Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-23 / 110. szám

6. OLDAL MOLVÁNY B E MUTATKOZIK 2002. Április 23., kedd Molvány szennyvízcsatornát akar Kis zsákfalu Szigetvár után, az itt élő emberek általában elé­gedettek sorsukkal. Valamikor jóval nagyobb lélekszámú volt a település, aztán a gazdasági kényszer és a megélhetési lehe­tőségek miatt sokan elvándoroltak, főleg a közeli városba. Az utóbbi időben azonban mintha megfordult volna ez a tenden­cia. Egyre többen érdeklődnek a falu ingatlanjai iránt, de az eladó ház egyre kevesebb. A falu első embere, Horváth Lajos a település jövőjét illetően egyál­talán nem pesszimista, azt mond­ja, ha itt lesz a földgáz-, meg a szennyvízvezeték, ugrásszerűen megnövekszik a szülőföldje ázsi­ója. Jönnek majd az emberek ér­deklődni, nem kell reklámot csi­nálni, mit tud a falu nyújtani.- Eddig sem panaszkodhatunk - magyarázza -, hiszen folyama­tosan növekszik létszámunk, s a nagy zuhanás 1999-ben sem azért következett be, mert innen csak­nem százan elkívánkoztak. A me­gyei közgyűlés által működtetett szociális foglalkoztató szűnt meg, a dolgozók itteni lakosnak számí­tottak, s amikor áttelepítették őket Turbékpusztára, mi egyből kevesebben lettünk 70 fővel. Persze nem kell arra gondolni, hogy a molványi lakásokra töme­ges volt az igény, ám a lakosság­számhoz viszonyítva az éven­kénti két-három beköltöző is szá­mottevő emelkedést jelent. A tele­pülés vezetősége gondolkozik azon is, a távolabbi jövőben hol alakíthatna ki építési telkeket. Ed­dig csak azt döntötték el, hogy a MOLVÁNY LAKOSSÁGÁNAK VÁLTOZÁSA 311) 302 B 231 239 1990 1999 2001 2002 vasútállomás (a Barcs felé közle­kedő vonatok itt is megállnak) és a nem messze ettől elterülő rét közötti területet megvásárolják, s itt lesz majd a hivatalos focipálya. Azért kell hangsúlyozni a hivata­losságot, mert a molványi fiata­lok, no és az idősebb korosztály jelenleg is erre használja a füves területet, de most még a magán- tulajdonos esetleg nem nézné jó szemmel, ha ,az egyébként ki­csiny aranykorona értékű legelő­jén valaki tudta nélkül építkezne. A polgármester szerint elképzel­hető, hogy még az idén megoldó­dik ez a kérdés is, bár nem ezt tartják a legfontosabb elintézen­dő ügynek. *- Már az elődöm felépítette a ravatalozót, nekem már az jutott, hogy bővítsem az épületet, a te­metőhöz vezető kövesút is az első ciklusban készült el. Ugyancsak az előző polgármester ideje alatt kapott vezetékes vizet Molvány- hídpuszta, itt él jelenleg a telepü­lés lakosságának negyede. A templom külső tatarozása elké­szült, az önkormányzat mintegy 800 ezer forinttal járult hozzá a munkálatok elvégzéséhez. A ta­valyi költségvetésből is támogat­juk a református (itt többnyire kálvinisták élnek) templom felújí­tását, 500 ezer forintot adunk a belső tatarozáshoz. A kilencve­nes évek közepén megoldottuk a járdák felújítását. A 6-os út mel­lett a buszmegálló után is kiépí­tettük a gyalogutat, amelyet meg­felelő világítással láttunk el. A ki­lencvenes évek végén pedig a bel­vízelvezetéshez elkészültek az ár­kok. A falu lakosságára egyébként nem jellemző a munkanélküliség, bár változó mértékben, a munka­képes korúaknak átlagban 8-10 százaléka marad tartósan munka­hely nélkül. A valamikori terme­lőszövetkezet „összehúzódása” Horváth Lajos, Molvány polgármestere Merenye Patapoklosi o-'~V-n I Tótszentgyörgy I ff KiS- dóbsza Szigetvár m + MOLVÁNY b:Nemeske ö Hóból ,6 Kistamási Zsibőt O Becefa Q Nagypeterd Botykapeterd J Rózsafa* miatt ki mezőgazdasági magán- vállalkozóként, néhányan a nagy- dobszai téeszben vállaltak mun­kát, ki pedig a még működő szi­getvári ipari - főként cipő- és kon­zervipari - cégeknél, vagy a vas­útnál helyezkedett el.- A jövőben már csak nagy ter­vek megvalósításával foglalko­zunk - adja meg a következő esz­tendők faladatait a falu első em­bere. - A földgázt már majdnem bevezették, ám nem tudtunk megegyezni a gázvezetéket kiépí­tő társasággal, árvitánk azzal zá­rult, hogy a vezetékrendszer még mind a mai napig nem épült ki. De abban bízunk, hogy egy-két éven belül ez is megoldódik. A szennyvíz már nehezebb kérdés, a csatornahálózat ugyanis milliár­dos állami támogatás nélkül nem építhető ki, s ez még hiányzik. Mert a lakosság nagy része azon­nal benne volt a nem kis anyagi terhet jelentő akcióban. A szennyvízrendszert a Szigetvíz Kft. építené ki, lakosonként több mint másfél százezer forintba ke­rülne, az egyik országos hatás­körrel rendelkező lakástakarék már megkezdte a gyűjtést a beru­házás megvalósítására^_ __■ Az oldal a molványi, a tótszentgyörgyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támocüásával készült. Gil,átszerkesztő: Békéssy Gábor A FALU TÖRTÉNETE Az első írásos említése 1360-ban Milwan formában tör­ténik, de történelme során neve többféle alakban is felve­tődik. 1360- 1470-ig a patai uradalom része. A török hó­doltság alatt lakossága egy része elmenekül, 1715-ben mindössze 5 családot számoltak össze. Az 1836. évi ko­lerajárvány óriási áldozatokat követelt, az akkori lakosság háromnegyede meghalt. A faluhoz tartozott Lajospuszta és Molványhidpuszta, melyek közül ez utóbbi ma is köz- igazgatási területének szerves részét képezi. A település gazdái A molványi polgármester Horváth Lajos (39 éves, műszaki vezető), alpolgármester Nagy Sándor (79, nyugdíjas). A település önkor­mányzatának választott tagja: Ja- kabné Tímár Valéria (43, cipőipa­ri művezető), Kreskai János (48, Marad a Molvány egy hagyományos, fésűs beépítésű falu, ahol a régi típusú tornácos parasztházak mellett már megtalálhatók a mai kor épí­tészeti megoldásaival elkészült családi házak is. Egyetlen portala- nított utcáján 77 gondozott portá- jú lakás sorakozik. A szemétszál­lítás megoldott, az országos táv­hívó hálózathoz már régen csatla­koztak, de a falu telefonellátottsá­gán csak az 1996-os fejlesztések javítottak. Azóta szinte minden lakás rendelkezik vezetékes táv­hívó berendezéssel, az új igénye­ket azonnal teljesíteni tudják. Címerében a mezőgazdasági tevékenységre a búzakalász utal. Szintén a lakossághoz kapcsoló­dik a református vallást szimboli­záló zászlós bárány, illetve a nyolcágú csillagok. A zsáktelepü­lési állapoton nem akarnak vál­toztatni, véleményük szerint jó így, ahogy van, ugyanis ha ide­Volán anyagbeszerző), Bácsi Mik­lós (50, nyugdíjas) és Bötkös Gé- záné (45, betanított munkás). Körjegyző (Molvány, Nemeske, Pettend, Kistamási, Tótszent- györgy) Csölléné Makovics Edit. zsákfalu gén érkezik a faluba, azonnal megtudja valamennyi lakos. A te­lepülés könnyen megközelíthető a 6-os útról, úgyhogy az össze­köttetése is megoldott. A település temploma TÓTSZENTGYÖRG Y BEMUTATKOZIK A KÖZSÉG TÖRTÉNETE A faluról megmaradt első írásos emlék 1284-ből szár­mazik. Nem bizonyos, ám az utókor feltételezi, hogy hajdan lényegesen nagyobb település lehetett a nap­jainkra összezsugorodott falu. A pápai tizedjegyzék szerint hajdan plébániahivatal működött itt. A 15. szá­zad első felében a község Marczal János kezében volt. A török hódoltság időszakában népessége a kö­zeli Szigetvárra menekült, miután a kőtemplomukat le­bontották és a menedéket nyújtó vár falába építették be. Később református családok népesítették be, 1793-ban templomukat is felépítették. A második világháború után 1946- ban a falu földigénylői a volt Nádasdi- és Stephaich-földbirtokokból jutot­tak parcellához. Az első termelőszövetkezetet 1952-ben alapították. A község gazdái A tótszentgyörgyi polgármester né (47, cipőfelsőrész-készítő), Verkman János (49 éves, cipőipa- Lakács József (40, magángazdál- ri művezető), alpolgármester Kér- kodó). Körjegyző (öt település: ti Béla (64, magángazdálkodó). A Tótszentgyörgy, Molvány, Ne- testület tagjai: Dombai József (76, meske, Pettend, Kistamási) Csöl- nyugdíjas), Horváth Jánosáé (41, léné Makovics Edit. nyugdíjas), Baumgartner György- _______________________! Né gy falu mikrobusza Az önkormányzatnak még tisz­tességes épülete sem volt, éppen ezért már régóta készülődnek ar­ra, hogy a volt egyházi iskola épü­letét megvásárolva, többek között a polgármesteri hivatalnak is megteremtik a rangjának megfe­lelő helyiséget. 1999-ben sikerült is megvenni a csaknem romos épületet, pályázati pénzekből ha­marosan hozzá is láttak a felújí­táshoz. Még most sincs teljesen kész, ám a beosztásra már van­nak elképzelések. A polgármeste­ri hivatalon kívül ide költözik az orvosi rendelő, a könyvtár, a kul- túrház is. Falugondnotó hálózat is működik a faluban. Négy telepü­lés (Molvány, Tótszent­györgy, Kistamási és Pet­tend) pályázattal kapott falugondnoki támogatást, vásároltak egy mikro- buszt is. Beosztjuk - mondják a polgármeste­rek -, egyeztetjük a me­netrendeket. Vita ebből még nem volt, a kérelme­ket mind teljesítették. A megújult polgármesteri hivatal Tótszentgyörgy állami segítségre vár Szigetvár felől Barcs felé közeledve kis bekötőút vezet a falu­ba, amelynek első harmadát azért használják többen, mert ott ágazik el az út a Szigetvári Dolgozók Horgászegyesületének közkedvelt tavához. A településen egyébként nincs sok látni­való, csöndesen húzódik meg a 6-os út mellett, egyedüli látvá­nyossága talán a több mint 200 éve épült, és kívül már jócskán tatarozásra érett református templom. A faluban csak az utóbbi évtized­ben épült ki a vízvezeték, igaz, az itt lakók nem is igen panaszkod­tak, hiszen az ásott kutakból ivóvi­zet meríthettek. Az igény csak azért volt elementáris, mert itt is egyre több család modernizálta a otthonát, s bizony vezetékes víz nélkül nehezen lehetett volna funkciójának megfelelően működ­Verkman János tótszentgyörgyi polgármester tetni például a fürdőszobát. Akko­riban még volt pénze is ilyen „lu­xusberuházásra” a falu lakóinak, TÚTSZENTGYÜR6Y LAKOSSÁGÁNAK VÁLTOZÁSA 377 Merenye Patapoklosi 0>™w. f TÓTSZBNmÖRGY ^ Szigetvár Jagydobsza \ í° ö Molvány oNemeske ö Hóból aoDsza 6 Kistamási Beceta ? o"' Ö' Botykapeterd i Cf Rózsafa éltek is vele mindannyian, de a gáz- és a csatornavezeték már nem ilyen olcsó, nehezen tudják a szű­kösebb anyagi felté­telek mellett élők az erre valót összeku- porgatni. De hát senki sem akar le­maradni, ennélfog­va a településen élők támogatják az ilyen beruházáso­kat, de hát az álla­mi segítség késik, ezért a szolgáltatá­sok megvalósítása már csak a jövő év­től lehetséges. A település pol­gármestere, Verk­man János azért di­csekszik, hiszen a falu a rendel­kezésükre álló pénzből mégis­csak épül-szépül.- Még a kilencvenes évek ele­jén felújítottuk az összes járdát. Persze, addig sem kellett az eső­zések idején a sárban tapickol- niuk az embereknek, hiszen kö­vekkel borítottak voltak a sze­mélyközlekedési útvonalak. Ezt viszont az időjárás viszontagságai annyira megrongálták, hogy kénytelenek voltunk átépíteni, természetesen ehhez igényeltünk állami segítséget is. A világítást most korszerűsítettük energiata­karékos lámpákkal, ezenkívül még az előző ciklusban árkok megépítésével védekeztünk a na­gyobb esőzések alkalmából a fa­lut is elöntő esővíz ellen. Társa­dalmi munkában felépítettük az új ravatalozót, az önkormányzat az alapanyagot fedezte. A temető­höz vezető utat pedig kiköveztük. Itt már csak az nem dolgozik, aki nem is akar - jegyzik meg a fa­lubéliek, szerencsére kevesen vannak, jobbára a termelőszövet­kezetből kerültek ki. Akik viszont még jelenleg is dolgoznak, azok a téesz karcsúsítása után azonnal kiváltották az őstermelői igazol­ványaikat és tulajdonhányad föld­vevőhellyé, ezt most egy vállalko­zás működteti, ingyen adták bér­be, a fehér éltető folyadékot pedig további feldolgozásra a Drávatej Kft. veszi át.- Működtetünk ifjúsági klubot, a fiatalok itt jönnek össze estén­ként, az eszközökre (rádió, televí­zió) sajátjukként vigyáznak, leg­alábbis eddig még rongálás nem történt. A legjobban a labdarúgó­szakosztályunk működik, a me­gye harmadik osztályában tavaly elsők lettünk, ám a továbblépés­hez nem volt pénzünk, így itt is maradtunk. A gáz és a csatorna ugyanúgy központi kérdés, mint Molvány- ban. A gázvezeték kiépítését 2007-re tervezik, a lakosság 45 A világháborúk hőseinek emlékműve a falu központjában jeiken gazdálkodni- kezdtek. A legtöbben 10-30 tehénnel tejter­melésbe fogtak, az önkormányzat pedig egy épületet átalakított át­százaléka hajlandó anyagilag is „beszállni” a falu komfortosságát javító fejlesztésbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents