Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-10 / 97. szám

6. OLDAL HIDAS B E M U T A T K 0 Z I K 2002. ÁPRILIS 10., SZERDA Hidas vonzásában Hidas a hegy-völgy szeszélyeit szűk utcácskákkal, dűlőkkel követő település. A legnépesebb baranyai községek egyike, amely a 6-os út szomszédságában festői látványával, útmenti vendéglőivel is vonzza az átutazókat. A főút déli oldalán, Kis- hidas szomszédságában ipartelep körvonalait látni.- Mondhatni, hogy házról házra mindenkit ismerek Hidason - mondja Vajda Pétemé polgármes­ter asszony. - Már 1969-től a helyi közigazgatásban dolgoztam 1987-ig, majd három évig a bútor­üzemben voltam raktári nyilván­tartó, mielőtt megválasztottak volna. 1990. október 15-e óta va­gyok polgármester, és azt hiszem, a bizalmat a lakossággal, az em­berekkel kialakított kapcsolataim­nak köszönhetem. Egy évtizede három, majd 1994-ben és 1998- ban két-két jelöltje volt a polgár- mesteri posztnak, de mindig újra­választottak, talán mert - ismerve az emberek életkörülményeit, szociális helyzetét - a lakosságot igyekeztem szolgálni, és talán sok esetben tudtam is segíteni.- Az önkormányzatisággal na­gyon sok minden változott a falu­ban. A pénz osztogatását felvál­totta az alanyi jogú normatíva, ránk volt bízva a célszerű felhasz­nálása. A rossz háziasszony előre elkölti a konyhapénzt, aztán köl­csön után szalad; én arra mindig vigyáztam, hogy ne keveredjünk adósságba. Az elmúlt több mint egy évtizedben számos fejlesztés történt; 1994-ben korszerűsödött az elavult telefonhálózat, ezt kö­vette 1995-ben a gázvezeték ki­építése. Az önkormányzat ehhez a beruházáshoz nem járult ugyan hozzá, de a lakosság számára a la­kásonkénti 95 ezer forintos gáz­hozzájárulás még elviselhető ösz­Vajda Péterné polgármester asszony szeget jelentett. Annál nagyobb kiadással, önkormányzati ráfordí­tással járt, bár igen nagy lépés volt, hogy valamennyi önkor­mányzati intézményünket gázfű­téssel láttuk el. Még 1994-ben pá­lyáztunk a szennyvízcsatorna-há­lózat kiépítésére, de mivel ezt szólóban tettük, akkor még nem nyertünk. A következő évben a hátrányos helyezető Óbányával összefogva startoltunk és 1996- ban elnyertük a céltámogatást, de kaptunk pénzt a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanácstól, a Környezetvédelmi Minisztérium­tól, és segítségünkre volt a vízügy is. Úgyhogy a 12 kilométeres ve­zetékhez mindössze 20 százalék­nyi önerő kellett. A szennyvizet ma már a Mecsekná- dasdon lévő szennyvíztisztító fogadja. Ez na­gyon sok fölös költségtől, a szip­pantás terheitől szabadított meg bennünket. Erről jut eszembe, hogy a falunak - amely mindig önálló település volt önálló jegy- zőséggel - még a vízi közműve is önálló. Saját vízi közmű káefténk alakult. Olcsó, ki­váló minőségű ivóvizet ad a mély­fúrású kutunk, amely még a költ­séges víztisztítási eljárást sem igényli.- Feltétlenül említeném az óvo­dánk bővítését 17 millióból, a je­lentős beruházás - vizesblokk, új Közintézmények, közszolgálat Telekkínálat, támogatási formák a jövő jegyében Hidas 2436 lakosával Baranya népes községei közé tartozik, ahol a népesség a születések számának köszönhetően nem fo­gyatkozik. Több év átlagában 20-25 kisgyer­mek születik a faluban, hozzáve­tőleg a halálozások számával ará­nyos nagyságban. Az önkor­mányzat négyzetméterenként 200 forintos áron telkeket is kínál korlátozott számban, hogy fiatal házasokat csábítson a településre - újabb telkeket a rendezési terv keretében a közeljövőben alakíta­nak ki. A nagyon szép négycso­portos óvodába 80 kisgyerek jár. Jelenleg három csoport működik, mindháromnak független, szak­képzett óvodapedagógus vezető­je van. A 16 tantermes iskolában, ahol 184 diák tanul, 9 osztályban kezdődik meg minden reggel a ta­nítás. Választható nyelv a német és az angol. Az önkormányzati intézmények közé tartozik a ren­dezvények színhelyéül szolgáló kultúrház is. Az önkormányzat a diákok ét­keztetését gyermekenként napon­ta több mint 60 forinttal támogatja, és 1994 óta - tehát jóval a mostani törvény megjelenése előtt - étkezé­si hozzájárulást fizet az intézmé­otthonát a házigondozói szolgá­lat. A területileg is nagy faluban a napközi kihasználatlan maradt - a nehezen mozgó, idős emberek Pillanatkép az óvodából nyeiben dolgozó közalkalmazot­tak számára is. A hozzájárulás mértékénél az önkormányzat ügyel arra is, hogy kifizetését ne nehezítsék adóterhek. Az intézmé­nyek számára az ebédet egy ön- kormányzattól bérelt, faluközpon­ti vendéglő konyhájában főzik. A kilencvenes évek elején vál­totta fel az időskorúak napközi ritkán találkoztak itt -, ezért hoz­ták létre a szolgálatot. Ezt a sok türelmet igénylő munkát egy há­romgyermekes fiatalasszony, Biszak Jószefné látja el sok oda­adással és energiával. Vérnyo­mást mér, bevásárol, és ő hordja az ebédet házhoz mindazoknak, akik ezt igénylik. A FALU TÖRTÉNELME Mecseknadasd Óbanya Zengővárkony Pécsvárád öltöző, csoportszoba - kialakítá­sát jórészt közhasznú munkása­ink kőműves- és segédmunkája révén valósítottuk meg. Egy fedett részt alakítottunk ki a köztemető ravatalozójánál. Jelentős összeget emésztenek fel útfelújításaink, amelyekre részben pályázati pénzből jutott - a kivitelező most úgy is elvégzi a szükséges mun­kákat, hogy a nyert 5 milliót há­rom évre elosztva kapja meg. Nagy, 16 tantermes az iskolánk. Egészségügyi központunk van helyben lakó háziorvossal, gyer­mekorvosi és fogorvosi szakren­deléssel. De ezekre az évekre esik a sportlétesítmények - a focipá­lyához tartozó öltözők, zuhany­zók, klubhelyiség - teljes körű ki­alakítása is. A szolgáltatásainkat is maradéktalannak tekinthetjük - fodrászat; patika, posta, taka­rékszövetkezet, a két élelmiszer­áruházon kívül kisebb boltok, vendéglők - és minden évben le­települ Hidason három-négy csa­lád is. Most is van néhány önkor­mányzati telkünk; rövidesen el­készülő rendezési tervünkben újabbak kialakításában, helyi épí­tészeti értékeink védetté nyilvání­tásában gondolkodunk. A falu vezetői • Polgármester Vajda Páemé, főállá­sú. Alpolgármester Amreinné Kán­tor Klára, adminisztrátor, csoport- vezető. A képviselő-testület tagjai: Balogh János szállítási vállalkozó, dr. Csirmjia Béla Tibor háziorvos, Gecő László, Nagyváradi Lajos épí­tőipari vállalkozó, Ömböli Lajos rokkantnyugdíjas, Radnai Lász- lóné pedagógus, Frey Józsefné be­tanított munkás, dr. Széllé Tibor ál­latorvos., Önálló jegyzőség, képvi­selő-testületi döntés alapján a jegy­ző májustól ÖmböU Zsuzsanna. Iskolaigazgató Balázs Jánosáé, óvodavezető Ihász Sándomé. A Ci­gány Kisebbségi Önkormányzat elnöke Orsós János. Testvértelepülése 1990 óta a Karlsruhe közelében lévő kisköz­ség, Diedelsheim. Az iskolások az ausztriai Nestelbach diákjaival ala­kítottak ki kapcsolatot. Kétéves kapcsolat fűzi őket a magyarorszá­gi Hidasnémetihez. Falusi vasár­nap néven szeptember első hétvé­géjén tartják ünnepüket. Az oldal a hidasi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Örökség napfényben, kőben, fában A Hidasra látogatót, ha csak egy kis ráérő ideje van, páratlan építészeti értékek, néprajzi kincsek fogadják. A még álmos lejtőket, a hideg áp­rilisi napfényben nyújtózkodó háztetőket cseresznye- és meggy­fák fehér virágesője csipkézi. Domboldalra felkúszó, felhősza­kadáskor szürke ördögnyelvvé változó kis utcák csábítanak kap­tatni fölfelé. Gyönyörű ez a falu innen az első „magásföldszinti” utca, az Árpád háztetőnyi magas­ságából is. Délkeleti oldalához itt- ott kertlábak támaszkodnak. In­nen vezet egy kis dűlőút a falu hí­res szülöttének, Kardoss Kálmán­nak - az 1850-es évek neves kép­viselőjének, Pécs főispánjának - sírhelyéhez is. De a templomok­nak is nehezen érnénk a végére, hisz a többségében Bukovinából származó székelység református hitű, az andrásfalvaiak katoliku­Hasonmása Szentendrére kerül sok, míg a lakosság tizedét alkotó németség evangélikus. Ez máris három templom, melyek közül az evangélikus belseje a maga nemé­ben páratlan tán egész Dél-Du- nántúlon. De kis imaházuk van a metodistáknak és az adventisták­nak is. És mindegy is, hogy hol kezdjük sétánkat - minde­nütt meglepetések­re bukkanunk. Szokványosán a 6-osról érkezve, ahogyan ezt az utat a busszal ingázók naponta megteszik, szinte elővárosi te­lepülés képét mu­tatja a község kül­sőre is szép gyógy­szertárával, taka­rékszövetkezetével, majd a régi 6-oson, a Kossuth La­jos utcában boltjaival, vendéglő­jével. De igazi kuriózumot egy- egy csodás háza, présháza jelenti. Ezek közé tartozik a klasszikus stílusú Eck Schafer-ház a Petőfi utcában, és a Kossuth utca 111. szám alatti Hidasi Tájház, amely a székelység és a németség tárgyi hagyományát gyűjti rendkívül gazdag csokorba - székely vetett ágyat, pompás német népi búto­rokat, és persze a használati tár­gyak és a népviselet pazar sokasá­gát is. A tájház azonban nemcsak a zsalugáteres ablakok mögötti kincsek, hanem magának a pa­rasztháznak építészeti mivolta, szépsége miatt is ritkaságszámba megy. Olyannyira, hogy a szak­emberek is fölfedezték, és úgy döntöttek a műemlékvédel­misek, hogy egy az egyben föl kell építeni és be kell rendezni Szentendrén, az elhíresült skan­zenben is. Erre rövidesen sor is kerül. A település patakon átívelő kis hídjairól kapta a nevét, ahol a honfoglaló Ete települt le először. A török hódolt­ság előtt a pécsi püspök birtoka, majd szigetvári várbir­tok, erősen megfogyatkozott népességgel. A hódoltság után, majd a XVIII. század első felében szerbek, a máso­dik felében németek is letelepednek itt. Jó ideig három településrészről álló falu, amit vallási elkülönülés is jelle­mez. A második világháború után székelyek érkeznek nagy számban a ki­telepített németek helyére. Napjainkat a lignitbányának is köszönhetően a jelentős kulturális, vallási és paraszti hagyományok mellett jelentős ipari múlttal élte meg. Gazdag szellemi örökségének, kedvező fekvésének kö­szönhetően ma Baranya legkiegyensúlyozottabban fejlődő, tehetősebb fal­vai közé tartozik számottevő infrastruktúrával. Számos vállalkozás, egészséges munkaerőpiac Kevés hasonló nagyságrendű te­lepülés mondhatja el magáról, hogy nemigen kell a munkanél­küliséggel bajlódnia. Hidas az egyike ezeknek, számos gyártó üzemmel, vállalkozással. Az egykori lignitbánya és az 1965-ig üzemelő brikettgyár Hidas ipari múltjáról, iparos kultúrájáról árulko­dik. Az akkor munka nélkül maradt hidasi bányászok Komlón, valamint az uránbányában, sőt a bakonyi bau­xitbányászatban kerestek állást, hogy a szakmájukban maradhassanak. Á megszűnt bánya helyére - a kitűnő köáekedési adottságokat kínáló 6-os út mentén - ipari üzemeket telepítet­tek. Egyebek közt göngyölegellátót - a GEV-et -, amit később eladtak, és amelynek a nyomdokain a jó nevű bútorgyár kialakult, és ma a tulajdo­nosváltások után Általános Faipari Kft. néven ismert. Itt hozták létre a Budapesti Vegyiművek Hidasi Gyár­egységét; és megjelent a VOSZK né­ven emlegetett ipartelepen számos kisüzem - gabonarakodó gépeket gyártó fémipari üzem, papír-, laka­tos- és forgácsolóüzem, öntöde stb. Az egyik mai utód, a lépcsőgyártással foglalkozó Stadler-Voszk Kft. is. De a jelentős munkaadók közé kell sorol­nunk egészen a felszámolásáig a négy falu - Hidas, Mecseknádasd, Óbánya, Ófalu - közös termelőszö­vetkezetét is. A rendszerváltás után a legszá­mottevőbb sokkot a Budapesti Ve­gyiművek helyi gyáregységének megszűnése jelentette 1994-95- ben. Négyszázj!) munkahelyet szá­moltak fel, ahol korábban legalább 70 százalékban hidasiak dolgoztak. A folyamat ugyan egy év alatt zaj­lott le - aki tehette, nyugdíjaztatta magát, sokan a közeli Bonyhádon próbáltak elhelyezkedni -, de így is nehezen jutottak túl ezen a mély­ponton. Á mezőgazdaság itt is ne­hezebben biztosít kenyeret, de szé­pen gondozott gyümölcsösök, déli lejtőkön díszlő zártkertek tanús­kodnak a hozzáértő gyümölcs- és növénytermesztés hagyományáról. Mindamellett Hidas és környéke nagy szőlőtermelő vidék volt. Ám ha a munkahelyek sorolt, gazdag választékához még hozzá­tesszük, hogy 1993 óta egy jól pros­peráló magánvágóhíd a helyi állat­tartó kedvet ösztökéli és 1997 óta sa­ját Víziközmű Kft.-vel rendelkezik a falu, hogy a szolgáltatások sokasá­gáról ne is beszéljünk - akkor nem csodálkozhatunk a viszonylag gyors talpra álláson sem. Egy olyan önellá­tó településről van szó, amely a la­kosság többségének helyben kínál muntót, boldogulást. Természetes módon kötődik a település Pécshez, és közelsége, kisvárosi adottságai miatt a fejlődő Bonyhádhoz is. ■ A hagyományoktól a fociig Az élénk közösségi életről szak- szervezeti és kulturális jellegű ci­vil szerveződések tanúskodnak. A hagyományőrzés jegyében ala­kult újjá a székely táncok mellett más nemzetiségek táncait is gyakor­ló Hidasi Hagyományőrző Tánc­egyesület a kilencvenes évek elején, melyet Rózsa Imréné vezet. Az után­pótlás-nevelésről iskolai keretek közt is gondoskodnak. Az együttest az önkormányzat most évi 700 ezer forinttal tudja támogatni. Novem­bertől április végéig Juhász Gézáné vezetésével találkoznak a kézimun­ka szakkör tagja, hogy egyebek közt a székely és német népi motí­vumkincset őrizzék és újítsák meg gyönyörű hímzéseiken. A legnépe­sebb, a térség nyugdíjasait is tömö­rítő civil szerveződés a saját alapít­vánnyal rendelkező Bányász Nyug­díjas Szakszervezet, amely a közös kulturális programok szervezésén túl esetenként szociális támogatást nyújt tagjainak. A szervezet elnöke Varga István bányász nyugdíjas. Feltétlenül említenünk kell a me­gyében gólokat termelő Hidas SE focicsapatát is, amely - amellett, hogy nemrégiben felújított labdarú­gópályával, öltözőkkel, új klubhe­lyiséggel rendelkezik, évi 1,7 milliós önkormányzati támogatással mű­ködik. Az egyesület elnöke Ammin József. Tavaszváró az Árpád utcában. Képünkön Ömböli Lajosné és Árpád Andrásné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents