Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)
2002-04-09 / 96. szám
2002. ÁPRILIS 9., KEDD BARANYA I TÜKÖR 5. OLDAL Fordulat az orvos-beteg vitákban Megegyezés peren kívül - 700 ezer forint kártérítést kapott a beteg HOSSZÚHETÉNYBEN, mivel a településen egyre több a kisgyermek, az óvoda tetőterének beépítésével szefetne több férőhelyet teremteni az önkormányzat. A beruházás az előzetes számítások szerint tízmillió forintba kerül, a falu költségvetéséből azonban mindössze hárommillió forintot tudtak elkülöníteni erre a célra. A hiányzó összeget pályázatokon kívánják előteremteni, ám amennyiben ez nem teljes egészében sikerül, a munkát akkor is megkezdik, s a befejező ütemet jövőre halasztják. (mb) KÉTÚJFALU általános iskolája félmillió forintot fordít nyelvi szaktantermek kialakítására, a tanulok esélyegyenlőségének megteremtésének érdekében. (sa) DENCSHÁZÁN az általános iskola mazsorettcsoportot alapított a közelmúltban. A kisiskolások a minap a nagyközönségnek is bemutatkoztak. (sa) MEGYESZERTE több avartűz- höz riasztották tegnap a tűzoltókat. Kozármisleny külterületén a szárazság miatt a nádas kapott lángra, Keszü környékén a gaz és a bozótos égett. Szintén avartüze- ket fékeztek meg Komló és Gyöngyösmellék körzetében. (wk) A SELLYE! tűzoltószertárban riasztórendszert építene ki az ön- kormányzat, a város többi intézményében kivétel nélkül már működik a vagyonvédelmi rendszer. A beruházás mintegy 100-150 ezer forintba kerül, a kivitelezőt napokon belül kiválasztják, jwki 81 frissen végzett úgynevezett orvosi mediator, azaz egészség- ügyi közvetítő vette át bizonyítványát alig pár hete a Pécsi Tudományegyetemen. A mediátorképzés iránti érdeklődésre jellemző, hogy a május 17-én kezdődő újabb kurzus máris telt házas. PÉCS- Az orvosi mediáció az USA- ban és Európában jól működő praxisként sikeres múltra tekinthet vissza. Hazánkban alig egy hónapja első ízben 81-en vették kézbe bizonyítványukat mindazok, akik a Pécsi Tudomány- egyetemen jogászként, ügyvédként, orvosként, mentőtisztként, klinikai szakpszichológusként ezáltal orvosi mediátorrá is minősültek - tájékoztatta lapunkat dr. Bajnóczky István, a PTE orvoskarának professzora, a tanfolyam szervezője. Elmondta, hogy az utóbbi években lezajlott folyamatok az egészségügyet költséges szolgáltatóvá, a beteget pedig némiképpen ügyféllé változtatták. Az orvosi, intézeti eljárások körüli perek száma az elmúlt öt évben szinte exponenciálisan emelkedett. Az elhúzódó perek néha vakvágányszerűvé váltak. A Pécsett frissen végzett közvetítők kibocsátása óta eltelt rövid időben azonban már történt is egy eredményes mediálás, amelynek révén a helyzetét sérelmező, voltaképpen banális operáción átesett beteg 700 ezer forint kártérítést kapott. A sikeres közvetítés az eljárás hazai bevezetését elsőként javasoló dr. Nagy László orvos nevéhez fűződik, aki a pécsi központú képzésben is részt vesz. A közvetítők alaptevékenységük mellett végzett mediátori munkáját a 4/2001-es sz. egészségügyi, igazságügyi rendelet szabályozza. Anyagilag nem érdekeltek a megegyezés összegében. A rendelet a közvetítők és az ügyvédek óradíját 5000 forintban, a szakértőkét pedig 3000 forintban határozza meg. A cél a bonyolult bizonyítási eljárásokkal tarkított bírósági eljárások kiküszöbölése, kölcsönös egyeztetéssel, megegyezéssel. Ez a munka azonban merőben új, nem azonos a betegjogi képviselettel. Az egészségügyi közvetítő szakemberek az eljárások során a „pardonoktól”, a többmilliós kártérítésekig közvetíthetnek. Tevékenységük hem helyettesítheti a nyomozói vagy bírósági eljárást sem. Az orvosi munka körében kimutatható esetleges vétkesség etikai elmarasztalást igényelhetne, a paciens azonban a közvetítő közreműködése révén valószínűleg nem tesz majd panaszt. Az alapelv az, hogy a vitás helyzetek a kölcsönös megelégedettség jegyében rendeződjenek. Most már a - megegyezéses összegeket kifizető - biztosítókon múlik, hogy az egészségügy eme korábban „senki földjének” tekintett területén sikeres fejlemények követhessék egymást. BEBESSI KÁROLY TANÖSVÉNYAVATÁS A MECSEKBEN. Tegnap kora délután adták át a Máré-vár szomszédságában