Új Dunántúli Napló, 2002. március (13. évfolyam, 59-88. szám)
2002-03-30 / 87. szám
6. OLDAL H Ú S V É T V Á R Ó 2002. Március 30., szombat HAGYOMÁNYOK ÁPOLÓI. Évről évre találkozót adnak egymásnak a húsvéti ünnepek előtt a hímesto- jás-készítők. A pécsi belvárosban megrendezett bemutatókon mindig sikerrel mutatkoznak be a baranyai falvakból érkezett tojásfestők, közöttük a zengővárkonyi asszonyok is. _______________fotó: laufer László Ün nepi ételek a piros tojásos asztalon A háziasszonyoknak nem kis gondja, hogy mi kerüljön az ünnepi asztalra. Legyen hagyományos, de ne megszokott és ne is túl bonyolult az elkészítése... Prohászka Béla, a Hunguest Erkel Hotel executive séfje, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Békés megyei régiójának elnöke varázsolt egy pompás asztalt... Prohászka Béla előételnek ajánlotta a pácolt, jiik, lisztben, a felvert egész tojásban, zsemlemorzsában pántozzuk. Bő, forró olajban kisütjük. A burgonyát meghámozzuk, sóval, borssal, rozmaringgal ízesítjük, olvasztott vajjal megöntözzük és egyesével alufóliába tekerjük. Sütőben megsütjük. A citromot felkarikázva, bő olajban hirtelen megsütjük füstölt sertéssonkát a kiskertek tavaszi zöldségeivel. Négy személyre a hozzávalók: 80 dekagramm füstölt, kötözött sonka, 2 fej saláta, egy csomag retek, egy csomag újhagyma, 2 zöld paprika, 2 fehér paprika, egy csomag snidling, 4 darab tojás. Elkészítés: a páclevet egy evőkanál ecetből, egy evőkanál balzsamecetből, egy evőkanál kristálycukorból, egy narancs reszelt héjából állítjuk össze. A sonkát ebben a lében érleljük egy napig. A tavaszi zöldsé geket tálra helyezzük, rá szintén szeletelve a sonkát, mellé a cikkekre vágott főtt tojást. A páclével meglocsoljuk a tálat. A másik ajánlat a tejben áztatott bárányjava fóliás burgonyával és citrom chips-el. Hozzávalók: 80 dekagramm báránycomb, 3 tojás, 20 dekagramm liszt, ugyaneny- nyi zsemlemorzsa, 4 deciliter tej, 3 gerezd fokhagyma, két szál rozmaring, egy kilogramm burgonya, 10 dekagramm vaj, 4 deciliter olaj, ízlés szerint só, fehér bors és 20 dekagramm citrom. Elkészítés: a combot 8 szeletre vágjuk, kissé klopfoljuk, ízesítjük sóval, fehér borssal és fokhagymás, rozmaringos tejben 6 órán át hűtőben érleljük. Ezután lecsepegtetharmadik étel a házi nyúlfilé illatos gombákkal töltve, párolt almával. Hozzávalók: 60 dekagramm nyúlfilé (gerinc, comb), 10 dekagramm championgomba, ugyanennyi laskagomba, 5 dekagramm szárított gombakeverék, 10 dekagramm vöröshagyma, egy deciliter étolaj, egy tojás, egy kilogramm alma. Só, szerecsendió, fehér bors, 10 dekagramm vaj. Elkészítés: a húst felszúrjuk, ízesítjük sóval, szerecsendióval, őrölt borssal. A töltelék finomra vágott vöröshagyma üvegesre pirítva, a gombák cikkekre vágva és a kevés vízben áztatott, szárított gomba. Sóval, borssal ízesítjük, belekeverünk egy egész tojást, megtöltjük a húst és sütőben pirosra sütjük. A magház nélküli almát fel- karikázzuk és kevés vajban megpároljuk. Prohászka Béla fonott kalácsot és rosé bort ajánl ezekhez az ünnepi étkekhez D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kapjon-e igazi nyuszit a gyerek? Húsvét hétfőjén a locsolás a legtöbb helyen még ma is szokás. A locsolás, illetve a locsolók fogadása legalább félnapos családi program, amire készülni kell. Az alábbiakban néhány jó tanácsot szedtünk csokorba. Nagyanyáink még nem boltban vásárolt festékkel színezték a húsvéti tojásokat, hanem a természetben található anyagokkal. Járjunk el mi is így. A húsvéti tojásokat növények, zöldségek színező anyagainak felhasználásával is megfesthetjük. A biotojásfestés nemcsak egészségesebb a vegyi anyagokkal történő színezésnél, hanem pénzkímélő megoldás is. A természetben található növények, zöldségek leveleinek, héjának a felhasználásával a húsvéti hímes tojások szinte minden színét megkaphatjuk. A vöröshagyma külső, száraz leveleinek felhasználásával barnára, a lilahagyma héjával pirosas barnára, a vöröskáposztával, céklával pirosra, lilára, a bodzával kékre, a kurkumá- val sárgára, a spenóttal, csalánnal zöldre festhetjük a tojásokat. A legegyszerűbb biotojásfestés, ha a vöröshagyma külső, száraz leveleiből oldatot főzünk és a forró lébe beletesszük az előzőleg keményre főzött tojásokat. Minél tovább hagyjuk a tojásokat az oldatban, annál sötétebb színt kapnak. Ha hímes tojást szeretnénk, akkor mielőtt a hagymalébe beletennénk, tapasszunk rá petrezselyem- vagy lóhere-levélkét, rögzítsük gézzel és így tegyük a fazékba. A levelek helyén a tojás természetes színe megmarad, hímes tojást kapunk. Ha erősebb kontúrt szeretnénk, világosabb színű tojásokat válasszunk. Ahány ház, annyi ajándékozási szokás. Van ahol csak édességeket, csokitojást, -nyuszit, -kakast, -tyúkot, -báránykát kapnak a gyerekek, másutt kisebb-nagyobb játékokat is. A lényeg sosem az ajándék árán van, hanem az ötleten, olykor nagyobb örömöt okoz egy saját készítésű nyuszis kispárna vagy hátizsák, mint a szupermarketben vásárolt, méregdrága, márkás holmi. A kisebb gyerekek szüleinél, a nagyszülőknél gyakran felmerül a kérdés, kapjon-e a gyerek igazi nyuszit húsvétra? A kérdést mindenkinek magának kell eldöntenie, a nyuszitartás ugyanis nem egyszerű dolog, többnyire nehezen egyeztethető össze a család életrendjével. Nem árt mindezt előre mérlegelni, hogy az ünnepek után se bánja meg senki, hogy a nyuszi nyuszit hozott és a kisgyerek öröme ne vál- jon sírássá. __________f. kovács éva Az élet győzedelme a halálon „Keserűen kínzatul, vas szegekkel veretül...” Sok szállal kötődünk ma is a természethez. A régi korok emberei pedig még inkább a tél és a nyár kettősében éltek, benne a halál és az élet párhuzamát látták. Ebből fakadóan szinte minden népnél hasonló hiedelemvilág kapcsolódott a tavasz beköszöntéhez, a megújulás, az újjászületés örök reményében. Abban, hogy az élet győzedelmeskedik a halálon. Az egyik legnagyobb keresztény ünnep a húsvét, amelyben párhuzamosan tovább él az ősi tavaszköszöntő, tavaszünnep jelleg is, mivel egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, népi vígasságokkal. E népi ünnepekben szintén fontos elem a feltámadás és az újjászületés. Az ünnep elnevezése különböző nyelveken más és más. Angolul passover, ami átrepülési jelent, de használják a germán gyökerű „easter” - német oster - kifejezést is. Utóbbi a germán mondavilág alvilági úrnőjére, Ostrára utal, akinek tavasszal volt az ünnepe, s elnevezése a Keletre, a napfelkeltére utal. Arra az időre, amikor egyre hosszabbodik a fényt, a reményt adó Nap útja. Érdekes módon a valamin való átre- pülés, kikerülés az erdélyi Csíkban is használatos: a húsvéti körmenet neve kikerülés. A húsvétban túljutunk valamin (rosz- szon, nehéz időkön) és reményekkel felvértezve érünk a rügybontó tavaszba. Az ünnep rendjét a ni- ceai zsinat 325-ben szabályozta aszerint, hogy mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap legyen húsvét vasárnapja. E szerint legkorábban március 22-én, legkésőbben pedig április 25-én lehet. Ezért aztán nem könnyű „megjegyezni”, fejben tartani a dolgot, s évről évre a naptárba nézve kaphatunk eligazítást. Az idén március 31-re esik az ünnep, ám legközelebb 2013-ban lesz ismét március 31-én húsvét. A bibliai történet közismert. Szamárháton, zarándokként érkezett Jeruzsálembe Jézus, kezében pálmaággal - a béke jelképével -, hogy ott ünnepelje a peszahot, a zsidók egyiptomi rabságból való megszabadulásának ünnepét. Az emberek ruhákat terítettek eléje a porba, gyermekeiket pedig magasra emelve kérlelték, hogy áldja meg azokat. Ám a jeruzsálemi főpapok elérkezettnek látták az időt, hogy megszabaduljanak tőle, csellel, az áruló Júdás segítségével tanítványai körében fogták el. A Jézus bevonulását oly nagyon ünneplő, „csodaváró” emberek pedig elfordultak tőle; Barabás kapott felmentést, Jézus keresztet. Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, gyászünnep. Az egyik legrégibb magyar nyelvemlékünk, az Ómagyar Mária siralom mondataival utaljunk rá: „Világ világa/virágnak virága./Keserűen kínzatul/ Vas szegekkel veretül. ” Ismert mondóka: „Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát reám kiált!" A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. A hívők a kálváriadombokra vonulnak, s főt hajtva, imádkozva meg- megállnak az egyes stációkat jelző kápolnáknál. Nagyszombat azonban már a feltámadás jegyében zajlik. A sötét, dísztelen templomokat virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel, az esti körmenetek, a templomokban a tűz gyújtása - amely Jézus és a remény - adja hírül, hogy a megváltás közel van. Este pedig már a harangok is „visszajönnek Rómából”. A böjt ekkor ér véget; este meg lehet szegni a sonkát, másnap pedig a sonka mellé tojás és torma kerülhet. Hiszen húsvétvasárnap a feltámadás napja. Sok országban szokás e nap hajnalán a napfelkeltét egy magas hegy ormáról végignézni, hiszen hiedelem: a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka. És a Nap öröme újabb népszokásokat csal elő. A feltámadás hétfője minden keresztény kultúrkörben vidám mulatságokban, családi együttlétekben megtestesülő ünnep. A locsolás ősi termékenységi rítusból fakad, régebben faluhelyen még az itatóvályúban is megfürdették a lányokat, amit mára felváltott a szagosvízzel, kölnivel való locsolkodás öröme. (Mondái magyarázat is fűződik hozzá: a Jézus sírját őrző katonák hideg vízzel öntötték le feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat azért, hogy elhallgattassák őket.) A finom falatokkal megrakott „komatál” küldése jegyében életre szóló barátságok kötődnek. Sok helyen az országban, főleg Kecskemét környékén és Baranyában, a német nemzetiség körében szép szokás az úgynevezett Emmausz-járás, annak emlékére, hogy a feltámadt Jézus a tanítványaival az Emmauszba vezető úton találkozott. Ilyenkor az emberek vagy a faluszéli kápolnákhoz, vagy a szőlőhegyekbe, a présházak környékére kitelepülnek, s jóféle falatokkal, italozással, baráti körben múlatják a napot. KOZMA FERENC Baranya németek lakta falvaiban, így Máriakéménden is szokás az Emmausz-járás fotó; l. l. Ágyba döntő pillanatok Húsvétkor az alkohol is fokozza a jókedvet A húsvéttal remekül lehet poénkodni, viccelődni. Ráadásul a locsolások helyszínein elfogyasztott nedűk mennyisége tovább fokozza a férfiak jókedvét. Ez az ünnep kalandok sokaságát kínálja gyermeknek, fiatalnak, aggastyánnak egyaránt. Úgy is fogalmazhatunk: a húsvét az erősebbik nem ünnepe, aminek varázsa, élménye mélyen átjár minden locsolkodót. Néhány körös-sárréti emberrel saját húsvéti történeteiről, tapasztalatairól beszélgettünk.- Húsvét előtt mindig komoly elképzeléseink voltak. Azt terveztük, ha a locsolkodással legalább 500 forintot „keresünk”, akkor a fél Magyarország édesség- és játékkészletét megvesszük. Ez a óhaj nem is volt egészen elérhetetlen, hisz’ harminc éve 500 forint komoly pénz volt. Igaz, ekkora összegért nagyon sok lányt, asszonyt kellett meglocsolni, mert a legtöbb helyen 50 filléreket adtak. Akkoriban a közeli rokonok sem honorálták a „műveletet” tízhúsz forintnál többel - közölte egy negyven év körüli férfi.- Ha fiatal korunkban egyikmásik háznál sok női ruhát láttunk kiaggatva, tudtuk, ott biztosan van locsolnivaló asszony, lány, menyecske. A mi fiatalságunk idején nem a kölnivíz, hanem a vedemyi víz vagy a szódásüveg volt a locsolkodók igazi „fegyvere”. Akkor a hölgyelmek húsvéthétfőn többször kellett ruhát váltaniuk - mesélte egy nyolcvan év körüli férfi.- Néha olyan locsolóverseket mondtam, hogy egyik-másik asszonyka egészen belepirult. Aki viszont értette a tréfát, az nagyokat derült a pajzánságokon. Persze, efféle versikék szavalására még ma is képes vagyok. Az a bizonyos „locsolóm” viszont már korántsem működik úgy, mint legénykoromban - jegyezte meg egy korosodó férfi. A kalandok sora szinte kifogyhatatlan. Például rengeteg variáció vetődött fel a kölnivíz hígításával kapcsolatban is. E téren főleg a gyermekek eszköztára volt bőséges. Sőt, ha egyik másik hölgy vagy leány tudta volna, hogy mivel locsolták meg, bizonyára eltekintett volna az öntözési manővertől. Mások a tojásokkal kapcsolatban ékelődtek.- Húsvéthétfőn mindig két „tojással” indultam locsolkodni. Haza ennek a tojásmennyiségnek a többszörösével tértem, de a hitestársam mégsem fogadott kitörő lelkesedéssel. Pedig én mindig egyből a hálószoba felé vettem az irányt, ahol persze nem az asz- szony, hanem - több férfitársamhoz hasonlóan - a részegség döntött ágyba - mesélte egy hetven év körüli úr. magyari barna
