/
Thumbnails
Contents