Új Dunántúli Napló, 2002. március (13. évfolyam, 59-88. szám)

2002-03-27 / 84. szám

16. OLDAL CSERTŐ BEMUTATKOZIK 2002. Március 27., szerda A cserfa nevét viselő település múltja a korai bronzkorba, a Somogyvár-Vinkovci kultúrába vezet a szőlőhegyi umasírok, a feltárt edények díszítései alapján. 1360-ban Chertew alak­ban bukkan fel a neve. A történelem során mindvégig dön­tően magyar lakosságú helység első birtokosa Sárdi Somssich Antal, majd 1836-tól a Festeticheké. Az általuk épített kastély parkjában lévő katolikus ká­polnát 1881-ben emelik. A kastély iskola, postás üdülő, majd 1952-től 1996-ig megyei fenntartású gyermekotthon, Gyönyörű, ritka fafélékben gazdag parkja természetvédelmi terület. A falu 1974-től 1990-ig Mozsgóhoz tartozott, azóta ismét önálló. A szerb megszállást megszenvedte, de a kitelepítéseket elkerülte a község. A helybéliek főként mezőgazdaságból éltek, amellett egykor vízi­malmok, téglagyár kínált helyben munkát. A munkaképes korú lakók többsége ma a néhány kilométerre fekvő Szigetvárra jár dolgozni. Egy évtized krónikája Az 1974-tól 1990-ig a Mozsgói Körjegyzőséghez tartozó tele­pülésről sokat elárul az el­múlt évtized krónikája. Az első jelentős esemény kegyele­ti jellegű: 1991-ben felavatják a vi­lágháborúkban elesett csertőiek emlékművét. 1992-ben faluház, buszváró épül, a ravatalozó vil­lanyt kap. Megérkezik a falugond­noki busz. A Csertői Tv vasárna­ponként már műsort sugároz. 1993-ban Csertő is helyszíne a Retina Nemzetközi Video és Kis- filmfesztiválnak. Polgárőrség ala­kul. A templomokat (református templom, katolikus kápolna) he­lyileg védettnek nyilvánítják. Az önkormányzati ciklus végére fel­újítják az utakat, a falunak egész­séges ivóvize van. 1996: az újjáalakult „Csertői Li­getfa Erdő és Legelőbirtokossági Társulás” elnöke ÜL Czibere Sán­dor. Lebontják a magtárt, követ kapnak a szőlőhegyi utak. 1997: megszűnik a nevelőotthon, így az alsó tagozatos iskola is. 1999: az is­kola emeletére költözik a könyvtár. Beindul a falugazdász hálózat. Csertő a „Három szombat falun­kért” című országos közterület- szépítési pályázat résztvevője. Jú­nius 5-6-án, a falunapon címer- és zászlóavatásra kerül sor. 2000 vé­gén a legfiatalabb és a legidősebb polgár: Kelemen Kristóf illetve Kiss János. Rendkívüli nap 2001. no­vember 16-a: óvodát, játszóteret avatnak, Csertőre is eljut a vezeté­kes gáz. Tavaly ősszel alakul meg a Csertői Ifjúsági Önkormányzat is. Munkára várva A most 473 lelket számláló te­lepülésen jelenleg még 20 százalék körüli a munkanél­küliségi ráta. A helyi termelőszövetkezet meg­szűnése, a szigetvári nagy mun­kaadók - cipőgyár, konzervgyár - elbocsátási hulláma jelentette az első nagy sokkot Csertő számára. Egyébként valamikor vízimalom, és az utóbbi évekig egy téglagyár is munkát adott az itt élőknek. Az első, nagyobb megrázkódtatást 1997-ben a megyei fenntartású Csertői Nevelőotthon megszűné­se követte, amikor a gyerekek gondozásában a lakásotthonos formára tértek át. Ekkor a takarí­tókkal, karbantartókkal együtt is­mét legalább 20-an maradtak munka nélkül. Mindebből adó­dik, hogy a munkaképes korú né­pességen belül még ma is 35 ál­lástalant tart számon az önkor­mányzat. Helyben az egyebek közt parkettaelemeket gyártó Kő­rózsa Kft.