elkészült Várvölgyi Földtani Tanösvényt. A két kilométeres, jól kiépített túraútvonal várja a természetet kedvelőket, az erdei iskolák növendékeit, és jó hátteret ad az általános és középiskolák természettudományi foglalkozásaihoz. A Pásztor-forrásnál induló erdei utat a létrehozók, a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Pannon Power. Rt. vezetői: dr. Iványi Ildikó és So- mosi László adták át rendeltetésének. fotó: laufer László Hírek PÉCSETT HAMAROSAN ismét kerthelyiségekkel telik meg a belváros, a közterület-foglalási engedélyeket már több tucat vendéglős beszerezte. Az önkormányzat tervei szerint a Király utca Búza tér felőli részének felújítása jövő nyárra, a Budai Kapu elnevezésű bevásárlóközpont átadásával egy időben befejeződik. így a sétálóutca 50 százalékkal meghosszabbodik, további kerthelyiségek nyithatnak. Az utca felújításának tervei gőzerővel készülnek, a kivitelezés a bevásárlócentrum építésével párhuzamosan zajlik majd. A beruházás költségeiről egyelőre pontosat nem tudni, annyi azonban biztos, hogy az idegenforgalom-fejlesztésre elkülönített központi alapokra is pályázik majd a város. FOTÓ: LAUFER L. Mesterségesen fönntartott bölcsődék Az önkormányzatok mindenütt ráfizetnek a törvényre Villány A város általános iskolájának közelmúltban átadott új épületszárnya révén lehetőség nyílik arra, hogy egyetlen helyszínen legyen az óvoda. A településen jelenleg két különböző helyen lévő intézményben foglalkoznak kicsinyekkel, ám az új iskola egykori napközijének - amit nem bontottak le - megüresedése alkalmat adott az óvodaösszevonásra. Ezáltal egy helyszínen lehet a jövőben a létesítmény. Griinfelder István, a Polgár- mesteri Hivatal műszaki csoportvezetője a Dunántúli Napló kérdésére elmondta, az egy épületben való intézményi elhelyezéshez jelentős, a jelenlegi előírásoknak megfelelő felújításra és átalakításra lesz szükség, ami több mint 100 milliós beruházást jelent. A város most készítteti a kivitelezéshez szükséges terveket, azt követően pedig pályázaton kívánnak pénzt szerezni a megvalósításhoz. Az önkormányzat ugyanis jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy önerőből finanszírozza a beruházást. K. J. PÉCS A Baranya Megyei Munkaügyi Tanács döntésé értelmében külföldi munkavállaló az országos átlagos személyi alapbérnél legfeljebb 10 százalékkal alacsonyabb bérezés mellett helyezkedhet el a megyében. A magyar munkaerő védelme érdekében a Szociális és Családügyi Minisztérium rendeletben írta elő, hogy a munkáltatóknak az engedély iránti kérelmét abban az esetben szigorúan el kell utasítani, ha a külföldi munka- vállaló kilátásba helyezett díjazása lényegesen alacsonyabb az országos átlagos személyi alapbérnél. A Baranya Megyei Munkaügyi Tanács a limit meghatározása során a magyar munkavállalók érdekeinek védelme, illetve a külföldi jelentkezők méltányos elbírálása mellett tekintetbe vette azt a tényezőt, hogy a dolgozók gyakran nem a valós személyi alapbérükön vannak bejelentve, valamint azt is, hogy az ideihez képest az előző évben más volt nemcsak a minimálbér, hanem az átlagos személyi alapbér is. Mindezen tényezők figyelembe vételével döntött a testület a 10 százalékos korlát bevezetéséről. Baranyában jelenleg 400-500 között van a külföldi foglalkoztatottak száma, az év első hónapjaiban a kedvezménytörvény kapcsán nem adtak ki engedélyt. K. E. Mindenki megkaphatja a jussát Az 1993 utáni gázberuházások kapcsán is lesz kárpótlás Ősszel kerülhet a Tisztelt Ház elé az a törvényjavaslat, amely szerint kártalanítás jár azoknak az önkormányzatoknak is, ahol 1993 és 95 között épült ki a gázházlózat, s azt később privatizálták. A megyében tizenöt település összesen több tízmillió forinthoz juthat a jogszabály elfogadása után. Pécs-Budapest A Gazdasági Minisztériumban már készül az a törvényjavaslat, amelynek elfogadása lehetővé teszi, hogy olyan, később privatizált gázközművek után is járjon kárpótlás az önkormányzatoknak, amelyek 1993-95 között készültek el. Amennyiben a honatyák elfogadják a koncepciót, Baranyában Bóly, Dunaszekcső, Majs, Olasz, Belvárdgyula, Hásságy, Máriakéménd, Pócsa, Szajk, Szebény, Székelyszabar, Szűr, Töttös, Versend és Pellérd is jelentős összeghez, több tízmillió forinthoz juthat. Emlékeztetőül: a gázközművekkel kapcsolatos is kérdések akkor kerültek előtérbe, miután az Alkotmánybíróság (AB) döntött, hogy a lakossági és önkormányzati forrásokból elkészült, majd később privatizált rendszerek után az államnak kárpótlást kell fizetnie az érintetteknek. Ezt követően hosszas vita kezdődött, hogy pontosan hogyan mérjék fel a szóban forgó vagyon értékét, s azt mi módon juttassák vissza az érintetteknek. Végül egyezség született: a beruházásokat 1993 előtt elvégző honi önkormányzatok között mintegy 62 milliárd forintot osztottak szét, készpénzben és államkötvényben. A pénz szabadon felhasználható, azt a települések bármire elkölthetik. Azonban azok az önkormányzatok, akik később építették ki a gázközműveket, tiltakoztak, miután egyetlen fillért sem kaptak a később magánosított hálózatokért. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, valamint más önkormányzati érdekvédelmi szervezetek folyamatosan lobbiztak a kárpótlás 1995-ig történő kiterjesztéséért, miután a protestálók szerint csak ez az egyetlen mód lehetséges a nyilvánvaló igazságtalanság megszüntetésére. A készülő jogszabály az érdekvédők szerint is megoldja majd a problémát. Számítások szerint az újabb kárpótlás az - országban csaknem nyolcszáz települést érint, és mintegy húszmilliárd forinttal terheli majd meg a költség- vetést. (Háttér, előzmények: www. dunantulinaplo. ha) MÁTÉ BALÁZS Egyre kevesebb a gyermek a bölcsődékben. Az önkormányzatoknak komoly kiadást jelent ezen intézmények fenntartása, megszüntetni viszont többet már nem lehet. Baranyai körkép Az elmúlt évektől folyamatosan érezhető a tendencia: csökken a gyermekek száma. A tízezer főnél nagyobb településeken viszont kötelező legalább egy bölcsődét működtetni, még akkor is, ha kihasználtságuk nem indokolná ezt, az igen veszteséges működésről nem is beszélve. Az önkormányzatokra komoly terheket ró ezen intézmények fenntartása, a törvény azonban nem teszi lehetővé a bezárásukat. A nyári és a téli időszak a legkritikusabb, ekkor ugyanis igencsak megcsappan az amúgy is gyér gyermeklétszám, mellyel egyenes arányban áll az állami normatíva is. Ami egyébiránt nem elegendő az intézmények fenntartására. Az önkormányzatoknak mélyen zsebükbe kell nyúlniuk, hogy a törvényi kötelezettségüknek eleget tegyenek. Siklóson egyetlen bölcsődét tart fenn a város. Kihasználtsága - mint minden településen - itt is igen hullámzó. Szarka Tibor osztályvezető arról tájékoztat, hogy az önkormányzat részesedése a bölcsőde fenntartásából több mint hatvan százalék. Jelenleg az intézménybe mindössze tizennyolc csöppség jár. Ha nem kötelezne a törvény, nagy valószínűséggel nem tartanák fenn a létesítményt. Komlón és Mohácson ugyancsak egy-egy bölcsődét működtetnek. Utóbbi település önkormányzata idén például több mint 12 millió forinttal járul hozzá az üzemeltetéshez, amely az intézmény, költségvetésének több mint ötvenöt százaléka. Szcdai Gyula, a pécsi önkormányzat munkatársa úgy véli, a megyeszékhelyen működő tíz bölcsőde fenntartása egyértelműen veszteséges vállalkozás. A szülők csak az étkeztetésért fizetnek, amely jelenleg 203 forint egy napra. Ennek ellenére sem további díjbevezetést, sem bölcsődebezárást nem fontolgatnak. S. A. Kétéves kor alatt ne! A pszichológus véleménye szerint kétéves kor alatt - ha a körülmények nem teszik szükségessé - ne vigyük a gyereket bölcsődébe. Az érzelmi és értelmi fejlődés szempontjából nagyon fontos, hogy addig mindenképpen az anya mellett maradjon. A felmérések szerint negatív kihatással lehet a gyermek értelmi fejlődésére, ha túl korán kerülne bölcsödébe vagy óvodába. Kétéves kor alatt ugyanis a szülői gondoskodás nagyban befolyásolja a kicsi érdeklődési körét, s ez a későbbiekben kihatással lehet a logikai műveletek elvégzésére is. Két-három éves kor körül válnak érzelmileg is elég éretté a gyerekek, ilyenkor már igénylik is a közösséget, szükségük van a szocializációra, hároméves kor fölött pedig ez már kifejezetten jó hatással van rájuk. Óvoda lesz a volt napköziből Védik a hazai munkavállalót
