Új Dunántúli Napló, 2002. március (13. évfolyam, 59-88. szám)

2002-03-29 / 86. szám

2002. Március 29., péntek BEMUTATKOZIK A BATTHYÁNY KÁZMÉR ÁLTALÁNOS ISKOLA (SIKLÓS) 15. OLDAL A felértékelődő tudásért A 30. évét ünneplő iskola két évtizede vette fel Batthyány Kázmér nevét, a hagyományterem­tő alapok lerakása Perics Péter akkori igazga­tó érdeme. Országos versenyeken sikeres diá­kok sokasága jelzi a példás hagyományt, majd Kozma Sándor igazgatása alatt a Zsolnai József nevével fémjelzett „NYIK”-programot is elindítják.- Országos eredményeink szerint is jó úton járunk- mondja Kozma Sándor igazgató. - Kazinczy-díja- saink vannak, az elsők közt végeznek a német le­velező versenyen, de sikeresek a diákjaink külön­böző tantárgyi versenyeken is. Ze­neiskolásaink külföldi turnékon szerepelnek. És még nem is emlí­tettem a sportot; fociban az orszá­gos diákolimpián nyert tavalyi ötödik helyünket, sőt, két éve az „országos tornásziskola” címet is kiérdemeltük. A sikerek alapját három tényezőben látom. Az is­kola igazgatását 1984-ben vettem át és már a rendszerváltás előtt, az elsők között kezdtük meg a német nyelv intenzív oktatását, noha orosz tagozatos iskola voltunk. Ma már számos diákunk középfo­kú nyelvvizsgát tesz, sokan tanul­nak tovább Pécsett a Német-Ma­gyar Nyelvű Iskolaközpontban, de a Leőweyben is. Sokat köszön­hetünk a sporttal való intenzív foglalkozásnak, sporthagyományainknak; és végül- nem utolsósorban - a NYIK Értékközvetítő és Ké­pességfejlesztő Program beveze­tésének is. Eltöltöttem jó néhány évtizedet a pályán, tudom, hogy a legkorszerűbb módszerek nél­külözhetetlenek. Iskolánk rang­ját is jelzi, hogy mi adhattunk helyet az „ÉKP”-iskolák VII. or­szágos konferenciájának. De azt is hozzátenném, legalább ilyen fontos a pedagógus személyisé­ge, hogy ne tárgynak tekintse a gyereket, partnerként segítse fejlődésében és a ta­nulásban. A tantestületünk, azt hiszem, ilyen ta­pasztalt kollégákból áll - más kérdés, hogy egy né­met-angol szakos és egy német szakos tanárra így is szükségünk lenne.- Nyolcadik éve képviselő is vagyok, látom az is­kola helyzetét, lehetőségeit az intézmény és a fenn­tartó oldaláról is. Sajnos, harminc év alatt az isko­lánk lelakottá vált, de azt is belátom, hogy egyelőre nincs pénz a nyílászárók, a tető felújítására. Sok közintézményünk hasonló helyzetű. A fűtéskor­szerűsítés óta - noha kevesebb hőt fogyasztunk - sokkal többet fizetünk a szolgáltatónak a felemelt alapdíj miatt. Korábban, 1990-ig mindig tudtunk ki- sebb-nagyobb fejlesztésekkel élni a költségveté­sünk terhére, ma egyebük közt a négy szülő által létrehozott Batthyány Kázmér Alapítvány segít az oktatást segítő technikai eszközök - rádió, televí­Az iskola épülete a város lakótelepén zió, számítógép - vásárlásában, és a realitásokon belül pályázunk is. Az önkormányzat jó hozzáállá­sát jelzi, hogy nincs vita az önrészről... A diákok száma stabil, 380 tanulónk van, elég sokan járnak be vidékről is. Egy iskola életében végül is az a leg­fontosabb, mennyire tud megfelelni alapvető peda­gógiai céljának, esetünkben az értékközvetítő és képességfejlesztő programnak, amelynek a bölcső­je is itt ringott - Zsolnai József felesége itt kezdett ezen a módon tanítani 1986/87-ben. A társadalom is változik, változott. Ma itt, a BCM-lakótelepen sok a munkanélküli. A szülők, a megélhetésért hajszol­va magukat, nem tudnak annyit törődni a gyerme­keikkel. A tehetősebbek pedig nagyon sok pénzt ál­doznak rájuk. Akár onnan, akár innen nézem, a tu­dás felértékelődött, ami felértékelheti az iskola munkáját is. Országos konferencia után A napokban tartották az EKP- és iskolák VII. országos konfe­renciáját Siklóson, amelynek a Batthyány Kázmér Általános Iskola volt a házigazdája. A régióban a siklósi Batthyány Kázmér Általános Iskola az egyik, ahol az Értékközvetítő és Képes­ségfejlesztő Programot kidolgozá­sa óta - mint követő iskola - meg­valósítják, tudom meg Schmid Henrikné tanárnőtől. Az ÉKP az egyetlen magyar elfogadott alter­natív pedagógiai program, amely­nek a megalkotása dr. Zsolnai Jó­zsef professzor munkásságának eredménye - mondja a tanárnő. A program része a Nyelvi-, Irodalmi Kommunikáció (NYIK). A bábo­zástól kezdve a sakkon át a nép­táncig, a drámapedagógiától a környezeti és vizuális kultúra né­ven bevezetett tantárgyblokkig minden foglalkozásnak az a célja, hogy sokoldalúan fejlett, alkotó- készségét szabadon kifejtő sze­mélyiséget neveljen. Fontos, hogy a gyerekek a pe­dagógus segítségével felfedezzék Batthyány Kázmér Általános Iskola Igazgató: Kozma Sándor Cím: 7800 Siklós, Köztársaság tér 6. Tel.: 72/495-019. E-mail: suli5632@pecs.sulinet.hu Az 1971/72-ben alapított 8 osz­tályos általános iskolában évfo­lyamonként 2-2 osztályban fo­lyik az oktatás az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program szerint. Idegen nyelv: német és nemzeti- ségi német.________________■ Az oldal az iskolák támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert önmagukban azt a képességet, amelyet tovább fejlesztve alkotó emberré válhatnak. A program A névadó domborműve az iskola bejáratánál kommunikációs készséget fej­leszt, határozott fellépésre, az is­meretek előítélet mentes befoga­dására nevel. Megtanítják a gye­rekeket közéleti szereplésre, kap­csolatteremtésre, a versenyhely­zetekben való viselkedésre Az iskola minden évben tart egy bemutatkozó estet, amelyen a szülők megtapasztalhatják, mire képesek gyermeke­ik, s azt is figyelemmel kísérhetik, hogy miben mennyit fejlődtek. A mostani nagyszabá­sú szakmai találkozóra az ország minden részéből érkeztek szakemberek. A különböző tantárgyi szek­ciókban megrendezett ta­pasztalatcserék a Zsolnai­program hatékonyságáról tanúskodtak, amely na­gyobb szellemi befektetést követel magától a pedagó­gustól is. Ugyanis a szem­lélet pedagógiai megvaló­sítása a tanárok szakmai megújulását, rendszeres tovább­képzését is megköveteli. Az idegenforgalom nyelvén A körzetben elsők közt vezet­ték be az informatika mellett a német nyelv oktatását is. Ez utóbbit a nemzetiségi prog­ram szerint tanítják. Több min egy évtizede heti öt órá­ban tanítják a németet az első osz­tálytól a nyolcadikig, mondja dr. Heirich Ferencné tanárnő. Az okta­tás a legkorszerűbb csoportbontá­sokban - kiscsoportokban és ho­mogén csoportokban - folyik. A nyolcadikosok alapfokú nyelvvizs­gát tesznek, és ma már általános, hogy évről évre sikerrel abszolvál­ják jó néhányan a középfokút is. Ta­valy egy iskolai csoportjuk Darm­stadt mellett, Hessen tartományban volt német nyelvi tanulmányúton. A Harkányba, Siklósra és a tér­ségbe irányuló idegenforgalom, kö­vetkezésképp a vendéglátás miatt a körzetben kiemelt jelentősége van a német nyelvtudásnak. A nyelvok­tatás hagyományát az iskolában és a városban is német nemzetíségi estek, német népdaléneklési verse­nyek jelzik. A Batthyányiban mint­egy 200-an tanulnak a német nem­zetiségi program keretein belül, az itt végzettek többsége szívesen és jó eséllyel választja a pécsi, Tiborc utcai Német-Magyar Nyelvű Isko­laközpontot és a Leőwey Klára Gimnáziumot is. ■ BEMUTATKOZIK A HAJDÚ IMRE UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA (SIKLÓSI Megváltó módszerek nélkül Az idén huszadik éves Hajdú Utcai Álta­lános Iskola 496 tanulójával Siklós leg­nagyobb iskolája. Kovács Ignácné igazga­tónő, aki büszkén sorolja magát az alapí­tók közé, az indulásról és az intézmény mai vonzásáról beszél.- Tizenkét tanteremmel, telített osztálylétszá­mokkal indultunk, szűkös körülmények kö­zött, tornaterem nélkül. A testnevelés órákat néha az utcán vagy a közeli sportpályán tartot­tuk - idézi fel az első éveket az igazgatónő. - A mai korszerű, tágas sportcsarnokot csak 1993- ban adták át, és most már öt szaktantermünk is van. Nálunk most is telt ház van, a párhuzamos osztályok mellett az első, a harmadik és a hete­dik évfolyamon három-három osztállyal. A 496 tanulóból 68 vidéki. Az alapító tagok közé tar­tozom, 1991-től egy évig megbízott igazgató voltam, hogy aztán a kollégáim biztatására hosszabb távra is elvállaljam ezt munkát. Az is­kola talán annak köszönheti vonzását, hogy hi­vatása szerint igyekezett alkalmazkodni a ma igényeihez, nyelveket, emelt szintű testnevelést tanítunk. Az angol és a német a választható nyelv, és induláskor még horvát nemzetiségi nyelvet oktató iskola voltunk. A rendszerváltás után a nyugati nyelvek iránt nőtt meg az érdek­lődés, már a kilencvenes évek elejétől választ­ható nyelv lett az angol és a német - az orosszal együtt a horvát is felszámo- lódott. Ennek ellenére azért : még 23-an horvátot tanul- • v nak, tehát ez a nyelv is a kí­t - -,i nálataink közé tartozik. Tu- ‘iL<ykJr lajdonképpen annak a ne- mes 8on dolatnak a j egyében jFw.; próbálunk tanítani, amit No­WBHHBlMI: Szent-Györgyi Albert fogal­maz meg olyan szépen a tu­dás vágyának felkeltéséről, hogy olyan ismere­tekkel felvértezett fiatalokat neveljünk, akik megtalálják majd a helyüket az életben. Meg­váltó módszer a pedagógiában sincs, de ma a tanárnak lehetősége van arra - módszertani szabadsága teljes -, hogy a tudását egyénisége szerint, a leghatékonyabb módon adja át.- Heti öt órában van nálunk testnevelés, har­madik osztálytól tanítunk informatikát, szak- tantermeink vannak - eszközökben közepesen ellátott intézménynek mondhatjuk magunkat, de pályázatok révén azért sok mindent tudunk pótolni, és_ más módon is ellensúlyozzuk hiá­nyainkat. Én úgy vélem, ma nehezebb tanítani, részben mert olyan dolgokat is elvárnak tőlünk, amelyekkel nem tudunk megbirkózni; másfelől ma akkor nevelhet csak sikeresen az iskola is, ha a család és a pedagógus összefogásán alapul. Szerencsére vannak partnereink: hajdani diák­jaink ma már a szülői munkaközösség aktív tag­jai. Ők egy olyan magot alkotnak, akikre az isko­la műidig számíthat. Egyébként a mai gyerek a vüágról sokkal többet tud, de van ami alapvető­en hiányzik belőle... Talán érzelmileg szegé­nyebbek. Mint pedagógus vallom, hogy érte­lemnek és érzelemnek együtt, egyensúlyban kell megjelennie az emberben. Munkámról még annyit, hogy talán soha korábban nem éltünk meg ennyi jogszabályi változást, és hát ma az ember úgy érzi, mintha mindig csak a pénzről szólna ez a társadalom. ■ A színjátszástól Óbányáig A Hajdú Imre Utcai Általános mos szakkör, nyáron táborok, napok tanúskodnak. Az iskola folyosóján lévő rajzok is árulkodnak arról, hogy az intéz­mény profiljából adódó sportfoglal­kozások mellett rajz szakkör áll a di­ákság rendelkezésére. Mindamellett fakultáció keretében is tanulható a német, az angol nyelv, és intenzíven, tantárgyi szinten foglalkoznak drá­mapedagógiával is. Ami az utóbbit illeti, az iskolának aktív színjátszó csapata van, a gyerekek Novacsekné _ Fehér Klára tanárnő irányításával rendszeresen részt vesznek a me­gyei színjátszó versenyeken, és ter­mészetesen ők azok, akik műsort adnak az évzárókon vagy a karácso­nyi ünnepek alkalmából. Iskola eleven belső életéről szá- elsők közt az Óbányán eltöltött A vakáció idején a csodálatos fekvésű Óbánya a nyári táborozá­sok kedvelt színtere, ahol általá­ban két turnusban öt-öt napot töl­tenek a gyerekek. A faluban a di­ákságot viszonylag olcsó, nagyon jó étterem és egy vendégszerető, a gyerekek nyelvén értő fazekas­mester is várja. A napi költségek­nek közel a felét az iskola alapítvá­nya finanszírozza, a szülőknek ma egy-egy kisdiák után 6500 fo­rintot kell fizetniük. A vándortábo­rok hagyományát Mayer Ferenc és Magyar László tanár urak terem­tették meg, most Czente Júlia igaz­gatóhelyettes szervezi nagy oda­A nyelvtanulás fakultációként is választható adással. A szülők bevonásával is szerveznek két-három napos programokat, kirándulásokat. Hajdú Imre Utcai Általános Iskola Az iskola igazgatója Kovács Ig­nácné, igazgatóhelyettes: Czen­te Júlia. Cím: Siklós, Hajdú Imre utca 13. Pf.: 39. Telefon: 72/496-180. E-mail: hajdu.iskola@siklos.hu A város legnépesebb iskolájá­ban emelt szintű testnevelés ta­nítás folyik. A harmadik osztálytól kezdődő­en informatikát is tanulnak a gyerekek. Választható idegen nyelv az an­gol és a német. Az iskolát az igényektől is füg­gően az egész napos illetve a fél­napos oktatás jellemzi. Az iskola alapítványa: „Fogjunk össze a gyermekkel a gyermeke­kért alapítvány” - adószáma: 18308413-1-02. ■ A városi utánpótlásért A foci és a kézilabda a legnépszerűbb az iskolában fotók, laufer László Az iskola kiemelt szintű testnevelés oktatásával a vá­rosi utánpótlásnak is egyik bázisa. Vonzó nevelői alapállás, hogy testnevelés tagozatos iskola ugyan, de felvételi ennek ellenére nincs, hiszen mozgásra, egészsé­ges testi fejlődésre minden gye­reknek szüksége van. Azokat ter­mészetesen biztatják, akiknek a szülei is mozgékonyak, de e fel­tételek hiánya nem kizáró ok. Az 1993-ban átadott nagy sportcsar­nokban Ferencz Jenő tanár, a test- nevelési munkaközösség vezető­jének kalauzolásával jártam, amelyben akkor is nyüzsögtek a gyerekek.- Sajnos hasonló kinti pályánk nincs, létesítésére tavaly adtuk be pályázatunk - mondja Ferencz ta­nár úr. - Labdajátékokra speciali­zálódtunk, a tavalyi évünk rend­kívüli kiemelkedő: teremlabdarú­gásban a hetedik-nyolcadik osztá­lyosaink az ország legjobb tizen­hat csapata közé kerültek. Az 5-6. osztályos kézilabdás lányok ta­valy országos ezüstérmesek let­tek, a hasonló korcsoportú fiúk az országos Tej Kupán jutottak a leg­jobb tizenhat, közé. A hetedik­nyolcadikos fiúk és lányok - mindkét csapatunk - hetedik lett a tavalyi, pécsi országos döntőn. A fiúk közt a diákolimpia legjobb kapusa címét is a mi tanítvá­nyunk nyerte. Kézilabdában mi adjuk a siklósi Pelikán utánpótlá­sát - a fiúk közül van; aki a Fotex- Veszprém serdülő csapatában ját­szik. Törekszünk arra, hogy a te­hetségek komoly egyesületekbe jussanak. Egyre népszerűbb a minden év novemberében meg­rendezett, legutóbb már 52 csa­pattal rajtoló Hajdú Kupa.- A sportolás feltételeit javítan­dó, pályázunk a Nemzeti Atléti­kai Programra, az induló Herak- lész Programra. Kínálkozó esély a támogatásra a Wesselényi Prog­ram is, de ahhoz, hogy pályáz­hassunk erre, önálló jogi szemé­lyiséget - egyesületet - kell létre­hozni. Gondot fordítunk a szer­vezett úszásoktatásra is. __________________________g

Next

/
Thumbnails
Contents