-én és a Kreatív-Invest Kft.-én kívül csak az önkormány­zati óvoda, valamint egy-két önálló gazdálkodó és bolt - két vegyes- illetve egy italbolt - jelent megélhetést. A munkavállalók meghatározó többsége ma is Szi­getvárra ingázik dolgozni. Felgyorsult az idő Csertőn Csertőn az utóbbi években mintha felgyorsult volna az idő, annyi minden történt. Hollósi Sándor polgármestert is egy csehországi útja előtt értük utol, ahová azért utazott el, hogy egy helyben te­lepíthető szennyvíztisztítási technológiával ismerkedjen.- A rendszerváltás óta kaptam meg községünk lakosságától a bi­zalmat a polgármesteri tisztség el­látására. Azóta egy elsorvasztásra ítélt „társközségből” fejlődésnek indult falut sikerült kialakítanunk. A falun élő emberek általában a mezőgazdaság­ból és az állatte­nyésztésből él­nek meg, ná­lunk azonban számomra is ör­vendetes mó­don megjelenik az üdülőven­dég-fogadás, il­letve a falusi tu­rizmus, amely remélem, hogy az itt élő embereknek új munkahe­lyet, új megélhetési lehetőséget biztosít majd. Ennek megvalósítá­sához azonban nélkülözheteüen a szennyvíz tisztításának és csator­názásának megoldása, turista út­vonalak kialakítása, illetve rendbe­tétele. Ezek megvalósítása fogja képezni jövőbeni munkánk leg­fontosabb elemét.- Az elmúlt időszak eseményei közül talán a tavaly november 16-it emelném ki, amikor a gázvezeték­hálózat, az új óvoda és orvosi ren­delő, az új falubusz ünnepélyes át­adására és megáldására kerülhetett sor, központi fűtést kapott az óvoda és a faluház, új bejárati kaput a te­mető. Arra a napra készült el Króni­ka könyvünk, amely a múlt évszá­zad utolsó tíz esztendejének csertői eseményeit foglalja össze Péterfi CsiUa tanítónőnk jóvoltából. Ahogy az átadáskor is elmondtam, mindez a falu olyan példamutató összefogá­sának eredménye, amelyre csak büszkék lehetünk. A beruházások azért valósulhattak meg, mert az itt élő emberek és a letelepedni kívánó vállalkozók céljai megegyeztek köz­ségünk adottságaival. Természete­sen nem nélkülözhettük a Baranya Megyei Önkormányzat segítségét, amely 5 millióval támogatta az óvo­da megépítését, sem vállalkozóink ­Tólszet Somogyapáti Patapoklosi entgyorgy -ei Szigetvár # „ Nyugotszent­Merenye ol QSEBIO «8* iela Nagyvátyc jjuy : \ Szigetvár Bo,Vka­o Molvány peterd o Nemeske 9 Hóból A faluház Hideg István, Csökh Zoltán - és köz­hasznú munkásaink példás hozzá­állását. A gázvezeték-beruházáshoz oRózsafa a Dél-zselici Szövetségtől és egy he­lyi vállalkozónktól, dr. Rumi Csabá­tól is hathatós támogatást kaptunk. - Talán magamról röviden: 1953- ban születtem, itt Csertőn, pa­raszti család gyermekeként. Gépésztechni­kusi végzettség­gel dolgoztam közel 20 évig az ezen a környé­ken működő termelőszövet­kezetben, ahon­nan 1992-ben kiváltam, azóta polgármesteri tisztségem mel­lett gazdálko­dom. Jelenleg gyermekeimmel csa­ládi gazdálkodásra vállalkoztunk. A falu vezetői Polgármester: Hollósi Sándor. Alpolgármester: Kaszás Zoltán. A képviselő-testület tagjai: Kiss Tibor, Marosits József, Németh Ferenc és Vajda László. Kisebb­ségi önkormányzata nincs. A jegyzői teendőket dr. Aracsi Jó­zsef Szigetvár jegyzője látja el. Háziorvosuk dr. Mülner Gyula. A civil szervezetek közt jelen­tős szerepe van a Csertői Ligetfa Erdő és Legelőbirtokossági Tár­sulásnak, amelynek most Hol­lósi Sándor az elnöke. 2001 de­cemberében alakult a Csertői If­júsági Önkormányzat, a „Csigyö”, mindenkori vezetője az ifjúság képviseletét az önkor­mányzatnál is ellátja. A falunapot minden év júniu­sának második felében rendezik meg. Az oldal a csertői önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Több mint kétmilliárdos beruházás előtt Munkaalkalmat, új vásárlóerőt, az önkormányzatnak bevételt jelent A falvak nincsenek elkényeztetve sikertörténetekkel; Csertő most a kivételek egyike lesz ebben a sorban. Már a következő év nyarán olyan beruházás fejeződik be a községben, valamint a kastély és a tó körül, amelyről eddig legfeljebb csak a legme­részebbek álmodhattak. Kezdhetnénk Csertőn egy a na­pokban lezajlott konferencia részletes taglalásával is, amely idegenforgalmi szakembert, közgazdászt, önkormányzati ve­zetőt ültetett asztalhoz. Miszler Miklós idegenforgalmi szakem­ber,dr. Madár Péter közgazdász vagy Paizs József bankfiók-igaz- gató, Patapoklosi polgármestere és mások nem pusztán méltat­tak egy megvalósulás küszöbére jutott álmot, de hozzá tették a saját gondolataikat, szakmai­emberi tapasztalataikat is. Hogy tulajdonképpen miről is van szó, azt Vajda László helyi kép­viselő, a beruházás egyik szer­vezője, motorja mondta el rész­leteiben is. Holland üdülőfalu tervezete Először is jórészt az ő közre­működésével még 1999-ben ké­szült egy hatáselemzés arról, mi­lyen kitörési pontok kínálkoznak egy olyan kis faluban, amelyben a lélekszám 480-490 között ingado­zik. Csertőn ugyanis 1998-ra kilá­tástalan helyzet alakult ki, de sem helyi ipartelepítés sem a mező- gazdasági adottságok nem ke­csegtetnek a község életét alapve­tően megváltoztató esélyekkel. A szigetváriakkal közösen, és a szomszédvár jelentős idegenfor­galmára építve, a turizmusra dol­goztak ki programot, amely vi­szont átütő lehetőséget kínált. Az önkormány­zat már egy helyi ren­dezési terv birtokában kereste föl a vállalkozó­kat - a helyi születésű és a Kreatív-Invest Kft.-t vezető Nógrádi Balázs a Festetich-kastély hasz­nosításában látott fantá­ziát, ugyanakkor a ki­rajzolódó, nagyszabású program nagyszerűen illeszkedett a holland befektetők szándékai­hoz is. Az első nagy projekt a hollandoké, akik Vil­lapark néven üdülőfalu építését kezdik meg áp­rilisban a község nyu­gati oldalán. Ötvenkét 90-140 négyzetméteres, kétszintes házat emelnek, az üdülőterületen te­nisz- és fallabda-pályával, uszo­dával, a tó partján strandröplab­da-pályával. Az üdülőfaluhoz ét­terem, közösségi és szolgáltatóhe­lyiségek csatlakoznak. Az 1,2 mil­liárdos beruházás jövő év nyarára valósul meg. Az őspark ölelte kastély, amit használtak már postaüdülőnek és más egyébnek is, környezetével együtt mintegy 900 milliós beru­házás révén újulhat meg. Ehhez a munkához már a Széchenyi-terv keretében pályázati úton is nyer­tek 100 millió forintot. A kastély belső gépészeti munkákat - a fű­tésrendszer korszerűsítése, vil­lanyhálózat felújítása stb. - igé­nyel. Az épületet szigetelni kell, mindamellett külsőre eredeti szépségét, díszeit, zsalugáteres ablakait megőrizve varázsolják újjá, hogy ugyancsak jövő június­ra már egy négycsillagos kastély- szálló várhassa vendégeit. Ez lesz az első négycsillagos hotel a me­gyében, amely szolgáltatásaiban a minősítéshez szükséges pontha­tárt messze túlteljesíti majd. Saját uszodája lesz fedett és nyílt me­dencékkel, szaunával, masszázs- zsal; kongresszusi és bálterem, lo­varda áll majd a vendégek rendel­kezésére, hogy csak a legfőbbek Nyárra újjávarázsolják a Festetich-kastélyt is közül soroljunk néhányat. Hozzá kell tennünk, a tó közelében ta­valy óta már működik egy 56 sze­mély fogadására alkalmas, három- csillagos panzió, amit 100 ágyasra bővítenék jövő nyárra. Várható, hogy minimum 50 em­bernek ad majd munkát a tóparti üdülő- és szállókomplexum, nem szólva arról, hogy fellendíti, a meg­élhetés egyik forrásává teszi a falusi turizmust is. A faluházban már ezekben a napokban az Országos Képzési Jegyzékben szereplő falu­si vendéglátó tanfolyam indult, 22 csertői lakos részvételével. Rövide­sen a faluba érkezik egy holland nyelvtanár is, de a német és az an­gol mellett nem árt, ha egy recepci­ós tűd valamilyen latin nyelvet is... Az idegenforgalom, amely nem csak a nyárra korlátozódik majd, vásárlóerőt jelent a kereskedelem számára, másfelől az sem közöm­bös, hogy milliós idegenforgalmi bevételekre - elsők között adókra - számíthat a Csertői Önkormányzat. két szakképzett kolléganője és szakközépiskolát végzett dajka segíti. ■ ködik tovább - bútorokkal, számos játékkal, tornaszerrel gazdagodtak, és eszközfejlesztés történt a helyi önkormányzat segítségével is. A gyerekek mosolyáért Minden óvodás falubeli jópaj- tási, testvéri viszonyban - jelen­leg 26-an vannak. A gyermekjó­léti teendőket egy óvodapedagó­gusuk látja el. Az óvodában a fel­sőfokú végzettségű vezető óvónő kezdeményezésére korai idegen nyelvi program indult. Munkáját A Mosolygó Nap Óvoda méltán kapta ezt a nevet, mondja Gálné Dinnyési Tímea, az intézmény vezetője. Az óvoda a 2001/2002. tanévtől egy új, tóra néző épületben kapott helyett a falu központjában. ról. Amikor az óvoda 1996-ban kü­lön vált a gyermekotthontól - amely ma új, családi házas formában mű­Magunk is meggyőződhetünk az óvodavezető szavairól, a csertői ha­lastó panorámájában gyönyörköd­hetnek, az óvoda környezete itt a polgármesteri hivatalt is magába foglaló faluház környéke ma már forgalmas, de kerítés védi az óvoda udvarát, és a mellette lévő, tágas, fü­ves játszótér az úttesthez képest vé­dett magaslaton van. Saját helyi ne­velési program szerint dolgoznak, amely az óvodai élet teljes tartalmát felölelve az óvodás gyerekek sokol­dalú, harmonikus fejlődésének elő­segítését tűzte ki céljául. Egyeüen pedagógiai intézményként nagy szerepük van a község kulturális életében is. Ezt az óvodát valóban a gyere­kek igényei szerint építették, ennek megfelelően a szobák tágasak, de nem túlméretezettek. Az öltözőhe­lyiségben kiállítást láthatunk a gye­rekek munkáiból. Tálalójuk, étel- melegítő konyhájuk van, az ebédet a csertői falubusz szállítja ide a Mozsgói Általános Iskola konyhájá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents