Új Dunántúli Napló, 2002. március (13. évfolyam, 59-88. szám)

2002-03-04 / 62. szám

m 2002. Március 4., hétfő RIPORT 7. OLDAL KULTURA­PREMIERRE KÉSZÜL A PÉCSI HORVÁT SZÍNHÁZ. A Zasto sam vám lagala? - Miért hazudtam nektek? című Juliana Matanovic-könyv óriási horvátországi sikere (megjelenése után az év könyve volt) után Damir Munitic rendezésében kerül színpadra pénteken az önéletrajzi ihletettségű monodráma. Felvételünkön Vlasta Ramiljak, a Pécsett is már jól ismert eszéki színésznő.________________________fotó: tóth l. Nyerjen Nokia 3310-est DOMINO- • csomagban! Dunántúli Hol raboskodott 14 éven át Dumas re- • gényhőse, Edmond Dantes? Ä Kufsteinben Elbán C If várában 2 Ki volt Kleiszthenész? A , athéni államférfi & spártai hadvezér C makedón uralkodó Mit jelent az Australopithecus név? /A/ * déli majom ", B déli ember C ausztrál ember Ha tudja a helyes válaszokat, ma 11 és 13 vagy 16 és 18 óra kö­zött hívja a [72] 505-064-es számot, adja meg regisztrációs számát és diktálja be a helyes válaszhoz tartozó betűket. Ha még nem regisztrált, akkor is telefonálhat, neve, címe és telefon­száma megadása után regisztrációs számot kap és játszhat! A napi megfejtés akkor telitalálatos, ha mindhárom kérdésre tudta a választ. Egy forduló 10 játék­napig tart: hétfőtől a következő hét csütörtökéig. Minden második pénteken sorsolunk, minden má­sodik szombaton közöljük a nyertes nevét. A sorsoláson az is részt vesz, akinek a tíz napból csak egyszer volt telitalálata és az is, akinek tízszer. Akinek több telitalálata van, annak a neve annyiszor kerül a képzeletbeli kalapba, ahány tökéletes megfejtése volt. Az ősz búcsúja tavasszal Pécsi könyvkiadók a IX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Az ünnepi könyvhetet megelőzően immár évek óta sor kerül Budapesten nemzetközi könyvfesztiválra, amelyen pécsi kiadók is részt vesznek, így a két legjelentősebb, a Je­lenkor és az Alexandra. Mindkét kiadó elké­szítette már gazdag listáját. A tervek szerint százötven hazai könyves cég tele­pül ki az április 18-tól 21-ig tartandó IX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, amelynek számos illusztris vendége lesz, többek között Lawrence Norfolk angol író, aki Budapest Nagydíjat kap a fő­polgármestertől, vagy a 80. születésnapját idén ünneplő Göncz Árpád, de jönnek Európa minden részéből írók és könyves szakemberek. A pécsi Jelenkor Kiadó több újdonsággal ké­szül a fesztiválra. Megjelentetik Witkiewicz, a 20. századi lengyel irodalom egyik legnagyobb hatású alkotója egyik művét, Az ősz búcsúját. Az első nap címmel kortárs szlovén elbeszélők kötetét adják ki, Kazimierz Brandys Rondóját, Ingeborg Bachmann önéletrajzi elemekből épít­kező regényét. Kányádi Sándor Jövendőmondá­sa régóta várt új verseskötet, Dosztojevszkij A fél­kegyelmű című műve a szerző szerint egy töké­letes szépségű ember ábrázolása. A Jelenkor több, korábban sikeres kötetét új kiadásban je­lenteti meg. Ilyen például Robert Cohen A szí­nészmesterség alapjai, Grecsó Krisztián Pletyka­anyu, Mészöly Miklós Saulus és Az atléta halála című kötetei, vagy Nádas Péter Egy családregény vége című regénye. Az Alexandra Kiadó szándéka szerint több nemzetközi bestseller könyvet jelentet meg a re­gény műfajában. Új szerzőt vezetnek be a hazai közönség számára: Judith Rileyt, és olyan ismert szerzőktől jelentetnek meg sikerkönyveket, mint Jack Higgins, Nelson Demille, Tami Hoag. Az is­meretterjesztő művek között adják ki Méhes Ká­roly Forma-1 2002 című kötetét, és két szakács- könyvet terveznek a zsírszegény, illetve a diétás ételekről. Havas Henrik, Kaiser Ottó, Veress Krisz­tina szerzőhármas Kihívás és látomás címmel hoz létre egy reprezentatív kivitelezésű könyvet az épülő Nemzeti Színházról, alkotóiról, színészei­ről, a megnyitásról. A könyv az ünnepi megnyitó­ra, március 15-re készül el. Kossuth-díjas írók címmel sorozatot indítanak Turczi István szerkesztésében. A sorozatban sze­replő műveket irodalomtörténészek breviárium- szerűen válogatják. Minden kötet a nagyközönség számára írt irodalomtörténeti bevezetővel és bib­liográfiai jegyzékkel készül. A könyvfesztiválra előre láthatóan két kötet készül el, de a könyvhét­re már az olvasókhoz kerül a további három kötet is. A tervezett Kossuth-díjasok: József Attila, Nagy Lajos, Illyés Gyula, Füst Milán és Déry Tibor. CSERI LÁSZLÓ László Ervint díszdoktorrá avatják Díszdoktorrá avatják március 14-én a Pécsi Tudományegyete­men László Ervin nemzetközi hírű tudóst. 1932-ben született Budapes­ten. Zenei csodagyerek volt, ki­lencévesen koncertezett, 14 éve­sen diplomázott a Zeneakadé­mián. 1947 tavaszán megnyerte a Liszt Ferenc zongoraversenyt, majd 1948-ban az Egyesült Álla­mokba települt. 69 könyvet írt idáig, amelyek összesen 19 nyel­ven jelentek meg. 1969-ben már a New York állami egyetem filo­zófia professzora. A párizsi Sor­bonne Egyetem bölcsészeti és humanisztikai doktori címmel tünteti ki. 1972-ben a Princetoni Egyetemre hívják, ahol rend­szerfilozófiát ad elő. Aurélio Peccei, a Római Klub elnöke föl­kéri a Klub ötödik jelentésének megírására: 130 kiváló tudós dolgozik a keze alá. Tagja a Ró­mai Klubnak, alapítója és elnö­ke a Budapest Klubnak, az UNESCO főigazgatójának ta­nácsadója. 2001-ben és 2002- ben Béke Nobel-díjra jelölték. _________________CS. L. Ak adémikusok a PTE-n Nyilvános történész vándorgyűlés lesz Pécsett Nagy történész vendégjárás vár­ható a húsvét utáni hétvégén Pécsett: itt tartják a Magyar Tör­ténelmi Társulat idei országos vándorgyűlését és közgyűlésiét. A tudományos konferencia té­májának a nemzeti közgyűjte­mények alapításának 200. év­fordulója adta az apropót. A rendezvényre várhatóan száznál jóval több történész látogat Pécsre, hiszen a társulatnak 1600 tagja van. Zömmel hivatásos történészek, tör­ténelemtanárok, de a különböző felekezetek papjaitól kezdve a kato­natisztekig, gyógyszerészekig ren­geteg foglalkozásból toborzódott a tagság. Legutóbb 1995-ben volt Pécs a házigazda: akkor Trianon volt a szotósos egynapos, felolvasókon­ferencia témája. A mostani eszten­dő a közgyűjtemények éve, vagyis az Országos Széchenyi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum alapításának idei 200. évfordulója kínálta fel a ki­indulási apropóhoz képest bősége­sen kiszélesített témakört: „Társa­dalom és kultúra Magyarországon a 19. és a 20. században”. Az április 5-i vándorgyűlést és a következő napra hagyott közgyű­lést a PTE Ifjúság út 6. szám alatti konferenciatermében tartják. A konferenciát Kosáry Domonkos akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat elnökének bevezető elő­adása nyitja meg kora délelőtt. Utá­na három elődás és mindegyikhez két-két korreferátum hangzik egy- egy korszakról. Katus László nyu­galmazott pécsi egyetemi tanár a „Polgárosodó kultúra és intézmé­nyei a 19. századi Magyarorszá­gon” című előadásához Kövér György budapesti egyetemi docens a „Kulturális rétegződés és társadal­mi értékrend a magyar középosz­tály történetében”, illetve Kapusi Zoltán pécsi egyetemi docens „Földbirtokosok és a kultúraközve­títés a Dél-Dunántúlon” korreferá­tuma kötődik. A második nagy előadást Ormos Mária akadémikus, a PTE profes­sor emerita tartja „Ideológia, politi­ka és kultúra a két világháború kö­zött” címmel. Ehhez Ujváry Gábor, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatójának „Klebesberg Kunó és Hóman Bálint kultúrpolitikája”, il­letve Vonyó József pécsi egyetemi docens „A szélsőjobboldali moz­galmak a kultúráról” című korrefe­rátuma kapcsolódik. A harmadik előadás Lengyel Lászlóé, a Pénzügykutató Rt. el­nök-vezérigazgatójáé „Rendszer- váltások és kultúra a 20. század második felében” címmel. Ehhez Standeisky Éva budapesti kutató „Kultúrpolitika Magyarországon 1945 és 1956 között”, illetve Vahch Tpor, debreceni egyetemi docens „Értelmiség, politika, kultúra a Ká­dár-korszakban” című korreferátu­ma csatlakozik. d. i. írják már a tojásokat Dobosy Zoltánná tanárnő, a Magyarlukafai Kaptár Nép­rajzi Műhely, népi iparművé­szeti egyesület tagja már hí­mezi a húsvéti tojásokat. Idén is mintegy 3-400 hímes tojás kerül ki a keze alól - a locsol- kodók nagy örömére. A Pécsett élő és alkotó népi ipar­művész, Dobosy Zoltánná tojás­hímzéssel és gyapjúszövéssel foglalkozik. Húsvéti előkészüle­teiről érdeklődve megtudtuk, hogy már javában készülnek az idei hús vét tájegységenként igen változó, emblematikus díszei, tö­rékeny emléktárgyai, a festett to­jások. Az „úgy bánj vele, mint a hí­mes tojással!” szólásra gondolva az emberben az a kérdés vetődik föl, vajon írják-e, avagy inkább hímezik a húsvéti tojásokat? - Én hímezem őket és hímes tojásokat készítek - mondja Dobosy Zol­tánná. - Különben a kettő egyet jelent. Egy-egy húsvét nem múlik el 3-400 tojás elkészítése nélkül. A munkafolyamatról szólva el­mondja, hogy elsőként fertőtlení­tés céljából át kell mosni a tojáso­kat. Ezután kis lyukat kell fúrni, mindkét végükön. Ebbe kerül majd az ezüst- vagy az aranyfo­nal. A tojáshímző kifújja és újból átmossa a tojásokat, lenyomva őket a bugyborgó víz alá, hogy megteljenek. A víz kifújása után következik a „gica”, a tojásíró. Ezzel írják rá a hímzést. - Csikóstőttősre mentem férjhez, ott is tanítottam. A szomszédunkban lakott De­li Maris néni, aki csodálatosan művelte a tojáshímzés mestersé­gét - meséli Dobosyné. - Tőle ta­nultam min­dent. A csikós- tőttősi tojáso­kat virágok, növényi alak­zatok, kacsok, levelek válta­kozva díszítik a paraszti élet kellékeivel, mint például a gereblye és a szénavilla. A rajzo­latot, hogy sárga legyen, méhvi­asszal készítik. A csikóstőttősi to­jás színe eredendően muskátlipiros. De lehet „vassza­ros” is. Ennél a savanyított ká­posztalébe rozsdás szöget tesz­nek, hogy az alapszín fekete le­gyen. A harmadik változat a hagy­mahéjas festés. - Én ezt a színt szeretem leginkább - mondja a tojáshímző. - Ehhez a vörös­hagyma haját megfőzzük, bele­tesszük a meghímzett tojást és tovább főzzük, hogy a hagyma­héj színe megtelepedjen rajta. A tojást lehűlés után ismét tó kell fújni, áttörölni, átfényesíteni egy kis szalonnabőrkével. Aztán már jöhetnek is a locsolók. Kossuth, tóparti libák, Zsolnaynak vélt vázák Meg lehet-e becsülni soha nem látott tárgyak értékét? Ellentmondó véleménnyel bírnak a szakemberek arról, hogy vajon meg le- het-e becsülni ellopott vagy eladott tárgyak értékét úgy, hogy azokról nem­egyszer csupán az egymásnak ellentmondó hiányos emlékképek adnak né­mi támpontot. Az értékbecslés pedig fontos lehet, hiszen akár a büntetési té­tel nagysága is függhet tőle. „Megjegyzés: 1-19 tétel alattiakat a gyanú­sított elvitte, és jelenleg a tárolási helyük ismeretlen. A fenti tételeket élettapasztala­taimra hivatkozva és kontroll adatgyűjtés formájában tettem meg, és ezek begyűjté­se után fogalmaztam meg értékelésemet. Az 1-19 tétel végösszege 266 400 Ft. A fen­ti tételekhez ellenértékként az elkövető 6 garnitúra ágyneműhuzatot hagyott a sér­tettnél. Az ágyneműgarnitúrát megvizs­gáltam, az elképzelhető legsilányabb anyagból készültek” - olvasható egy szak­értői vélemény végén az összegzés, me­lyet Hőgye Dezső igazságügyi szakértő ké­szített a Pécsi Rendőrkapitányság kertvá­rosi rendőrőrsének felkérésére. Az említett 19, fel nem lelhető tétel kö­zött voltak ezüsttálcák, favázas kávédará­ló, néger fiút, illetve tájat ábrázoló gobeli­nek, szovjet gyártmányú üvegtál, de zöm­mel porcelántárgyak, köztük Zsolnay-vá- zák, 100 évesnek mondott félméteres por­celánváza, vegyes figurák. Hőgye Dezső valamennyit beárazta, de aztán a bírósági tárgyaláson a tanúkihallgatás következté­ben egyes részletek napvilágra kerültek - sérült keret, olajfestmény helyett vízfest­mény stb. -, így módosított álláspontján: az egész tárgyhalmaz jóval kevesebbet ér­het, állapította meg, új becslést készít. Az értékbecslést ugyanis megnehezítette az a tény, hogy a tárgyakat a gyanúsított mind egy szálig eladta. A gyanúsított fiatalem­ber elmondása szerint tisztességes úton jutott a tárgyakhoz, hiszen pénzt és ágy­neműt is adott értük cserébe, amit a sértett elismert ugyan, de ellentmondásos tanús­kodásában azt állította, hogy egy kábító hatású cigaretta hatására nem volt ereje tiltakozni a rossz üzlet ellen, csak nézte, hogyan pakolják össze a jelenlétében a porcelánjait; a becsomagolásukhoz szük­séges újságpapírokat mégis ő hozta be személyesen az erkélyről. A rendőrség mindig meghallgatja mindkét felet, melynek során sok minden tisztázódik a tárgyak tulajdonságait illető­en, mondja Hőgye Dezső, aki már negy­venöt éve gyakorolja igazságügyi szakér­tői tevékenységét. A sértett előadja, mikor vásárolta a tárgyat, mennyiért, hogy néz tó, van-e valami hibája, és a gyanúsított is elmondja ugyanerről a véleményét, s azt, hogy mennyiért adta el. A két árból, ha a tárgyat nem is látta, már lehet valamiféle következtetésre jutni, bár nem minden esetben. Állandóan figyelni kell az árakat, magyarázza, és a bíróság részére a reális forgalmi árat, a bizományi árat, az általá­nos vásári árat is megadja, továbbá felhív­ja a figyelmet az esetleges eszmei értékre, amelyet a bírói gyakorlat általában nem vesz figyelembe. Á festményeknél fontos lehet a méret, a technika, a keret milyen­sége és annak állapota. Ha kiderül, hogy nagy értékű festményről lehet szó, amely­be gyakorlatilag 4-5 évenként botlik bele, akkor művészettörténészt kémek fel, hi­szen ő csupán általános szakértő. Ritkán kerül sor arra, hogy szakértő­ként kérik fel, mondja Várkonyi György művészettörténész. Egy nyaralóból törté­nő lopás ügyében szól­tak neki például, hogy az eltűnt festmények értékét becsülje meg. Az elmondás alapján az derült ki mindössze, hogy a képek egyike tó­partot ábrázol libákkal, a másik pedig Kossuth Lajost, de ennek alap­ján felelőtlenség lett volna bármilyen véleményt is nyilváníta­nia, hiszen ez nagyon gyér információ, ám a rendőrség szakértője mégis megtet­te az értékelését. Pedig még fotó alapján sem lehet véleményt mondani, érvel, mert a kép eredeti vagy hamis voltáról egy fotográfia semmit nem árul el, márpe­dig eredeti és hamis között akad némi ár­különbség. Egy családi ebéd során készült fotón lévő vitrinben felsejlő Zsolnay-kerámia értékét kellett volna meghatároznia Ko­vács Orsolya művészettörténésznek, de ezt a feladatot nem vállalta. Mint mond­ja, tisztességes dokumentálás esetében, amikor például a biztosító készíttet fény­képet és szöveges leírást a műtárgyról, lehet csak felelősséggel megállapítani az értéket. Üvegtárgyról még a jó minőségű fotó sem nyújt elegendő támpontot, hi­szen például egy 17. századi velencei üvegtárgyat megkülönböztetni egy 19. századi hamisítványtól a tárgyak kézbe­vétele esetén is komoly nehézséggel jár. Kovács Orsolya szerint nem ritka, hogy figyelembe kell- venni az eszmei értéket is, bár egy családi emlék eszmei értéke nem érvényesíthető a műkereskedelem­ben. De egyes műtárgyak eszmei értéke igen magas lehet annak ellenére, hogy mindez pénzben nehezen kifejezhető. A kiemelkedő eszmei értékkel bíró tárgyak pedig megsemmisülésük esetén pótolha­tatlanok. CSERI LÁSZLÓ » > \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents